Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

1973. november 4. SZOLNOK MEGYEI \EPLAP 3 Megyeszerte megünneplik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évlordu.óját A tulajdonosok joga (Folytatás az 1. oldalról.) zete félévszázados távlatból” címmel kulturális program­mal köszöntik november 7- ét Berekfürdőn a társadalmi összefogásból épült két iskcr lai tantermet adja át Fábián Márton országgyűlési képvi­selő. TÖRÖKSZENTMIKLÖSON november 7*én délelőtt 9-kor a szovjet hősök emlékművé­nél. délután 15 órakor a te­metőben lévő szovjet emlék­mű koszorúzására kerül sor. A törökszentmiklósi járás­ban Kunhegyesen 6-án ren deznek politikai nagygyűlést, ahol Gyűjtő Imre, a járási pártbizottság titkára emléke­zik november ünnepére. A koszorúzás 16 órakor kezdő­dik. Tiszatenyőn a Novem­ber 7 Termelőszövetkezet ünnepi rendezvényt tart. KISÚJSZÁLLÁSON no­vember 5-én Herczeg Margit, a KISZ KB intézőbizottságá­nak tagja a Móricz Zsig­mond gimnázium KISZ- zer- vezetenek a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját adja át. — Másnap a szovjet hősi em­lékművet 16.30-korkoszorúz- zák meg, ahol Mészáros Má­tyás, a városi párt-végrehaj­tóbizottság tagja mond ünne­pi beszédét. A koszorúzás után a művelődési házban kulturális műsor lesz. Jászárokszálláson novem­ber 5*én délután a jászberé­nyi Hűtőgépgyár hűtő és klímatechnikai gyáregységét, Jászjákóhalmán 7-én 10 ma­kor az Asztalosipari Szövet­kezet új, 10.5 milliós költ­ségei felépült telephelyét avatják fel. JÁSZBERÉNYBEN 6-án ünnepi nagygyűlést tartanak, amelynek szónoka Andrássy Béla. a tanítóképző igazgató­ja lesz. A koszorúzásra más­nap délelőtt 10.30-kor kerül sor a szovjet hősök emlék­művénél. MEZŐTÚRON november S-án 14 órakor a temetőben a szovjet katonák sírjánál, 15 orakor a Kossuth téri „sov­iet emlékműnél. Kunszent- mártonban 17 órakor tarta­nak koszorúzási ünnepsége­ket. A Magyar—Szovjet B itt Társaságba új tagcsoportok lépnek be a megyéből. Mart­fűn a Tisza Cipőgyárban, — Mezőhéken a Táncsics Tsz- ben, Tiszasülyön a Lenin Tsz-ben. Jászkiséren a Kos­suth Tsz-ben, Jászfényszarun az általános iskolában. Me­zőtúron a Mezőgazdasági Gé­pészeti Főiskolán és a Teleki Blanka gimnáziumban és szakközépiskolában, a me­gyeszékhelyen a Verseghy könyvtárban, Kisújszálláson a törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat kisújszállási gyáregységében tartanak tag­csoport-alakulási ünnepsége­ket november 7"e alkalmá­ból. Mindenki magyarázza miért Nem készült el a Sztár áruház, nem költözhet a 33-as Elkezdődik-e a kitűzött időben a 4 es út rekonstrukciója? Lassan épül a Sztár áruház, veszélyben a határidő — Irtuk szeptember 15-én. Csupán a téma teljes ismeretéért idézünk akkori cikkünkből: „Szolnokon két ldsáruház épül. A Ságvári körúti kul- túrcikk áruház 840 négyzetméter alapterületű lesz. A hat­millió forintba kerülő áruházat a tiszakécskei Üj Élet Tsz építi. A Kossuth Lajos úton, á volt tiszti klub épületét is áru­házzá alakítják át. A Sztár nevet kapja... Az áruház alap­területe 1200 négyzetméter. A majdnem 7 millió forint ér­tékű átalakítást a szajoli Vörös Csepel Tsz vállalta ... Mind­kettő építése rendkívül sürgős. Ezért is vállalták szerződés­ben a beruházók és kivitelezők, hogy november 7-re befe­jeződik az építkezés és megkezdődhet a műszaki átadás. A két áruház gyors építését a négyes főút hamarosan kezdődő rekonstrukciója sürgeti.” Szeptember 15 óba másfél hónap telt el. Három nap múlva november hetedikét mutat a naptár. Nemhogy műszaki átadásról, a Sztár áruház esetében még a mun­ka haladásáról se beszélhe­tünk A megyeszékhely köz­véleménye jól tudja, decem­ber 31-ig le kell bontani a Hősök teréig a Beloiannisz úti üzletsort és a házakat. Helt