Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973, november 7. Kuba külkereskedelme Kuba külkeresekedelmi forgalmában a szocialista ál" lamok hányada 1959-ig a for­radalom évéig a 2 százalé­kot sem érte el. Nem sokkal ezután az egész áruforgalom 70—80 százalékát tette ki. A Szovjetunió olajszállításai­val egyensúlyban tartja Ku­ba energiamérlegét. Az 1972 decemberében kötött átfogó szerződéseknek megfelelően, a Szovjetunió egyebek kö­zött olajipari berendezése­ket, gáztartályokat, hajóépí­tő-ipari felszereléseket va­lamint öntöző és lecsapoló berendezéseket szállít Kubá­nak. Az NDK szállította az al- auizari texilkombinát, a nu- evitsai cementmű és a Fri- derich Engelsről elnevezett laonnai nyomda komplett berendezését. Most folyik egy sor zúzó- és oszályozó berendezés gyártása az epi- töanyagipar számára. Az NDK szállít még híradás- technikai berendezéseket, műtrágyázókat és gép­gyártási berendezéseket. — valamint mezőgazdasági és építőgépeket, például daru­kat. univerzális kotrógépe­ket és Zt—300 típusú trak­torokat Bulgária gépeket és beren­dezéseket szállít mindenek­előtt az élelmiszeripar sza­mára, továbbá gyógyszere­reket vegyi cikkeket, mező- gazdasági gépeket fevonó- kat. villamos targoncákat és hutőagragátokat. Csehszlová­kia kiváltképpen generáto­rokkal és erőmű-berendezé­sekkel cementgyártó beren­dezésekkel képviselteti magát Kubában, továbbá egy nagy­szabású háztartási készülék­gyár és egy tejüzem kompr lett berendezéseit szállítja. Magyarország híradás- technikai cikkeket és kábe­leket, gyógyszereket és gyógyszeripari alapanyago­kat, tanszereket és pótalkat­részeket szállít. Románia olajkitermelő be­rendezéseket exportál és tár­gyalásokat folytat Kubával a marieli cementmű bővíté­séről és korszerűsítéséről, va­lamint esy új rézmű létesí- séről Santa Lucia környé­kén. A May Október szellemében írta: Puia Frigyes« külügyminisztérium! államtitkár A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom öt­venhat évvel ezelőtti győzelme, a szovjet állam létrehozása gyökeres fordu­latot hozott az emberiség történetébe: megnyitotta a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet, a szo­cialista és a gyarmati forra­dalmak korszakát, halálos sebet ejtve a kapitalizmus világrendszerén. A fehér ellenforradalom és a nemzetközi imperializms szövetsége minden eszközzel a forradalom eltiprására, a szocialista állam megsemmi­sítésére tört. Mozgósították a nemzetközi reakció minden erejét, s évekig tartó kato­nai intervenciót, politikai és gazdasági blokádot szervez­tek. Az első szocialista állam életerejét bizonyította, hogy megdöntésére a nemzetközi imperializmus és a belső el­lenforradalom összefogott ereje sem volt képes. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom alapvető fordulatot jelzett a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harcban is. A szov­jet állam vezetői már a for­radalom másnapján nagy je­lentőségű kezdeményezések­kel léptek fel, meghirdették a békedekrétumot, s benne a szocialista állam nemzet­közi tevékenységének elveit. A békedekrétum harcot hir­detett az imperialista háború ellen felszólította a népeket a vérontás megszüntetésére, az igazságos, annexiók nél­küli békére. Ez a fontos ok­mány tartalmazta a szocia­lista és a kapitalista orszá­gok békés egymás mellett élésének lényeges gondola­tait is. Mindez a szocialista forra­dalom győzelmének termé­szetes velejárója volt. A szocialista állam természeté­től idegen az agresszió, a háború, más népek leigázása és kizsákmányolása. A szov­jet állam akkor is és később is az agresszió ellen, az el­nyomottak és a kizsákmá­nyoltak oldalán lépett fel, az ő igazukért harcolt. A szovjet állam a tartós béke biztosítására, a népek biz­tonságának a megszilárdítá­sára törekedett létezésének első pillanatától kezdve. ' Közismert, hogy a szovjet állam küzdelmét a tartós béke biztosítására a két vi­lágháború közötti időszakban nem koronázta teljes siker. Ennek fő oka az volt. hogy az európai tőkés országok befolyásos uralkodó körei a hitlerizmussal való megbéké­lés útját keresték, arra spe­kuláltak, hogy támadásának élét Kelet felé. a Szovjet­unió felé fordíthatják. E po­litika gyászos következmé­nyeit a mai nemzedékek is megismerték. A nyugat-európai orszá­gok vezetői azonban nem szívlelték meg a második világháború tanulságait. Nem sokkal a háború befe­jezése után az amerikai im­perialisták vezérletével éles fordulatot hajtottak végre politika jókban. Felszították a hidegháborút, katonai töm­böket tákoltak össze a Szov­jetunió és az új szocialista országok ellen, katonai tá­maszpontokkal vették körül őket. Tűzzel-vassal igyekez­tek gátat vetni a szocializ­mus, a haladás térhódításá­nak. Ezek után a szocialista országoknak nem maradt más választásuk, mint a harc; az imperialista provokációk határozott visszaverése, a béke megvédelmezése. A béke és biztonság megszilár­dítására vonatkozó javasla­taik akkor még süket fülek­re találtak Nyugaton. A hetvenes éveikre alapo­san megváltozott a helyset; megérlelődtek a Szovjetunió és más szocialista országok erőfeszítéseinek gyümölcsei. 1971. tavaszán, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa már olyan széleskörű békeprog­ramot fogadhatott el, ami­ről korábban nem is álmod­hattunk. E békeprogramban ■— amelyet a szocialista or­szágok, köztük hazánk kor­mánya is örömmel üdvözölt és elfogadott — felvázolt ja­vaslatok realitását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy azóta kevés kivétellel megvalósultak a gyakorlat­ban. M indenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy megjaVult a szocia­lista és tőkés orszá­gok egymás közötti viszonya, együttműködése. Ezen belül a legfontosabb — az egész világhelyzetre való kihatása miatt — a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­tainak lényeges megjavulása. Európában az úgynevezett német kérdés-komplexum legfontosabb problémái meg­oldást nyertek, s közel az idő, amikor ez a kérdés vég­legesen rendezésre kerül. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1969. márciusában kibocsá­tott felhívása nyomán kez­detét vette az európai bizton­sági értekezlet előkészítése. Jelenleg ennek a második szakaszában tartunk és min­den remény megvan arra, hogy a nyugati huza-vona ellenére végülis sikeresen fejeződik be. Vietnamban az év elején hosszú tárgyalá­sok után megszületett a fegyverszüneti megállapodás. A Közel-Keleten a harcok új fellángolása után, az arab országok számára kedvező körülmények között tűzszü­net jött létre e háborús tűz­fészek felszámolásának ígé­retével. Jelentős eredmények születtek a leszerelés téma­körébe vágó kérdéseit ben is. Nixon elnök moszkvai láto­gatása alkalmából aláírták az úgynevezett SALT-megál­lapodást, s elhatározták to­vábbi tárgyalások folytatá­sát a nukleáris fegyverkezés korlátozásáról. L. I. Brezs- nyevnek, az SZKP főtitká­rának amerikai látogatása során történelmi jelentőségű szerződés került aláírásra a nukleáris háború megakadá­lyozásáról. Ez év januárjá­ban Bécsben megkezdődtek a közép-európai haderőcsök­kentésre vonatkozó előzetes tárgyalások, október 30-án pedig az érdemi megbeszé­lések. E néhány tény is bizonyít­ja, hogy milyen óriási utat tett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta a béke és a biztonság ügye. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy nincsenek még akadályok. Az utóbbi évek tapasztalatai arra intenek,, hogy az imperializmus és a reakció nem teszi le egy­könnyen a fegyvert. Kényte­len közeledni ugyan a bé­kés egymás mellett élés esz­méjének elfogadásához, időn­ként azonban visszaesik a „régi bűnökbe”, és megkísér­li a régi politika, a régi mód­szerek felújítását. Az elmúlt hetekben tanúja lehetett a világ, hogy a tőkés országok­ban a hidegháborús erők ak­tív szervezkedésbe kezdtek, amelynek célja a nemzet­közi enyhülés tendenciájá­nak visszafordítása. Az Egyesült Államokban a hadi­ipari komplexum és a cio­nista lobby, Nyugat-Európá- ban a konzervatív, jobbolda­li erők indultak rohamra az enyhülés ellen. A chilei fa­siszta puccs azt bizonyítja, hogy az imperialisták, a bel­ső reakcióra támaszkodva to­vábbra is útját akarják áll­ni a haladásnak. A közel- keleti fegyveres konfliktus nem robbanhatott volna ki újra, ha Izrael az Egyesült Államokból nem kapott vol­na meg minden segítséget agresszív politikájához. A saigoni rezsim — ugyancsak amerikai segédlettel — soro­zatosan megsérti a párizsi megállapodást, területszerző akciókat szervez, s azt sem hajtja végre, amibe koráb­ban beleegyezett. M indezzel számolni kell, amikor a békéért és a biztonságért vívott harc kilátásait vizsgáljuk. Biztosak I vagyunk azonban abban, hogy a szocialista országok és az antiimperialista front összefogott ereje visszaszo­rítja a hidegháború lovagjai­nak új támadását és megaka­dályozza törekvéseinek ér­vényesülését. Hisszük, hogy a Nagy Október szelleme a béke és biztonság megszilár­dításáért folytatott mai har­cunkban is diadalmaskodni fog. Űj kolhozfalu látképe Folyosó ai expresszinek Betonkerítés építésébe kezd­tek a Moszkvát Leninarád- dal összekötő 650 kilométer hosszú vasúti fővonal teljes hosszában. Ezen a vonalon már évek óta a leggyorsabb expressz­vonatok „vizsgáznak”. Már programba vették az Auró­rát. amely kevesebb mint öt óra alatt teszi meg a két vá­ros közti utat. Maximális se­bessége óránként 160 kilo­méter. A Ruszkaia Trojka és az ER 200-as még többre vállalkozik — eléri a 200 ki­lométeres sebességet. Ilyen sebesség mellett, ha ember vagy állat kerül a vonat elé. nem lehet megállítani. Az 1 méter 60 centi magas beton­folyosó első néhány kilomé- tere niár elkészült. A szovjet hatalom előtt a litván parasztok többsége tanyákon élt. Az ország te­rületén több mint 4 millió magányos tanya állt. Az úi élet a kolhozok és szovhozok szervezése, a ha­ladó mezőgazdasági módsze­rek bevezetése, a falusi dol­gozók kulturális és minden­napi igényeinek növekedése, az iskolakötelezettség beve­zetése bonyolult szociális fel­adat megoldása elé állította a köztársaságot: iól ellátott nagy kolhoz- és szovhozfal- vakat kellett éoiteni és ide kellett költöztetni a tanya lakóit A probléma megoldását az állam úgy segítette, hogv az átköltözés költségeinek je­lentős részét magára vállal­ta. A közoonti falvakba köl­töző kolhoztagok régi tanvái- na'- árát kifizetik ugyanak­kor 4.5 ezer rubeles hitelt nyújtanak minden családnak. Az új falvak V>i7to«ftiák a narasztok kellemes életkö­rülményeit. melvek alig kü­lönböznek a városi életfor­mától Effvéní és többlakásos kőbárakat építenek meleg­vízellátással. elektromos áram és eáz biztosításával, a "al- tozott utcákat készítenek — Minden faluban van iskola kultúrbáz. üzletek, szolgáltó- ház. éttterem. taf eojS kHí . kéíi ue IrSPHrlMKCB . • ür-CRSOí... ...B-EHEfi . '-U.-SzEEBEEEaHl-ttíOer.-tOrTPöaHÓBtKMM . -> ■ , , a ...... 1<1. ‘ . íl OESHOBGKHü í CTrtFilíHCj TPE'HEP * m PEHffeEB,,... EGYÜTTES i Levegőben a szárnyashajó. A MAHART hajójavító műhelyé­ben átvételi ellenőrző vizsgálat céljából partra emelték a Szovjetuniótól vásárolt Sirály II. szárnyashajót t Moszkva: A Szovjetunió a budapesti Ikarus-gyár állandó megrendelői közé tartozik. A képen: Ikarus a Kalinyio sugárúton A Pamuttextil Művek Angyalföldi Szövőgyárát hatvanmillió forintos költséggel korszerűsítették 35 millió forintért szovjet pneumatikus szövőgépeket vásároltak. Az új gépek megköt-; szerezték a gyár eddigi termelését. A képen: szovjet pjicu«, matikus szövőgépek j A magyar—szovjet barátság megbonthatatlan és kézzel­fogható valóság. Mindennapjaink gazdasági életét is át, — meg átszövi a magyar—szovjet együttműködés ezernyi szála. Üzemeink, vállalataink százai állnak a legszorosabb koope­rációban a szovjet partnerekkel. A magyar üzletekben szov­jet, a szovjet üzletekben magyar áruval találkozik lépten- nyomon mindkét ország vásárlója. A gazdasági együttműködés ezernyi témájából néhányat lencsevégre kaptak a fotóriporterek. A kijevi stadion eredményhirdető táblája, melyet magyar mérnökök tervei alapján készítettek

Next

/
Thumbnails
Contents