Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-18 / 295. szám

1973. december 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megbízás 150 ezer ifjú kommunistának Ülést tartott a HISZ Központi bizottsága Tegnap ülést tartott a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A ta­nácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Jakab Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is — elsőként dr. Maróíhy László, a KISZ KB első tit­kára tájékoztatta a testület tagjait az 1970 februári ifjú­ságpolitikai párthatározat végre! ajtósáról, különös te- kintatiel az. ifjúság körében végze't eszmei, politikai ne­velőn -inkára. Ezt kővetően Fteze Lajos, a KISZ KB tit­kára í zámolt be az idei KISZ* vezqtő&ég választások tapasz­talati. írói. i— Megállapította hogy a vezetőségéjító tag- gvűlí iek, küldöttértekezletek 'tervezetten, zökkenőmén, e- sen zajlottak le, a gyűlések tartalmas ifjúsági, fórumok oltás. amelyeken 150 000 , £jú kommunista kapott ve­zetői megbízást. — Az 1973. évi KlSZ-vá- lasztások jelentős segítséget adtak a KISZ-élet előrehala­dásához — mondta Főcze Lajos, aki a továbbiakban arról beszélt hogy kedvezően alakult az alap­szervezeti vezetőségek, a felsőbb testületek összeté­A már egy hete hazánkban tartózkodó román tanácsi de­legáció tagjai tegnap kétna­pos látogatásra Szolnok me­gyébe érkeztek. A küldöttség tagjai — Constantin Voines- cu, a Román Szocialista Köz­társaság Néptanácsok Bizott­sága főosztályvezető-helyet­tese vezetésével — az állam- igazgatási munkával, a taná­csok tevékenységével, az új tanácstörvény végrehajtásá­nak tapasztalataival ismer­kednek hazánkban. Szolnok megyei látogatásuk során tegnap délelőtt felkeresték a tele, mert a mos, megvá­lasztott vezető testületek a itor<tobiiio,i joooon unt röziK az adott terület »viS*.- tagságaira* össze.ételét. A tisztségviselők között nö' ve»eaet. a muukasok és a fiatal nők száma, s a korábbinál íenyegesen cöbp olyan vezetőségi tagot választottak, aki már elsajá­tította valamilyen tanfolya­mon, iskotán a posztjához elengednetetienüi szükséges ismereteket. Az alapszerve­zeti taggyűléseken, küldött- értekezle.eken — folytatta Főcze Lajos — számtalan he­lyi kezdeményezést, indít­ványt, javaslatot rögzítettek. a jegyzőkönyvek. A főváros XVII. kerületének fiataljai például sportpálya és játszó­tér felépítésével köszöntik majd felszabadulásunk 30. évfordulóját. Hajdúszoboszló kiszesei egy százszemélyes óvoda tető alá hozatalából kértek részt Baranya megye egyetemistái pedig úgy dön­tő tek. hogy szervezetten se­gítik a munkájuk mellett to­vább tanuló dolgozó fiatalo­kat. — Ezt az alkalmat is fel­használjuk arra, hogy kife­jezzük köszönetlünket a párt megyei tanácsot, ahol dr. He­gedűs Lajos tanácsel­nök tájékoztatta őket a megye fejlődéséről, terveirőL A delegáció tagjai ezután a szolnoki Városi Ta­nácsnál Barta László tanács­elnök tájékoztatása alapján az államigazgatás városi módszereivel ismerkedtek. Ma Jászberénybe és Jászal- sószentgyörgyre látogatnak a küldöttség tagjai, és a járási hivatali, valamint a községi tanácsi munkáról cserélik ki tapasztalataikat a helyi veze- tőkkeL szerveinek és szervezeteinek azért a munkáért, elvtársi segítőkészségért. — amit a KISZ-választások jobb. tar­talmasabb lebonyolítása ér­dekében tanúsítottak. Ami a számo..at illeti: 1973 tavaszán és őszén 8741 tan­intézeti. 16 893 dolgozói, la­kóterületi KlSZ-alapszerve- zet 881 tanintézeti. 