Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. december A. A bolgár tudomány a termelés szolgálatában A bolgár tudomány nap­jainkban rohamosan kibon­takozik és fejlődik. Amíg például 1963-ban a tudomá­nyos kutató területek 14 700, addig 1972-ben már csaknem 60 000 dolgozót foglalkoz­tattak. A bolgár tudomány fejlő­dését egyebek között az is bizonyítja, hogy az utóbbi időben számos bolgár tudós és szakember találmányát szabadalmazták külföldön. Bolgár találmányok szabadal­mait vásárolták meg az el­múlt években többek között Angliában, Kanadában, az Egyesült Államokban, Japán­ban, Spanyolországban, Pe­ruban és az NSZK-ban. A bolgár tudósok tevéke­nyen részt vesznek az UNES­CO olyan nagy nemzetközi tudományos program iái ban, mint például „Az ember és a bioszféra”, „A nemzetközi biológiai program”, „A Bal­kán-félsziget szeizmikus ku­tatásainak terve” és így to­vább. Az utóbbi 2—3 esztendő­ben a bolgár tudomány szer­vezeti felépítésében lényeges változások történték. A tu­dományos tevékenység kü­lönböző új szervezeti formáit alakították ki. Ezek között a legjelentősebb a tudományos­kutató központok létesítése. Bulgáriában jelenleg 62 ilyen központ működik, ezenkívül további 10 tudományos köz­pontot hoztak létre, külön­böző minisztériumok és ha­tóságok mellett. A Bolgár Tudományos Akadémiához például kilenc egységes tu­dományos központ tartozik. Ezek a központok lehető­ségek és eszközök a tudomá­nyos erőforrások egyesítésé­re, az egyetemi végzettséggel rendelkező kutatók, szakem­berek tudományos képzett­ségének fokozására. A jelenlegi időszak fő fel­adata: a tudományos-techni­kai forradalom eredményei­nek gyakorlati alkalmazása, hasznosítása a bolgár nép­gazdaságban. Ez tulajdonkép­pen a következőket jelenti: új technológiák, komplex gé­pesítés és automatizálás alap­ján korszerűsíteni a terme­lést. az irányítást, valamint megszervezni a helyi nyers­anyagok hatékonyabb, komp­lex felhasználását. Az új feladatok megoldása , érdekében napjainkban a hangsúlyt a termelési rend­szer javítására, az új tudo­mányos eredmények beveze­tésére, a tudományos anyagi- technikai bázis kiépítésére, továbbá az alapvető, az al­kalmazott és a gyakorlati k tatások kölcsönös viszonyá­nak elmélyítésére helyezik. AZ ADRIA KAPUJA III. Jugoszláv emberek Milyen emberek a ju­goszlávok? Beszélgettem professzorral és mérnökkel, vállalati vezetővel és mun­kással, és valamennyien ki­vívták megbecsülésemet Az volt a legrokonszenve­sebb bennük, hogy erényei­vel és hibáival, örömeivel és gondjaival magukénak vallják a mai Jugoszláviát A Paksról ideszármazott ma­gyar ugyanúgy „belülről” magyarázta azt, hogy miért kell egymillió munkásnak nyu­gaton dolgoznia, mint a nyug­díjas főszerkesztő azt a tényt hogy miért volt szükség a párt- és állami életben be­következett változásokra. Jugoszláviában rengeteg a gépkocsi, főleg a nyugati gyártmányú. Senkitől sem hallottam azonban olyant hogy lám, ők milyen gazda­gok. Ellenkezőleg, azt ma­gyarázták, hogy ennek is szerepe van a népgazdasági és társadalmi feszültségek­ben. Nyugtalanítja őket a tőkehiány, ami a beruházá­sok késedelmes megvalósu­lását vagy elodázását von­ja maga után. A párt és a munkásosztály társadalmi vezető szerepének fokozására irányuló határozott politikai irányvonal és egy sor más tényező azt mutatja, hogy állandóan új felismerések születnek, egyre keresik a jobb megoldásokat A külföldről érke­zett ember, főleg, ha szocia­lista tapasztalatokkal ren­delkezik, nem érti, miért kell egymillió jugoszláv munkásnak Nyugat-Európá- ban dolgoznia. A jugoszlá- vok egyetlen tömör mondat­ban megválaszolják ezt: „Azért, mert a Szávától dél­A Terazija, háttérben az Aibanija-toronyházzal re nincs ipar.” Persze, azért a Szávától délié Is találha­tók ipari centrumok, de ez a vidék valóban nem tud munkát és megfelelő élet- színvonalat nyújtani a lakos­ság egy részének. A egyes országrészek közötti különb­ségek. amelyek a történelmi körülmények következtében alakultak így, sok társadal­mi feszültséget okoznak, nem is szólva az egyes köztársa­ságok közötti különbségek­ről. A gyorsabb iparosítás alapvető akadálya a tőke- szegénység. Ezért’ is szorgal­mazzák a külföldi cégek be­ruházásait és tanúsítanak különös érdeklődést a ter­melési kooperációk különbö­ző formái iránt. A gazdasági szakemberekkel folytatott be­szélgetések soráií sokszor emlegették az obrováci ha­talmas timföldgyárat, amely­nek felépítésében jelentős szerepe van a magyar szál­lításoknak. Ugyancsak 'szó­fiát kommunista képviselő a Parlamentben A dán választások végeredménye A második világháború óta legnagyobb részvétellel ked­den lezajlott dán választáso­kon vereséget szenvedett a kormányon levő szociálde­mokrata párt éj az azt tá­mogató szocialista néppárt. A szavazásra jogosultak 88.7 százaléka jelent meg az ur­nák előtt. Az eddigi 5 párt helyett a választások ered­ményeként az új parlament­ben 10 párt képviselői fog­lalnak helyet A választások legpozití­vabb eredménye, hogy 15 év óta először kommunista kép­viselők is részt vesznek majd az új parlamentben. A Dán Kommunista Párt több mint 110 000 szavazatot ka­pott, így 6 képviselőt küld­het a 179 tagú folketlngbe. Műalkotások bélyegen A cseh posta 1974-ben Prá­gában, majd Pozsonyban nagyszabású és a maga ne­mében eddig páratlan kiál­lítást rendez. Eredeti műal­kotásokat és az ezekről ké­szített bélyegeket együtt mu­tatják be. hogy a filatélia legszebb ágának a festmény­bélyegek gyűjtésének újabb híveket szerezzenek. Itt a gyűjtők elbírálhatják, hogy a miniatűr reprodukciókon mi­lyen mértékben sikerült a mű eredeti szépséget, színeit stb. visszaadni. Az érdekes kiállítás népszerűsítésére most hatértékű sorozat jelenik meg. Az 1 koronás bélyegen Antonin Pelc (1895—1967) festményét, „Fiú Martini- uue-ből” látjuk. A festő a cseh művészet haladó irány­zatának megalapítója, harcos politikai karikatúrákat is rajzolt. A szlovák helytállást Martin Ben ka (1888—1971) „Az ellenállás ereje” című képe fejezi ki. A festmé­nyen. Benka más alkotásai­hoz hasonlóan az ember mel­lett kidomborodik a táj. a természet szépsége is. Az 1,80 koronás értéken Remb­randt kardos önarcképében, gyönyörködhetünk. Fiatalon elhunyt művész, Bohumil Kubista (1884—1918) ígéretes tehetségét tükrözi a P koro­nás címlete® reprodukált „Pierrot”. Az arcképfesté­szet kimagasló szlovák mes­tere Peter M. Bohun (1822— 1879), a sorozatban Kubinyl Ilonát megörökítő portréját csodálhatjuk meg. A befeje­ző érték 1350 körüli időből, ismeretlen mester kezéből származó Madonna képet áb­rázol. Sport A Magyar Posta december 15-én nyolc értékből álló so­rozaton örökíti meg az idei úszó és kajak-kenu világ- bajnokságon elért eredmé­nyeinket. A háromszög ala­kú bélyegeket Vertei József tervezte. Az egyes címletek azokat a versenyszámokat áb­rázolják, amelyekben Bél- grádban, illetve Tamperében aranyérmet szereztek a ma­gyar sportolók. A 60 filléres érték vízipólózót, 1,20 forintos férfi pillangózót (utalva Har­gitai András vegyesúszásban elért győzelmére) ábrázok A feajakozók három bélyegen láthatók: 40 fillér női kettes, 80 fillér férfi egyes, 2 forint férfi négyek. A hatalmas erő­kifejtést igénylő kenuzást csak férfiak űzik, az egyes és a páros került erre a so­rozatra (4 és 6 forint). ba került a Rijekátó! a ma­gyar határig megépítendő olajvezeték is. A horvátok, a szerbek, a magyarok és a szlovének egyként sokat emlegetik a nacionalizmust. Azt tartják, róla, hogy ez az a betegség, amely a leginkább kísért a múltból és a legtöbbet árt­hat Jugoszlávia népeinek. Ismeretes, hogy még a leg­utóbbi időkben is igyekeztek felszítani ezeket az ellen­téteket egyes burzsoá-nacio- nalista elemek. S ha felme­rül a kérdés, hogy a magyar nemzetiségű lakosság vajon milyen jogokat élvez a szo­cialista Jugoszláviában, azt mondhatjuk, hogy számukra az egyenjogúság minden va- natkozásban érvényesül. A magyarok ugyanúgy nemzeti nyelvükben élhetnek, mint bármelyik más nemzetiség és ugyanúgy elérhetnek minden közjogi méltóságot. Egy ilyen soknyelvű ország­ban azonban természetes ál­lapot a két- vagy többnyel­vűség. S nyilvánvaló, hogy a szerb-horvát nyelvnek van uralkodó jellege. Jugoszláviai élménye­im során jó néhány esetben tapasztaltam, hogy az em­berekben megkülönböztetett vonzódás , él Magyarország iránt. Hogy ez mitől van? Ki tudná azt megmondani? Talán a közös és haladó történelmi hagyományok, a török elleni harcok, a ju­goszláviai népfelszabadító háború magyar partizánjai­nak hősi emléke és a leg­utóbbi idők igazán interna­cionalista jellegű jószomszé­di kapcsolatai álltak össze egészséges értelmi és érzel­mi kötődéssé. A lényeg az/ hogy Jugoszláviában jó do­log magyarországi utasként bemutatkozni. Nagyon bíz­nak bennünk és sokat vár­nak tőlünk. /.. (VÉGE) Kónya Lajos Mentőöv a háborús bő’ Ősöknek „Elnéző* ítélkezés az NSZK-ban Friedrich Kari Kául nem­zetközileg ismert NDK-jogász a Horizont-ban, az NDK kül­politikai hetilapjában a náci háborús bűnösök nyugat­németországi elítélésével kapcsolatos problémákkal foglalkozik. Mint cikkében Írja, 1972-ben az NSZK-ban 21 náci gyilkost ítéltek sza­badságvesztésre, de közülük 15-nek büntetését máris fel­függesztették. A professzor magánvádló­ként vett részt az NSZK-ban több háborús bűnös Dérében. Gyakran a háborús bűnö­sök „rossz egészségi állapo­tára” való hivatkozással ér­vénytelenítik a szabadság- vesztést — írja Kául. A nyugatnémet hatóságok nagyon elnézSek a náci há­borús bűnösöv (jMö^ésében. Szemükben csak olyan sze­mélvek minősülnek, háborús bűnösöknek, mint Himmler és Hitler. A többiek csupán „bűnsegédnek” számítanak. Ausztrália exportja Ausztrália legfontosabb mezőgazdasági exporttermé­ke az elmúlt évben is a gyapjú volt, a termelés mennyisége 671 ezer tonnát (ennek legalább 75 százalé­ka finom gyapjú volt), ér­téke pedig 1.2 milliárd ausztrál dollárt tett ki. A termelés 95 százalékát ex­portálták, így Ausztrália nemcsak a világ legjelentő­sebb gyapjútermelő országa volt. de a legfontosabb ex­portáló ország is (részesedé­se a világpiacon elérte a 32 százalékot!). ­Ausztrália a világ egyik legnagyobb állattartó orszá­ga is, 142 millió juha. 41 millió báránya, 29 millió szarvasmarhája volt 1973 márciusában. Argentína mö­gött Ausztrália a világ má­sodik legnagyobb húsexpor­tőre. Az 1972/73-as gazda­sági évben a kereken 900 millió ausztrál dollár érté­ket kitevő szarvasmarha- és borjúhús termelésének több mint felét exportálták. Ha­sonló volt az export aránya a 200 millió dollár ^értékű bárányhústermelés esetében is. A legfontosabb piacok az USA, Nagy-Britannia, Japán és a Szovjetunió vol­tak. Példátlanul magas rizsárak Bár Burma az idén — 100 év óta első ízben — felfüg­gesztette a rizskivitelt, a belső rizsellátási problémá­kat így sem tudta elkerülni. A belső rizsárak példátla­nul magas szintre emelked­tek az országban. A legala­csonyabb minőségű rizsfaj­tának az ára is mintegy 400 százalékkal emelkedett. Az Évente 6500 hízó ország középső és északi ré­szein pedig, ahol a rizster­melés gyengébben fejlett a többi országrészhez képest, a rizsáremelkedés eléri a 800 százalékot is. A kedvezőtlen helyzet aligha változik lényegesen a legközelebbi aratásig, azaz 1974 janáuárjáig^ A várdombi Űj Tavasz Tsz 30 millió forintos költséggel épült új sertéstelepén, évente 6500 hízósertést nevelnek A nemzetközi tojáspiac problémái A legfontosabb tojáster­melő országokat magában foglaló nemzetközi szervezet (IEC) a közelmúltban Stock­holmban tartott tanácskozá­sán megállapították, hogy az elmúlt 20 évben a világon a tojástermelés megkétsze­reződött. Ebből kifolyólag 1 ha nem is világviszonylat­ban, de egyes regionális te­rületeken a keresletet meg­haladó feleslegek képződ­tek. ami kedvezőtlenül be­folyásolta az áralakulást, il­letve a termelők árbevételét. Ugyanakkor a termelési költségek emelkedtek pL az USA-ban 1973 júniusában a , takarmányköltségek 83 szá­zalékkal magasabbak vol­tak, mint egy évvel koráb­ban. A konferenciában elhang­zott ajánlások szerint vala­mennyi fontosabb tojáster­melő országban az eddigiek­nél sokkal behatóbban kel­lene foglalkozni a tojáspia­cokra vonatkozó előrejelzé­sekkel. amelyeknek át kel­lene fogni a termelés, a fo­gyasztás, valamint a nagy­kereskedelmi forgalom ala­kulását. Ebben a tekintet­ben példamutató a svéd ag­rárgazdasági kutatóintézet tevékenysége, amely egy-két évre szóló, tehát, rövid távú előrejelzéseket készit a to­jáspiacról, azokat neigved- évenként korrigálja és ha­I vönként is nyújt táiékozta- tást a tojáspiac várható ala­kulásáról. Ipari vállalat gyakorlattal rendelkező lehetőleg közgazdasági technikumi érettségivel rendelkező gyors- és gépírót keres ♦ „Gyakorlott” jeligére önéletrajz mellékelésével, valamint bérigény megjelölésével ajánlatokat a Szolnoki Hirdetőbe kérjük.

Next

/
Thumbnails
Contents