Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

1973. november 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP • • ot áj sárt rendszer Szolnok megyében A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium operatív bizottsága a közel­múltban döntött új terme­lői zárt rendszerek elisme­réséről, meghirdetéséről. A bizottság tizennyolc pályá­zatot bírált el, s ebből ki­lencet hagyott jóvá. A ki­lencből öt pályázó Szolnok megyei gazdaság volt. A minisztériumi döntés értelmében a zagyvarékasi Béke Tsz gesztorként, rend­szergazdaként a gyepgaz­dálkodás termelési rendsze­rének megszervezésére ka­pott megbízatást. A karca­gi Lenin Tsz pedig mostan­tól a rizstermesztés, a ti- szaföldvári Lenin Tsz a gabonatermesztés, a beseny- szögi Kossuth Tsz a lucer­na-, a rákóczifalvai Rákóczi Tsz pedig a szójatermesztés zárt rendszerének gazdája hivatalosan is. Ezzel, a Héki Állami Gaz­daság cukorrépatermesztő rendszerét is beszámítva, már hat termelési zárt rendszere van megyénknek. 25 éves fennállását ünnepli az Elektroakusztikai Gyár (BEAG). Stúdióberendezései a világ minden tájékán ismer­tek. Képünkön: Keverőasztal, a Magyar Rádió stúdió­jában Szovjet együttműködéssel készül nyolcvanas évek autóbusza A következő évtized autó­buszcsaládját közösen fej­lesztik ki a magyar és szov­jet szakemberek, a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a szovjet autóipari minisztéri­um közötti megállapodás alapján. Az új járművek az Ikarusz 200-as busz családját váltják majd fel. amelyeknek gyártását a közelmúltban kezdték meg. A jövő autóbuszénak közös kialakítása szovjet mérnö­kökkel különösen előnyös, hiszen a legtöbb buszt a Szovjet­unió vásárolja iparunktól, s a járműprogram sikeré­nek egyik záloga továbbra is a szovjet export. Az. égvüttes fejlesztés célja, hogy minél több azonos fő­egység. alkatrész legyen a le­endő magyar és szovjet autó­buszokban. mert ezzel az al­katrészutánpótlás leegysze­rűsödhet. s lehetőség nyílhat egyes főegységek gyártmány­szakosítására. Mindkét ország konstruk­tőrei a gyártás gazdaságossá­gának és az utasok kényel­mének további növelésére ke­resik a megoldásokat. Az autóipari kutatóintézet­ben már kialakult az el­képzelés a nyolcvanas évek autóbuszára. Egyik szembe­tűnő változás, hogy az új típus padlója alacsonyan, az aszfalthoz közel fekszik, majd, megkönnyítve első­sorban az idősebbeknek a fel- és leszállást. Ugyancsak torlódások elke­rülését szolgálja, hogy az ed­diginél több ajtót terveznek a járművekké. A tapasztalat szerint ugyanis a városi busz­járatok menetidejüknek 30 százalékát a , megállókban vesztegelve töltik, s ezt az időt a „lépcsőtlenítés” és a több ajtó lényegesen csök­kenti. A hazai és a szovjet intézet — de más KGST-tagországok intézeteinek is — közös tö­rekvése a buszok okozta zaj csökkentése. A jövő autóbuszait zajel­nyelő. többrétegű acélle­mezekkel. különleges kipu­fogódobbal készítik majd, úgy. hogy az átlagos személy­autó hangerősségével közle­kednek majd ezek a jármű­vek. Ugyanakkor a bent ülő utasok, is csak halk zümmö­gő hangot hallhatnak. Kísérletek folynak a kuta­tóintézetnél hibridhajtású autóbuszok kialakítására. En­nek lényege, hogy a kétmoto- rú busz például a belváros­ban akkumulátorról táplált villanymotorral működne, anélkül, hogy kipufogógáz keletkezne, a külső kerüle­tekben pedig a Diesel-motor iS. „besegítene”. A hibridbusz iránt a szovjet szakemberek is érdeklődnek. A tágas, nagyablakú. zaj­mentes buszok kialakítására most az intézetben úgyneve­zett vázfárasztást végeznek, a különféle szerkezeti megol­dások tehérbíróképességét próbálják ilymódon. Ez a kísérletsorozat is ré­sze a feladatnak, amely szerint jövőre elkészül a nyolcvanas évek autóbusz­családjának modellje. A szovjet kutatók is 1974-ben alakítják ki a leendő autó­buszok „nyers” modelljét. Az egyeztetés, összehasonlítás után megindulhat az egyes alkatrészek „közelitése” az azonos, konstrukcióik kiépíté­sére. Ésszerű műszaki fejlesztés: melléktermékből értékes ipari seqédanyiq (Tudósítónktól) Ésszerű műszaki fejlesz­téssel és szervezeti intézke­déssel hogyan lehet mellék­termékből értékes ipari se­gédanyagot előállítani? erre a kérdésre tanulságos választ adott a szolnoki Ti- szamenti Vegyiművek mű­szaki gárdája. A nagyüzem műtrágyagyárában, ahol évente jóval több mint fél­millió tonna szuperfoszfátot állítanak elő, a gyártási fó- lyamat közben nagymennyi­ségű melléktermék, fluor­gáz keletkezik. A felszaba­duló cseppfolyós gáz koráb­ban veszendőbe ment. A melléktermék azonban — ínint alapos üzemi vizsgáló­dás után kiderült — fontos ipari célra is hasznosítható. A feladat megoldását, mű­szaki fejlesztési programba foglalták és — kísérleti jel­leggel — kriolit üzemet lé­tesítettek, amelyet kizárólag a fluortartalmú gázos anyag­ra alapoztak. A kriolit az alumfnium- i&aríás fontos tartozéka. A „fehér arany” előállítása közben ugyanis rendkívül magas hő keletkezik. Az olvadáspont csökkentésére minden tonna alumínium­hoz 20 kilogramm kriolitot adagolnak, amely hatásosan befolyásolja, és a kívánt szintre szabályozhatóvá te­szi a hőmérsékletet. A nyersfoszfát és a kénsav egyesítésekor felszabaduló gázt egy speciális berende­zéssel elnyeletik és a csepp­folyós, úgynevezett gázléből bonyolult kémiai folyamat útján állítják elő a fehér poralakú kriolitot. A sike­res kísérlet után ma már üzemszerűen termel a gyár. Az 19?3-ra tervezett évi 2000 tonna termelést — a műszaki folyamat további tökéletesítésével — az év ■ első tíz hónapjában 100 ton­nával meghaladták, és az év végéig további ötszáz tonnát gyártanak terven fe­lül, a Vegyiművek a bel­földi aiiímíniumipaftól ka­pott megrendelést korlátla­nul kielégíti. Hűha ragasztással Hazánkban egyedülálló szövetragasztógép kezdte meg a munkát tegnap Szom­bathelyen, a Styl Ruházati Vállalatnál. Az amerikai li- cenc alapján Olaszország­ban gyártott berendezés infravörös sugárzás segítsé­gével egyesíti a kabátok, zakók szövetét a vászonnal. Műszakonként ezer kabát elejét ragasztja meg. SZALUI Áll REKORD A MÁV Szegedi Igazga­tóság öt dél alföldi megyé­re kiterjedő munkaterületé­nek többszáz állomásán, ra­kod őhely én vasárnap az idei őszi forgalom szállítási rekordját érték el: a szoká­sos 1300—1400 vagon he- lyett 1700 vagon árut — főként iparcikket, építő­anyagot. sódert, téglát, ce­mentet — vittek a területre. Az onnan elszállított gabo­nával, cukorrépával és más áruval együtt a vasárnapi forgalom elérte- a 2200 va­gont EMBER ES TECHNIKA írta: dr. Romany Pálf as MSZMP KB Területi Gazdaságfejlesztési Osztály vezetője Korunkat a XX. szá­zad második felét sokféle jelzővel illetllc Ezek a jel­zők igen gyakran a tudomá­nyos, technikai haladásra, a nagy műszaki találmányok­ra, illetve azok eredményei­re utalnak. A gépelt, a mo­torok növekvő szerepével kapcsolatban szokás a moto­rizáció koráról, a lakáskö­rülmények változásának, a városiasodásnak nyomán pe­dig urbanizációs korszakról beszélni. De olvashatunk atomkorszakról, a kiberneti­ka koráról, vagy egyszerűen összefoglaló igénnyel jelöl­ve a tudományos-technikai forradalom koráról is Nem vitatható, hogv e minősíté­seknek van létjogosultsága még akkor is. ha egv’ke-má- sika távolról sem fejezheti ki korunk valóságos jellegét, különösen nem a társada­lom haladását. Az kétségtelen, hogv nem volt még egv olyan időszak az. emberiség életében, amelvben a maihoz hasonló ütemű és méretű műszaki­technikai változások követ­keztek volna be. Elegendő utalni ,olyan köznani dol­gokra. hogy ugyanazok az