1997 üze­mi, szövetkezeti, intézményi községi KISZ-csúcsvezetősá, és KISZ-bizottság, tovább: 222 járási, városi és kerületi KISZ-bizottság számolt be kétéves munkájáról. A korábbi évekhez mérten csökkent a formális, csak I az eredményeket felsar ló, vagy az indokolatlanul kö­vetelőző. mindent má.tól váró felszólalások száma. A hozzászólók túlnyomó több­sége kritikusan és önkritiku­san, nemegyszer egymással is vitatkozva egészítette ki a beszámolókat, -ette számba a tennivalókat. Fokozódott ezeknek a fórumoknak a munkaértekezle- jellege, s a választásokon általános ta­pasztalat volt. hogy mind erőteljesebben érzé­kelhető a pár. ifjúságpoli­tikájának gyakorlattá vá­lása, az ifjúság eredményes neveléséhez szükséges fel­tételek javulása. A választási tapasztalatok is megerősítették, hogy az áj nemzedék igényli, a helyi és az országos politika alakítá­sában való részvételt, több ségüket nem elégíti ki pusz­tán a készen kapott felada­tok végrehajtása. A KISZ Központi Bizott­sága a vezetőség választások­ról szóló jelentést elfogadta, majd — Szabó Ferencnek, az Üttörő Szövetség főtitkárá­nak előterjesztése alapján — jóváhagyta a Magyar Úttö­rők Szövetségének új műkö­dési szabályzatát. A Közpon­ti Bizottság végül jóváhagy­ta a KISZ KB és a réteg- tanácsok 1974 első félévi ülés­tervét. Román tanácsi delegáció meg\ énkben Lépcsőzetes munkakezdésre lenne szükség Szolnokon Ülést tartott a közlekedési és szolgáltatási albizottság A fegyvernek! Vörös Csillag Tsz ben az 1971. évi termelési terv készítése no­vember óta folyik. Jó évet zárnak a 'ígyvernekeiek, de jövőre szeretnének még ma­gasabb és jobb terme ere 4 meny eke elérni. Képünkön: Kovács Sándor főkertész Czakó Károly takarmányozási előadó és Nagy Gyula főgaronómus tervkészítés közben Hőgyészen van, nálunk n ncs Agrokémiai központok a Dunántúlon Szimonidesz Lajos, a Ti- szamenti Vegyiművek igaz­gatója rendszeresen elmond­ja a nyilvánosság előtt: — Húszezer tonna fősz-- forműtrágyával kevesebbet gyártottunk az idén, mint amire lehetőségünk volt. Tavasszal meg ősszel szalad hozzánk mindenki az áru­ért. Szezon előtt szezon után nem viszik. „Bedugult” a raktárunk, lassítani kellett a gyártást. Az állami gazdaságok me­gyei főosztálya, „ két téesz- szövetség vezetői visszatérő­en panaszkodnak a megyei mezőgazdasági operatív bi­zottság ülésein: — Nincs elegendő műtrá­gya. nagy a íoszforhiány, má­zsák esnek ki a termésből. Ugyanettől hangosak » ter­melőüzemek, a téeszek, az állami gazdaságok. Látszó­lag patthelyzet tehát. Való­jában nem az. Elmentünk Szolnoktól párszáz kilomé­terre. hogy megismerjünk 6gy ,új módszert, hogy köz­readhassuk a Hőgvész és Vi­déke Mezőgazdasági Üzemek Társulása mibenléték Egy hektár 11 helyett Először Biczó Györgyhöz, a szekszárdi Agroker igazga­tójához kopogtattunk be. — Három éve dolgozunk így — kezdi. — A Hőgyészi Állami Gazdaság, kilenc környékbeli téesz és mi fog­tunk össze az agrokémiai központ kialikítására. Való­ban abból indultunk ki, hogy sem a gyáraknak, sem nekünk, sem a mezőgazdasá­gi üzemeknek nincs megfele­lő raktáruk a műtrágya szakszerű tárolásához. Ebből következik, hogy nem folya­matos a szállítás egész év­ben. A Dunántúlon, Tolna me­gyében is ugyanúgy jártak, mint mindenhol az ország­ban. Az előre kiszállított műtrágya raktárak nélkül, szakszerűtlen tárolással, a szabadban a hatóanyag egy­ötödét elvesztette, mire a földbe került. A pénz meg sok mindenre kell. nem ju­tott műtrágyaraktárra. Kü- lön-külön drága mulatság is lett volna. A legjobbkor ruk­kolt elő az ötlettel a Hőgyé- szi Állami Gazdaság. ti le úgy őket. mint előtte. Sokszor a legnagyobb mun­kából kellett kivenni az em­bereket, a járműveket, ha jött a telefon: megérkezett * műtrágya áz állomásra. Most nincs ilyen, van 11 Ifa gép­kocsija az egyesülésnek, azokkal is szórják ki a mű­trágyát a földekre. Van őrlő berendezésük is, jól előké­szített műtrágyát kapnak a földek. A jövő? Az igazgató véle­ménye: — Bebizonyosodott. hogy okos dologba kezdtünk. Most építjük a