Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

19T3. november 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Uj „Pro Űrbe” díjasok Három évvel ezelőtt szüle­tett az a tanácsrendelet, amelynek alapján a városért kimagasló munkát végző ál­lampolgárokat. Szolnok fel­szabadulásának évfordulóján, november 4-én, „Pro Űrbe” díjjal tüntetik M. A tegnap délelőtt rendezett ünnepségen jelen volt Sán­dor László, az .MSZMP Szol­nok városi Bizottságának el­ső titkára, Soós István, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese és ott voltak a kü­lönböző tömegszerveztek kép­viselői Barta László, a vá­rosi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet és köszön­tötte az idén két kitüntetet­tet: Chiovini Ferenc festő­művészt és Hegedűs Laios nyugalmazott cukorgvári fő­mérnököt. Mindketten kima­gasló szerepet vállaltak a város fejlesztésében. Barta László tanácselnök, tőle balra Chiovini Ferenc, jobbra Hegedűs Lajos Hatszemközt az orvossal Marttal nők és férfiak az esküvő előtti kötelező család- és nővédelmi tanáé*adásról Részlet a népességpolitikai feladatokról szóló miniszter- tanácsi határozatból: „A... házasulók számára kötelezővé kell tenni, hogy a család- és nővédelmi tanácsadást végző orvost felkeressék, és ott a családtervezés kérdésében meg­felelő tanácsadásban, oktatásban részesüljenek... Az anya­könyvvezető a házasságkötésnél való közreműködését köte­les megtagadni abban az esetben, ha a házasulók a kötele­ző tanácsadáson való részvételről szóló írásbeli igazolást nem mutatják be... Határidő: 1974. január 1.” Amit sok szülő elmulasztott A martfűi Tisza Cipőgyár a nők és a fiatalok üzeme, összesen háromezerötszáz leány és asszony dolgozik a gyárban. Gyakran van „gyá­ri esküvő” Martfűn, vagyis olyan mennyegző, amikor a menyasszony is, meg a vő­legény is cipőgyári munkás vagy tisztviselő. A legtöbb fiatal házaspár albérletben kezdi a közös életet, együtt gyűjtögetik a pénzt a közös otthonra: házra, lakásra. Es amíg összegyűitik ... Sajnos, elég sok fiatalasszony (és leány is) jelentkezik az abortusz bizottságnál. Pápai Jánosné, a gyár Vö­röskereszt szervezetének tit­kára. Ö mondta: „Ha azt mondjuk hogy a társadalom legkisebb része a család, ak­kor természetesen az egész­ségnek is a családban kell kezdődnie. Az okos. a meg­alapozott családtervezés pe­dig az egészséghez tartozik. Ezért is örülök annak, hogy a határozat arról intézkedett, január 1-től kötelező lesz a házasulandóknak tanácsadá­son részt venni. Az orvos legalább pótolni tudja majd azt is, amit sok szülő elmu­lasztott. Egyikük leány, másikuk asszony. Közös bennük, hogy valamennyien fiatalok: hú­szon Innen, vagy éppen csak túl. Ambrus Ferencné 9 hó­nappal ezelőtt mondta ki az anyakönywezető előtt az Az ő nevükért nem írom le, túlságosan személyes dol­gaikról nyilatkoztak meg. A fiatalasszony 18 éves: „Igen, hamar jött a gyerek, gyor­san megesküdtünk, én örü­lök neki, boldog vagyok, de őszintén szólva, nem volt be­tervezve. Albérletben szo­rongunk. most még ketten. Mi lesz, ha megszülöm a babát? A férjem sem nagyon örül az egésznek, azt mond­ja, a gyerek máris felborí­totta az életét...” Tizenki­lenc éves. nemrég volt az es­küvője: „amikor meghallot­tam. hogy maid orvoshoz kell menni, mondtam a vőlegé­nyemnek. hamar esküdiünk meg. nem akarom, hogy az orvos lássa a vizsgálatnál, már nem vagyak... mit mond, nem lesz orvosi vizs­gálat. csak beszélgetés? Igaz ez? Igazán mondia? Nahát, ha én ezt tudom...” „Mondja, hogy meggondo­latlan voltam, de éa azt hit­igent, Meczkó Jánosné másfél hónappal ezelőtt. Tóth Te­réz, Zilahi Eszter és Ilona, Tóth Matild még leány. Igaz, Eszternek már van vőlegé­nye hivatalosan is. Abban valamennyien egyet­értettek: nagyon nagy szük­ség volt már erre a rende­letre. Aztán a válaszok a miértre: „Amíg nincs lakás, nem akarunk gyereket és ha érzékeny az ember a gyógy­szerre, legalább az orvos megmondja, mit kell csinál­ni”; „kár, hogy nem előbb jelent meg ez a határozat. Anyámtól . nem hallottam er­ről, a férjem se a szüleitől, nem tudtam, mit csináljak. Most nehéz hónapok követ­keznek, a férjem januárban viszik katonának én meg egyedül maradhatok a ki­csivel. mert mindjárt terhes lettem”: ..Én nagyon sok or­vosi könyvet meg folyóira­tot olvasok, nekem gondolom az orvos nem sok újat mond, de azért hasznosnak tartom”; „Én nemcsak a tanácsadás­nak örülök, hanem annak is, hogy rendszeresítik az egész­ségügyi felvilágosító előadá­sokat nagyon nagy szükség van arra a lányok, a fiúk körében”; „Ha férjhez me­gyek legalább két gyereket szeretnék, de azért a védeke­zésről Is tudni kejl. mert nem szeretném, ha abortu­szom .lenne, hallottam, hogy az nagyon veszélyes.” tem, 5 komolyan vesz en­gem. Amikor terhes lettem, túladott rajtam, azt mondta, így nem kellek! A gyárban próbáltak segíteni rajtam, vele is beszéltek, de hiába ... tizenhét éves vagyok, más­fél hónap múlva megszülöm a gyerekem. Hová viszem? Nem tudom. Nincs hová mennem. Még az anyátnék- hoz sem vihetem a kicsit Csak egy maradt: ag állami gondozás. Tanácsadás? Okos dolog, de a lányok felvilágo­sításáról se feledkezzenek meg. Arra épp olyan szük­ség van.” Fazekas Lásüjó teleogomd- nok Martfűn. Szinte minden embert ismer eondiával. ba- iával.- \örömével. ..Igen. hal­lottam erről a határozatról. És mint lányos apa is mon­dom. nagyon helyes szü^é- ges. Hány és hány fiatal há­zaséletében — látom, mert itt élek közöttük — okozott problémát, hogy előbb lett a gyerek, mint akarták. Aztán mindig a szerencsétlen csöpp­ség sínyli meg, ha az anyja, vagy az apja nem készül fe­lelősséggel a fogadására.” Tóvizi László és Telek Kál­mán nemrég szerelt le a hon­védségtől. Letelt a katona­idő, ismét munkába álltak a gyárban.: egyikük betanított, másikuk szakmunkásként. László komolyan udvarol egy kislánynak. Kálmán eljegy­zése karácsonykor lesz: „A nyárrá tervezzük az esküvőt, szóval nekünk már menni kell tanácsadásra. Arról be­szélgettünk a menyasszo­nyommal. hogy két gyereket szeretnénk, egy kislányt és égy kisfiút, de ha két fiú lesz, akkor csak kell egy harmadik gyerek is, égy kis­lány. Jó lenne, ha megren­deznék a menyasszonyok— vőlegények iskoláját. Egy tanfolyam mégis többet ad­na. mint egyetlen tanácsadás, persze, az is kell.” „Jó. hogy ezt a tanácsadást bevezetik. Ha megismerke­dünk egy lánnyal, járunk vele, de olyan nagyon nyíl­tan erről a témáról nem be­szélgetünk. mármint hogyan kell okosan megtervezni a gyermekáldást. Csak jó, ha felvilágosítják az embert. Szerintem az is jó, hogy együtt megy majd az orvos­hoz a menyasszony és a vő­legény. Ezzel is fokozódik a felelősségérzetük, amit egy­másért vállalnak, ha össze­házasodnák.” Ne vál fék formálissá A Minisztertanács határo­zata egyetértésre talált, még ha voltak és vannak is olya­nok, akik félreértésből fél­nek a kötelező tanácsadás be­vezetésétől. A többség örül. mert tudja: saiát egészségéről van szó. arról, hogy boldog és zavartalan legven a há­zasfele. Az orvosokra nagy felelősség hárul maid: hat­szemközt kell beszélvotniök, türelmesen. emberségesen, okosan, meggyőzően a jegyes­párral. nekik kell leküzdeni­ük a fiatalok zavarát, nekik kell szóra bírni őket, hogy megnyilatkozzanak legben­sőbb elképzeléseikről. gon­dolataikról. mert csak így tudnak hatékonyan tanácsot adni. Ehhez pedig idő kell. sokszor nem is kevés. Vi­gyázni kell tehát — a ta­nácsadást végzők bizonyára így is tesznek —. ne váliék formálissá az az okos be­szélgetés. A Vöröskeresztnek Is van feladata: előkészíteni a fia­talokat — felvilágosító elő­adások. tanfolyamok szerve­zésével — e hatszemközti be­szélgetésre. az egészséges családi életre. Varga Viktória Gondban, bajban egyedül Akik az aranyért „NA MILYEN VOLT Olaszország?” — kérdi a jó ismerős, s mielőtt bármit is mondhatnánk Velencéről, az élményeinkről, kiderül ő nem erre kíváncsi. „Megérte?” — érdeklődik bizalmasan. „Mit hoztatok, mutasd!” És mi­után nincs mit mutatnunk, hitetlenkedve csodálkozik: „Még egy pecsétgyűrűt gém?” és a jól tájékozottak fölé­nyével magyarázza, mit kel­lett volna venni, ami kint olcsó is itthon ugye... Mert. hogy akkor a pénztárcánk meg sem érzi, hogy Olaszor­szágban jártunk. Mi pedig, akik nem pecsétgyűrűkre va­dásztunk (mert hogy né­hány dollárral a zsebünkben eszünkbe sem jutott) néni értjük. „Nem annyi pénzzel kell kimenni,” rhondaná er- a jó ismerős. De hiszen ez...? Igen, törvénysértés. Végül is ha valakinek tör­ténetesen egy aranygyűrűre van szüksége megveheti itt­hon is. Nem a szegedi Marx térre, nem is a budapesti pá­lyaudvarokra gondolok, ahol a külföldiek a szatyrok mé­lyéről kínálják a zugárui­kat. Mert van aki ott vásá­rol. főleg az aranyat. Miért? Hiánycikk talán az üzletekben? Nem. Drágább? Lgen. Szebb? Nem biztos, csak külföldi. Ezért érdemes tilosban járni, a büntetés mellett még azt ig kockáztat­ni, hogy évekig ne utazhas­sanak külföldre?! Mégis vannak, ha nem is tömegével, akik alkalomsze­rűen, és még kevesebben utaznak akik rendszeresen törvényel­lenesen vásárolják és adják tovább az aranytárgyakat. Számuk, ha országosan nem is, de Szolnok megyében az utóbbi években emelkedett. Az év első felében húsz vám- és deviza szabálysértést kö­vettek el. Többségük „arany­ban utazott”. KÉTSÉGTELEN, hogy az aranytárgyak zugadás-vétele ha közvetettén is. de függvé­nye a külföldi kiutazásoknak és a belföldi idegenforgalom­nak. Tavaly 15 ezer Szolnok megyei lépte át az országha­tárt, és 45 ezer külföldi járt a megyénkben. Ezekhez az adatokhoz vi­szonyítva elenyészőnek tűnik a leleplezett devizaszabály­sértők száma. Törvénysértést követ ei ugyanis az is. aki eladja és az is aki megveszi a zugárut. Egyiküknek sem érdeke, hogy fény derüljön az „üzletre”. (Amit tegyünk hozzá, csak úgy tudnak nyél­beütni, ha az árut sikerül a határon átcsempészni.) Itthon már nem könnyű leleplezni őket. Az első sikeres vállal­kozást azután rendszerint újabbak követik. Az első ha­szonnal tovább adott gyűrű kedvet csinálhat: a kis üzlet egvre nagyobb, a kiépített kapcsolatok egyre szerteága­zóbbak, szervezettebbek lesz­nek, és már nem százas, ez­res, de tízezres tételekben beszélnek, alkudnak. Mi történik, ha már az el­ső vállalkozásnál rajtavesz­tenek? Felelősségrevonás. szabálysértési vagy büntető- eljárás keretében. (Ha ezer forintnál kisebb értékű aranytárgy cserél titokban gazdát, deviza szabálysértés, ezer forint felett, bűntett). A következmény az arany el­kobzása mellett még valami-, lyen, általában zsebvágó bün­tetés. Szigorú? Az attól függ kinek a szemszögéből nézzük. Hogyan mérlegel a Vám- és Pénzügyőrség? Ha az aranytárgyak értéke megkö­zelíti az ezer forintot (a sza­bálysértési érték felső hatá­rához) — súlyos a vétség, te­hát szigorú, több ezer forint a büntetés is. Mi történik a bíróságon? Ha az ezer fo­rintot alig haladja meg az érték — kevésbé súlyos bűn­tett — kevésbé súlyos mind­össze néhány száz forint a büntetés. És ami a legveszélyesebb, az a titokban üzletelőket övező nekik életteret terem­tő szemlélet. Mindaddig, míg „bosszút kiáltva” csak a póruljárt, becsapott üzlettárs tesz feljelentést, és mások csak suttogva adják tovább egymásnak a hírt. hogy ki, mikor és mivel üzletel, nehéz leleplezni a zugkereskedőket AZ EGYSÉGES, a vámha­tósággal öszeh angol tabb és valamivel szigorúbb bírói ítélkezési gyakorlat sokát se­gíthetne. hogy megváltozzon egyeseknek a szocialista nor­máktól idegen és méltatlan felfogása, amely ügyes üz­letembernek tartja a seftelő- ket. zugkereskedőket — mert úgymond — ők „csak” gaz­dasági törvényeket sértenek meg. K. K. November 1-től A Néplap napi példányszáma: 45 ezer Kiállítás szovjet folyó iratokból Szovjet folyóirat kiállítást rendeznek Szegeden novem­ber 6—12. között a moszkvai Mezsdunarodnaja Knyiga és a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat rendezésében. Az egy hétig nyitvatartó tárla­ton, amely a Somogyi könyv­tárban tekinthető meg, a Szovjetunióban megjelenő sokezer újság és folyóirat kö­zül mintegy 400 kerül bemu­tatásra. A Szovjetunióból évente 130 féle újság és fo­lyóirat érkezik Magyaror­szágra Budapesten 135, vidé­ken 500 helven kerülnek for­galomba ezek a népszerű la­pok. amelvek közül különö­sen kedveltek a Szovietunió életét, hétköznapjait bemuta­tó magazinok, és a különbö­ző tudományos folyóiratok. az Z ívni texti'művészeti biennélé A szombathelyi Sgvaria múzeumban tegnap megnyílt az I. ipari textilművészeti biennálé. A Könnyűipari és a Művelődésügyi Minisztérium védnökségével, az Iparművé­szeti Tanács, a May var Kép­zőművészek Szövetsége és a Savaria Múzeum által rende­zett kiállításon nvolc vállalat 32 tervezője mutatja be tex­tíliáit: bútorszöveteket és hu­zatokat vásznakat, fflvzönvö- ket falkéneket é* faliszőnve- pokot <7Őnvet»eket raizokat. takarókat, valamint új, még nincs kere'ked^’mi *-~— lomban, de sorozatgyártásra alkalmas, korszerű anveaból készült kömven kezelhető. A kiírásra 2*3 mű érkezett, ebből 60-at láthat a közön­ség. Jelentős állomáshoz értünk el a lapterjesztésben novem­ber elsejével; a Néplap példányszáma megközelítette a napi 43 ezret. Októberben több mint hat­ezer előfizetőt gyűjtöttek lat púnkra, ami azt bizonyítja, hogy az aktivisták megértet­ték a pártlap terjesztésének fontosságát, és sokat tettek az előfizetők számának gya­rapításáért. Korábban már arról is tá- j.ékoztattuk olvasóinkat, hogy a jászberényi járás a megyé­ben elsőként teljesítette la­punk példányszámának eme­lésére tett vállalását, több mint 1700 úi előfizető gyűj­tésével kimagasló eredményt ért el. A járásban mindössze három község nem téliesítet­té vállalását, a többiben vi­szont .- igen jó eredmények születtek. Így például Jászdözsán, Jász.iákóholmán. Jászkisé- ren és Jászfényszaruban. Jászapátiban és Jászárokszál- l'áson több mint háromszáz úi előfizetőt hoztak olvasó­táborunkba. A tiszafüredi iórásban is közel állnak ah­hoz. hogv vállalásukat feli es egészében teliesí+sék. Kan* JiaovpSPn fával több nisfize- tőt gvűftö+tek az áltatok ter­vezettnél. Fz tö„tz„f trendé-' rpcen is míg Koneva!an és Foenrr'o'-már nagvon Vöaol étirak pbbn-r lipcfr a rl **i rMrc-yS T-vt fpmro7oH ryr^-rrf^- lÄei* <£»*•? z£ If Q-rr-ilzo/nV-n tS ■f 1 óra rlfX 1 f n torioc1)'— plrpiA. JácT'Kp.y.íSnxzVtor) jalöVnl'*' íilÁcÁf amolv“ nek tagjai három—öt párt­alapszervezet szervező mun­káját segítik, másrészt folya­matosan tájékoztatást adnak a városi párbizottságnak a szervező munka helyzetéről. A városban november 1-ig négyszáz új előfizetőt gyűj­töttek a Néplap szamára, öt- venet pedig a Népszabad­ságra. A sajtóterjesztési akció ta­pasztalatai közé tartozik az is. hogy a megnövekedett példányszám miatt zavarok vannak a postai kézbesítés­ben: egyes helyeken nem 1ut el idejében a lap az előfize­tőkhöz. A posta dolga, hogy ezeket a problémákat megoldja, a lapokat ideiében juttassa el az olvasókhoz. Egyes helyeken olymódon Próbálnak előfizetőt gyűjteni, hogy azt mondiák: „Fizessen elő a megvei lapra és mond­ja le a Népszabadságot”. Ez a szervezési módszer helyte­len. hiszen számunkra Is rendkívül fontos hogv a Párt közoonti lapiának olvasótá­bora is gvaranodiék. A lap- teriesztési akció fő célja, hogv minél több olvasója, előfizetője legyen a pártla­poknak. S nem az. hogy egyik a másik rovására jus­son ú’ előfizetőkhöz. A Néntoo életében felen- tős állomás, a 45 ezres oél- dánverém piZréce Mindazon­által bízunk abban, bogy ió nobt<kal és szervező mun­kával még snV-snk ezer úi elnfirp+Sf (Tvűftpnpk a Néo­lan számára Vnnolr Zrd«k£- ben bimnvára töretben len­dület*«,! dolgoznak maid az aktivisták. ^ V. L -*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents