Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-28 / 278. szám

4 SZOLNOK MEGYE] NÉPLAP 1973. november 28. A Lenin-Mauzólcum alkotója Malik Tokióban Adam Malik indonéz kül­ügyminiszter hétfőn Tokió­ba érkezett, hogy részt ve­gyen a délkelet-ázsiai orszá­gok szövetségének azon a ma kezdődő megbeszélésén, amelyen a gumiexporttal kapcsolatos kérdéseket vi­tatják meg. Nyugatnémet stop török* munkásoknak November 27-től megha­tározatlan időre felfüggesz­tik török munkásoknak a Német Szövetségi Köztársa­ságba történő irányítását — közölte hétfőn az istanbull nyugatnémet összekötő hi­vatal szóvivője Az 'NSZK nemrég határozatot hozott arról, hogy további intézke­désig felfüggeszti munkások befogadását olyan országok- bó, amelyek nem tagjai a Közös Piacnak. Földrengés Algériában Legkevesebb hat ember vesztette életet és súlyos ká­rok keletkeztek a lakóhá­zakban, amikor keddre vir­radóra földrengés rázta meg az algériai Mansura és Med- jana városokat, Algírtól 150 kilométerre keletre. A ható­ságok nyomban orvosokat és polgári védelmi alakulatokat irányítottak a helyszínre. Sstrájkoló dokkmunkások Hétfőn huszonnégy órás sztrájkba léptek a' francia­országi kikötők és dokkok munkásai, hogy a munka- beszüntetéssel is alátámasz- szák munkakörülményeik és életszínvonaluk megjavításá­ra irányuló követeléseiket. Skylab­program A Földünk körül keringő Skylab űrlaboratórium har­madik legénysége kedden felvételeket készít az Egye­sült Államok és Dél-Ameri- ka természeti kincseinek földrajzi elhelyezkedéséről és folytatja a Nap körüli pá­lya felé száguldó Kohoutek üstökös fényképezését. Mintegy 600 rendezvény­nyel: irodalmi esttel. kon­certtel kiállítással, nagygyű­léssel stb. iárult hozzá idén a BudaDesti Bolgár Kulturá­lis Központ a magyar és a bolgár nép hagyományos barátságának elmélvi eservez, r. éDeink kölcsönös megisme­réséhez. egymás tapasztala­tainak kicseréléséhez. Rendkívül hasznosnak bi­zonyultak azok a barátsági estek, amelyekkel több mint 150 alkalommal tartottunk a Hazafias Nép­fronttal közös szervezés- ben, bensőséges ünnepsé­gekkel köszöntöttük a kü­lönböző kiemelkedő évfor­dulókat, fgy Hriszto Botev születésé­nek 125.. a szeptemberi fel­kelés 50. évfordulóiét. Barát­sági héteket tartottunk Győr-Sopron. Veszprém me­gyében és másutt. Az együtt­működés új formáját jelen­tették a különböző politikai. széDirodalmi kiadványok is. A Kossuth Kiadóval egvütt- aiűködve jelentettük meg i Boigát Kqmmunis’a Pár ta olenárís üteser-V írna gat míg a Tl\ 'e' egvütt.r.ű kódve adtuk Közzé az 1923­ai. szeptemberi felkelésről összeállított anyagot Alekszej Sesuszevet Lenin eszméinek alkotó szárnya­lása ragadta magával 1918- tól dolgozott Moszkva első rekonstrukciós tervén, ame­lyet 1921-ben Lenin hagyott jóvá. Ugyancsak Scsuszevre bíz­ták 1923-ban az első Mező- gazdasági Kiállítás megter­vezését. A kiállítás a Krími hídnál, az egykori városi szemétlerakodó területén he­lyezkedett el. ott. ahol ma a moszkvaiak kedveit dúülö- és szórakozóhelye, a Gork park található Az épületegyüttesen terve- /,4se egyébként a nagy éoí- tész egyik erőssége Erre vall a Kazányi pályaudvar, amely­nek építését a forradalom előtti években kezdték meg Az orosz közélet 1913-tól. a tervezés első percétől élénk figyelemmel követte a terv alakulását és megvalósulá-. sát. A tervezési munkákba Scsuszev bevonta a legkivá­lóbb építőművészeket. Az épí­tészeti elképzelések szerint a pályaudvar egy ..Keletre nyí­ló kapu"-t jelképez. Megfor­málásának kompoziciós alap­ja az orosz népmesék ked­velt palotája, amely egymás­sal összefüggő termek sorát ’og’alja magába. Az építkezést már a szov­jet hatalom éveiben Lsjczték oe. Scsuszev élete utolso nap­jáig megkülönböztetett sze­retettel bővítette, szépítette ezt az épületet. A Kazánvi pályaudvar építészeti jelen­Az elkövetkező hetek, hó­napok terveiről szólva dr. Sztojan Radev elmondta, hogy december 4-én egy fiatal bolgár festőművész. Dimi­tar Kirov munkáiból nyí­lik kiállítás amely egy hónapig fogadja az érdek­lődőket. Ugyancsak kiállí­tásokat nyitnak a Nyugati és a Keleti pályaudvaron Bulgária fejlődéséről, szo­cialista átalakulásáról. Fotódokumentációs tárlatot rendeznek, egyebek között a Fővárosi Tanács klubiában, és néhány fővárosi moziban. November 28. és december 5 között a Gyöngyösi Ketté­szeli Főiskolán bolgár témá­jú vetélkedőkre, kiállítások­ra, irodalmi estekre kerül sor. — A jövő évi programot Bul­gária felszabadulásának 30. évfordulója iegyében állítot­tuk össze Ebből az alkalom­ból filmbemutatód kiállítá­sok, előadások, élménybeszá­molók stb segítségé'el ele­venítjük fei a tönenemir ie- leiitőséeű esem ér >-t *7 mú.i nárom évtized legfon­tosabb epizódiait. Bolgár vendégművészek részvéiedéyal sor kerül tősége nemcsak az. hogy az e?vk fontos moszkvai tér. a Komszomol tér arculatát határozza meg. hanem arra is Példát mutat: hogyan le­het mru-torn köWitnvSnvek kö­zött alkalmazni az ősi orosz érv'tészét ipll-^e-^t^s von^aoit Scsuszev mmden munká­iéból su°ár-zik a7 orosz én{- tészet törtenn*ánek alakos is- i moreto. Az 1914-»^ v*»lrm ion rvétöául bt—an. avár egy mö—* ifi < a mni — a ­pKbar á'Utiák ki a szovíet k<érv7öm''vé«7oti , .vkatá-okat. TTcrvgr|ebb“n 37 időben énült f“!. ugyancsak az ő tervei a'anián az otaszo-azági Rnn- ba-n gz orosz ko’ónla szállo­dáig. A nemzeti énítőművészeti motívumok a leghatározot­tabban a mester utolsó mun­káiéban a Metró Komszo­mol téri állomásának meg­formálásában jelentkeztek. A legkomolvabb alko'ól próbatAtoi elé az énftőmű- vész I°*í4 ianuácíában ke­rült. Minden művészi ereiét latba vetve egyetlen éiszaka alatt elkészítette Lenin mauzóleumának tervét. Az éoítőműváijTotben ez példa nélkül áll 5-csuszev olvatg szónoki emelvényt álmodni* meg. amely kristálytisztán kifejezi azt a gondo'amt. bogv ,.I.enin meghalt, de ügye to­vább él”, Scsuszev a mauzóleum ter­veit több s-aka.szban dolgoz­ta ki. Először egy ideiglenes 0 ünr.evi koncertek rendezé­sért Buda: esten üzcgeacn ■''«•es\emetcn ér Győrött. Tv'Isutt filmhetek-’■ sze*ve­günk ftlvonulta'vi a leg t'iabb játék-. njz- és ii> kumentumfilm-termést. Ugyancsak a felszabadulási évforduló tiszteletére több­ezer példányban jelentettünk meg egy mintegy 400 oldalas évkönyvet, amely felöleli a két nép közötti kapcsolatok 'minden vetületét. Barátsági heteket tartunk az előzetes elképzelések szerint Vas. Ba­ranya és Csongrád megyében s számos más helyen. Dr. Sztoian Radev elmond­ta azt is. hogy nagyszabású szimpóziumot készítenek elő az MSZMP politikai főiskola iával. a Marxista— Leninista Egye­temmel és a Magyar Tiidj- mányos Akadémiával közö­sen, amelyen neves történészek kutatók adnak képet az el­múlt év —bul­gáriai történelmi esemé­nyeiről. Kiadiák a Bolgár Kommunista Párt ‘•örténet°t valamint Georgi Dimitrov válogatott műveit Is, * A!eksz|j Scsuszev épületet tervezett, fából. Ab­ból indult ki. hogy nagy tö­megek átáramlását kell biz­tosítania anélkül, hogy az érkezők a távozókkal talál­koznának. Az első mauzóleu­mot 1924. január 21 és 24-e között három nap alatt el­készítették. Scsuszev né­hány hónappal később lép­csőzetes épületet tervezett, amelynek külső borítását kü­lönböző árnyalatúra pácolt fenyőfából készítették. A mester elmondta, hogy rend­kívül gondosan tanulmányoz­ta Moszkva ősi faépítmé­nyeit hogy kiválassza a leg­inkább odaillő árnyalatokat. öt évig állt fenn a fából készült Mauzóleum, s úgy hozzánőtt a Vörös térhez, bogy elhatárolták, megépí­tik kőből. A mauzóleum ter­vezéséért és kivitelezéséért megkapta a Szovjetunió ér­demes építőművésze címet és az Állami-díjat. A mestert éveken át fog­lalkoztatták az üzbég népi építészet sajátosságai. E mun­ka betetőzését jelentette a taskenti Állami Operaház megépítése. Nehéz lenne fel­sorolni Alekszej Scsuszev valamennyi munkáját.