laboratóriumot, ta­laj- és műtrágyavizsgálatok­hoz. Azt szeretnénk, ha a jövőben a taggazdaságok nem azt mondanák, hogy ne­kik ennyi és ilyen műtrágya meg vegyszer kell; hanem csak azt jelentik be, ennyi meg ennyi hektáron megren­deljük a nöyényvédelmi szolgáltatást. S, hogy milyen talajba, milyen növényhez, mát ad a társaság, az az 5 dolga és felelőssége. Termé­szetesen mindig a tagok egyetértéséveL Megnéztük az agrokémiai központot is. Krecsmári Sán­dor szakmérnök, ügyvezető igazgató irányítja a munká­kat. ő egyezteti a tevékeny­séget a tagszövetkezetekkel, es fogadja az ország minden részéből árkező érdeklődő­ket. — Mi az NDK tapasztala­tai alapján indultunk, a ml példánkon most három új társaság alakul megyénkben Bátaszéken, Mözsön és Döb- röközön. Szervezkednek Ba­ranyában is, Szolnokról is itt járt az Agroker igazgatója. Nálunk is elindult? Valóban ott volt. Már itt­hon meg is kédeztük Stigler Károlyt:, nem lenne célsze­rű nálunk is hozzákezdeni a központok kialakításához? — Dehogynem — válaszol­ta — sőt Orosházán is meg­néztem az ottani társulást, ott is működik már. Fel is vetettem, alakítsuk meg az elsői: Újszászon, Vasúti cser mópont, jóhírű téesszel. Ed­dig semmi. Pedig el tudom kénzelní Karcagon. Tisza- főldváron. Jászberényben is például. Mindehhez természetesen nem elég az Aeroker szán­déka. a gazdaságok igénye kell hozzá. Ez is volt Tolna megvei látogatásunk cé'ia. felkelteni 'tthon i* ar érdek­lődést egy nagy jövőjű vál­lalkozásra. B. L. Két, a város élete szempontjából alapvető fontosságú té­mát tárgyalt tegnap a Szolnok megyei Szállítási és Hírközlési Bizottság közlekedési és szolgáltatási albizottssága. Először az útügyi munkacsoport jelentése került napi­rendre. E jelentés arról szólt, hogy milyen stádiumban van jelenleg a 4-es számú fő közlekedési út Szolnokon áthaladó szakaszának korszerűsítése, s az új nyomvonal építését milyen akadályok nehezítik. Mint ismeretes, a Közle­kedés és Postügyi Miniszté­rium előirányzata szerint az út korszerűsítésének befeje­zési határideje az 1974. év vége. A jelenlegi helyzet alapján ez a határidő Pest és Hajdú-Bihar megyében tartható, Szolnok és Szabolcs- Szatmár megyében azonban ez nem látszik megvalósítha­tónak, vagy jelentős akadá­lyok gyors leküzdésére van szükség, hogy a munkát ha­táridőre befejezhessék ezek­ben a megyékben is. A jelentés a szolnoki, úgy­nevezett átkelési szakaszt, több szelvényre bontva vizs­gálja. E szelvények felújítá­sát sok egyedi, helyi akadály mellett néhány általános probléma is nehezíti. A leg­nagyobb nehézséget a forga­lom elterelése okózza. Másik gond az egyes szakaszok ki­viteli terveinek hiánya, amely a programozás haté­konyságát csökkenti. A kivi­teli tervek elkészítésének ál­landó határidő-módosítása kétségessé teszi az útéoítés határidőre történő befejezé­sét. A járművek elterelése mel­lett az albizottság tagjai kö­zött főleg a Beloiannisz ut­ca—Ságvári Endre körút ke­resztezésében éoftendő gya­logos aluljáróról és a Kossuth Lajos út 12 méterre össze­szűkülő részéről bontakozott ki vita. Az út átboesájtó ké­pességét itt eredetileg árká- dosítással akarták növelni, ennek kölségeit azonban sem a tanács, sem a KPM nem tudja vállalni. Felmerült olyan vélemény is, hogy ha ez a szűkület megmarad, az út többi szakaszának korsze­rűsítése sem érné el a kívánt hatást. A közúti közlekedési és idegenforgalmi munkacso­port a városi tömegközleke­dés helyzetéről terjesztett elő jelentést, különös tekin­tettel lépcsőzetes munkakez­dés bevezetésének akadályai­ra. A helyi lakosság és a mint­egy húszezer naponta bejáró dolgozó elszállítására a VO­LÁN 7. sz. Vállalat 20 helyi autóbuszvonalon közlekedteti járműveit. Szolnokon az üze­mek túlnyomó többségében reggel hét