emberek. akik a huszas években hallották a Magvar Rádió első bejelentkezésit, az ötvenes évek második fe­lében láthatták a televízió rendszeres adásainak meg­kezdését. s akik megfigyel­hették az első repülőgének bizonytalan . felemelkedését, most utazhatnak a repülő szállodáknak nevezhető, kon­tinensekét átszelő óriási gé­peken. A termelési folya­matok feltételeinek alaku­lásában is joggal tekinthe­tők óriásoknak a változások. Alig 50 évvel az első trak­torok megjelenése - után nemcsak a 4 ökrös szántás lett a múlté, haném a kézi aratók után sorakozó búza- keresztek is ritkaságnak szá­mítanak. És a példákat vég nélkül sorolhatnánk szűkebb és tágabb környezetünkben, minden termelési ágazatban, a közlekedésben, hírközlés­ben és az élet más terüle­tein. Kifogyhatatlan ez a lista, amely teljesség esetén is csak azt bizonyítaná, hogy a technikai haladás soha nem tapasztalt ütemű a mi korunkban. S még egyet bizonyít ez a fokozódó technikai, műszaki előretö­rés: az ember szerepének állandó növekedését, amivel számolni kell, s tervszerűen készülni társadalmi mére­tekben és kisebb közössé­gekben éppúgy, mint egyé­nenként. A technikai eszközök mennyiségének, műszaki színvonalának növekedése csökkenti, illetve csökkent­heti a közreműködő embe­rek számát egy-egy terme­lési folyamatban, Vagy léte­sítmény üzemben tartásá­ban, de az ember szerepét, a létrehozó, az irányító, az ellenőrző munka szerepét, jelentőségét óriási mérték­ben növeli. Az ország talán legkorszerűbb gazdaságának, a Bábolnai Állami Gazda­ságnak az igazgatója a kö­vetkező egyszerű példával jellemezte ezt a változást: amíg igaerővel vagy kis tel- lesítménvű géppel szántot­tak, s adott esetben felére csökkent — valamilyen- egyéni ok miatt — egy dol­gozó teljesítménye, akkor fél vagy egy kataszteri hold szántás maradt el, hasonló esetben jelenleg 20—30 ka­taszteri hold lehet az ettna- radás, mert gépeik teljesítő képessége többszöröse a ré­gieknek, s egy ember, egész határrészek, hektárok százai megműveléséről gondosko­dik. S a mezőgazdaságnál maradva, ha a gazdasszony megfeledkezett a csibe kel­tetésében valamiről, akkor egyidőben 20 tojás ment tönkre, ha a keltető-üzem­ben fordul elő ilyen feledé- kenység, akkor íoo ezer to­jás vész el. Üjabb példákat azt hiszem felesleges sorol­ni. hisíen az élet minden percében érzékelhetjük a technika mellett szolgálatot telíes''tő emberek munkájá­nak fontosságát, s tudjuk, ho, / felelősségük a közös­ség és önmaguk iránt mi­lyen jelentős. Valóiában per­sze csak akkor döbben rá mindenki, ha a megszokott rendben valami zavar kelet­kezik Ha az erőmű vezérlő pultjánál valamilyen lénye­ges mozdulat kimarad, ha a folvőbo valamivel több szennvező-anyag kerül a gyárból, mint a megengedett, a szabályozott, akkor váro­sok. vagy országrészek érzik, s figyelnek fel arra: egy­másra vagyunk utalva, job­ban, mint bármikor. A technikai haladás korszerű eszközeinek széles­körű térhódítása, nemhogy csökkentené, hanem éppen növeli az emberek közötti kapcsolatok szerepét. Igaz, áttételes ez a kölcsönös kap­csolat, a társadalmi munka­megosztás szerint alakul, változik, de szükségszerű. Annál teljesebb lehet a köl­csönös bizalom e tekintet­ben is a társadalom egészé­ben, minél teljesebb a tár­sadalom tagjainak a felelős­ség tudata és a felkészültsé­ge arra a felkdatra, amelyet az adott poszton ellátnak. Megnyugtató, hogy ennek mind több örvendetes jelét tapasztalhatja mindenki. Népünk jól él azokkal a bő­vülő lehetőségekkel, amelye­ket szocialista társadalmunk biztosít, s az erre hivatott szervi is mind jobban ele­get tesznek ebből származó feladataiknak. tJó volt ennek egyik bi­zonyságát látni az idén ren­dezett nemzetközi i mezőgaz­dasági gépkiállítás alkalmá­ból is. Sokan azt gondolták, hogy a kiállítás csak a szűk szakmai közvéleményt vonz­za majd, hiszen a mezőgaz­dasági kiállításokon megszo­kott látványosság hiányzott a programból. Nem volt lovasbemutató, nem vonul­tak fel nagy készültséggel a vendéglátó egységek sem. Mégis a kiállítás 10 napja alatt 130 ezer érdeklődő ta­nulmányozta a holnap mező- gazdaságának technikáját, firtatva működésüket és sürgetve gyártásukat, vagy beszerzésüket. Ugyan ilyen vagy hasonló törekvést lát­hatunk más alkalmakkor, de ezt tapasztalhatjuk a tanu­lásra, továbbképzésre jelent­kezők számának alakulásá­ban. vagy abban is, hogy hazánkban jelenleg mintegy 8 millió példányban jelen­nek meg műszaki, techni­kai tárgyú folyóiratok, újsá­gok. Az új technika felé ter­mészetes fogékonysággal for­dul a fiatal generáció, s itt se feledjük: az emberiség fele a második világháború után született és Magyaror­szág lakosságának is 44 szá­zaléka 30 évnél fiatalabb Ez a nemzedék már bele­született abba a környezet­be, amely az idősebbektő. alkalmazkodást kívánt. Ter­mészetesnek veszi azt is, hogy az üzemeknek kineve­zett vezetőik, s nem nagy­tőkés -tulajdonosaik vannak éppúgy, mint azt. hogy z TV-gombját elfordítva, má­sik földrészen zajló esemény képeit követheti. A tudományos- techni­kai haladás az élet egész te­rületére hatást gyakorol Nőnek azonban a veszélyek is, az emberi környezetre, a mezőgazdaságra, a technika alkotójára, amelyek elhárí­tására fel lehet és fel kell készülni. És mindebben az ember szerepét kell hang­súlyozni. a tudás és a tudás hasznosításának fontosságára kell utalni. Ha úgy tesszük fel a kér­dést, hogy elegendő-e a fel- készültségünk azokra a fel­adatokra, a holnap techni­kájának értő alkalmazására és befogadására, akkor nem tudunk megnyugtató, általá­nos érvényű igennel Vála­szolni. Nem, mert számos visszahúzó örökség terhel bennünket, mert nemcsak anyagi javak előteremtése kíván jelentős erőfeszitése- ket, hanem a szemlélet, a gondolkodás korunk köve­telményeinek megfelelő át­alakítása is. Több figyelmet szükséges fordítani a termelési ágaza­tokra általában és a terme­lési tevékenységet befogadó, azoknak helyt adó települé­seinkre, tudatos, szervezett előkészítésére és a gazdasá­gi cselekvésre. Ma még elő fordul, hogy adott esetben nagyobb közfigyelmet kelt egy kezdő író bemutatkozá­sa, mint egy már nemzetkö­zi sikert aratott új termelé­si módszer elterjedése és kidolgozójának bemutatása. S ami még különösebb: jól lehet, óriásit léptünk előre az iskoláztatásban, de ha­zánkban jelenleg is százez­rek vannak, akik nem vé­gezték ei az általános isko­la 8 osztályát, hiányos alap- műveltséggel rendelkeznek. Mégis joggal mond­hatjuk: az ember uralkodni képes és uralkodni tud a technika fölött, meg tudja oldani azjt a feladatot, hogy ne a dolgok uralkodjanak felette. Minderre azonban tudatosan készülnie kell. S nem egyedül a technikai is meretek megszerzése által Elengedhetetlen természete sen, hogy a szakmunkáskép­zéstől a mérnöki képesíté­sig ennek1 érdekében csele­kedjünk. És itt mindkét em­lített képesítésen hangsúly van. A legjobb mérnöki el­képzelés is papíron marad, ha nincs felkészült munkás - gárda és a jól felkészült munkásgárda és eszközállo­mány sem hasznosítható kel­lően. ha nincsenek megfele­lő tervek, ha a szüksége' irányítás és szervező mun­ka hiányos. De nem kevésbé fontos az, hogy ki-ki ne- csak a gép melletti közvet­len feladatát ismerje, ha­nem lássa helyét, érzékel k fontosságát a folyamatok láncolatában, a műhelybe’' a gyáregységben, az üze”~ egészében. S ehhez má nemcsak technikai, hane’~ politikai ismeretek is szűk ségesek, amelyek megszerző séhez a párt- és társadalm szervezetek nyújthatnak le” jelentősebb segítséget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents