Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-18 / 295. szám

4 «a®**«** «wsmssa »est«? 35HSWfeo äS« Otto Winzer Genfi konferenciák — Európai remények (2) a két német állam kapcsolat ml A Neues Deutschland va­sárnapi száma ismerteti Otto Winzer nek, a NSZEP KB-a tagjának, a NDK külügymi­niszterének a párt most le­zajlott 11. plénumán elhang­zott beszédét. Elmondta, hogy az NDK ma már 100 állammal tart fenn diplomáciai kapcsolato­kat, teljes jogú tagja az ENSZ-nek, az NDK ezt a nemzetközi helyet csakis mint a szocialista államkö­zösség tagja vívhatta ki, si­kerei az egész államközösség sikerei is” — mondotta a külügyminiszter. Otto Winzer ezután egyet­értését fejezte ki azzal a Willy Brandt kancellár leg­utóbbi beszédéből kicsengő megállapítással, hogy ha már az NSZK normális kapcsola­tokat tart fenn a szocialista országokkal, a két német ál­lam sem mondhat le kölcsö­nösen képviseletek felállítá­sáról. Az NSZK kormányá­nak magatartásában azon­ban — mondotta — még ma is megmu­tatkozik az a következet­lenség, hogy az NDK-val nem hajlandó éppen olyan képvi­seleteket cserélni, mint a töb­bi szocialista országgal, ha­nem ezt a képviseletet to­vábbra is valamiféle „belné- met” szinten szeretné tartani. Ez természetesen lehetetlen, a képviseletek vezetői nagy­követek kell, hogy legyenek, s munkatársai sem lehetnek „belnémet hivatalnokok”, ha­nem diplomaták. Koziení ce Kiemelkedő lengyel termelés, siker A Visztula folyó mellett, Varsótól mintegy 80 km-re délnyugatra létesítendő „Ko- zienice” erőmű építői a len­gyel energetikai ipar fejlesz­tésében egyedülálló sikert ér­tek el: ebben az évben az új erőmű 4, egyenként több mint 200 megawattos turbinacso­portját adták át rendelteté­sének, csaknem a felére le­rövidítve a beruházási időtar­tamokat. A kiemelkedő termelési si­ker alkalmából Edward Gie- rek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz minisz­terelnök szombaton este nagygyűlésen találkozott a „Kozienice” építőivel. Gierek beszédében köszönetét mon­dott munkájukért, majd fog­lalkozott az ország né­hány időszerű belpoliti­kai kérdésével. Kiemel­te, hogy a múlt vasár­nap megtartott lengyel taná­csi választások meggyőzően bizonyították az egész társa­dalom erkölcsi-politikai egy­ségét. Zárt ajtók mögött nyílt sisakkal A bizottságok, albizottsá­gok délelőtti ülései fél tizen­egykor, a délutániak fél négykor kezdődnek. Hazánk valamennyiben képviselteti magát. A legnépesebb kül­döttségek: a szovjet, a dán, a francia, az NSZK és az NDK, a legkisebbek: Mona­co. Ciprus és San Marino egy-egy főt delegáltak Géni­be. A Helsinkiben kidolgozott ajánlások szerint három nagy kérdéscsoport feldolgo­zása, illetve szövegezése vár a szakértőkre: 1. Az európai biztonság kérdései, 2. együtt­működés a gazdaság, a tudo­mány és technika, valamint a környezetvédelem terüle­tén, 3. együttműködés' hu­manitárius és más kérdé­sekben. jellemzi, — csak tarkítja, s némileg lassítja — a kon­ferencia munkáját. A szö­vegjavaslatok legtöbbjét ko­molyan kell venni, s ha első hallásra részben elfogadha­tatlannak tűnik is. érdemes az alapos elemzésre, vitára. Az 1. sz. albizottság dél­utáni üléséről érkező magyar delegátusok például a tárgyi­lagos optimizmussal, de vér­mes remények nélkül beszél­nek a konferencia kilátásai­ról. Öt albizottság Az első kérdéscsoportban az együttműködés, a bizton­ság és béke fenntartásának alapelveit, a vitás kérdések békés megoldásának módsze­reit dolgozzák ki. A második csoportba tar­tozó kérdéseken öt albizott­ság osztozik: a) kereskedelem, b) ipari kooperáció és közös érdekű beruházások, cl gaz­daság és technika, d) kör­nyezetvédelem, e) közlekedés, idegenforgalom, hírközlés és egyéb kérdések. A három „kosár” közül, genfi vélemények szerint, az első és a harmadik a „leg­nehezebb”. tehát az a két kérdéscsoport, amely egyrész­ről az alapelveket, másrészt viszont az információk áram­lását és az emberi kapcso­latokat tartalmazza. Megkérdeztem a magyar tíe’ogáeió tagjait, mi a véle­ményük a nehezebb és ke­vésbé nehéz, illetve az egy­szerűbb és bonyolultabb kér­désekről. Ha egyáltalán fo­kozatokról beszélhetünk, mond iák. akkor talán az egvüttműködés alapelveinek tisztázása a legfontosabb, mi­vel ennek alapján fejlődhet majd Európa népeinek, or­szágainak kapcsolata a jövő évtizedekben. Minden. más kérdést: kereskedelmi, ipari. lehet rendezni, kialakítani, illetve erősíteni. Nem titok, hogy néhány ponton eléssé eltérnek vagy éppen ellentétesek, tehát köl­csönösen elfogadhatatlanok az egyes pontokról vallott né­zetek. Nem titok, de nem olyan akadálv. amely miatt meg­állna a munka a bizottsá­gokban. A szabad informá­ciócsere nyugati értelmezése például nem rekeszti ki a szándékos megtévesztésre gyártott, vagy a gyűlölet szí­tására. pornográfia terjeszté­sére alkalmas információt, márpedig ezeket több euró­pai ország törvényei tiltiák. Feltehető, hogy egyetlen or­szág s:m változtatja meg ezeket a törvényeket, marad tehát a kölcsönös engedmé­nyekre alapozott, vagyis a kompromisszumos megoldás: szabad út mindkét irányba a közérdekű, a hiteles infor­mációknak, a megértést se­gítő újságoknak, folyóiratok­nak, tudományos és szépiro­dalmi kiadványoiknak, tila­lom, vagy korlátozás a ká­ros információknak. A kérdés körül zárt ajtók mögött nyílt sisakkal folyik a diplomáciai küzdelem. Lát­— A munka eléggé inten­zív. az értekezletek sűrűsége megfelelő, tehát nem pa­naszkodhatunk. dolgunk van elég. Ha rajtunk múlik, a tempót is gyorsítjuk... Véletlenek találkozása A Varsói Szerződés tagál­lamain és a NATO országo­kon kívül ott a semlegesek is: Ausztria, Finnország. Svájc, Svédország... Az ő szerepük lehetne, s lehet is. a hidverés. a közvetítés Euró­pa két fele között, hisz ne­kik sem közömbös, hogyan alakul a holnap Európája kö­rülöttünk. A IV. számú teremben egyik délután túlságosan so­káig elhúzódott az ülés. Meg­kérdeztem Marcel Planchard urat, akinek az a tiszte, hogy az ülés zavartalanságáról gondoskodjék, történt-e va­lami rendkívüli esemény. — Ó, semmi — mondta szabadkozva —. ha csak az nem, hogy alig kezdték meg a tárgyalást hirtelen szüne­tet rendeltek el. maid ismét visszamentek, s azóta ki se mozdultak... — Vagyis történt... Érde­mes várakozni. idegenforgalmi, tudományos és műszaki, kulturá­lis és emberi kapcsola­tokat csakis. _ a kölcsönös elfogadott alapelvek szerint ványos külsőségek, és drámai fordulatok nélkül, kitartóan és következetesen, néha egy- egy látszatütközet szócsatáit is beleszámítva. Valamennyien rónaiban A tárgyalóteremben —kör­ben — egymással szemben foglalják helyeiket a delegá­tusok. kiteregetik munkaoa- pírjaikat, az előző ülésen vi­tatott anyag jegyzetekkel, megkérdőjelezett betoldások­kal ellátott példányait. Fel­teszik a fejhallgatót. ' meg­nyomják a tolmácsolásra ki­választott nyelv gombját, s mikor valamennyien „vonal­ban vannak”, megkezdődik az érdemi vita. A magyar küldöttek a választható hat közül általában angol, fran­cia és orosz nyelvű fordítás­ban hallgatják a felszólaló­kat, s e nyelvek valamelyi­kén mondanak véleményt, tesznek megjegyzéseket, kér­déseket vagy terjesztenek elő új javaslatokat Bármelyik nyelvet választ­ják. az általa kifejezett gon­dolat már túlnő a nemzeti kereteken, a szó valódi ér­telmében össz-európai célo­kat törekvéseket fejez ki. A közös nyelv keresése közben félreértések is adód­nak. Ha egy nyugati küldött például javaslatot tesz, mond­juk az árucsere megkönnyí­tésére, s javaslata nyilván­való ellentmondásra késztető pontokat tartalmaz, akkor konferenciakörökben meg­jegyzik: „bedobta a csontot rágódjanak rajta”. Ez a kirívó példa nem Hogy a várakozás unalmát ■agyoncsapjuk, beszélgettünk. Planchard úr egy régi fény­képet mutat az 1925 évi lo- camói egyezmény aláírásá­ról. Az apja ott volt. ő hoz­ta a dedikált fényképet. Ha minden jól megy. Planchard úr a sikeres genfi szakasz végén készült fotóval gyara­píthatja a családi albumot. Beszélgetésünk kétszer sza­kadt meg. eevszer a svájci kultuszminiszter jött oda né­hány szót váltani, másodszor a tekintélyes svájci lap. a Neue Zürcher Zeitung mun­katársa. A véletlenek találkozása nem volt véletlen: a terem­ben ezalatt új svájci javas­latot tárgyaltak az albizott­ság! tagok. Ezért volt a meg; hosszabbított „játékidő” .. • Bertalan Lajos KÖVETKEZIK: ^ üt Helsinkibe vezet.) Heraklész-fej díszíti Régészeti leíetsk a Szurhan-völgyből ' »tatai herceg fejszobra s fazekatok feltár* településéiig Szovjet Üzbegisztánban már több mint öt éve folynak az ásatások Dalverzin-tepe városka közelében, a Szurhan-völgyben. Az archeológusok most egv el­falazott kerámiakorsókban fel­becsülhetetlen értékű ’eletre bukkantak. Az edényből közel száz. időszámításunk II. századá­ból származó ékszer — nyaklán­cok, karkötők, gyűrűk, fülbeva- dók, aranvnénzek — került elő A nyakékeket rubinnal díszítet­ték az egykori mesterek. — Az egyik, finom aranyszálakból szőtt ékszert Herakles fele díszíti. A tárgyak megformálásában felfe­dezhetők a kor művészeinek öt­letes megoldásai, ló ízlése, v. Zabídov ílzbég akadémikus sze­rint a lelet értéke mintegy 1 millió rubpl. archeológia! 1elen- tősége pedig szinte felmérhetet­len. A régészek ugyanott feltártak egv fazekasok által lakott tele­pülést is. ahol a kusani korból származó ér+ékes táróinkat-. — szobrokat és szobortöredőVfik04 találtak. Az ásatásak ielen‘ős mértéken gazdacdtlátr a Irusanl- baktrHI kultúráról eddig szer­zett IsmoretoVet. AZ nak a közén á/slal H'dlIzá^lóV tanúimánvozását előíró tervébe« az egyik legfontosabb feladat a íusani kultúra tanulmányozása. Chilei ellen f or rada hnár fogadtatása Párizsban „Gyalázat, hogy a francia kormány megtűri egy ilyen gyilkos jelenlétét Párizs­ban” — jelentették ki annak a csoportnak a tagjai, akik vasárnap néhány órára meg­szállták a chilei fuvarozószö­vetség vezetőjének szállást adó párizsi hotelt. Leon Vi- larin, aki a népi egység kor­mányzásának idején külföld­ről pénzelt chilei fuvarozói szabotázs irányítója volt, je­lenleg világkörüli úton van és magyarázkodni próbál a nemzetközi közvélemény előtt. A Mexikóból majd Ve­nezuelából kiebrudalt chilei ellenforradalmár a francia fővárosban is elemi felhábo­rodást váltott ki. „Szolidari­tás Chilével!”, „Vilarin fa­siszta gyilkos!” — hirdették a szállodába bevonult tünte­tők transzparensei. Atomerőmű a víz alatt Mennyi technikai létesít­mény található a víz alatt: hídpillérek, kikötők, tenger­alattjárók. csővezetékek, ba- tiszkáfok stb. A japán szak­emberek tovább iolvtatiák az óceán meghódítását. El­határozták. hogy a víz alatt hatalmas kapacitású atom­erőművet építenek. Három acélgömbben fog elhelyez­kedni a tenger mélvén 40 méter mélyben és 5 kilomé­terre a parttól. Az erőmű elektromos energiát ad majd, s egyúttal a tenger, vizét is felfrissíti. Kutatások az örök fagy hazájában A Szovjetunió területének csaknem fele az örök fagy birodalmában van. Ugyanak­kor ezen a területen talál­hatók az ország legnagvobb nyersanyag és energetikai tartalékai, itt kell tehát fel­építeni az iparvállalatok, elektromos erőművek egész sorát, utakat, vasutakat, vá­rosokat. Az alacsony hőmérsékleti viszonyok sokrétű problema­tikáját Jakutszkban, a Szov­jet Tudományos Akadémia által éietrehivott intézet ku­tatja, amely tanácsokkal, tervekkel szolgál azok szá­Vitaminos eső Egyesek dolgozószobáink­ban jutnak nagy felfedezé­sekre, mások hosszas kísér­letek után a laboratóriumok1 ban. íme egy amerikai tu­dós. bizonyos Parker a háza mellett egy kis pocsolyában bukkant érdekes jelenségre. Észrevette, hogy eső vitán a ppcsolya vizének B—12 vita­min tartalma jelentősen nö­vekszik, a B csoportba tarta­mára. akik bármiféle beru­házáshoz fognak a különle­gesen zord klímájú vidéke­ken. Ehhez hasonló kutatóinté­zet sehol sincs a világon. Mélyen a föld alatt levő laboratóri"ma'ban műszerek segítségévei tanulmányozzák azokat a fizikai vegyi folya­matokat, amelyek a teljesen átfagyott talajban végbemen­nek. Az intézet munkatársai számos módszert dolgoztak ki a fagvott talajon való építke­zéshez, bányák műveléséhez stb. zó vitaminok mennyiségé­vel egvütt. Egy német egész- ségügvi folvóirat közlése sze­rint Parker feltételezi, hosv az atmoszféra felső rétegei olyan mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek külö­nösen eredmz.we!sen szapo­rodnak a felhőkben, és így szintetizálják a B csoport vitaminjait. Robbantás fagyasztással Tudjuk, hogy a földmun­kák többsége nem megy rob­bantás nélkül. De hogyan lehetne úgy robbantani a vá­rosban. hogy a többi épület ezt ne szenvedje meg? A svéd robbantási szakembe­rek ilyenkor megfe-v-sztják a talajt. A robbanási körze­tet folyékony nitrogénnel töltik fel. amelvnek hőmér­séklete mínusz 196 C°. Et­től a talaj annvira megszi­lárdul, hogv semmilyen rez­gést nem ad át a többi épü­letnek. Később a nitrogén ktoárolog és nyoma nem ma­rad. A Szolnok megyei Tanács Tervező Vállalata, Szolnok, Kossuth Laios u 6 —8 szám felvételre keres tervezni munkakörbe okleveles építészmérnököket, szerkesztői munkakörbe építész, valamint mélvénítőinari technikusokat, felúiítási és átalakítási munkák tervezéséhez . többéves gyakorlatú építészeket. Üt-geodéziai munkára mérnök, felsőfokú mélyépítő, földmérő technikust, gyors- és -tőpfrólrat. Telentkezni lehet a vállalat tilkáságán.

Next

/
Thumbnails
Contents