Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-04 / 259. szám
V 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. november 4. Hősként, harcban halt meg Sárvári Endre hatvanndik születésnap fára Sokan élnek közöttünk, akik még személyesen ismerték Ságvéri Endrét, a fiatal forradalmárt, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosát, a mártírhalált halt kommunistát. Élő kor- társai még nem öreg emberek, hiszen Ságvári Endre ennek a napjainkban egyáltalán nem magas életkornak, a hatvan esztendőnek alig a felét érte meg. És mégis többet élt, harcolt, tanított, nevelt, mint mások évtizedek során. Akik ismerték, emlékez- nek mosolyára. Azt mondják, Ságvári Endrét még a legnehezebb helyzetben is valami egészen mélyről jövő, belső derű jellemezte. Rendíthetetlenül hitt a Jövőben, a szocialista Magyar- országban. A munkásosztály hatalmáért harcolt, ezért áldozta életét, jóllehet 6 maga nem volt munkás. Egyetemet végzett, Budapest székesfőváros elöljáróságán dolgozott Röviddel az egyetem elvégzése után már előadásokat tartott, szemináriumokat vezetett a hetedik kerületi ifiknek. Később a szociáldemokrata párt Országos Ifjúsági Bizottságának munkatársa, s itt mindjárt bemutatkozásként nevéhez fűződik egy jelentős fegyvertény megszervezése. Abban az időben az erősödő fasizmus jeleként egymás után érték a nyilas támadások az ifjúmunkások különböző csoportjait Ságvári Endre vezetésével 1936 őszén, több száz ifjúmunkás szétverte a Tompa utcai nyilas gyűlést s ebben az akcióban kiderült. hogy Ságvári Endre — nemcsak a szavak embere, mert a harcban kiemelkedő személyes bátorságáról is tanúbizonyságot tett. A rendőrség több ifivel együtt őt is letartóztatta. Ekkor ismerte meg a Horthy politikai nyomozó osztály a fiatal forradalmárt. Priuszán az állt hogy „fanatikus meggyőződésű, veszélyes felforgató”. Nyolc hónapra ítélték. A börtön még inkább megerősítette elveiben. Szüleinek így írt erről: „A megpróbáltatások megértőbbé tesznek, de könyörtelenebbé is. Megérteni csak a szenvedőket és az elnyomottakat szabad, s minél inkább megértjük őket, annál keményebben és ellágyulás nélkül kell folytatni a harcot minden szenvedés okai edlen”v Kiszabadulás után Kullch Gyula közvetlen munkatársaként irányította tovább az Országos Ifjúsági Bizottság munkáját, előadásokat, vitákat szervezett és vezetett, kereste a kapcsolatot a kommunistákkal. Ekkor már világosan látta, hogy csakis a kommunistákkal együtt lehet eredményesen harcolni a fokozódó fasiszta' veszély és a fenyegető háború ellen. Felvételét kérte a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Mint kommunista szervezte meg az első nagyszabású béketüntetést 1941 október 6-án a Batthyány emlékmécsesnél, majd a Kos- suth-mauzóleumnál és a Petőfi téren. A nagy visszhangot keltő demonstráció nemcsak a háború, hanem a német és magyar fasizmus elleni tiltakozást is jelképezték, erőt adtak a további harchoz. Fél évvel ezután. 1942 májusában, amikor betiltották az Országos Ifjúsági Bizottságot, Ságvári Endre illegalitásba vonult, ezer veszély közepette nyomdákat szervezett, itt készültek a párt mozgósító felhívásai, röplapjai, újságjai. A szerkesztésében megjelenő Béke és Szabadság egyik utolsó cikkében arról írt, hogy már nincs messze a szabadság, minden haladó erőnek össze kell fognia a demokratikus Magyarországért. amelynek kivívása a küszöbön áll. Igaza volt, de az új kort már nem érhette meg. 1944 nyarán egy besúgó nyomára vezette a detektíveket. A csendőr-nyomozók egy cukrászdában törtek rá Ságvári Endrére, aki illegális találkozóra érkezett. Ságvári nem adta meg magát, fegyverrel védekezett, két pribéket is íeterített már, amikor halálos sebet kapott. Hősként, harcban halt meg. Az életéről készült film címe szerint harminckét neve volt. Lehetséges. De szíve csak egy volt és az mindvégig a szabad Magyarországért, a munkáshatalomért dobogott. A legutóbbi napokban igen gyakran hallott és olvasott nyelvi formát idéztük közleményünk címéül. A rádióban és a