Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-28 / 278. szám

WT3. november 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szegényes gazdagság Megérdemelt siker Bolgár Ifjúsági Kamarazenekar hangversenye Kis erdők, gyümölcsösök kapaszkodnak a homokba. A buckás szélén jó óntesfö'- dek. Gulyajárásnyira a Hor­tobágy. A kacskaringós mCűt mel­lett pléhkrisztas ea olaj to­rony. Mögöttük Tiszaörs, a múlt és a jövő határán lé­legző falu. Az egri káptalan birtoka volt. cselédek, sum- mások lakták. A cselédhá­zakból még van mutatóban, de már csak egy család lak­ja. A bérlő volt kúriája a Búzakalász központja. A tsz pénztárából az elmúlt három évben tízmillió formt jutott a falunak. A templom dombra épült. Itt forgatták a Taloalatnyi föld néhány jelenetét. Sok Juhos Marika élt a faluban. A buszmegállóban négyen topognak. — Van-e méa szegény család a faluban? A kérdés meglepi őket. Ta­nakodnak. neveket monda­nak, letorkallják egymást. — N.-ék. azok szegények! — A maguk szegényei. Az ember elissza az isten laj- biját. — Négy hízójuk van. Most vettek gázsporheltot — Hát B.-ékt Azok? A tsz és egyben a falu párttitkára Oláh Elek, az egykori kúria nappalijában dolgozik. Az apja itt volt cseléd. — Egyesülünk a tiszaigari Petőfivel Mindenhogy jobb lesz. de a zárt rendszerű ter­melés meg egyenesen meg­követeli. tgy se panaszkod­hatunk. kenyeret eszik min­denki. De együtt többre visszük. — A szellemi tőke? — A Búzakalásznak két agrármérnöke van, egy ker­tészmérnöke. Heten végeztek felsőfokú mezőgazdasági is­kolát, tizennégyen techniku­mot. A faluban bent tizen­két tanár, tanító, két óvónő, orvos, állatorvos, gyógysze­rész. A maga munkáját mind ellátja. A társadalmi, tevé­kenységük az már nehezeb­ben mérhető: egyik így. a másik úgy... Üj vezetője van a klubkönyvtárunknak. Máris érződik a mozgás, A falu véleménye megosz­lik a diplomásokról. Szemé­lyes kapcsolatra alig talál­tam. Jobbágy Sándor agrár­mérnököt emlegetik csak Sándornak, Sanyinak. Itt született, hazahozta a dip­lomáját. Az orvosról csak annyit tudnak, hogy jó or­vos. Semmi mást Az állator­vos is sokat dolgozik, mond­ják. A tanárok? Hát azok tanítanak... A Hazafias Népfront el­nökét, Majoros Gézát. a postán találom. Nyugdíjas tisztviselő, vérében a negy­ven év, bejár régi munka­helyére. — Mit lendít a népfront? — A vízmű építésében se- gítkezünk. Félmillió lesz a _ társadalmi munka. Fele már meg is van. Ásunk, lapáto­lunk, hogy jöjjön a víz. Min­denki benne van, A főutcán cirádáé vaskerí­tések sora. Némelyik tízezer forintba került. Az új rava­talozóhoz kilométer hosszú járda vezet. A temetőben csak az új sírokon van fa- kereszt. Pénzről árulkodnak élők és holtak. Bekéredzkedtem három ci- rádás kerítéses házba. Tsz- belá porta mind. Drága bú­torok, háztartási gépek. Könyv nincs, csak a gyere­kek tankönyvei. . A népfront «Ínőkétől 1b megkérdeztem, hogyan áll­nak a szellemi tőkével? A faluban élő diplomások tu­dását hogyan gyümölcsözteti a népfront? — A tanárok az ünnepsé­geken szaval tat iák, énekel­tetik a gyerekeket. — Olvasókör, népfrontes- tek? — Három vagy négy éve a nőbizottságon belül volt egv teadélután. Igen jól érez­tük magunkat. Mit csinál esténként? ... Mit csinál munka után? — kérdezgettem az örsieket. Rendhagyó válasz alig volt: nézik a televíziót, „kiolvas­sák” az újságokat Az ezerkilencszázhatvanöt lelkes faluban 364 televízió, 437 rádió van. Háromszáz napilap — Népszabadság, Néplap stb. — jár a házak­hoz. s 150 Szabad Föld. 29 Nők Lapia. Irodalmi, mű­vészeti folyóiratnak nem bukkantam nyomára. Köny­vet csak a presszóban árul­nak. — ha valaki is észre­veszi, hogy eladók. Az élelmiszerbolt polcai­nak egvharmadát italfélék töltik ki. • Badár Gábort, a községi tanács elnökét láthatóan meg­lepi a kérdésem; — A diplomások segítik a falut? — A felemelkedésben? — Mondjuk így. Az elnök valami jelentést keres. — A könyvtárunk ered- ménvesség tekintetében ne­gyedik a járásban. Amúgy én ezeket a doleokat nem nagyon tudom még. Nem ré­gen vagyok itt. Az iskolához új Igazgatót állítottunk be. Most aztán nyolc pedagógus van ott. Jól hallom, nyolcat mon­dott? Az iskolaigazgató meg tizenkettőt! Horváth Pál néhány hó­napja áll az iskola élén. „Be­vándorolt” ő is, de itt nő­sült — Van-e olyan nevelője, aki itt született, s a főis­kola után hazajött? — Nincs. Néhánvan vé­geztek ugyan Örsről, de nem itt tanítanak, hanem a kör­nyező községekben. L— Vajon miért? — Ennek sok összetevője van. Talán az Is. hogy dél­előtt délután tanítunk. De más oka is lehet Nagy a pedagógus fluktuáció. 1958 óta tizenöten jöttek, tizen- ketten mentek. — Pedig öt szolgálati la-, kast biztosít a falu. Önök mit adnak a falunak, — a hivatalos munkájukon kí­vül? — Bordás József kartárs tanácstag. Baranyi Géza a községi sportkör elnöke, részt vesz a p^rtoktafásban is. Hajnal Imre úttöróvezető, KlSZ-oktatást vezet Kis Zsigmond a társadalmi' te­metések szónoka... — A többiek? Az egykori munkás- és parasztgyerekek mit tesznek azokért, akik áldozatvállalásával tanulhat­tak... A tanári szobában két fia­tal nevelő: Bordás József és Hajnal Imre. Mindketten párttagok. Nekik is megis­métlem a kérdést — Ahová nem hívnak, oda nem tolakszunk. De/ meg tudjuk mutatni, mit teszünk a faluért. Jöjjön ... Az új könyvtárszobában szedett-vedett. kopott székek, asztalok. Hideg beton, nap­raforgómag. — Berendeztük a gyere­keknek. Ahogy tudtuk. Hagy olvassanak. Az úttörőszoba az igazga­tói lakás használaton kívüli mosókonyhója. Rideg kamra, ütött-kopott székek, aszta­lok. — A tantestület szögelget- te össze a plafont... Az iskola kertjében félig kész sportpálya. — Kértük a tsz-t. hogy se­gítsen. Fél napig volt itt egy erőgép. Elparancsolták. Az egyik szülő szerzett vala­honnan égy földgyalut, azzal csináltuk meg. Legyen a gyerekeknek... A „kultúrhóz” feliratú én">- letbe megyünk. November elseje óta itt működik a tanulószoba. A nevelők sze­relték a villanyt. Társadal­mi munkában egy-égy . nap felügyeletet vállaltak. — Társadalmi munkában? — Azt mondják, nincs pénze a járási hivatalnak. A szülők meg örülnének a ta­nulószobának. Harminc gye­rek délelőtt, harminc dél­után. De nem tudjuk mi lesz. — Miért? — A tanácselnök átüzent, hogy elviszik a székeket, asztalokat a KISZ-klubba ők nem akarják, hosv meg­szűnjön a napközi, mondta, de szerezzen az iskola bú­tort Honnan szerezzünk? A tanácsházán még a fo­lyosón is párnás székeket láttam! Á tanáriban parázs vita: — Nem teszünk ezért sen­kinek szemrehányást, hogv rossz vasszékeken ülünk egymás hegyén-’’ätán. De a gyerekekért... Nézze meg hogy néznek ki a tantermek! Az olvasó-, az úttörő- és a tanulószoba nyomorúsága után már alig lep meg. hogv bokáig sürriocjek a tanterem padlózatának réseiben. Az élőknek, a lövőnek kellett volna azt a tengernyi pénzt adni, amit a temetőbe öltek! Megpendítem a tanári szo­bában : tér. vleg magányos szí - get az iskola: — Az -sajnos — mondják a nevelők egyöntetűen, de hozzáteszik, mindent meg­próbálnak, hogy megszűn’’ ez az áldatlan helyzet. Haj­nal Imre az ÁFÉSZ és az úttörőcsapat kijzött kötött megállapodást mutatja. Az ÁFÉSZ segítő szándékú ... A tavaly végzett gyerekek közül négyen mentek a tsz- be. Pedig valójában az egész falut ez a gazdaság tártjáéi. — Szégyen parasztnak ma­radni? A párttitkár megmosolyog: — Nincs nekünk már a fo­galom klasszikus 1 értelmé­ben vett parasztokra szük­ségünk! Az egész növény- ( termesztés kézi munkáját harminc—harmincöt ember ellátja. Nekünk mezőgazda­sági szakmunkások kellenek nem parasztok. Majdcsak megváltozik e körül is a né­zet. A valóság előbb jár... Ellentét ebben is. Ahogy az egyéni jólét mögött mesz- szi elmarad a kulturáltabb élet igénye. A falu közműve­lődési helyzete siralmas ... A dombon, a faluszélen kápolna. Belátni róla az egész falut. Jobbra a szövet­kezet géptelepe. Mindenfajta ókos gépek a szérűkben. A gépekhez, a földekhez már jól értenek az örsiek, ön­maguk Irányításához még kevésbé. Már nem úgy él­nek. ahogy éltek de még nem úgy, ahogy élhetnének. ^ Tiszai Lajos A harmadik bérleti hang­verseny keretében a Szófiai Ifjúsági Kamarazenekar adott koncertet hétfőn este a Szolnoki Szigligeti Szín­házban. Az együttes meg­alakítására az 1938-as IX. Világifjúsági Találkozó adott Inspirációt, és első jelentő­sebb sikerüket is itt érték el. A szófiai konzervatórium tehetséges fiataljaiból ala­kult a kamaraegyüttes, ki­tűnő szólistája Nyikolaj Ma- rangazov a szófiai konzerva­tórium elvégzése után Fran­ciaországban és Svájcban ‘folytatta tanulmányait. Az 1966-os genovai Paganini he­gedűversenyen III. díjat nyert A tehetséges, energi­kus fiatal karmester, Ivan Angelov méltó irányítója muzsikus partnereinek, ő is számos ’nagyobb sikerrel büszkélkedhetik. Műsoruk­ban barokk, klasszikus és kortárs zenét szólaltattak meg. Első számként á velen­cei iskola, s egyben az olasz barokk zene kimagasló egyéniségének, Antonio Vi­valdinak legnépszerűbb al­kotását, a „Quattro Stagio- ni”-t, A négy évszak cí­mű művét játszották. Vivaldi műveit hallgatva mindig egyedülálló élmény­ben lehet részünk. Cs^di- lattal, elragadtatással hall­gattuk programzenéjének le- billncselően gazdag színfan­táziával megírt alkotását. A négy évszak, a négyszer há­romtételes hegedűverseny igen nehéz zenei feladat elé Ilyen ég hasonló feladató^ kát Oldottak meg Mezőtúron a szocialista brigádok har­madik városi vetélkedőiének résztvevői, a döntőt megelő­ző levelező fordulók során. A népszerű rendezvénysoro­zatra idén tizenegy mezőtúri vállalat, tizem képviseleté­ben öt-öt fős csapattal hu­szonhat szocialista brigád nevezett be. Bár a verseny­szabályok — „szigorúan” — egy válla’attől csak három csapat indulását engedélyez­ték. a Szőnyegszövő és Fo­nalkikészítő Háziipari Szö­vetkezet mégis négy bri- dot „csempészett” a hétfő esti nyilvános döntőbe. A .csalás” túl későn derült ki... S mit tehettek a rendezők? A döntőre tervezett tíz csa­pat helyett, tizenegy vetél­kedett. A városi művelődési lcöz- oont./épülete már a délelőtt folyamán felholvdult méh­kashoz hasonlított. Az eavüt k’uhszobiban a brigádok ki­állításai készültek nagv ti­tokban. a másikban a zsűri dolPozott. Este hat őrára zsú­folásig mégtelt a színházte­rem. A rendezvényen meg­jelent Móricz Béla. á városi nártbizotteág első titkára és PaHn János, a városi tanács elnöke is. „Esxpere nte“ nyelven „Szeptemberben kezdte el eme szellemes versenyt..— Olvassa „eszoerente” nyelvű dolgozatát a Tégla- és Cse­répipari Vállalat ..Lenin II.” bripádiának legjobb tolifor­gatója. Jutalma nem lehet más. mint v-ástaps. és persze tíz pont. Szellemi totó következik, maid egy ..hibás” Nixon-be- széd. Némi vita a játékveze­tővel, van aki több. van aki kevesebb hibát talál. A zsü* állítja mind a szólistát, mind a zenekart és természetesen a karmestert is. Különösen nagy feladat a szólista szá­mára e2 a technikailag fan­tasztikusan kényes, nehéz, igényes versenymű. A szó­lista kitűnő technikai és ze­nei felkészültséget árult el mindjárt a mű elején, de a későbbiek során sem csalód­tunk. A hegedű hangjának tiszta, szárnyaló tónusa, ki­forrott technikája és muzi­kalitása még a legnehezebb részekben is ímagasfekvésű hangzatfelbontások, igen gyors ritmikus skálamenetek stb.) elfeledtette vélünk a darab technikai nehézségeit, Jól kihasználták a műben rejlő zenei kontrasztokat. Előadásukban a S2ól6 hang­szer és zenekar adta dina­mikai lehetőségek. ellenté­tek plasztikusan jutottak ki­fejezésre. Talán az „Ősz” ih­letett tolmácsolása ragadott meg legérzékenyebben. •' Sajnálatos, hogy az egyes levegős, kecses, finom, az olasz barokk zenei világára oly jellemző részekre néha észrevehetően kevesebb gon­dot fordítottak, mint a tutti részek zenei-technikai meg­oldására. Egyébként kitűnő forte és piano vonóshang­zást produkáltak. A műsor következő szá­maként Mozart D-dur Di- vertimentóját (K. 136) hall­hattuk. A fiatal Mozart ezt a művét Itália zenéi meg­hódítása közben, utazásaiból eredő élményeinek hatása rí. szerencsére mindent tud. mindent lát. Nincs óvás. a versenyt folytatják. „Zrínyi“ bravúr Már lassan tíz óra. de sen­ki sem türelmetlen. Az utol­só kérdéscsoport, a gazda­ságpolitikai kerül sorra. vé­Bitskey Tibor volt hét­főn az Árkád presszó elő­adó vendége. Műsorának címadó idézetéül Csokonai Az estve Című versének részletét választotta, s elő­adói estje tisztelet volt a Csokonai-évfordulónak, val­lomás aZ ember legmé­lyebb érzéseiről — szerelem­ről, szenvedélyről, gyer­mek- és hazaszeretetéről. Tóth Árpád, Radnóti Miklós Ady. Endre Versei­vel bebizonyította, hógy a szerelem a legkülönbözőbb hangon szólalhat meg. Az „Esti sugárkoszorú”-ban szenvedély és gyöngédség rezgett, a Levél a hitves­hez a fel-fellobbanó vá­gyakozás és a fogoly tehe­tetlensége közt gyötrődő ember panasza volt, s Az én menyasszonyom című Ady-versbert az erős, szi­laj, féktelen szerelmes ál- szemérem-sértő éneke - csendült fel, Szabó Lőrincz négy ver­sével ért véget a műsor első része. A Korzati Er­zsébet halálára írt önzé­sem szeret című szonettel Bitskey Tibor az est leg­szebb pillanatait teremtet­alatt írta. Ebben a friss, lendületes, gondtalan, az élet és természet szépségei oly hűen tükröző remekmű­ben a zenekar megtalálta a megfelelő mozarti hangvé­telt. Előadásuk mind zenei, mind technikai színvonala, az összjáték kiegyenlítettsé­ge » >g az előző jó produk­cióhoz viszonyítva is emel­kedett. Sőt! — talán a mű­sor utplsó számában, a Saj­nos nálunk Ismeretlen bol­gár zeneszerző, Níkolov Coneertójában nyújtották legragyogóbb teljesítményü­ket. A rokonszenves fiatal karmester nagy muzikali­tással és tudatos rátermett­séggel irányította a zene­kart. L. Nikolov ma 55 éves, a Szófiai Konzervatórium ta­nára. Vonós zenekari Con- certóját még 1948-ban írta. Nikolov formavilágában még nem szakad el a klasszikus formák adta lehetőségektől. Sőt a Concertó talán leg­szebb, igen megragadó las­sú tételének zenei megoldá­sára éppen a barokk fúga­formát választotta, szaba­dabb formai építkezésben, de mindvégig tudatos téma­kezeléssel. Nikolov Concer- tójának hangvételében már a kortárs zene kifejezés vi­lága ragadja meg képzele­tünket. A műsor több kisebb rá­adással, a karmester, a szó­lista és a zenekar megérde­melt ünneplésével ért véget. £. F. gül az újítást és ésszerűsítési javaslatokat vitatják meg. A zsűri — talán először a ver­seny során — gondterhelt. Hiába, a döntés felelősséggel jár... Ünnepélyes eredményhir­detés következik. A verseny győztese a KAEv ..Zrínyi’’ brigádja. Második helyen a DATE mezőtúri főiskolai ka­ra tanműhelyének ..Lendü­let”. míg a harmadikon a Tégla és Cseréoioari Vállalat „Lenin XI,” brieádia végzett. Nagv taps. a döntéssel min­denki elégedett. H. D. te meg. A szerelmese el­vesztésén vívódó ember önmarcangoló S2avait át hatotta a társadalmi igaz­ságtalanság kiváltotta düh,. Ezt a tág határok közt mozgó, szenvedélyes érze­lemvilágot igazolta Bits­key Tibor mindvégig az est során Humorral, sze­retettel, játékossággal tol­mácsolta Szabó Lőrincz Lóci-verseit., Cyrano mo­nológját csípősen, szelle­mesen, Mocsár Gábor A szalmaözvegy című novel­láját bizalmasan, anekdo- tázva mondta el. Bizonyára ez a produk­ció járult hozzá döntően ahhoz a baráti hangulathoz, amely színházban soha nem jöhet létre, hogy a színész egyszerre leveti jelmezét, és magánember­ként megszólal, társalog a közönséggel, s nem tapsőt, baráti szavakat kéí. A hétfői Árkád est azon rit­ka alkalmak egyike volt, mikor ez a legtermészete­sebb módon bekövetkezett, s a „prózai ráadás” leg­alább olyan hangulatos • volt, mint a sikeres művé-, szí produkció. L Zs, Vastaps és tíz pont Szcclalista brigádok vetélkedője Mezőtúron * — ismertessek ■ chilei események politikai, tárasdaltm és gazda.i-i okait! — Hogyan képzelik el üzemüket 2000-ben? — Állítsanak össze műsortervet városunk felszabadulása 30. évfordulójának megünneplésére! PÓDIUM „... Mihelyt teáltalad embernek szil'ettem'9 i Három helyett négy

Next

/
Thumbnails
Contents