Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-07 / 261. szám
1973. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 ERŐVEL Termel a kőolajfeldolgozó Százhalombattán. A Duna Kőolajipari Vállalat területén állt munkába az új — évi 3 millió tonnás — atmoszférikus-vákuumdesztillációs berendezés, mellyel a Szovjetunióból a Barátság—II. távvezetéken érkező kőolajat dolgozzák fel. A képen: a vákuumdesztillációs berendezés tornya Magyar divatbemutató a szovjet fővárosban Szovjet vasércszállítás a Dunán. Az aldunai Renibőj folyamatosan indítják Dunaújvárosba a szovjet vasércet. A képen: Nyolc uszály várja, hogy a vasérc terhétőj megszabaduljon A magyar Iégiközlekcdés bárom korszerű utasszállító gépet vásárolt a szovjet AVTAEXPOKT Külkereskedelmi Vállalattól. A MALÉV első TU—131-esc a Ferihegyi repülőtéren Szocialista együttműködés az élelmiszergazdaságban Az SZhP XXIV. kongresszusa alapján Intézkedések az életszínvonal emelésére Az SZKP XXIV. kongresz- szusának fő gazdaságpolitikai irányvonaláról szóló határozat így jelölte meg a szovjet népgazdaság legfontosabb teendőjét: „Az új ötéves terv fő feladata az, hogy a szocialista > termelés gyors fejlődési üteme, hatékonyságának növekedése, a tudományos-technikai haladás és a munka termelékenységének gyorsabb növekedése alapján biztosítsa a nép anyagi és kulturális élet- színvonalának jelentős emelését. Ennek megfelelően „fogyasztásra orientáltak” az ötéves terv fő népgazdasági arányai is. A fogyasztási A tartó« fogya«zté«i cikkek Az alapvető élelmiszerek, ruházati cikkek, tartós fogyasztási cikkek termelése, s ez bizony alaposan megváltoztatja a szovjet állampolgárok fogyasztási struktúráját. Elegendő, ha arra utalunk, hogy pl. 1972-ben 730 ezer személygépkocsit gyártott a szovjet ipar, ami több mint kétszerese az 1970 évinek. A fogyasztási cikekk termelésének gvors ütemű fokozását figvelembevéve a terv a reálbérek évi 4 százalékos. a reáljövedelmek oedig évi 5.6 százalékos növekedését tűzte ki célul. A lakosalap gyorsabb ütemben nő, mint a felhalmozás, s a terv szerint a fogyasztási cikkeket előállító úgynevezett „B” szektor a termelési eszközök gyártását meghaladó mértékben« fejlődik. Ugyancsak gyors ütemben, új alapokon növekszik a mezőgazdaság termelése. A mezőgazdaság anyagi- műszaki bázisának magas színvonalára jellemző, hogy még az 1971- es, de különösen az 1972- es példátlanul kedvezőtlen időjárás sem tudta jelentősen visszavetni a termelést. 1973-bán pedig már ismét jó eredményekre, rekord gabonatermésre számíthat a Szovjetunió. sőg jövedelmét emelő bérintézkedéseket folyamatosan, tervszerűen valósítják meg. Az eddig eltelt időszakban összesen 34 millió embert érintettek az erre irányuló központi intézkedések. Ennék keretében elsőnek a mezőgazdasági gépkezelők, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók és' más szakmák munkásainak bérét emelték, de nem feledkeztek el a nvugdíiasokról és- a diákokról sem: 50 százalékkal emelték a minimális nyugdíjat és a diákok ösztöndíja is jelentősen nőtt. Az alacsony jövedelmű dolgozók Hrek-sorokban Hazaérkeztek azok a vietnámi fiatalok, akik a Szovjetunió szakmunkásképző intézeteiben és technikumaiban ez évben sikerrel befejezték tanulmányaikat. Az utóbbi években 3600 vietnami fiú és leány szerzett szakmunkás. ilietve szaktechnikusi oklevelet szovjet tanintézetekben. A most aláírt egyezmény értelmében az 1973—76-ig terjedő időszakban 8000 vietnami szakembert képeznek majd a Szovjetunióban. ☆ Az állami vízgazdálkodási terv megvalósításának keretében a szovjet mezőgazdaság évente másfél millió hektár öntözött földterületet leap térítésmentesen, amelyet azonnal művelés alá vehet. A Don menti Rosztov gépgyárában — amely a Szovjetunió legrégebbi gépipari üzeme — megkezdték a „Nyiva” gabonakombájn sorozatgyártását. Az új gép termelékenysége másfélszerese az előző típusokénak. ☆ Üzbegisztánban befejeződött Közép-Ázsia egyik legrégibb településének, Ra- bindzsánnak a feltárása. Ra- bindzsánt, amely Kelet legforgalmasabb kereskedelmi útvonalán, a Nagy Horo- száni út mentén feküdt, a krónikák szerint 1158-ban lerombolták. Csak az egyik magaslat nevének hasonló hangzása segített a régészeknek e történelmi műemlék felkutatásában. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa révén a szocialista országok kapcso- Iatairiak fejlesztése, a szoros politikai és gazdasági együttműködés magas színvonalon valósul meg. A testvérországok életszínvonalának emelkedésében az egyik legjelentősebb tényező a lakosság — megfelelő szinten, egyre javuló minőségben és bővülő választékban történő — élelmiszerellátása. A. szocialista Ismeretes, hogy mezőgazdaságunk ebben az évben is kiemelkedő gabonatermést ért el. Ez az eredmény nem születhetett volna meg, ha nem támaszkodhatunk a Szovjetunióval való együttműködésre. Sikereink forrásai jelentős részben a kiváló tulajdonságú Bezosztaja, Auróra és Kavkáz őszibúza fajták tömeges alkalmazásában rejlenek. Az intenzív termesztésre alkalmas fajták vetésterülete hazánkban eléri az összgabónavetés 80— 83 százalékát. Hasonló a helyzet a napraforgó-termesztésben is. A nagy olajtartalmú és nagy hozamú szovjet napraforgófajtákat termesztik a vetésterület háromnegyed részén. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban — most már évek óta rendszeresen — megterem a lakosság kenyérellátásához szükséges gabona, spt exportra is gondolhatunk. A magyar növénvnemesí- tés hagyományainak megfelelően a nemzetközi fajtakísérletekben sikerrel vettek részt a magyar fajták is. A Elkészült a nemzetközi géprendszer A mezőgazdasági termelés fejlesztésének döntő tényezője a gépesítés korszerűsítése és elterjesztése. A szocialista országok együttműködésével készült el a nemzetközi géprendszer, amelv mintegy 750 sépet és 1.500 tíous- méretet foelai magába. Ez a rendszer szolgái alapul a tu- dománvos-kutatő és tervezőszerkesztő munkákhoz, és körvonalazza a tagországok országok az elmúlt években számottevő eredményeket értek el az élelmiszer-gazdasági termelés fejlesztésében. A napjainkban lejátszódó tudományos-műszaki forradalom ugyanakkor indokolja, hogy a KGST országok közös erőfeszítéseket tegyenek a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek fokozottabb kihasználására az élelmiszer- gazdasági termelés fejlődésének meggyorsítása érdekében. kát, betakarító- és permete- zőigépeket, míg a többi tagállamok elsősorban speciális célgépeket szállítanak számunkra. Hazai gépgyártásunk főként csávázógépek és borsócséplő-gépek előállításával vesz részt az együttműködésben. A korszerű, fehérjedús táplálkozás elősegítése érdekében fokozott erőfeszítéseket teszünk az állattenyésztés fejlesztésére. A legjobb tulajdonságokkal bíró állatfajták cseréje és tenyésztésbe vétele módot nyújtott arra, hogy a szocialista országokban bővüljön az állat- tenyésztés genetikai alania és javuljon a tenyésztői munka. Milliós me eltakarít csők Az élelmiszertermékek előállításának fejlődése a szocialista országok valamennyi élelmiszeripari ágazatában a termelés szakosodása és koncentrálódása közepette megy végbe. Az élelmiszeripar egészére kiterjedő együttműködés eddigi eredményeiből kiemelhető a technológiai vonalak tipizálási terve, az aszeptikus konzervgyártási technológia kidolgozása, a húskészítmények füstölési technológiája, egyes élelmiszerek ionizációs besugárzással történő tartósítása, a bor hőkezelése stb. Kiemelkedő sikert értünk ei a csomagolási technológia szabványosítása ter-én, amely a tagállamok közti kereskedelmi forgalomban többmilliós nagyságrendű gazdasági megtakarítást tett lehetővé. A KGST XXV. ülésszaka hagyta jóvá az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célul kitűző Komplex Programot. A programban foglalt további feladatok eredményeként a KGST országai az élelmiszergazdasági együttműködés fejlesztésével megvalósítják a tagállamok nem/eti é’elmiszer- gazdaságának ont«máli<? szerkezetét. a férmelés ésszerű koncentrációiét, a t"dnmánvos-műszaki színvonal további jelentős emelését Kazarec/ki Kálmán miniszterhelyettes helyzetének további javítását szolgálja, hogy adójukat csökkentették, illetve a leg* alacsonyabb kategóriáknál teljesen el is törölték. Bér és szocialpolitil« a A felsoroltak azonban még korántsem jelentik az ötéves terv életszínvonal emelő intézkedéseinek a végét. A hátralévő több mint két éves időszakban további 50 millió szovjet állampolgár kap központi bérkiegészítést. A bérek emelése nem az egyetlen eszköz a dolgozók életszínvonalának növelésére. Jelentős szerepet játszanak a különböző borítékon kívüli társadalmi juttatások és kedvezmények is. Ez utóbbiak a Szovjetunióban a béreknél gyorsabb ütemben (1972-ben 6 százalékkal) növekedtek, s lehetővé teszik több szociálpolitikai probléma enyhítését vagy megoldását. így nemrég emelték fel a szülési segélyek összegét és hosszabították meg a beteg gyermeküket ápoló anyák táppénzes állományának határidejét. Mindezen intézkedések mellett változatlanul hagyták a kiskereskedelmi és az igen alacsony szolgáltatási árakat. A lakosság bevételeinek növekedésével párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül az áruk és szolgáltatások minőségének, választékának a kérdése. Augusztus végén hozták nyilvánosságra a pártnak a könnyűiparral foglalkozó határozatát, amely éppen a cipő. a kötöttáru, a konfekció minőségével, választékával foglalkozik, s — a hiányosságok feltárása mellett — konkrét intézkedések is történtek. Hasonló határozatok születtek az elmúlt években a kereskedelemben illetve a szolgáltatások korszerűsítéséről, színvonaluk emeléséről. A la á*helyzet A szovjet életszínvonal politika egyik fő jellemzője, hogy tovább folytatódik a lakáshelyzet gyors ütemű javítása. Valamennyi szocialista ország közül a Szovjetunióban a legmagasabb a lakásépítések aránya: ezer lakosra tíz új lakás jut évente. s ezt az ütemet hosszú évek óta tartják. 1971—72- ben, a terv első két évében 4 millió -500 ezer lakás épült. Az eddig elért eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a népjólét emelésének a XXIV. kongresszuson kitűzött célja egyre közelebb kerül a megvalósuláshoz. S ha figyelembe vesszük a nemzetközi helyzetben bekövetkezett enyhülést amely a .gazdaság új erőforrásait szabadíthatja fel a békés építőmunka számára, megalapozottnak tűnik a jóslás: a szovjet életszínvonalterv teljesülni fog. Nemes János KÜLPOLITIKAI Az Auróra, a Kavkáz és társai Szovjetunióban körzetesí- tették a BETA—40 és a BETA kétsoros ősziárpa-fajtát, a kisvárdai rozsot a pannonbükkönyt, a badacsonyi fekete cseresznyét, a „Cegléd szépe” szőlőfajtát. A Bolgár Népköztársaságban pedig a kompolti kender és három cukorrépa hibridünk honosodott meg. Az itthon már elismert bábolnai kukoricatermesztési rendszert sikerrel próbálták ki Ukrajnában. Ennek hatására ezt a Szovjetunió más köztársaságaiban is alkalmazni kívánják. Eredményes kooperációt alakítottak ki a bábolnaiak a szovjet partnereikkel a baromfitenyésztés területén is. Burgonyatermesztésünk stabilizálására és a hazai ellátás választékának bővítésére évente rendszeresen na- gvobb -mennyiségben importálunk étkezési- és vetőburgonyát a Lengyel Népköz- társaságból és a Német Demokratikus Köztársaságból. Eves átlagban 10 000. illetve 6 000 tonna vetőburffonyát hozunk be a két baráti országból. mezőgazdasági gépgyártásának fejlesztési irányát. Mezőgazdaságunk gépi eszközeinek összetétele szépén példázza az együttműködés eredményeit. Hazánk traktorállományának 40 század- ka. gabonakombájnjaink 98 százaléka a' Szovietunióból származik A Német Demokratikus Köztársaságból és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból is sok gépet kapunk, többek közt tráktoro-