Lajos, a KPM Köz­úti Igazgatóságának veze­tője: — A kár és a veszteség egyszerűen nem fejezhető ki — Kérem, mi kereskedők úarryunk. ahhoz éráink — mondta először lapunk ér­deklődésére a telefonba Bu­dai Mihály, a vállalat igaz­gatója. —* A kártalanítást későm kaptuk meg. addin ve­lünk szóba se álltak az épí­tők. — Megbocsásson. megye- székhely főutcá járól van szó s a volt tiszti klub es'p^'-un bonyolult átalakításról. Ter­melőszövetkezeti építőknek forintban. Arról van szó, hogy minél később kezdik a bon­tást, annál inkább veszély­ben a rekonstrukció, a határ­idő. Mindenki tudja, hogyha kemény, fagyos-havas lesz a tél, bontani az épületeket és eltakarítani nagyon nehéz. A 44-es ruházati és a Hó­fehérke gyermekruházati bolt azonban még mindig a he­lyén van. Mi több. október 31-én az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat lapunkban is hirdette, hogy a 33-ast de­cember ?4-ig este 7 óráig tartja nyitva... (anélkül, hogy őket lebe­csülném) erre megbízást adni .. — Mert ilyen határidőre más vállalat szövetkezet nem volt hajlandó. Különben is, törvény van rá. hogy öt év­vel előbb k~v a szanálásról értesítést 'adni... Szóban folytattuk a beszél­getést Budai Mihállyal. Va­lóban. az 1027/1968. sz. kor­mányhatározat azt mondja ki, hogy a szanálásról lehet: főleg 4—5 évvel előbb ér­tesíteni kell a feleket. (De ilyen paragrafusba kapasz­kodni akkor, amikor nem is csak a jubileumra készülő Szolnok város érdekéről, ha­nem az egész ország közleke­dési vérkeringését befolyáso­ló út építéséről van szó? Egyébként is 4—5 évvel ez­előtt még csak óhajokban lé­tezett a 4-es űt rekonstruk­ciója.) — Mikor bízták meg a szajoli és a tiszakécskei tsz-t? — Aprilis 27-én. Akkor aláírták a kötelezvényt, hogy november 7-re műszaki át­adás lesz. A Ságvári körúti foghli beépítése a kécskeie- 7cé. ök jól haladnak, leg­újabb elhatározásuk az, hogy oda költözik egyelőre a 33- as és a Hófehérke is. (Itt újból megjegyezzük: érthetetlen, hogy miért csak 5 hónappal azután adtak megbízást az építőknek, mi­után a tanácstól garanciával megkapták a kártalanításról szóló értesítést, vagyis a pénzt.) — Végül is mikor költöz­nek? — Amikor kész lesz. — December 31-ig le kell bontani az épületet. > — Rajtunk nem múlik, mi egy hét alatt zárunk, lel­tározunk és újra kinyitunk. — Lehet... (?) Az e<?é-z város érdeke Kukri Béla, a tanács álta­lános elnökhelyettese: — December 31-ig le kell bontanunk az épületeket. A lakosság a két legforgalma­sabb hónapban, november­decemberben érzi — ha ,csak egy hétre is — hogy nincs bolt Kértük a Centrum áru­házát, nagyobb választékkal, árukészlettel várja a szolno­kiakat. Mit mondjunk mindehhez? Gondosabb tervezéssel, elő­relátással. a kérdés politikai jelentőségének nemcsak sza­vakban való elismerésével el­kerülhető lett volna. hogy az áruházak költözésére az évvégi csúcsforgalomban ke­rüljön sor. Nem forogna ve­szélyben a 4-es út rekonst­rukcióiénak határidőben va­ló kezdete. Az országos szervek iól megértették, miiven fontos ennek a nemzetközi főútvo­nalnak Szolnok városon át­menő szakaszát mevéníteni KóeT-Ztzgpi t°liesftik a me­gyei vezetés idevonatkozó ké­rését Illett volna kezdettől így kezelni az ügvet azoknak is. akik a rekonstrukcióhoz szükséges előfeltételek meg­teremtéséért itt helyben fe­lelősek. Sóskúti Júlia A tanács segített Jókora iratköteget tesz a tárgyalóasztalra Kukri Béla, a városi tanács általános el­nökhelyettese. — Úgy érzem, a tanács ta­valy október óta nemcsak a táját dolgát intézte felelős­séggel, hanem ennél is töb­bet vállalt és tett. Nézzünk meg néhány dokumentumot. Gazdasági megállapodást kötött a városi tanács és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 1972. október 24-én. A vállalat igazgatója. Budai Mihály, aláírta a következő­ket: „A vállalat üzletházat épít a 4. sz. főközlekedési út át­kelési szakaszának rekonst­rukciója miatt szanálandó iparcikk üzletek részbeni pótlásaként. A vállalat gon­doskodik az üzletház ter­vezéséről és kivitelezéséről,1 úgy, hogy lehetőleg 1973. augusztus 20-ig az üzletház behelyezhető, a kiürítésre ke­rülő üzletek pédig bontásra készen legyenek.” — A tanács ezután, 1972. november 23-i levelében 7 millió, majd december 22-i átiratában újabb 5 millió fo­rint kártalanításról adott kö­telezvényt a kiskereskedelmi vállalatnak. Megjegyzem, hogy az írásban garanciát is adtunk a vállalatnak. Az sem mellékes, hogy a 12 mil­lió forintból a KPM kárta­lanítása csak 3 millió, a töb­bit a város költségvetéséből adtuk, hogy jobb, nagyobb, korszerűbb legyen a két új áruház. A 12 millió forintot 1973. április 17-én át is utal­tuk. A városi és a szolnoki já­rási pártbizottsággal közösen — folytatta Kukri Béla — először július 28-án, majd augusztus 1-én tárgyaltunk a vállalat és a szajoli tsz ve­zetőivel is. Olt a KISKER képviselője még azt mondta: „A téma politikai jelentősé­gét vitatni nem lehet," A minap egy érdekes kezdeményezésről adtunk hírt. Megírtuk, hogy a nagyalföldi kőolajkutatónál a vezetői ta­nácskozásokra rendszeresen meghívnak néhány munkást. I Az üzemi demokrácia újabb eszközét látják ebben, újabb csatornáját annak, hogy a dolgozók véleménye érvényesül­jön a felsőbb vezetés döntéseiben, s fordítva: az Információ a vezetési döntésekről, a vállalat ügyeiről egy ilyen, újabb csatornán is áramoljon a dolgozók felé. Kézenfekvő a kérdés: mire való ez, hiszen a dolgozók­nak ugyanerre a célra vannak hivatott képviseleti szervei. Elsősorban a pártra és a szakszervezetre gondolunk. Ha ezek jól látják el a feladatukat, nem kell még ilyen külön „képviseletet” is kreálni. Mindezeket nem azért írom le, mert eleve értel­metlennek, feleslegesnek tar­tom ezt a kezdeményezést. Semmiféle olyan új gondo­latot nem szabad kézlegyin­téssel elintézni, amely a munkásbeleszólás megjavítá­sát célozza, s amelyben — ha csírájában is — lehető­ség rejlik arra, hogy a dol­gozók véleménye, óhaja job­ban érvényesüljön a veze­tésben. Éppen ez a kísérlet is azt bizonyítja, hogy a gazdasági vezetők is ér­zik, van tennivalója, javíta­nivaló a munkások tulajdo­nosi érzésének ápolása, a tu­lajdonosi jog gyakorlása kö­rű L Hogyanis állunk ma az­zal a bizonyos tulajdonosi szemlélettel? Azt mondtuk valamikor: Tiéd a gyár, ma­gadnak építed! E jelszó közérthetően és világosan tükrözte az akkori hely­zetet: Elűztük a tőkéseket, köztulajdonba vettük a gyá­rakat, az újjáépítés, majd az újat építés gondjai a mi gondjaink. Egy kicsit nehezebb * ma a tulajdonosi érzés felkelté­se. Egy bizonyos: A tapasz­talat szerint ma már nem sokat ér a munkások álta­lános győzködése: tiétek a gyár. Ebből ma nem szüle­tik tulajdonosi szemlélet és ennek megfelelő felelősség- teljes magatartás. A tulaj­donosnak — a munkásnak — most bonyolult" termelési kérdésekről, gazdaságossági problémákról, a vállalati üzem- és munkaszervezés­ről, a termékstruktúra kor­szerűsítéséről és hasonló kérdésekről kellene a véle­ményét hallatni. Ez az ese­tek többségében szinte kép­telenség. Vegyük például a szolnoki épületelemgyárat, ameiy a Beton és Vasbeton - ipari Művek tucatnyi gyárá­nak egyike. Abba a kate­góriába tartozik a vasbeton művek, amelynek a fejlesz­tésével kiemelt kormány- program foglalkozik. Elkép­zelhető-e, hogy az egész mammutvállalat további sorsáról való döntéskor a szolnoki gyáregység mun­kásait is sorra kérdezik? Nem, s ennek nem is volna sok értelme. Az é. el bizonyította be, hogy az ilyen nagy válla­latoknál a munkás nem ké­pes ugyanúgy a vállalat tu­lajdonosának érezni magát, mint mondjuk a vezetők, mert e tulajdonosi érzés alapvető feltételei hiányoz­nak. Ahol jól illeszkednek egymásba az üzemi demok­rácia fogaskerekei, rendsze­resen megtartanak minden tanácskozást, folyamatos a dolgozók tájékoztatása, ott sem lehet sokkal többet el­érni, mint elmondani egy csomó olyan adatot a dolgo­zónak, amit ők nem sokra tudnak használni. Egyszerű­en nem tudják hova tenni. Mert mit mond egy tmk la­katosnak — mondjuk —, ha megtudja, hány száz milliós tervet teljesít a Hűtőgép­gyár évenként, mennyi az exportnál a gyár termékei­nek dollárkihozataü mutató­ja, milyen bértömeggel gaz­dálkodik a gyár. Az általá­nos tájékoztatáson túl — ami azért egyáltalán nem lebecsülendő — bizony sem­mit nem mond. Hagrynn Vl»e# en­nél többet tenni? Ha volna erre kész receptje valaki­nek, örömmel vennénk és tennénk közzé — de ilyen nincs. Ez a negatív megál­lapítás egyébként nem vala­mi „bűnös mulasztást” ta­kar, vagy leplez le. hanem egy helyzetet regisztráL Azt, hogy elértünk egy pontra, ahol a korábbi időkhöz ké­pest sok kérdés új módon merül fel. Ezek között az egyik, rendkívül fontos kér­dés: Milyen módon történ­jék és hogyan érvényesüljön a dolgozók tulajdonosi jogá­nak gyakorlása a mai tár­sadalmi, gazdasági körülmé­nyek között, üzemeink mai termelési-technikai színvo­nalának, közgazdasági kör­nyezetének megfelelően. Figyelemre méltó előadás hangzott el a közelmúltban az MSZMP Politikai Akadé­miáján a szocialista válla­latokról. Abban így fogal­mazott az előadó: „A szo­cialista vállalatok vezetői nemcsak szakértői testüle­tekre támaszkodnak, hanem a dolgozók kollektívájának véleményére is. Az üzemi demokrácia tartalmát első­sorban abban nyeri, hogy a dolgozókat tájékoztatják a jövő és a folyó munka fel­adatairól oly módon, hogy abból a dolgozók saját konk­rét feladataikat is megért­sék, azokat magukévá te­gyék. Továbbá, hogy a dol­gozók véleményét kikérjék a vállalat tevékenységét jel­lemző lényeges kérdésekben és különösképpen azokban a döntésekben, amelyek a dolgozók személyi érdekeit konkrétan érintik." E« a me«áll»pífás elvi leszögezése annak, hogy szocialista vállalataink ma — a mai gazdasági mecha­nizmus körülményei között — sem nélkülözhetik az üze­mi munkás kollektíva vé­leményét, vagy másként fo­galmazva, a dolgozók bele­szólási joga ma is elenged­hetetlen alkotóeleme a ve­zetésnek. A beleszólási jog gyakorlásának irányára is utal az idézett gondolat, amikor az általános és fo­lyamatos tájékoztatás mel­lett a dolgozók saját konk­rét feladatainak a megérte- tését' és a dolgozók személyi érdekeltségét emeli ki. Ami a konkrét feladatok megértetését illett, feltehe­tően a termelékenység eme­lésének, a munkamorál ja­vításának nagy tartalékaival számolhatunk. Ugyanis a dolgozók túlnyomó többsége szeret dolgozni, örül munká­ja eredményének, ha felis­meri annak értelmes, hasz­nos voltát. És mi más ez, ha nem a tulajdonosi érzés? Igaz, hogy ennek feltétele­ként folyamatosan ismernie kell azt, hogyan kapcsoló­dik az üzemrész, a brigád, a munkacsoport teljesítmé­nye, benne az 'ő egyéni munkája a vállalati felada­tok egészéhez. Ebben a körben addig a szintig, amíg a dolgozók áttekintése ki­terjed, nagyon sok megva­lósítható, ésszerű javaslatuk is lehet — csak oda kell fi­gyelni rá. Ez az odafigyelés egyébként nem is csak né­hány vezető szubjektív el­határozásán múlik, Hanem üzem- és munkaszervezési feladat. Be kell építeni a vállalatvezetési rendtartásba azokat a csatornákat — most is megvannak, de több­nyire eldugultan —, ame­lyek ezt. a célt szolgálják. És mindenekelőtt fel kell számolni azt a nézetet, hogy a tnunkás a mai, modem technika mellett nem sok okosat tud mondani. Ilyen megközelítésben — a tulajdonos beleszólási jo­gának gyakorlási lehetősé­gét keresve — kellene vé­giggondolni újra a szociális­ig brigádmozgalom szerepét is. Mind igaz, amit el szok­tak erről mondani: a szoci­alista brigádok nagyszerű képződményei a mi társa­dalmi rendszerünknek, a szocialista embertípus bonf takozásának jele és egyben melegágya is a brigádmoz­galom. A kérdés mégis úgy merül fel, hogy miért nem lehet ezt a mozgalmat a je­lenleginél jobban felhasznál­ni az üzemi demokrácia fej­lesztése érdekében? A Központi B’zott- sál legutóbbi határozata a munkaverseny továbbfej­lesztéséről már tartalmazza ezt a gondolatot. A Minisz­tertanács is vizsgálta e kér­dést, megállapította, hogy a versenymozgalom erősödése mellett ma is az a helyzet, hogy a vállalások nem áll­nak összhangban az adott üzemrész feladataival. Leg­több üzemünkben a mun­kaverseny és a munkaszer­vezés két külön vágányon szalad. Vannak az üzemben veztők, egészen a műveze­tőkig, akiknek a feladata a munkaszervezés, Vanhak me­gint mások, társadalmi szer­vek. szocialista brigádok, akik viszont a munkaver­senyt szervezik. Ritka sze­rencsés eset, amikor a két dolog találkozik. Még min­dig kísért a munkaverseny mozgalom — a maga ide­jében helyes — korábbi módszere, amikor a brigá­dok a másik brigádokban keresték a versenytársat, vagy valahol máshol, netán még az üzem falain kívül is a versenyfeladatokat. Nem mindenütt értik még, hogy a versenymozgalomban ma a brigádok önmaguk ellen­felei. Pontosabban: saját munkafeladataik jó végre­hajtása a verseny célja. Felmerül a kérdés, ga­rantálja-e a fenti követel­mények megvalósulását a jelenlegi üzemi gyakorlat? A válasz: nem mindenütt. És ennek oka nem is a vál­lalatok felső vezetésében ke­resendő — noha a helyzet megváltoztatása csak rajtuk múlik. Jelenleg ugyanis ép­pen azokon a pontokon, ahol a tulajdonosi belszólásnak a legtöbb helye van, a leg­konkrétabb. leghasznosabb lehet, a közép és alsó veze­tés szintjén, nem sokat fog­lalkoznak ezzel a kérdéssel. A meglehetősen devalváló­dott művezetői funkciót ma többnyire egyszerű szakmai munkairányítónak fogják fel. nem pedig az üzemi de­mokrácia egyik fogaskereké­nek. Hasonlóképpen csök­kent a politikai szerepe a pártcsoportoknak, a szak- szervezeti bizalmiaknak is. Nem mindig töltik be a po­litikai transzmisszió szere­pét, energiájuk nagy részét csupán a környezetükben dolgozó emberek ügyes-ba­jos dolgaira fordítják — ami egyáltalán nem lebe­csülendő —, és egyéb má­sodrendű, mellékes felada­tokkal foglalkoznak. E funkciói« betöltői kulcsszemélyek. Olyan érte­lemben is azok, hogy a munkások soraiból emelked­tek ki, azok legjobbjai kö­zül, így jogos és értelmes szószólói lehetnének osztá­lyuknak. (Feltételezve, hogy jól érvényesült, az egészsé­ges kiválasztódás elve.) A velük való foglalkozás meg­javítása, az üzemi, műhelyi közösségekre, brigádokra va­ló koncentrálás, a pártban az alapszerbezeti munka, a pártcsoportok életének meg­javítása. a szakszervezeti bi­zalmi tevékenység színvona­lának emelése lehet tehát az egyik legfontosabb teen­dő, ha a munkásbeleszólás, a tulajdonosi jog gyakorlá­sának feltételein javítani akarunk. Mindez egyébként nem egyszerűen termelési kérdés. Nemcsak arról van szó. hogy a munkások véleményének, javaslatainak meghallgatása a termelékenységre, a vállalati eredményekre lesz pozitív hatással. Az üzemi demokrácia fentiek szerinti kiteljesedése össztársadalmi, politikai érdek; a szocialista demokrácia további fejlődésének alapkérdése, hiszen ily módon a társadalom vezető osztályának a sze­repe erősödik, jó példával szolgálva a szövetkezeti pa­rasztságnak, s más dolgozó rétegeknek is. Varga József i Az igazgntó sérted ott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents