Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-10 / 263. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. november 10. Pnwacsovra Propagandistáknak ajánl'uk emlékeztek A Szovjetunióban megemlékeztek arról, hogy 200 évvel ezelőtt, 1773-ban bontott zászlót Oroszországban a Jemeljan Pugacsov vezette antifeudális parasztfelkelés. A szaratovi terület Pugacsov nevű helységében emléktáblát helyeztek el azon az épületen, amelyben a nagy parasztvezér annakidején álruhában a cári pribékek elől rejtőzködött. Kerekeden gördü.ő iskola A volgográdi Dzerzsinszkij Traktorgyár az utóbbi tíz évben közel 14 ezer erőgépet exportál a világ sok országába. A legnagyobb vevők között találjuk a magyar, lengyel, csehszlovák és mongol mezőgazdaságot. A külföldi traktoristák felkészítése érdekében a trak- , torok helyes kezelésére a ' gyár vándoriskolát létesített, amely hat — különlegesen felszerelt — műhelykocsiból áll. Az iskola tíz szakembere a, legaprólékosabb felvilágosítással szolgál minden üzemeltetéssel és javítással kapcsolatos kérdésre. Az egyes szerelési és munkafogásokat filmen is bemutatják. Ebben az évben negyedszer indul külföldre a vol- gográdiak iskolája. Most Varsó a cél. Lengyelországban 60 napig járják a vidéket, majd a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot keresik fél. A Kiiencek versenyfutása az idővel Az egy esztendővel ezelőtt Nagy-Britannia, Dánia és Írország , belépésével kilenctagúra bővült Közös Piac berkeiben heves viták dúlnak. Vészterhesen közeledik az első nagy „gazdasági vizsga” időpontja: *1974. január elseje. És esyre több jel arra mutat, hogy a nyugateurópai integráció ezen a vizsgán ítönnyen megbukhat. Ősz áiyi«mé1léspe le^z ithctő'fg Amióta 1958-ban az úgynevezett „római szerződéssel” létrejött az akkor még hat tagállamból álló (NSZK, Franciaország. Olaszország, Benelux) Közös Piac. a szervezet gazdásági szempontból kétségkívül jelentős eredményeket ért él. Ezt a gyakorlatban, úgy lehet megfogalmazni. hogy sikerült megszervezni egy olyan vámúniót. amely a kívülállókkal szembeni diszkriminációs, megkülönböztető politika alkalmazásával hatalmas mértékben fokozta a tagállamok egymás közötti kereskedelmét és ösztönözte konjunktúrájukat. Eltekintve ezúttal a politikai tényezőktől. gazdaságilag a konjunktúra vonzása volt az az erő amely a kívülállókat a Közös Piachoz való csatlakozásra ösztönözte. Tavaly októberben Párizs„űív a tenger” FödkorüU utazás vitorlás hajóval Földkörüli útra indult Szczecinből a „Zew morza” („Hív a tenger”) nevű lengyel vitorláshajó. A 31 méter hosszú jachton a „Warski” hajógyár-12 amatőr tengerésze vállalkozott a nagy feladatra Zdzislaw Michalski kapitány vezetésvei. Rekordidő — mindössze nyolc hónap — alatt tervezik bolygónk körülhajózását. A vállalkozás résztvevői a hosszú úton hajóskapitányi kiképzést kapnak, s különböző tudományos kutatásokat megfigyeléseket végeznek. - Valamennyien a „Warski” hajógyár vitorlázó klubjának a tagjai. A petróleumlámpa második karrierje Lengyelországban eredeti módon, emlékeztek meg a petróleumlámpa első nyilvános bemutatásának 120. évfordulójáról: minden gyógyszertárban petróleumlámpák lobbantak fel... A petróleumlámpa feltalálója lengyel ember, Ignacy Lukasiewicz, gyógyszerész-magiszter volt. Patikájában kis laboratóriumot rendezett be, ahol a kőolaj desztillálásával kísérletezett, majd sikerült kiválasztania a petróleumot. 1353-ban megszerkesztette az •älsö petróleumlámpát. Ignacy Lukasiewicz, aki nemcsak lengyel, hanem világviszonylatban is a petrolkémia úttörője volt, ismeretlen nevű feltaláló maradt. A petróleumlámpa feltalálását ugyanis általában az amerikai Benjamin Silimannak tulajdonítják, noha a kutatók már megerősítették Lukasiewicz elsőbbségét. Lengyelország néhány falujában, amelyeket mégnem kötöttek be a villanyhálózatba a petróleumlámpa ma is használatos. Az ilyen faluk száma évről-évre apad, s ahol felgyullad a villany, az elmaradottságot jelképező ósdi petróleumlámpát a szemétbe dobják. Nem így a városokban, ahol kezd luxustárggyá válni. A bizományi áruházakba, régiségboltokba kerülő patinás petróleum- lámpák magas áruk ellenére azonnal vevőre találnak. A második karrierjüket élő petróleumlámpákat gyakran megfelelő módon átalakítva villanylámpaként árusítják. ........................................................................ V ITA * — Nézd, ' ott megy egy repülő. * Csíkot húz. í — Kondenz csík. * Biztos szuperszó- I nikus.- — Szerintem * csak sima lökhaj■ tásos. Utasszállító. ■ — Nem hiszem, . ilyen magason a * szuperszónikusok I mennek. * — Ez nagy gép- és az utasgépek * mindig nagyobbak . és különben sincs * még utasban szu- ", nerszónikus, tehát ez biztos nem az. — Az utasszállító motoros és az iMtiitiitütufuiiiniiiiiiitiiiiiiui nem csinál kon- denzcsíkot. Különben is azt sem tudod mi az. hogy szuperszónikus. — Na ne rö- högtess, igenis tudom. Az, amikor hamarabb ér oda a repcsi mint a hangja. —■ És a kon- denzcsík? — Hát az meg olyan, hogy megy a gép és húzza a csíkot és fehér lesz az ég tőle. = — Hihi, nem is | tudod, mert ezzel 7 nem mondtál sem- s mit. A kondenz- 7 csík azért van, s mert a repülő ősz- | szekondenzálja § maga mögött a § levegőit és fehér = esik lesz. — Nem is igaz. 7 te se tudod, csak | mondod. | — De tudom, 5 jobban mint te. § — Ne vészé feed- I jünk Pisti, kér- § dezzük meg az | óvónénit, ő csak % jobban ért hozzá. I L Zs. § 5 ban a három új tag belépése után összeült a Kiiencek első csúcsértekezlete. Ez azzal a lényeges gazdasági felismeréssel volt kénytelen szembenézni, hogy ha a Közös Piac meg akaria őrizni eddigi sikereit, akkor túl kell lépnie a vámúnió színvonalát. A tagok tudták, hogy az Eívesült Államok és Japán elsöprő konkur- renciát jelent számukra a világpiacon. S tudták azt is, ho"y sürg°+ő a szocialista világhoz fűződő gazdasági kapcsolatok felülvizsgálása, hiszen legfontosabb konkur- renseik — egységes nemzeti államok lévén — gyorsabb és határozottabb döntések alapián tudnak megjelenni az óriási lehetőségekét tartogató „keleti kereskedelemben”. Egy esztendővel ezelőtt ezek a felismerések egy nao- társzerűen összeállított akcióprogram felállításához ve-: zettek. Ennek lényege a következő volt: 1. A jelenlegi, lényegét tekintve vámúnió- színvonalról tovább kell lépni. Létre kell hozni a Kiiencek közös pénzügyi alapját és közös pénzügyi politikáját. s ennek alapján 1974. január 1-én a gazdasági közösség második magasabb szintű integrációs szakaszába kell átlépni. 2. Ennek a megvalósítása a feltétele annak, hogy 1980-ig kialakuljon a Kiiencek teljes gazdasági és pénzügyi úniója, ami azt jelentené, hogy Nyu- gat-Európa szóbanforgó országai legalább is gazdasági pénzügyi szempontból „egyetlen hatalomként” lépnének fel. Látnivaló tehát, hogy 1973 és 1974 fordulója a tervek szerint sorsdöntő dátum lenne a nyugat-európai integráció életében. A „naptár’’ létrehozása óta eltelt effy esztendő azonban súlyosan megtépázta ezeket a terveket. A pénifigd válságok hatosa A legnagyobb gyakorlati csapást az eredeti időrendi elgondolásokra valószínűleg az egymást követő pénzügyi válságok hozták. Ezek során ugyanis kiderült, hogy a Kiiencek országai még egy ilyen viszonylag egyszerű kérdésben sem tudnak egyöntetűen és közösen cselekedni — még akkor sem, amikor a válság sürgőssége az egység irányába szorítaná őket. Mint bebizonyosodott: ennek az a magyarázata, hogy a tagországok belső gazdasági struktúrája a vámúnió hosszú működésé ellenére rendkívüli mértékben különbözik egymástól és a helyi érdekek mindenütt más és más megoldást parancsolnak. A valutaválságok ügyében ezt mutatta, hogy a Kiiencek nem tudtak egységes megállapodásra jutni például a dollárral szembeni magatartásról: Anglia és Olaszország a többi tagországok valutájával szemben is szabaddá tette a font, illetve a líra árfolyamát. Ezzel megszegték a közös pénzügyi politika elemi szabályait. Ä közelmúltban Hollandia rúgta föl saját helyi pénzügyi érdekei miatt ezeket a megállapodásokat, amikör a többi tagállam beleegyezése nélkül felértékelte valutáját. Ilyen körülmények között nincsenek meg a gyakorlati feltételei annak, hogy a Kiiencek egyesítsék pénzügyi tartalékaikat és január 1-től kezdve közös pénzügyi politikát folytassanak. A gazdasági integráció második szakaszára való áttérést más érdekellentétek is akadályozzák. Ezek , közül kettőt kell kiemelni, amelyek egymással is összefüggenek. Az első a Közös Piac mezőgazdasági politikája. A második, az úgynevezett „regionális politika”. Ami a mezőgazdasági politikát illeti, ezt annakidején a francia gazdasági érdekeknek megfelelően hozták létre. Lényege egy olyan mezőgazdasági 'árrendszer, amely magas szinten tartja az élelmiszer-árakat, hogy ilymódon a francia mezőgazdasági termelés és export hasznothajtó legyen. Ennek a franciák számára politikai jelentősége is van. miután a konzervatív mezőgazdasági körzetek a jelenlegi kormány értékes támogatói. Franciaország ezért kétség- beesetten küzd a jelenlegi mezőgazdasági árrendszer mindenféle módosítása ellen. A regionális politika problémái Persze ezt a mezőgazda- sági árrendszert azok a tagállamok fizetik meg. amelyek behozatalra szorulnak: mindenekelőtt Nyugat-Né- metország és Nagy-Britannia. A mezőgazdasági kérdésekben ezek természetes szövetségesek Franciaországgal szemben. Ha engedik, hogy a „második szakaszra” is átmentsék a jelenlegi mezőgazdasági árrendszert, akkor annak megváltoztatása már igen nehéz. Ez a csata ilymódon késlelteti a magasabb szintű integrációra való áttérést. Ami a második problémát, a regionális politikát illeti, annak lényege az, hogy a Kiiencek közös pénzügyi alapot hoznának létre. Ebből az alapból pénzelnék részben az elmaradott mezőgazdasági körzeteket (régiókat), részben pedig azokat az ipari területeket (például szénbányavidékek), amelyek az ipari fejlődés sodrásából kimaradtak, s amelyeket gazdaságilag rekonstruálni kell. A dolog jellegénél fogva a gazdaságilag legfejlettebb Nyugat-Németország szorul a legkevesebb segítségre ebben a vonatkozásban, tehát Bonnban némi joggal teszik fel a kérdést: miért fizessék éppen ők a dél-olasz mezőgazdaság, vagy a legelmaradottabb francia mezőgazdasági területek újjászervezésének. sőt Skócia és a walesi bányavidék rekonstrukciójának költségeit? Valószín űllen batáridő A regionális politika ügyében ilymódon Franciaország és Anglia a természetes szövetségesek Nyugat-Németország gal szemben! Elképzelhető, hogy a számla nagy részét fizető Bonn csak úgy lesz hajlandó a regionális politika költségeinek fedezésére. ha ezért a franciák engedményeket tesznek a mezőgazdasági politika ügyében. Mindez persze hosszadalmas tárgyalásokat igényel. Annál is inkább, mert Japánban kedvelik a magyar borokat Japánban, amelynek hagyományos itala a tea és a rizsből készült bor, az utóbbi időben mind népszerűbbé válik a szőlőből készült bor. Tekintettel arra. hogy Japán szőlőbor termelése minimális ,a szükségletet importból fedezik. A francia és a német borok mellett gyorsan növekszik a magyar borok népszerűsége.- Három évvel ezelőtt még alig ismerték Japánban a magyar borokat 1972-ben viszont már 30 ezer palack magyar bort, mindenek előtt tokaji borokat importáltak, mintegy 70 ezer dollár értékben. Az idei magyar borimport megközelíti a 90 ezer palackot, azaz a 200 ezer dollár értéket, s a tokaji borok mellett fokozatosan tör •be a japán piacra az egri bikavér, a móri ezerjó, a badacsonyi szürkebarát, valamint a magyar pezsgő. Növekszik a kereslet a magyar pálinka és likőrfélék iránt is. Limában fokozzák a réztermelést Limában bejelentették, hogy meggyorsítják a Peru fővárosától mintegy 870 kiloméUtazik a fűrészáru A fűrészelt faárutermelésben a Szovjetunió az első helyet foglalja el a világon. Évi termelése meghaladja a 300 millió köbmétert. Ennek ternyire lévő Mishiquillay-i rézlelőhely kiaknázásának előzetes munkálatait. faáru nagy része Igarkába, ahol a Kara-tenger felé induló hajók veszik fel az értékes szállítmányt. Elsősorban fenyőárut exportálnak, nagy része a bratszki és a krásznojarszki fafeldolgozó kombinátokból kerül ki. A feldolgozott fa elszállítását a legolcsóbb módon, vízi úton oldották meg. Krasznojárszk és Bratszk környékéről a Jenyiszej, illetve az Angara folyókon jut el a amely mind az építőiparban, mind más iparágakban a leginkább keresett és legjobban megfizetett faanyag. A kikötői rakodás teljesen gépesített. Nem kis büszkeséggel fedezhetjük fel a képen, hogy a távoli kikötő úszódarui a Ganz-Má- vag gyártmányai. Mezőgazdasági körök Lengyelországban A Lengyelországban működő mezőgazdasági körök mintegy 2 millió mezőgazdasági dolgozót tömörítenék, s nem kis jelentőségű szerepet játszanak a mezőgazdasági termelés növelésében, a falu szocialista átalakításában. A Lengyel Népköz- társaságban ezeket a mező- gazdasági haladás úttörőinek és a kollektív munka, a köazok az államok, amelyek az egyik kérdésben szövetségesek, a másik ügyben ellenfélként. állnak szemben egymással. Valószínűnek tartják, hogy a Kiiencek politikai vezetői o hátralevő néhány hétben óriási erőfeszítéseket tesznek a nehézségek áthidalására. A január elsejei határidő betartása azonban nagyon valószínűtlennek' tűnik. — ie — zös gazdálkodás falusi pro- pagátorainak nevezik. A mezőgazdasági körök küldötteinek legutóbbi kongresszusán hozott határozatokkal összhangban 750 mezőgazdasági központot hoztak létre. Ezek szakosodott gazdaságok, amelyeknek feladata a nagy volumenű termelés, elsősorban az állattenyésztésben. ........... 1,1 11 - ■ A GANZ VILLAMOSSÁGI ML VEK szolnoki gyára lakatos, hegesztő szakmában, vizsgához kötött betanító tanfolyamot indít. A tanfolyam elvégzése után a gyakorlat megszerzését és o szakmunkás vizsga lehetőségét biztosítjuk. A tanfolyam idejére a gyakorlatnak megfelelő munkabért fizetünk. Jelentkezni lehet: legalább 6 ált. iskolai végzettséggel, a gyár személyzeti, oktatási osztályán, november 15-ig. 44 órás munkahét. Szofnok, Munkásőr út (Körösi út 34/c.) v f