^ hi­szen vannak köztük lakó- és irodaházak, középületek, hi­dak, teljes városrekonstruk­ciós tervek, köztük Novgorod. Tuapsze és Isztra város terved. Scsuszev azt vallotta, hogy az építésznek mindenek előtt művésznek kell lennie Flete során készített ceruza- és krétarajzait, akvarelljeit, színházi dís^etterveit útiváz­latait. amelyek nagy művé­szi értéket képviselnek, az ő nevét viselő orosz építő­művészeti múzeumban őrzik. Callas visszatért Maria Callas hétfőn hír­nevéhez és tehetségéhez mél­tó, ragyogó koncerten tért vissza London zénei életé­be. Több mint 60 ezren sze­rettek volna jelen lenni az olasz szoprán énekesnőnek Giuseppe di Stefanoval kö­zösen a Festival Hallban megrendezett koncertjén, de közülük mindössze három­ezren részesülhettek a -ritka élményben. Callas utoljára 1965-ben lépett fel London­ban. Bissau-Guinea Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAOl hétfőn — a tagorszá­gok túlnyomó többségének egyetértésével — felvette tagjainak sorába Bissau- Guinea Köztársaságot. Az arat Gotar claiseikség is el­ismerte Rissau-Guineát: ez derű! ki a Qatar külügymi­niszterének Buteflika algé­riai külügyminiszterhez in­tézett hétfői üzenetéből. Gazdag program a Budapesti Bolgár Kulturális Központban Dr. Sztojan Radev igazgató nyilatkozata A Lenin-Mauzőleum képernyője ELŐTT % Az elmúlt hét kétségtele­nül egyik legértékesebb te­levíziós produkciója volt a vasárnap este bemutatott tévéfilm, a Déry-novellákból készült Alvilági játékok Nemes alapanyagból, köl­tői megközelítéssel igazán ihletett televíziós mű szü­letett. Dömolky János ren­dező igyekezett híven visz- szaadni azt a sajátos atmosz­férát. amely „belengte” a budapesti bérház pincéjébe kényszerített, alvilági élet­re utasított emberek külön­leges életét. A szürke, sötét háttérből kivillanó arcélek, tekintetek. — fények a drá­mai hatás fokozására és más eszközökkel jól érzékeltette a tévéfilm annak a bizonyos télnek, a negyvenötösnek embert próbáló, embert tor­zító hatását, amelyben irt­ott azért már megcsillant a szabadulás, a szabadság re­ménye is. Déry, akárcsak Nagy La­jos a Pincenaplójában em­léket állít a borzalom, a rettegés, az iszonyat napja­inak, de sajátos látásmód­dal közelít az események­hez. Az előadott története­ket játékoknak nevezi, meg a legszörnyűbb eseteket is. Valamiféle morbiditással, humorral fedezi fel a külö­nös helyzetben is, a meg­rázó pillanatokban is az emberi kicsinyességet, lásd pél­dául A csomag című törté­netet. Ugyanakkor áz embe­ri helytállás egy-egy példá­ját is felfesti a pinceélet tablójára. (Anna néni) Déry gyertyát gyújt és belevilágít, az emberi lelkek pincéjébe, és felfedezi hogy a realitás és képzelet milyen sajátos módon keveredik ott. olykor már a határok is elmosód­nak, s nem lehet tudni mennyi a képzelet dolga, és mi tartozik a realitás köfé- be. Különös líraiságával mi­lyen megkapó volt a Ló cí­mű történet, amelyben Juli, a félig bolondos álmodozó leány — annak hatására, amit látott — a gyilkosság­ra vetemedik, s amelyben ugyanakkor milyen kifejező volt az emberi kiszolgáltá- tottság, a magányosság áb­rázolása is. Kevés vonással is jellegzetes figurákat vá­zolt fel a pince lakóiról a tévéfilm, különösen a két pletykás öregasszony alak­ját sikerült telibe találnia a rendezésnek (Patkós Irma ,és Pártos Erzsi). Rendkívül mu­lattató, ahogyan a két társ­nő „végigkommentálja” a pincében történteket. Az Anna néniben Gobbi Hilda állított emléket azoknak az anyáknak, akik fiuk sorsá­ból — pusztulásából a sze­mélyes fájdalmon át eljut­nak a társadalmi cselekvés, a fasizmus elleni szemben­állás gondolatáig. Ez az utolsó „játék” lehetett volna talán összefogottabb, kicsit hosszúnak és helyenként irreálisnak érezhettük — például Anna néni utolsó nagy monológját — de ez a képsor az ihletett televíziós tolmácsolás így is egyik kiemel­kedő részletét jelentette. Az Alvilági játékokkal különös pokoljáráson vettünk részt, Sokakban talán régi emlé­keket ébresztett fel, mások­ban, a fiatalokban egy már történelemnek számító kor embertelenségeit idézte — mementóként. Az elmondot­takon túl az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy még a rendkívül kor­rekt eszközökkel készített film sem tudta feltárni tel­jességében az író sajátos életfilozófiájának bonyolult mélységeit A fűtő A fűtő című tévégroteszk témáját napjaink világából vette, céltáblául választva az életünket megkeserítő bürokratikus szemléletet. A szerző „vad képzelőerőinek engedte át magát” és eljá­ratja a kiselejtített szalámi kálváriáját. Baj van a sza­lámival, . így kezdődik a mulatságos história. Mint kiderül, olyannyira baj van, hogy a probléma csak a sza­lámi „pusztulásával” oldód­hat meg. Tűzbe vele tehát, égessük el, születik meg a bölcs döntés. De amikor a végrehajtás megszületnék, a fűtő közbelép. Nem hajlan­dó ekkora emberi ostoba­ságra. Szalámival tüzelni? Inkább kilép a gyárból, ahol ilyesmik történnek. És itt kezdődik a második kálvá­ria, a fűtő visszaszerzéséért indított „hadjárat”. Minek folytatni, hisz úgy sem a történet fordulatai az érde­kesek, hanem e groteszk tör­ténet mögött húzódó tanul­ság, azaz hogy a józan ész ellenében nem szabad en­gedni, hogy a torz gondol­kodás győzedelmeskedjék. Eltekintve attól, hogy tévé­játék befejezése kissé egy­síkúvá válik, a groteszk le­egyszerűsödik, elveszti kez­deti hevét és lendületét. A fűtő tanulságos játék volt a képernyőn. Röviden A várakozástól ezúttal sem maradt el az Ötszem­közt; érdekes volt, mert mint kiderült, Papp Laci pályafutásának még mindig voltak „fehér foltjai” a kö­zönség számára. Jó, hogy a professzionizmus kérdései előtérbe kerültek, bár látha­tóan a keményöklű. több­szörös olimpiai bajnok ér­zékeny pontját érintette itt a beszélgetés. Papp Laci csak megismételte a már több­ször hangoztatott igéit: az elkényeztetett amatőr sem­mivel sem jobb, mint a fi­zetett professzionista. Kamaszos humorral, nagy­szerű együttes játékkal adta elő a Pinceszínház Petőfi A helység kalapácsa című ko­mikus eposzát,- amelyet fel­vételről sugárzott a Televí­zió. Ez az előadás bizonyí­totta, hogy a kollektív já­ték feledtetni tudja a kiug­ró tehetségek hiányát is, • Remek előadás volt, csak az érthetetlen, hogy. miért es­te 10 után. Plasztikus képet festett a törvénykészítés munkájáról a Jogi esetek melléklete; 1ól mutatta meg, hogy a társa­dalom véleménye mikor és hogyan Csapódik le a tör­vényalkotás folyamatában. Megszólaltak a jog alkotói, és hallatták véleményüket azok is. akikért a jog szü­letik. A most készülő csa­ládjogi törvény műhelytit­kaiba pillanthattunk be dr. Petri Ferenc ezúttal is értő kala u zol ásá vaL Zelk Zoltán, alighanem a költők közül a leginkább „képernyőre termet” lírikus. Nem először ejt ámulatba és von bűvkörébe szavainak áhitatos tisztaságával. és mondanivalójának lefegy­verző líraiságával.» A vele készült, illetve róla szóló lí­rai riport a Televízió vers­műsorainak legjavához tar­tozik. Csak hálásak lehetünk, hogy a Televízió szombat este elvitt bennünket az Operába, hogy részt vehes­sünk egy rendhagyó balett ragvogó előadásán, amely­nek főszerepét Maina Giel­gud táncolia. tlven alkalmat máskor is szívesen fogad­nánk. % M. i

Next

/
Thumbnails
Contents