Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

1973. december SI. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Csak legalább görbüljön Vizsgaláz Mezőtúron „Csak egy apró elégségest, esak legalább görbüljön’’, — fohászkodik hangosan a vizs­gára induló.'bár magában ar­ra gondol: „legalább négyes­re jó vagyok’’. Hiába, ezek kritikus pillanatok. A vizsga­láz jogosságát 'mindenesetre jól bizonyítja a közismert ki­szólás: „Nem volt igazán di­ák, aki nem volt utóvizs­gán .. Bukfenc ábrisból A Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem mezőtúri főisko­lai karán már a vizsgaidőszak közepén tartanak. Az anyag- ismeret tanszék előtt sápadt arcú, kis társaság várakozik „jelenésre” készen. Szinte va­lamennyien jegyzetet lapoz­nak, egyikük csukott szem­mel, félhangosan motyog. Va­lami képlet lehet, vagy meg­határozás. Talán ezt kérde­zik majd... — Elsősök vagyunk, ez a második vizsgánk — csapja össze könyvét Perge Mihály. — Hogy milyen? Hát nehéz, nagyon nehéz. Az érettségi­hez, vagy a felvételihez per­sze nem hasonlítható. Itt más a tét, több „dooásunk” le­het. Ez megnyugtató. — Megnyugtató?! — dör­ren rá társa, Szigriszt János. — Tessék, engem megvágtak ábrisból. ,Mondhatom, rop­pant nyugodt vagyok. Most újra magolhatok... A beszélgetésből később ki­derül, ábris, vagyis az ábrá­zoló geometria valóságos mu­mus. Még jó, hogy e kolokvi- ummal már elköszön. A ma­tematika viszont marad. — Alapozó tantárgy, saj­nos komolyan veszik — kap­csolódik a beszélgetésbe Szlu- kovényi János. Az ötödik, az utolsó erőpróba. Hacsak— hacsak nem húzok most a hő­kezelésbe. Igaz, az állapotáb­rát sem szeretném. Percek alatt közös nevező­re jutnak, a legjobb az volna, ha mindenki tetszés szerint választhatna... Az életveszély elmúlt Az anyagvizsgáló laborató­rium átalakult vizsgaterem­mé. Három pad még foglalt, a negyedik tulajdonosa már végzett. Mint megtudjuk, Bí­ró Imre leckekönyvébe anyagismeretből hármas ke­rült. Szemmel láthatóan elé­gedett a fiú, neki az „életve­szély" már elmúlt. Nyílik az ajtó, újabb vizs­gázó következik. Babonás le­het, mert bal kézzel húz: — Tizennyolcas — mondja a tételszámot, aztán leül, s már dolgozik. Ceruzája für­gén szalad a papíron. A soros felelőt, Kiss Kál­mánt viszont aligha irígylik a kintiek. Tételei között sze­repel hőkezelésből a kristá­lyosodás, sőt az 1. számú ál­lapotábra is. Nem volt sze­rencséje? Volt, mert nagyszerűen fe­lel, a vizsgáztató Herbály La­jos csak egy-egy mondattal segít, ö egyébként — ezt a tanítványok is erősítik — nem tartozik a rettegett hí­rű buktatók közé. Nála a tu­dás dönt. Nemcsak az első rázós A főiskola tanulmányi osz­tálya leginkább ostromlott várhoz hasonlít. Nappali és levelező tagozatos hallgatók adják egymásnak a kilincset, vendégek érkeznek. Van aki indexét kéri, van aki tandí­A „Franca — Culture”, a kulturális műsorokat sugár­zó francia rádióadó, szombar ton délután háromórás adás- ban foglalkozott Magyaror­szággal „A jelenkori civili­zációk” programja kereté­ben. A műsor szerkesztője, Bér- nard-Maxime Latour, a kö­zelmúltban Magyarországon készített riportokkal, inter­júkkal és hangfelvételek­kel átfogó és rendkívül vál­tozatos képet adott Magyar- ország mai életéről, a kul­turális és gazdasági téren el­ért eredményekről. A műsor keretében Boldizsár Iván vá­laszolt a hallgatóknak az adás közben feltett kérdései­jat fizet késve és már olyan is akad, aki az utóvizsga anyagi következményeit ren­dezi sietve. — A sikertelen vizsgát hat nap múlva már javítani lehet — tájékoztat Németh Sándor igazgatói hivatalvezető. — Persze az a gyakoribb, hogy erre csak a vizsgaidőszak vé­gén kerül sor. Három kísér­let lehetséges, illetve a főis­kolai tanulmányok során egyszer: négy. Aki nem bizo­nyít, annak ismételnie kell. Eddig főleg az első felév volt „rázós", most már a harma­dik is az. A közmondás ná­lunk úgy módosul: „aki a harmadik félévét elvégzi, azt már semmi sem menti meg a diplomától". Persze ez túlzás, de van benne valami. Akad persze olyan hallga­tó Is, aki vizsgára sem me­het. Nem teljesíti tanulmányi kötelezettségét, így a félévet nem fogadják eL — A lemorzsolódás 4—1.5 százalék. A legveszélyesebb tárgyak a matematika és a mechanika, ráadásul az első­nek egyre növekszik a jelen­tősége. Az első és a második évesek már az új, emelt szin­tű program követelményei alapján tanulnak. Félni per­sze nem érdemes. Aki tanult, azt nem érheti meglepetés. Közhely? Az. de igaz! Hérész Dezső re. A háromórás műsorban számos magyar személyiség nyilatkozott különböző kér- édsekről, kötük Köpeczi Bé­la, a Tudományos Akadémia főtitkára. Gadó Ottó a Terv­hivatal elnökhelyettese. Kő­míves István, a fővárosi Ta­nács elnökhelyettese, és Lu­kács Miklós, az Operaház igazgatója. Több francia lap — így a Humanité és a Figaró —, már szombat reggeli számá­ban felhívta olvasóinak fi­gyelmét a műsorra, s a Fi­garó külön kiemelte, hogy az adás „a szokott kliséktől mentes, meglepő képet nyújt a mai Magyarországról”. A francia rádió Magyarországról Sziget a sál tengerben ' — Agnes néni, mit hoz a jövő? A világtalan kicsi asszony, csontos kezével a lánya felé mutat: Te. lányom Agnes, valami­kok óévkor megkérdezték a véneket erről. — Derül egy kicsit, aztán megsimogatja a tollat fogó kezem, kitapintja a papírt. — írni se, olvasni se tu­dok. Sose jártam iskolába. Csak libát őrzeni. nagy gaz­dát kis cselédként szolgálni, oda küldött az apám. — Hát mit is mondhatnék én, — a százéves a jövőről? Az a fia­taloké. azok tudják mit akar­nak. Nekem, tudatlan öreg­asszonynak már csak egy hi­bázik. egy a jövő. A kapa föld. amivel betakarnak maid. Dehát éltem eleget. Frdmiháiyfalván, 1873. ok­tóberében született. Dobos Ágnes, özvegy Szentpéteri Cábomé. ötgyermekes pa­rasztcsaládban. — Születése napját már elfeledte. — Csak azt tudom, hogy október volt szüret után. amikor a világra jöttem. Már régen búcsúznék tőle. Mitér az élet, ha tehetetlen az em­ber? Ágnes lánya, özvegy Ta­kács Benőné a gondozója. Alcsiszigeten élnék. A kis ta­karos tanyát télidében sár­tenger zárja körül. Udvarán három szolnoki dédunoka hancúrozlk, kis fekete pulit csalogat. — A százesztendős bent ül. a meleg szobában. — Tíz éve nem mozdult ki a tanyáról. Hívom szép tavaszokon: jöjjön anyám, járjunk egyet a vízparton. liaaaair aUaratL Púdig szép. kellemes a Holt-Tisza partja. Körülöleli Alcsiszigetet. A kis öregasszony hallgat. Számoljuk az utódokat Öz­vegy Szentpéteri Gáborné négy gyermeket szült nehéz időkben. Van 9 unokája és 10 dédunokája. És sokat fe­lejtett a száz év alatt. A szá­zadfordulóra, meg az első vi­lágháború száz bajára azért még emlékszik. — Dobra verték szegény apám házát, földjét Érdmi - hályfalván. Futottunk Kar­cagig ott i« árenda — ilyen volt a cselédsors. Én is ko­rán szolgálni adtam a gyer­mekek nagyiát Élni kellett. Az Uram földmunkás volt. Mentem én is. Kapálni, sző­lőt metszeni, gvümölcsösbe ojtani. Az csúnya világ volt Hát még a háború. összekulcsolja aszott kis ke­zét. Mondta a lánya, életé­ben saját akaratából orvos­nál még nem volt, egy azem gyógyszert le nem nyelt. Sze­‘ réti viszont a jó falatokat örül a tiszta ruha jó illatá­nak, a fürdő víz melegének. — Van egy nagyon erős ember unokám. Haj aj. ha az kijön, felvesz az ölébe, aztán hurcol az udvarén. Jó gye­rekek mind. de ezt az erős gyereket nagyon kedvelem. Évente egyszer a körzeti orvos elmegy hozzá! Meg­hallgatja a szívét megko­pogtatja a hatat Mindig úgy búcsúzik: sok húszéves örül­ne. ha ilyen szíve lenne. A tanyasiak, évtizedes szomszédok napjában meg­állítják özvegy Takács Benő­nék­— Hogv van az öregasz- szony? Tévét kellene idehoz­ni, rádiót, mutatni ország­nak .világnak. Csakhogy a világ messzire van a sártenger szigetétől, a a tanyától. Sóskúti Júlia KÄTAI MIHÁLY tűzzománc képeiből nyílt kiállítás a törökszentmiklósi Városi- Járási Művelődési Központban. Képünk részlet a tárlat gazdag anyagából. HÉT SUDÁR FA Egyszerű történet: Marton Erzsébet és Nagy Lajos, a Magyar Királyi Államvasu* tak alkalmazottja házassá­got kötöttek. Az egykori fiatal pár ál­mát hat sudár fenyőfa vi­gyázza az új ház előtt, a szolnoki Kertvárosban. A hat szép fenyőt jelkép­nek érezném, ha lenne egy hetedik is. Mert hét fiú jár ide haza. A régi ház ahol felnőttek, már nincs meg. Roskatag épület volt, de meleg csalá­di fészek. A hét Nagy-test­vér még abból indult. 1946- tól 1964-ig a szolnoki Ver­seghy gimnáziumban mindig tanul egy-két Nagy-gyerek. Nehéz évek is voltak, de ne hánytorgassuk a múlt szegénységét. Ür volt efölött a család tisztessége. Ez volt a gyerekek legszebb ruhája is... Volt idő, amikor na­gyon is barna volt a kenye­rük, de minden karéjt be­csületes kéz szegte. A mese­beli vándortarisznyába is ebből jutott Kis kenyérrel indultak, de egészséges lé­lekkel. a szülői ház harmóni­ájával. Ez volt az útravaló- juk... Géza, Üzemmérnök, a kővágóörsi Béke Tsz nö­vénytermesztési agronómusa, a család Benjáminja. 1944- ben született. A szarvasi Fel­sőfokú Mezőgazdasági Tech­nikumot végezte, majd üzemmérnöki oklevelet szer­zett. Tízezer holdas gazda­ságban irányítja a növény- termesztést — Mi a legnehezebb a munkájában? — Ami a legszebb Is: az embereket úgy irányítani, hogv a közösségi és az egyé­ni érdek összhangban le­gyen. Hogy boldoguljanak... Igen sokfele emberrel dolgo­zom, csaknem mindegyik más és más hangnemet kí­ván, ezt bizony nehéz meg­találni — Sikerül? — Az emberek felismerik a szándékokat. Megérzik, megbizonyosodnak róla, hogy a javukat akarom. En­gem ez a szándék mozgat. Az agronómus ha komolyan vesd a hivatását tanító is... A kislánya kétéves. János Üzemmérnök, a fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet közpon­ti agronómusa. — Mit jelent, hogy „köz­ponti"? — Egyesült a Vörös Csil­lag meg a Kossuth... öt és fél ezer hektáros gazdaság lettünk. Üi munkakörömben egyrészt összekötő szerepem van a “•’etés és a különböző üzem ágak kö­<tt. i-n-wt-y.t a különoöző te-melésl technológiák ki- tortn-ik hozzám. — Mit vár a „házasságtól”? — A zárt termelési rend­szerek továbbfe'lesztését. Nagvűn lényegesnek tartom, hogy az egyesüléssel lavul­tak a beruházási feltéte­leink. hiszen koncentráló­dott az anyagi alap. Bejött az irodába egy öreg parasztember, valami zsák­szállítás ügyében. „Jánoska” — idézet az édesanyjától —, ugyanolvan hangon beszélt vele, ahogyan az apjával szokott A bácsika az ajtó­ból visszafordult: „El ne fe­lejtsem már... boldog új évet. Nagy elvtárs.,, A hatodik „Nagy-gyerek" 1942-ben született A felesé­ge óvónő. A kislányuk hat­éves. Kétév alatt elnyűtte az au­tóját mert — ahogy mond­ta — a mezőgazda nem a flaszteren kocsikázik, ha­nem árkon, bokron, a földe­ken... Ferenc A ^teiki Ady Tsz főmérnöke, gépesítési . és műszaki ágazatvezető. 1941-ben született, műszaki egyetemet végzett. Az állam­vizsga letétele után rövid ideig ipari üzemben dolgo­zott, majd követte bátyjai példáját Az Ady Tsz-ben száznyolc­van ember munkáját irá­nyítja. Hozzátartozik az üze­meltetési csoport, a mellék­üzemág és az építőbrigád. Hatvan, drága erőgép telje­sítményéért felel a tagság­nak. Mackó mozgású, de élénk vi- takészségű fiatalember. Szo­lid, csendes, de szókimondó. Barátságos, — ahogy a tsz* tagok mondják róla: min­denkihez van ió szava — de a gonriojj munkát megköve­teli. Tud bánni az emberek­kel. érti a dolgát, dicsérik a tsz vezetői. Nem lehet pedig könnyű dolga. Nehéz föld a kőtelki határ, hol a szárazsággal, hol a sárral birkóznak a gének. A „Nagv-kúria” — tréfásan ígv mond iák a falubeliek — a Tiszagát mellett van. Esz­ményien szód nyáron ez a táj. Most bizony vendégma­rasztaló a sár. A „kúria” egyébként a tér* melőszövetkezeté — valóban szép ház. kisebb kastélynak is beillik. A felesége pedagógus, a kisfiúk hétéves. Gyűld. Mezőgazdasági mérnök. 1937-ben született, a Debreceni Agrártudományi Egyetemet végezte. Már „benszülött” fegyverneki- nek számít. Az egyetem el­végzése után a Vörös Csil­laghoz került, nehány év múlva már fóagronómus. Házat vett a faluban, letele­pedett, a nagyobbik fia 12 éves, a kisebbik három. Felelősségben ő is gaz­dag ember: majd tízezer hold földje van. Az egye­sült Vörös Csillag és Kos­suth T,“rm-' *~zöye*kezetnek Is ő a főagronómusa. Azt mondiák róla. egvütt léloo-n'k a földdel. Igazi gaz­ödon. M^zőcrq^dasági mérnök. 19ig-ban szü'°tett. a Gödöllői Ag-árt”^ornánvi Egve+emef vé-^zte. 1nc*-tói a szaioli Vörös Csepel Tsz fő- állai+er^-Zc-töto \ régi. le­bontott családi fé*v>k mel­lett gyönyörű házat épített Két fia van, az egyik hét­éves. a másik három.., — A Vörös Csepel egyesült ugye? — Igen, a rákóczifalvi Rákóczival. Megnőttünk megsokasodtunk. — Mi az új beosztása? — Az állatállomány ta­karmányozását irányítom. Igen szép állatállományunk van. s nagyon fontos a jó­szágok lelkiismeretes, ala­pos takarmányozása. Többet; jobbat — ez a feladat A harmadik „Nagy-gye­rek” aprócska Trabanttal járja a határt, ami örökös vicc-téma, do szerinte ez az igazi kocsi... László Mezőgazdasági mérnök, a Szolnoki Állami Gazdaság tetétleni üzemegy­ségét vezeti. Örökmozgó em­ber. ötletekben kimeríthe­tetlen. munkabírása elkép­zelhetetlenül nagy. Két góbé veszett el benne. A család mokánya, gyerekkorában — mitagadás — a környék ga- lyibamestere. 1934-ben szüle­tett. vasgyúró volt. olyan kéz­ügyességgel, hogy hunyott szemmel borotválhatta a léggömböt. Mégis a föld. az erdő, a jószágok és a vizek mozgatták a képzeletét Köl- csönlóval szántott. aratott, tehenet tartott, malacokat, nyulakat nevelt.' — pedig még csak diák volt Az öcs- csei bel“srelettek a gazda­ságába, abban nőttek fel. Igaz a „birtok” csak két verébug- rásnyi volt, egv aprócska kis porta. A maior meg egy pa­rányi udvar, néhány óllal, szuette deszkákból. Talán ez a kis világ vitte az öccseit a földhöz. Ez á gyerekkori emlék sem múl­hatott nyomtalanul. A felesége is agronómus. A fia 17 éves. Lajos, Gépészmérnök. Ö az „áruló”. Az egyetlen Nagy-fiver, akit nem vonzott a föld. a határ. A Műszaki Egyetemet végezte, vegyipari gépészmérnök. a CHE.MO- KOMPLEX Vállalat külke­reskedelmi szakembere. Valamit, ha gyerekfejjel is. még a felszabadulás előtti világból is tapasztalt. 1932- ben született. Két évtizede budapesti lakos. — ha ugyan nincs külföldön. Bejárta a fél vi­lágot. évekig Ghánában dol­gozott. Hol Irakból, hol Kai­róból. máskor meg egy-egy eurónai országból hoz tőle levelet a posta a szüleinek. Nyughatatlan nyugodt em bér. Állandóan a megisme­rés vágya sarkallja, de hig­gadt, ieazi mérnök. Több nyelven beszél. A lánya tízéves, a fia nyolc. • * Apa. anva. bét fiú, — megannyi be-cíí’et. A taní­tóik neve is ide kívánkoz­nék. .. Tiszai Lajos I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents