Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NI PI AP 1973. november 13. Kiadták (rósz nyelven Tito gyűjteményes kötetét Éljen és szeressen a szív... Beszélgetés EISNYEVSZhIJ professzorral A moszkvai Polityicseszka- ja Lityeratura kiadó gondo­zásában orosz nyelven meg­jelent Joszip Broz Tito, , a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke 1941 és 1973 között írt cikkeinek, il­letve elhangzott beszédeinek válogatott gyűjteménye. A hétfái Pravda, méltatva a most kiadott könyvet, egye­bek között megállapítja: a gyűjteményes kötet, nagy fi­gyelmet fordít a szovjet— jugoszláv barátság erősítésé­nek kérdéseire, a cikkek és beszédek nagyra értékelik Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és más szovjet vezetők Jugosz­láviában tett látogatásait, hangsúlyozzák, hogy e láto­gatásoknak alapvető jelentő­ségük van a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság és a Szovjetunió, vala­mint a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége és a Szov­jetunió Kommunista Pártja közötti baráti kapcsolatok és együttműködésének fejlődése szempontjából. Ókori sakkfigurák Sakkfigurákra bukkantak a régészek az egykori óbolgár főváros: Veliki Preszláv kö­zelében. A modem sakkfi­gurákhoz a stilizált lovak és a henger alakú alsórészén igen keskeny, fent pedig kör­rel végződő bástyák ha­sonlítanak a legjobban. Az ókori készlet egyik amfora alakú darabja valószínűleg a mai parasztnak felelt meg annakidején. Alekszandr Visnyevszkij, a Szocialista Munka Hőse, Lenin-díjas. A Szovjetunió­bal# és külföldön közismert híres szívműtéteiről. Akadé­mikus, a Szovjet Orvostudo­mányi Akadémia Visnyevsz­kij Sebészeti Intézetének igazgatója, a Szovjet Had­sereg fősebésze, 300 tudomá­nyos mű szerzője, a Nem­zetközi Sebészegyesület tag­ja, egész sor állam orvos- tudományi . társaságának dísztagja... Napi orvosi praxis, kiterjedt közéleti tevékenység, külföldi utazá­sok, széleskörű levelezés, találkozók... Ez már bő­ségesen elegendő ahhoz, hogy zsúfolásig megtöltse a nap­nak mind a 24 óráját. De ez még távolról sem min­den Alekszandr Visnyivsz- kij 67 éves kora ellenére rendszeresen sportol. És aztán még itt vannak a hobbyk, a színház, az ide­gen nyelvek, a vadászát... A kedvtelés pihenteti az agyat ■— Valóban lehetséges ez? — kérdezem Alekszandr Visnyevszkijt. — Ennyire elfoglalt embernek ennyi különféle kedvtelése? Nem hat zavarólag a höbbyknak ez a bősége, nem vonja el életének fő művétől? — Egyáltalán nem. Sőt azt mondanám, Hogy még segíti is: kikapcsolódást je­lent, pihenteti az agyat. Eb­ben a vonatkozásban az emberi potenciál igen nagy. Tudja^e ön, hogy a termé­szet 14 milliárd idegsejtben rejlő óriási lehetőségekkel ajándékozott meg bennün­Tudósok a feledékeny ség ormain „Tudósaink nem e világból valók” — gzt már középkori kódexeink tudtunkra adják. Ennek az axiómának azon­ban újabb bizonyságaira is lépten-nyomon rábukkanha­tunk. Schulek Elemér, az anali­tikai kémia világhírű tudó­sa nagyon szerény, de — sa­játos módon — a külsőségek­re annál többet adó ember volt. Egy ízben közmondásos szórakozottságával telefonon hívta ismerősét, s — mint mindig — neve mellé kitün­tetését, tudományos rangját is oda akarta biggyeszteni. A hívott fél „tessék”-jére megszólalt: „Halló! Itt Kos­suth Elemér, Schulek-díjas”... Németh Andor, a Nyugat híres kritikusa, a Szép Szó egyik szerkesztője sem volt földön járó ember. Mint hű kenyeres pajtása, Déry Ti­bor írja, .bécsi emigrációjuk