órakor kezdődik a munkaidő. A vállalat nem képes a reggeli csúcsforgalom lebonyolítására, különösen a téli időszakban, amikor az egyébként motorral, kerék­párral járó dolgozók is az autóbuszt veszik igénybe. Az idén még valamelyest rosz- szabbodott is a helyzet, hi­szen néhány üzemben, ahol korábban fél nvolckor kezd­tek, most a hétórai munka­kezdésre álltak át, növelve a reggeli zsúfoltságot, amely így sókhal olcsóbb néha szinte már az elviselhe- tetlenségig fokozódik. Az albizottság egyértelmű­en a lépcsőzetes munkakez­dés bevezetése mellett szállt síkra. Javasolta továbbá, hogy legalább az adminisztratív dolgozók kezdjék később a munkát ott, ahol a fizikai munkások részére ez nem célszerű. Sajnos, az üzemek többsége egyelőre minden változás elöl elzárkózik, ez pedig dolgozóik számára lesz hátrányos, hiszen rendszere­sen lemaradással és nagy zsúfoltsággal keli számolni­uk, mivel a VOLÁN nem tudja rövid időn belül bizto­sítani a reggeli csúcsforga­lom zavartalan lebonyolítá­sát. Kiválasztottak egy olyan helyet, amelyik minden gaz­dasághoz közel esik, a sza- kályi vasútállomástól pár- száz méterre. Huszonötezer hektár termőföld kémiai ellátását biztosítja ez a köz­pont. És azóta a társuláshoz tartozó téeszeknek bármikor van műtrágya is, növényvé­dőszer is. *— Érthető — folytatja az Agroker igazgatója — hi­szen a társulás nagy tétel­ben rendel, másképp áll ve­le szóba az ipar is. Másrészt egész éven át jöhet az áru. nemcsak a szezonban, tönk­re se megy szakszerűen tá­roljuk. És olcsóbb is. mert nincs annvi átrakodás. Hi­szen ide egyenesen a gyárból érkezik a termék, innen ne- dig egyenesen a földekre megy. — Arra, különösen a ki­sebb gazdaság képtelen, hogy egyedül foglalkoztas­son növényvédőmérnököket, szakképzett apparátust, ősz- szefogva már igen. Együtt foglalkoztatunk összesen hu­szonegy tagú szakbrigádot, a telep élén szakmérnök álL A beérkezett műtrágyát ml össze is keverjük, asszerint, hogy milyen talajra megy, milyen növénynek kelL A kezdetén vagyunk még csak, de már ott tartunk, hogy a régölyi Népakarat: Tsz agro- nómusa például beszólt az ősszel, mikor kezdheti a szántást, mikor történik meg a műtrágyázás. Vagyis arról van sző. a nö­vényvédelmet, tápanyaggaz­dálkodást a társulatra bíz­ták a gazdaságok, nekik Így több ideiük jut másra, erre már nem kell odafigyelni­ük, vagy legalább is nem kő* Bébisonyosodott, hogy jó A társulás elnöke és a hő­gyészi gazdaság igazgatója is ennél többen látja a társu­lás jelentőségét. A SZÁMOK szakmai napja 1973. január 1-én a buda­pesti Számítástechnikai Ok­tató Központ (SZÁMOK) ne­ve elé még egy szó került: nemzetközi. A tavaly meg­kötött szerződés értelmében az ENSZ anyagilag is támo­gatja az oktatást, az intézet pedig részt vállal a fejlődő országok számítástechnikai szakembereinek — elsősor­ban leendő tanárainak — képzésében. Az ENSZ kötelezettség mellett a Nemzetközi O1 atú KöZDOnt a KGST-országOk közös számítástechnikai nrogramiából ad^dő oktatási feladatoknak is eleget tesz. Mindezekről, a SZAMOK oktatási rendszeréről, tervei­ről beszéltek tegnap a szak­emberek a számítástechnikai kiállítás szakmai napján. Többek között elmondták, hogy a Control Data Corpo­ration cégtől vásárolt oktatá­si licenc is segíti a hallgatók korszerű jegyzetekkel, egyéb oktatási eszközökkel való el­látását. Ma 9 órától a Tisza Film­színházban a Videoton tart szakmai napot, ahol a számí­tástechnikai gyárat és az R— 10 számít égép- alkalmazási lehetőségeit mutatják be. Holnap lesz az utolsó szak­mai nap, ezen a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság. valamint a megvet vál­lalatok eladásaira kerül sor. Előadást tartz-=k a Tisza Ci­pőgyár és a Hűtőgépgyár szakemberei is.

Next

/
Thumbnails
Contents