televízióban is többször hangzott el ez a kifejezés: „az ENSZ égisze alatt.” Az Esti Hírlap hasábjain (1973. okt. 22.) pedig ezt a mondatot olvashattuk: „A Biztonsági Tanács felszólította a szemben állókat az érdekelt felek azonnali tárgyalásának megkezdésére megfelelő égisz alatt "(7) A „megfelelő égisz alatt” nyelvi formával kapcsolatban néhány olvasónk véleményére is kíváncsiak voltunk. tudják-e értelmezni a szóban forgó kifejezést. Voltak. akik az égisz szó jelentéstartalmát. használati értékét egyáltalán nem ismerték, többen nagyon homályos magyarázkodásba kezdtek, de pontos értelmezést nem kaptunk tőlük. Ennek oka elsősorban az, hogy az égisz szó ma már nem tagja alapvető szókincsünknek. s így a közérdekű közleményekben nem is teljesítheti jól nyelvi szerepét. Bizonyos beszédhelyzetekben, főlea a szakmai szintű megfogalmazásokban még helyénvaló a használata. Újságcikkekben. felszólalásokban, a közösségnek szánt rádiós és televíziós adásokban azonban már nem tartóik szerencsésnek a veleva' "yakori élést Annál Is inii bb nem. mert több ló magyar megnevezés veheti át ennek az idegen eredetű szónak a szerepék < A görög, illetőleg a latin eredetű égisz (aegis) szó nevezte még a görögök és a rómaiak főistenének, Zeus- nak és Jupiternek védő pajzsát. A mitológiában, az ókori művészek alkotásaiban a hatalom, a harag és a pártfogás jelképévé vált ez az égisz. Ha tehát valakiről azt állították, hogy az „istenek égisze alatt’ él, tevékenykedik, azt mondták e kifejezései, hogy élvezi az égiek pártfogását, védelmét. Ebből a történeti jellegű szóértelmezésből már az is kitűnhetett, hogy az idegen eredetű égisz szónak több magyar megfelelője is van. A következő szósorból válogathatunk: védelem, oltalom, támogatás, gyámolítás, menedék, pártfogás, pártolás, védőszárny, védőpajzs, védnökség stb.. stb. Szótárainkban megtalálható ugyan az égisz megnevezés, de ezekkel a minősítésekkel: választékos, ritkán használt stb. önmagában a szót igen ritkán használjuk, csak az alábbi állandósult szókapcsolatokban adunk neki szerepet: valakinek vagy valaminek égisze alatt. Az eredeti jelentéstartalma és használati értéke ma már teljesen elhomályosodott ennek a szónak, átvitt értelemben azonban még jól teljesítheti szerepét. Arra mindenképpen vigyáznunk kell, hogy ne váljék divatszóvá, s miatta sok jó és egyértelmű' rfla- gyar kifejezés ne szoruljon ki nyelvhasználatunkból. ttr„ Bakes Sóméi Hátfőtől Szovjet iilmnapok A szovjet film — miként szerte a világban — hazánkban is népszerű, s ezt a népszerűséget várhatóan tovább növelik majd a november 5 és 14 között megrendezésre kerülő szovjet filmnapok. A bemutatók közül kiemelkedik Sztanyiszlav Rosztoc- kij alkotása, a „Csendesek a hajnalok”, \ mely 1972- ben, a közönség szerint Szovjetunióban az év legjobb filmje volt. A forgatókönyv Borisz Vasziljev kisregényéből készült, a színpadi változatot nagy sikerrel játszotta a Mikroszkóp Színpad is. „A vörös tulipánok völgye” Firdauszi „Szdhná- me” című híres eposzából készült. A klasszikus dráma a perzsa történelem egyik legjelentősebb szakaszáról szól, Irán és Túrán legjobb harcosainak küzdelmét mutatja be. A „Te és én” főhőse két kutatóorvos, akiknek holtpontra jut a kísérletsorozatuk. A kritikusok szerint a film gondolati serkentést adhat minden fiatalnak ... A szovjet filmnapok negyedik új filmjét Ravil Batirov rendezte, címe, „Várunk, fiú!”. A történet — Volgin „A kétkedések kora” elbeszéléséből készült — hitet tesz a mai fiatalok mellett, s a „görbe tükröt” ezúttal az idősebbek, de főleg az ügyeskedők elé tartja. Az új bemutatók mellett számos már ismert film is vetítésre kerül, köztük a Fekete tollú fehér madár, a Ragyogj, ragyogj csillagom és az Andrej Rubljov i& Chile sötét napjai (2) Roham a La Borja ellen A La Borja lakónegyed elleni roham a kora reggeli órákban, fél órával a kijárási tilalom feloldása előtt kezdődött. A katonai parancsnokok azért kedvelték ezt az időpontot, mert ekkor még mindenkit otthon ta- lálhattaik. Különben is szívesebben razziáztak nappal, mint az éjszakai kijárási tiEzen a napon, egy héttel a junta hatalomrajutása után, tankok zárták el a bevezető útvonalakat és géppisztolyo- sok tüzérséggel megerősített többszörös őrlánca zárta él az egész környéket a chilei főváros többi részétől. Hangszórókon át szólították fel a családokat, hogy mindenki lakásaiban igazolványaikat előkészítve, a szekrényeik aj- tajadt kitárva, várja a ra3- ziázó egységeket, melyek a legszélső épületektől több irányban haladtak befelé a telep központjába. A ház elé, amely éppen sorrakerült, tankok vonultak és gépágyúkat is odavontattak az emeleti ablakokra irányított csövekkel. Elegendő volt egy Allende fénykép, vagy a Népi Egység évei alatt kiadott népszerű, olcsó politikai, ismeretterjesztő füzetek bármelyike ahhoz, hogy a családok férfitagjait, mint „vörös agitátorokat” elhurcolják és a lakást további „házkutatás” címén kirabolják Könyvek ezreit dobálták ki az ablakokon át. Lent pedig rögtön kigyulladt a máglya a könyvégetéshez. Egy külföldi tudósító lakásában „bűnjelként” telexgépet foglaltak le, őt magát fjedig, mint „ellenséges ügynököt”, letartóztatták. Azzal vádolták, hogy a puecsot követő napokban illegális módon „Chilét rossz színben Az újabb vérengzés híre futótűzként terjedt el egész Sanüagóban és mélységes megdöbbenést keltett. A fasiszta katonai vezetés úgy érezte, hogy valamivel „igazolnia” kell a tömegmészárlást. Ezért azt állította, hogy a razziázó katonákra „marxista orvlövészek” tüzeltek és csatát robbantották ki. A III. UNCTAD tavalyelőtti santiagói tanácskozására az Allende kormányzat által emelt impozáns épület földlalom kezdete után a sötétben. A La Borja negyed talán leginkább a budapesti Lágymányosi lakótelephez hasonlít azzal a különbséggiel, hogy ezt Santiago központjának közvetlen közelében építették fel és jobb fizetésű szakmunkások, kistisztviselők, a középosztály alsóbb rétegeihez tartozók laknak itt. feltüntető hamis híranyagot” küldött e telexgépen. Arra nem is próbáltak magyarázatot adni, hogyan volt képes erre a mutatványra, hiszen a santiagói telex központ napokon át szüneteltetett minden összeköttetést a külvilággal... Az első sorozatok délelőtt 11 óra körül dördültek el. A razziázó katonák az egyik emeleti szemétleöntő fülkében mozgást észleltek és azonnal tüzet nyitottak — mint később kiderült — egy macskára. A lenti katonák viszont azt hitték, hogy Népi Egység hívei lőttek ki reájuk a házból, mire viszonozták a tüzet, és általános lövöldözés kezdődött, melybe a levegőben tevékenykedő helikopterek is beavatkoztak géppuska sorozataikkal. Amikor pedig az általános lövöldözéstől pánikba esett családok tagjai feltartott kézzel kirohantak a házakból, a lenti őrség géppisztoly sorozatokkal lemészárolta őket. A lövöldözés, melynek során a junta teljesen megzavarodott egységei tévedésből egymásra tüzeltek, több mint egy órán át tartott. A szemtanúk szerint mintegy 80—100 polgári halottja és sebesültje volt a razziának és legalább 700 gyanúsnak kikiáltott lakót hurcoltak éL szintjén nagyszabású kiállítást nyitottak meg azokból a fegyverekből, gránátokból, páncélöklökből és robbantószerekből, melyeket állítólag a La Borja lakótelepen zsákmányoltak. E sorok írójának az egyenruhás kiállításvezetők diadalmasan mutogatták Santiago térképét, melyet úton-útfé- len árusítanak az egész fővárosban. „Nézze csak — mondták — e térképen tintával kört rajzoltak a katonai akadémia köré.” Ez lett volna a „bizonyíték” arra, hogy a hadsereg rajtaütésszerű razziájával a La Borja negyedben, vezető katonai személyek meggyilkolásának kísérletét előzte meg. „Ezek valóban azt hiszik. fyogy ennyire ostobák vagyunk?” — mormogja mellettem méltatlankodva az egyik nagy nyugati hírügynökség tudósitója. Hiszen egyrészt semmi sem bizonyítja, hogy ezt a térképet La Borja-ban találták és egy ilyen kört bárki öt másodoerc alatt berajzolhat a katonaiskola köré.. Katonák szállták meg a La Borja negyed kórházát is. ahol a Népi Egység szerintük „betegnek álcázott” vezetői után rendeztek hajtóvadászatot. A súlyos, frissen operált betegeket is kiforgatták ágyaikból és a lepedők, a takarók alatt is fegyvereket, „felforgató irodalmat” kerestek. Akit gyanúsnak találtak, nem törődve betegsége súlyosságával katonai teherautókra dobálták. Váltságdíj A kórházban — mint az igazgatóság tanúsította — nincs olyan sebesült polgári személy, akit fegyveres ellenállás közben ért volna golyó. A polgári sebesülteket tehát csakis mint a lövöldözés színhelyén levő járókelőket vagy lakókat érték a lövések. Egyes razziázó katonák alkudoztak velük. Azt próbálták megtudni tőlük: van-e családjuknak megtakarított pénze vagy más értéktárgya, hogy „kiválthassák” őket? Ha ugyanis nincs, „kénytelenek a stadionba átszállíttatni őket igazoltatásra, mint gyanús elemeket”. A kórházi ágyakra ugyanis szükség van a vidéken még folyó ellenállással vívott ütközetekben megsebesült katonák számára. A „fizetni tudók” átadták hozzátartozóik címeit a katonáknak. De hogy a pénz kifizetése valóban szabaddá tette-e őket, nagyon is kétséges. Hiszen hol van arra biztosíték, hogy e „váltságdíjat” felvevő katona valóban elengedi-e a „gyanúsítottat” és nem kerül-e a fizető hozzátartozó — ha méltatlankodni merészel — maga is a stadionba? Árkus István Következik: Halvány reménysugár a diktatúra éjszakájában. Féktelen terror, újabb vérengzések Amiért egy kiállítást megrendeztek Növekvő politizáló kedv 685 új politikai vitakör a menyiben A Politikai Bizottság 1971 április 21-én határozatot hozott a párt tömegpropaganda munkájának to- vébbfejelesztéséről. A határozat kimondja: az aktuális eseményeket élő, vonzó vitafórumokon kell megtárgyalni, ezzel is segítve az agitáció hatékonyságának növelését. A tavalyi oktatási évadban — kísérleti jelleggel — 69 politikai vitakör működött a megyében. A vitakörök — általában — hármas feladatként tesznek eleget: tájékoztatnak, értelmeznek, mozgósítanak, — biztosítják tehát pártszervezetekben a politikai eszmecsere lehetőségét, s fejlesztik a kommunisták vitakészségét, segítik az agitátor hálózat kialakítását. A vitakörök 70 százaléka az eddigiek során ipari, mezőgazdasági üzemekben. 30 százaléka intézményekben, kereskedelmi egységekben és területi alapszervezeteknél működött. A tapasztalatok szerint főleg azokban a körökben folyik gyümölcsöző vita. ahol a résztvevők száma nem haladja meg a húszat. Az ilyen vitakörökben szinte teljes az aktivitás. Ez nagyon fontos, hiszen a politikai vitakörök legfontosabb feladata a napi politika időszerű kérdéseinek elemzése, az egységes politikai érvrendszer kialakítása. A vitakörökben való aktív résztvétel tehát az aktuális politikai kérdések iránti fogékonyság értékmérője is. A politikai vitakörök eddigi, megyei tapasztalatai igen jók. A legszélesebb rétegek kedvelt vita fórumává váltak a jól vezetett körök, amelyek mentesülnek a régi, olykor bizony nehézkes szemináriumok hangulatától. A kérdések felvetésére, a vita során kifejtett véleményekre, a nyílt, őszinte hangvétel a jellemző. Nincs kényes téma, bizonyitják ezt a politikai vitakörök is, amelyeknek résztvevői nagy politikai magabiztossággal igyekeznek tájékozódni a legbonyolultabbnak látsző kérdésekben is. A jól működő körök közül is kitűnik a Tiszámén ti Vegyiművekben, a tiszaföld- vári Szabad Nép Tsz-ben, a Hűtőgépgyárban és a betonipari művek kunszentmártoni gyáregységében működő politikai vitakörök. A tapasztalatok felhasználásával az elmúlt hetekben megtízszereződött a megyében a politikai vitakörök száma. Október elsejével 685 új, politikai vitakör kezdte meg működését. A szolnoki járás 109 párt- alapszervezetében 100, Szolnokon 217 pártszervezetében 170 politikai vitakör alakult. Igen jó a nagyüzemek, nagyvállalatok résztvétele. Az állami építőipari vállalat és a kőolajipari pártbizottság mindegyik alapszervezetében aiakult politikai vitakör. A növekvő politizáló kedvet az is bizonyítja, hogy a politikai vitakörök kiszélesítése nem ment az eddigi pártoktatási formák rovására ZsW' ■ t
