Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

1978. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött a számítógépek sorozatgyártása - Sokoldalú KGST együttműködés a számítástechnika fejlesztésére An egységes számítógép rendszer sokoldalú műszaki és gazdasági tervezésének hároméves szakasza ebben az évben lezárult: a résztvevő KGST-országokban elkezdő­dött a gépek és részegysé­gek sorozatgyártása. Magyarországon elkészüli az R—10-es számítógépek — a kooperációban ha- v zánk ennek a legkisebb számítógépnek a gazdája — null-sorozata, illetve so­rozatgyártása is megkez­dődött. A Szovjetunió bemutatta a kooperáló országok szakem­bereinek az R—50-est és R—60-ast, az NDK pedig az R—40-est. Az R—30-as csa­lád első tagjai is elkészültek a Szovjetunióban és Len­gyelországban. ezekből a szükséges mennyiséget a két ország biztosítja, ugyanúgy, mint az R—20-asokat Bulgá­ria és a magyar Ipar 1973-ban már több mint egymilli- árd forint értékben gyárt számítógépeket és részegy­ségeket. A magyar számítógépek, az R—10-esek nagy mértékben ipari kooperációt szolgálnak, mert mint az egységes szá­mítógép rendszer legkisebb tagjai, a többi számítógép kiszolgáló egységei is lehet­nek. A hazai részegység­gyártás is éppen úgy szol­gálja a magyar, mint a,part­ner számítógépgyártást. Leg- ■ nagyobb az érdeklődés a klstéliesítménvű somvomta- tó berendezések iránt. A közeliövő legfontosabb fel­adata pedig' hoev az R—10- eseket minél több program­mal lássák el. Bár hazánkban már több mint 200 számítógén mű­ködik, a számítógén-tech- nika hazai alkalmazásá­nak hatékonysága még nem éri el az i"«ri terme­lés felkészültségi színvo­nalát. Jelenleg az alkalmazott szá- mítóeéoek értékének mint­egy 15—20 százaléka a hoz­zájuk biztosított program értéke, amelvet 40—50 száza­lékra kell növelni ahhoz, hogv a génp^rk gazdaságo­sabban terhelhető legyen. Ehhez több szakemberre, a gépek hatékonyabb kihasz­nálására van szükség. Ezért tavaly meggyorsították a programozó matematikus képzést, s a felsőoktatás­ban új ágazatokat hoztak létre, amelyek már ebben az évben adtak számítás- technikai szakembereket. A nagyobb sorozatok gyár­tásának megindulása, a programok számának és ér­tékének növelése és több já­rulékos szolgáltatás megva­lósulása tovább bővíti a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. A magyar számítógépgyár­tás teljesíti, sőt túltelje­síti vállalt kötelezettségeit, a tudományos együttmű­ködés is egyre hatéko­nyabb. Mindezekhez a leg­nagyobb segítséget a Szov­jetuniótól kapják a ma­gyar vállalatok, a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a szovjet rádióinari mi­nisztérium műszaki-fej­lesztési, és műszaki-tudo­mányos együttműködési szerződései keretében. Kormány egyezmény alapján valósul meg a kooperáció az NDK-val is, Csehszlovákiá­val hamarosan, Lengyelor­szággal a jövő év elejére várható hasonló szintű egyez­mények megkötése. A két­oldalú kormányközi egyez­mény keretében egyre aktí­vabban működik közre Bulgária, s a közelmúltban Kuba is kormányszinten kap­csolódott be az egységes szá­mítógéprendszer létrehozá­sába. KISZ-küldöttértekezlet Kisújszálláson Kisújszállás ifjú kommu­nistái a tancásháza díszter­mében tegnap tartották meg a KISZ városi küldöttérte­kezletét. Az elnökségben helyet foglaltak: Márton József, a KISZ KB munkatársa, Szí­vós Antal, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Vad András, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Barna Károly, a városi pártbizottság első titkára és Fekete Sándorné városi ta­nácselnök. Nagy János városi úttörő titkár megnyitó beszéde, il­letve a munkabizottságok megválasztása után a városi KISZ-titkár, Szepesi Gyula tartotta meg szóbeli ajánlá­sát KISZ-bizottság beszá­molójához mely elemezte a Vllj. KISZ-kongresszus cél­kitűzéseinek megvalósítását Az eltelt két év eredményei­nek méltatása mellett önkri­tikusan megvizsgálták a szervezeti élet alakulását, a politikai nevelőmunka ha­tékonyságát, a hazaszeretet­re. internacionalizmusra való rtevelés helyzetét, a KISZ érdekvédelmi tevékenységét, a sport, honvédelmi és mű­velődéspolitikai munka ta­pasztalatait. A politikai nevelőmunká­ról, szólva Szepesi Gyula el­mondta, hogy a legfontosabb feladatnak azt tekintették, hogy terjesszék a párt esz­méit az ifjúság körében. Ki­emelte, hogy a KlSZ-veze- tőségek szakítottak a túl hi­vatalos szervezeti formák­kal, és a témáktól függően klubszerű keretek közt tart­ják rendezvényeiket. Az alapszervezetek munkáját a tervszerűség és a követke­zetesség jellemzi. Az ifjúsá­gi szövetség növelte' az esz­mei-politikai befolyást az ifjúság körében, de önkriti­kusan hozzátette, erősíteni kell, annak a meggyőződés­nek a kialakítását, hogy a szocializmus céljainak meg­valósítása forradalmi tett. Az érdekvédelmi tevékeny­ség jelentős szerepet tölt be a KISZ-ben, ennek tudatá­ban nagy figyelmet szentel­tek a pályakezdő fiatalok támogatásának, a lányok és fiatal asszonyok problémái­nak, A beszámoló feletti vi­tában a kritikai hangvétel dominált, ez adott igazán munkajelleget az értekezlet­nek. A hozzászólók elemző­én mutatták be többek közt a továbbtanuló szakmunká­sok helyzetét, a KISZ-en kí­vüli fiatalok megnyerése ér­dekében végzett munkát, a „Dolgozz hibátlanul” moz­galom új tartalmát. Megvi­tatták a KISZ vezetők nagy­arányú fluktuációjának oka­it, javaslatokat tettek a prob­léma megoldására, így első­sorban a KISZ vezetőképzés fontosságát hangsúlyozták. A KISZ küldöttértekezlet szín­foltja volt a város úttörői­nek köszöntése, akik vörös nyakkendőket ajándékoztak, a küldötteknek, melyen a KISZ emblémája és ez a fel­irat volt: Városi KISZ kül­döttértekezlet, Kisújszállás, 1973. XI. 9. A városi KISZ küldöttér­tekezlet a beszámoltatási időszak eredményeit elis­merve számolj, adott a vég­zett munkáról, egyúttal meg­szabta azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása a KISZ-élet erősödését bizto­sítják. A munkaértekezlet második napirendi pontja­ként a KISZ-bizottság meg­választására került sor. Látszólag elhanyagolt, be­építetlen terület nagy szám­ban található Szolnokon. Hasznosításukhoz különféle elgondolással, különböző ja­vaslattal szolgálnak a város lakói Néhányan új közszol­gáltatási létesítmény, az autótulajdonosok inkább ga­rázsépítés javaslatával áll­nak elő, megint mások — a túlnyomó többség — a parkosítást szorgalmazzák. Az egymást keresztező szándékokat, igényeket meg­valósítani lehetetlen. A vá­rosfejlesztési, rendezési ter­vek figyelembevételével, mi lesZj a jelenleg még beépítet­len telkek sorsa — fordul­tam a kérdéssel Szabó Zol­tánhoz. a városi tanács vb műszaki osztályának cso­portvezetőiéhez. — Valóban sok beépítet­len. elhanyagolt terület van Szolnokon, de az átfogóbb víros^ilesztésl tervek érin­tik a beépítetlen telkek rendezését. Nincs egyetlen olyan hely sem. amelyikre ne lenne konkrét elképzelé­sünk. P arknl ÓV'11. szts^étere- ket építünk oda. ahol már végleg befejeződtek az épít­Legyen Tisza II Tsz Nevet keres Kisújszálláson a volt Búzakalász és a Ki­nizsi Tsz is. Egyesültek ugyanis, és ennélfogva, 1974. január 1-től egy név kell a jelenlegi még kettő helyett. Döntés még nincs, javaslat már van az egyesült nagy szövetkezetben. Az egyik változat a Béke, a másik javaslat a Tisza II. nevet ajánlja a tagoknak. Nincs szándékomban, hogy beleszóljak a szövetkezeti tagoltra tartozó ügybe. Ellenben, ha én szavazó lennék, a Tisza II.-re adnám voksomat. Ritkán fejezi ki a név ennyire a szövetkezet jellegét, mint ebben az esetben tenné. A Búzakalászban épült meg a Tisza II. első öntöző- rendszere, ugyanez a tsz a FAO által is támogatott öntöző- modellgazdaság. A Tisza II. név igy is megörökítené azt a nagy táj­formáló munkát, amely egy évtizede tart már. s el is tart még másik évtizedig. A Tisza II. vízléDCSő külföldön is ismert és egyre ismertebbé lesz a közeljövőben, Az ENSZ nemzetközi élelmezési szervezete a fejlődő államok, az európai országok tanulni akaró szakemberei sokaságát irá­nyítja majd a kisújszállási tsz-be • is. De nekünk. iftho- niaknak hangzana igazán jól: kisújszállási Tisza II. Tsz. Várható, hogy az Alföld más megyéiben is — ahol szintén nagy program a Tisza II. — felvetődik maid hogy intézményt, gazdasági egységet nevezzenek el róla. Nálunk most itt az alkalom, s a kisújszállásiak bizonyára élnek is vela A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége elsősorban motorkerékpár oldalko­csikat és különböző rendeltetésű konténereket gyárt. A szocialista brigádok kezde­ményezésére a keresett oldalkocsikból az idén ezret készítenek terven felül Kész az épiüet, mégsem költözhetnek a lakók Martfűi lakásátadás — némi bonyodalmakkal Október elején felépült Martfűn egy négyemeletes ház. 54 lakása már kész, mégis kihalt másfél hónap­ja. nem lakik benne senki. Pedig a külső szemlélőnek teljesen késznek tűnik. Az ablakok tisztára mosva, be­lül sárga függöny, a tetőre felszerelték a tv-antennát Odabenn minden lakás aj­tajában a kulcsok már .gaz­dájukra várnak. A lakatlan épületben mégis csak né­hány szerelőt és hangos kia­bálás után Buczkó Jánost, a kivitelező ÉPSZER Válla­lat művezetőjét találjuk. Furcsa üjy — 1971 júniusában kezd­tünk hozzá az építkezéshez és idén október elsején meg­kezdődött a műszaki átadás. Három hónappal előbb el­készültünk. mint a szerző­désben vállalt határidő. — A műszaki átadás né­hány napig tart, a felmerülő hibák kijavítása sem hú­zódozhat tovább két hétnél. Miért nem költözhettek már be a lakók? — A szerződés szerint ml az építésnek csak egy ré­szét vállaltuk. Az utolsó lé­pések, a víz- és a villany közvetlen bekötése már a tanács feladata Hogv ez el­maradt. illetve idejcben nem valósult meg. arról mi nem tehetünk. Zavarta ez a műszaki átadást is. hiszen csak úgv tudtuk elvégezni, hogv az építkezésen használt Ipari áramot kötöttük be Ideiglenesen, szabad kábelen, az ablakokon keresztül. Az­óta annyi haladás történt, hogy a tanács megegyezett a Tisza Cipőgyárral és en­gedélyezték az üzemi háló­zatról a víz bevezetését. Ha csak rövid időre is, addig amíg a tanács a községi há­lózatból nem biztosítja a vi­zet. A Szolnok megyei Tanács Építő és Szerelőipari Válla­lata három hónappal előbb elkészült a tervezettnél. Az építés gyorsabb befejezése már hónapokkal ezelőtt nyil­vánvaló volt. Miért nem tar­tott lépést ezzei a martfűi tanács? Erre vártunk választ Kávási Gyulától, a nagyköz­ségi tanács titkárától. — Amikor 1971-ben meg­kezdődött az építés, az ÉP­SZER Vállalat nem tudta vállalni a végső szerelési munkákat: igv 3 víz és vil­lany bekötését sem Mj ak­kor — kényszerhelyzetben —, hogy ne maradjunk ki­vitelező nélkül, magunkra vállaltuk ezt a munkát. Bár tüdtuk. hogy evégzésére ta­nácsunk épitőbrigádja nehe­zen lesz kénes. De nem akar­tunk késlekedni, vállalni, hogy iyen „apróság” miatt az építkezés határideje akár egy évvel is eltolódjék. Ez az ötvennégy lakás, amelyet a megyei tanács támogatásá­val építettünk, az eredeti terveinkben csak 1975-ben, a IV. ötéves terv utolsó évé­ben lett volna kész. Tudjuk nehéz ezt azoknak magya­rázni. akik naponta járnak be Martfűre dolgozni, és szűkösen, nagyon nehéz csa­ládi körülmények között él­nek. — Mégis, várhatóan, mi­kor költöznek az épületbe az új lakók? — Nem vádolhat senki bennünket a kényelmeske­déssel, nemtörődömséggeL (Különben én is abban a házban kapok lakást.) Ha­táridőn belül ezt az egy­másfél hónapos késést nem tudtuk elkerülni. A hátra­levő elektromos vezeték be­kötési munkáinak ismereté­ben megígérhetem, hogy ez­zel a tószegi Vegyesipari Szövetkezet dolgozói 10 nap alatt elkészülnek, fgy novem­ber végén, egv hónappal az eredeti határidő előtt új ott­honukba költözhetnek a la­kók. Eltűnnek a foghíjak a város képéből kezések, illetve ahol még várható ott ideiglenes jel­leggel füvesítünk. Parkolók A tervek szerint általá­ban a forgalmasabb helye­ken. így a TITÁSZ Vállalat, a Regionális Vízgazdálkodási Vállalat mellett, a Bútorgyár, a VÍZIG Géptelep előtt, a Ti- sza-híd város felőli oldalán, a csónakház mellett, a Tuli­pán vendéglő előtti területe­ken parkolókat építünk. Játszóterek. nihenőoarkok Több felhanyagolt terüle­ten kertészeti tervek alaoián kerül sor területrendezésre. Játszóteret, pihenóparkot lé­tesítünk a Bimbó úttal pár­huzamos, a megszűnt a’esi vasútvonal mentén, a Balogh Ádám és Bercsénvi úti sarki üres telken, a Vadász út vasút felőli végén, a Vosz- tok lakótelepen a Klauber körút mentén, a Százados úton az AFIT-telep mögött, az Ipar és Gépűt térségében, a Keskeny János, Kassai út találkozásánál levő három­szög alakú területen. A felsorolt területek ren­dezését részben tanácsi, rész­ben társadalmi erőből vég­zik, s az esetek túlnyomó többségében már hozzá is kezdtek a parkok, parkolók kialakításához. A megszűnt Alcsi vasút mentén létesíten­dő parkok, mintegy 15 ezer négyzetméternyi terület par­kosítását az érintett tanács­tagi kerületek lakói társa­dalmi munkában vállalták. Hasonló dicsérendő szándék­kal tettek ígéretet a Vadász úti játszótér kialakítására a körnvék szépítésében, gaz­dagításában érdekelt lakosok. A tanács azonban több tá­mogatást további felajánlá­sokat vár. mert minden új park. játszótér létrehozása nemcsak a városképet csi­nosítja, hanem követien környezetünket is otthono­sabbá teszt — sz. gy. — Jooos türelmetlenség Á furcsa ügy tulajdonkép­pen egy építőipari „ritka­ság”. Három hónappal előbb a tervezettnél elkészült egy lakóépület, aminek átadásá­ban késlekedett a martfűi tanács. Jói dolgoztak az ÉPSZER Vállalat munkásai, de az előre hozott műszaki átadásra nem kszültek fel Martfűn Meglepte ez a ta­nácsot és a jövendő tulaj­donosokat. bérlőket is. A tanács vezetőjének magyará­zatát. hogy jóval határidőn belül vagyunk el lehetne fogadni, de... Mégha kény­szerből vállalták is az épí­tés befelező munkálatait, egv kicsit iobb szervezéssel, előretekintéssel lépést tart­hattak volna az események­kel Természetesnek vehető a lakásra várók* tőreim ellen­sége. hogv hetek óta üresen áb ötvennégy l=kás. Olvan helven. mint Martfű. , ahol százak várnak logos lakás­igénnyel. úl otthonra. A tanácsot — bár előre­hozta 3 épt*á^ánek nem -» b^k^1 főzés, amirp nem sokáig kell várni. b. L Hájos László

Next

/
Thumbnails
Contents