idején, lia este tíz órakor adott neki találkát történe­tesen a Café Zögernitzben, akkor tizenegy órakor a Café Döbűngerholfbg állí­tott be. s szelíd türelemmel várt rá, amíg zárórakor az utolsó vendég ki nem ment a kávéházból. De az emlékíró szerint em­lékezetének nagyobb kiha­gyása is volt: elfeledkezett* saját nászéjszakájáról. Ami­kor — ezúttal Pesten — egyik mátkájának hosszú éveken át tartó hűségét megjutalmazandó, frigyre lé­pett vele, a VI. kerületi anyakönywezetőtől egyene­sen az Újság szerkesztőségé­be ment. Onnét este egy má­sik hölgyismerőséhez, akitől csak reggel felé vetődött ha­za. Amikor az ifjú ara ha­ragos-elkeseredetten faggat­ta, hogy miért nem ment ha­za, lakonikusan, de nagyon őszintén csak ennyit mon dott: „Elfelejtettem”. LENGYEL STATISZTIKA Hány gyermeket szeretnének? Kevés olyan fiatal házas­pár van, amelyet ne foglal­koztatna a jövendő utódok száma. A lengyel Központi Statisztikai Hivatal 16 600 asszonyhoz fordult erre vo­natkozó kérdései. A beérke­zett válaszok a következő­képpen oszlottak meg: A megkérdezettek közel fe­le a háromgyerekes család modelljét tartja ideálisnak, ogyharmada a kétgyermekes, 15 százaléka pedig a négy- ■vermekes családét. Az utób­bi véleményt minden ne­gyedik falun élő asszony osztja. A legtöbb gyermek mel­lett — a statisztikai átlag ‘2 83-at tesz ki — a gyermek­eién asszonyok szavaztak, esőbb azonban a gyermek­üléssel és neveléssel kap- ilatos tapasztalatok a ko- bbi családeszmény revide- isára késztetik őket. A n égy és több gyermeket ne­velő anyák rendszerint ke­vesebb gyermeket kívánnak látni az „ideális családban”, mint a sajátokéban. A vá­rosi asszonyok 2—3 gyermek között ingadoznak, a falusi asszonyok azonban a két gyermeket semmiképp sem tartják elegendőnek. Szoros az összefüggés a megkérde­zettek iskolai végzettsége és a vállalni kívánt gyermekek száma között: minél maga­sabb végzettséggel rendelke­zik valaki, annál kevesebb gyermeket tart ideálisnak, — s a gyakorlatban ennél is kevesebb gyermeke van. A választ beküldő 16 600 asszony közül több mint 53 százalék két gyermeket kíván világra hozni. Az évek múl­tával azonban a házasság el­ső éveiben nem szülő asz- szonyok jelentős része vég­leg lemond arról, hogy gyer­meke legyen. A megkérdezett asszonyok egynegyede azon­ban csupán egy gyermeket szeretne — többségük ezt a, szándékot imég is valósítot­ta, — 2 százalékuk pedig az egyke mellett szavaz. két? Az ember élete folya­mán ennek a készletnek csupán 4 százalékát hasz­nálja fel! Méghozzá inten­zív tevékenység középette. Megszokott tevékenység ese­tén viszont mindössze 2 százalékot. Következéskép­pen az ember intelektuális energiájának kolosszális tar­taléka felhasználatlan marad. Más dolog az idő. Itt az ember nem képes sem elmozdítani, sem le­rombolni az idő-akadályt. Az emberi lehetőségek és vágyak valódi korlátja az idő ... ■ És ön mégis oly renge­teg mindent tud elhelyezni ebben a nagyon is kimért 24 órában! A napok „kitágulnak” — Egyáltalán nem hiszem, hogy mindazt elveszem az időtől, amit adni képes. Bi­zonyára nekem is rengeteg elveszett órám van. Ügy látszik, mindennek az a tit­ka, hogy pontosan meg tud­juk szervezni szabad időn­ket, Olykor hasznos elemez­ni, vajon mire. fordítjuk a rendelkezésünkre álló kere­tet, mennyi idő megy el haszontalan dolgokra. Egyéb­ként meg kell jegyeznem, hogy az időfecsérlést tartom a pazarlás legrosszabb faj­tájának. Természetesen az időbeosztásra nem lehet semmiféle egyetemesen fel­használható receptet adni. Tudott dolog: ami az egyik ember számára hasznos, nem hasznos a másiknak. Csak egyet mondhatok: azzal kell kezdeni, fcogy megszokjuk a korai felkelést. Az önfegye­lem is nagyon fontos dolog. Ha valamit kitűzünk ma­gunk elé, okvetlenül hajt­suk is végre. Tanuljuk meg beosztani az erőnket. Itt jegyzem meg, hogy a nap kihasználása gyakorlat dol­ga. Ma még csak kevés dolgot tudunk elvégezni, holnap valamicskével töb­bet. Holnapután még töb­bet. Így aztán a napok fo­kozatosan mintegy „kitágul­nak”, noha ugyanazt a 24 órát tartalmazzák...» Egy dolgot mindenesetre szeret­nék hangsúlyozni: a prob­léma nem az időhiányban rejlik, hanem abban, hogy nem tudjuk az időt ésszerű­en és gazdaságosan felhasz­nálni, természetesen anél­kül, hogy ez egészségünk rovására menne... , „ — Ha már az egészségre fordult a szó, szabadjon megkérdeznem: Hogyan vé­lekedik arról az orvosi aján­lásról, hogy 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra alvás? ön megtartja, vagy megsér­ti ezt a sémát? Ez utóbbi esetben a három kategória közül melyiknek a javára? 1— Őszintén szólva soha­sem tartottam magam szi­gorúan ehhez a sémához. Valahogy nem megy. Szóra­kozás közben az ember nem gondol az alvásra, munká­jában elmerülve pedig eszé­be sem jut a szórakozás, így hát be kell vallanom: megsértem. Hogy milyen irányban? Hm... bizony minden irányban ... — Még egy kérdés: a kedvtelések természetéről, önnek igen sok hobbyja van, s valamennyinek való­színűleg megvan a maga története. Mi a véleménye, hogyan alakul ki az ember­nek egyik vagy másik hob­byja? Gagarinék ajándéka: a beszélő varjú — Ez különféleképpen tör­ténik. Az állatok iránt ér­zett szeretetet, például a szü­lői házból hoztam magam­mal. Alighanem az apámtól örököltem. Amikor gyerek viltam, apám gyakran ho­zott nekem hol egy kisku­tyát, hol tengeri sünt, vagy valamilyen más állatkát. Az élővilág iránti szeretetemet egész életemre megőriztem. Barátaim , tudják ezt, és gyakran „élő” ajándékokkal kedveskednek. Egyszer ked­ves vendégek látogattak el az intézetbe: Jurij Gagarin és German Tyitov. Nagyszerű ajándékot hoztak: beszélő varjút — Indonéziából. Szerjózsának neveztem el. „Beszélgetéseink” sok örö­met szereztek nekem. — Ügy tudom, hogy kedvtelései között különle­ges helyet foglal el a sport. Vajon ez azzal kapcsolatos, hogy Ön, mint orvos tudja, milyen nagy hasznára vá­lik a sport az egészségnek, milyen szerepe van az élet meghosszabbításában ? « A sport edzi u sebészt — Ha az ember szeret valamit, ritkán elemzi, hogy miért. Szeretek sportolni. Igen, a sport fürgévé, egész­ségessé tesz, erőt önt be­lénk. Ezenkívül remekül edzi az akaraterőt is. Meg­tanít bennünket arra,\ hogy összeszedettek, célratörők legyünk, márpedig ez — bizonyára egyetért velem — az élet minden területén nagyon szükséges, még ha távol esik is a sporttól. És a hangulat? A sport és a jó közérzet üsszefügg egymás­sal. Nekem, mint sebésznek az is igen fontos, hogy a sport edzi a kezet. Ezen a téren sokat ad nekem az úszás, az evezés, és különö­sen a tenisz. — S végül az utolsó kér­dés. de ez most már a se- bészorvosnak. az emberi szív egyik legnagyobb isme­rőjének szól. Az ennyire zsúfolt napi program, mint az öné, nem hat-e kedvezőt­lenül a szív munkájára, az egészségre? Nem túlságosan terheli meg az emberi szí­vet, ha valaki ilyen sűrűvé teszi a napját, ennyi min­dent végez egy nap alatt? — Nos, nem fogok kön- törfalazni. Az emberi szív kényes eszköz, vigyázni kell rá. De elzárni az élet sok- Tétűségétől, „üvegbura alatt” tartani, óvni izgalmaktól, kedvtelésektől, szenvedé­lyektől túlzás lenne. Éljen, szeressen csak a szív, lelje kedvét mindenben, Veagál- jon mindenre, ami szép! Vajon nem ebben rejlik az ifjúság titka? L. Alimamedova Az orvosságok ártalmatlanságáért Az új gyógyszerekre való káros reagálás minimálisra csökkentése céljából — a varsói Gyógyszerkutató Inté­zet külön részlege vizsgálja a gyógyszerek mellékhatá­sát. A kutatórészleg felada­ta az, hogy információkat gyűjtsön a gyakorló orvo­soktól a nem várt mellék­hatásokkal — allergia vagy más ártalmas hatás — kap­csolatban. Az összegyűjtött adatokat tudományos bizott­ság teszi vizsgálat tárgyává és a vizsgálat eredményei: közli az orvosokkal. Ez je­lentősen csökkenti a nemkí vánatos mellékhatások ve­szélyét. Biztonságos vasút A Tokiót és Osakát össze­kötő Tokaido vasútvor^alon a vasútvonal megnyitása óta eltelt hét év alatt egyetlen baleset sem történt. Ez an­nál figyelemré méltóbb, mi­vel a vasutat naponta 400 ezer utas veszi igénybe és a 210 km/ó sebességgel hala­dó vonatok igen gyors idő­közönként követik egymást: ötpercenként. Különös lézer Van olyan lézer, amely nem vágja az acéllemezt, s nem használható a sebé­szetben. Ennek ellenére a gépiparban és az építőipar­ban nélkülözhetetlen: hi­dak építésénél, alagutak fú­rásánál. csővezetékek, kábe­lek, autó-útvonalak építésé­nél a jelölést teszi pontossá. Segítségével szabályozni le­het a gépkocsi kerekét, el­lenőrizni a gépék szerelésé­Folyékony kesztyű Tudósok kikísérleteztek egy olyan kocsonyás szinte­tikus anyagot, amely az em­ber kezére öntve azonnal megfagy, és vékony, de tar­tós és rugalmas réteget ké­Izotópos szívvizsgálat A szívbántalmak okainak nontos felismerése elsőrendű fontos célja a szívgyógyá­szatnak. jóllehet az utóbbi évtizedek egyik kiemelkedő jelentőségű vizsgálati mód­szere, a szívkatéterezés ma nek pontosságát, a nagy prizmák és lencsék minősé­gét. Képes arra, hogy osztá­lyozza a talajt, nagy meny- nyiségű információt továb­bítson rövid távolságra, to­vábbá felhasználható a spektroszkópiában, a holog­ráfiában és a számítástech­nikában. És • mindezt olyan készülék végzi, amely elfér az ember markában. pez, amely a bőrt különböző folyadékok káros hatása el­len védi. Ez a „kesztyű” átlát­szó, és nem zavarja a moz­gást. A védőréteg 5—6 órán át megmarad. szakemberek. A vizsgálat so­rán indium 113 izotópot juttatnak a vérbe, és egy erre a célra szerkesztett ké­szülék segítségével követik az érrendszerben, a szívben megtett útját. E módon az már sokmindenre fényt de­rít, mégsem egészen veszély­telen és megterhelések nél­küli az eljárás. Az orvosku­tatók által újabban kidolgo­zott új vizsgálati módszert viszont sokkal kíméletesebb­nek és könnyebben keresz- tülvihetőnek ítélik meg a orvos könnyen meg tudja állapítani a szívbillentyű vagy a szívizom megbetege­dését, sőt az esetleges elvál­tozások pontos helyét is. A mérések mindössze három percig tartanak, a mérési görbék kiértékelése pedig további 20 percet vesz igénybe. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat JÁSZBERÉNYI, TÖRÖKSZENTMIKLÓSI É KARCAGI CUKRASZUZEMÉBE szakképzett cukrászt keres j FELVÉTELRE. Jelentkezés: a vállalat jászberényi kirendeltségénél JÁSZBERÉNY, Lehel vezér tér 34. törökszentmiklósi kirendeltségénél TÖRÖKSZENTMIKLÓS, Kossuth L, u. 118. karcagi kirendeltségénél * KARCAG, Kossuth L. a. I. *

Next

/
Thumbnails
Contents