Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-21 / 272. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. november 21. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szobrászműtermében Búza Barna szobrászművész alkotásán dolgoznak. A szoborral Ady Endrének állítanak majd emléket Gyulán Kiá'lítás fűszeres i ka ác ból Leningrad ban „a fűszeres kalácssütés seregszemléiére került sor. A szokatlan kiállítást a Szovjet Népek Néprajzi Múzeuma rendezte, a kiállítási tárgyak: a több mint 2500 féle fűszeres kalács. Sok népszokás és néphit fűződik a fűszeres kalácshoz. Ezzel díszítették a lakodalmas asztalt, ezzel kínálták meg az ünnepeiteket születésnapjukon és a nevezetes vendégeket. Vannak a fűszeres kalács sütésének „iskolái” is. A hozzáértő ember nyomban felismeri a tulai, novgorodi mesterek „kézjegyét” a kalácson, s meg tudja különböztetni például az arhangelszki kalácstól. A „német Átló” új élete Téli könyvvásár Több mint egymillió kötetből válogathatunk A Művelt Népnél kiszámították, hogy a kötetek egymás mellé állítva 21 kilométeres polcon fémének el, egymás mellé fektetve Budapesttől Miskolcig érne a könyvlánc. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ellátási körzetébe 3 millió lakos tartozik: 120 bolt, 250 pavilon, illetve időszakos árusítóhely, 500 munkahelyi terjesztő várja „terített asztallal” a kulturális táplálékra vásvó- kat .Leggazdagabb az ifjúsági és gyermekművek választéka lesz: 34 mű 400 ezret meghaladó példány- számban jut el vidékre, s ezt követi a 33 külföldi szép- irodalmi könyv, több mint 200 ezer kötete. Súlyának megfelelően jelentkezik a mai magyar széppróza és költészet: 126 ezer kötet képviseli a Kortárs hazai literatúrát, míg klasszikusaink 80 ezer kötettel .szólnak” napjaink olvasóihoz. A társadalomtudományi művekből, a közönség örvendetesen fokozódó érdeklődése nyomán — döntően a Kossuth Kiadó politikai könyvnanokra megjelent könyveiből — 22 alkotás mintegy 45 ezer példánya áll a vásárlók rendelkezésére. Gazdag és bőséges választékkal jelentkezik a téli könyvvásár idején a természettudományos ismeretterjesztés. és színvonalas lesz a művészeti kiadványok, albumok kínálata is. A Német Demokratikus Köztársaság erfurti kerületében, az Ilm folyó mellett. ódon hangulatú város őrzi a múlt humanista hagyományait és kulturális emlékeit: Weimar. A ma 64 ezer Lakosú város már a 18. században jelentős szellemi központ volt: „német Athén”-nek nevezték. Itt működött Goethe, Schiller, Herder. Wieland, rövid ideig Liszt Ferenc is és itt töltött néhány esztendőt Nietzsche, itt áll a Goethe-ház, egy elbűvölő parkban Goethe kerti pavilonja, a Schiller-ház — ma mindegyik múzeum. Itt, Wei marban a Früsten- gruft-ban van Goethe és Schiller sírboltja is. Nevezetes épület a Liszt-múzeum, a Belvedere kastély és a régi Rezidenzschloss, amely a szász-weimar-esenachi nagyhercegek székhelye és a szász királyok rezidenciája volt. A múltat őrző város lépést tart a rohanó tempójú idővel: ma Nemzeti Színháza, építészeti és zenei főiskolája, csillagvizsgálója, sok más tanintézete és igen sók múzeuma van. A kulturális múlt iszonyatos ellentéteként a közelben volt. a hirhedt buc- henwaldi koncentrációs tábor, ahol 1944-ben a nácik Emst Thälmannt is meggyilkolták. Weimarnak jelentős ipara is van: elektrotechnikai finommechanikai-, optikai ikreinek, szerszámgépgyár, textilgyár, cipőgyár, porcelán üzem és papírgyár működik a városban. Nevezetes arról is, hogy 1918-ban, a novemberi forradalom után itt ülésezett a wei mari polgári köztársaság alkotmá- nyozó gyűlése. Weimar ma már a fiatalok városa. Lakosságának csaknem egytizede, 6000 fő, fiatal. A világ minden kontinensének 38 országából vonzza ide a tanulni vágyó fiatalokat a város két főiskolája, 3 szakközépiskolája és számtalan más tanintézete. A város már túlnőtt egykori határain, amelyeket Goethe idejében még e városfalak alkottak. Ezekből jelenleg néhány száz méternyi homokkőbástya és egyetlen vaskos torony láthatói A torony valaha része volt az erődítménynek, itt kapott helyet a weimari pénzügyigazgatóság, aztán gyümölcs- és zöldségraktár lett Tíz évvel ezelőtt a városatyák az Építészeti Főiskolának ajándékozták a tornyot, a főiskola hallgatói klubot rendeztek be a régi építményben. A klub megnyitásáig sok munka várt a fiatalokra, hiszen a tervezéstől a restaurálásig mindent maguk akartak elvégezni. 1962-ben nyíltak meg a klub kapui. A 70 főből álló klubtanács tagjai diákok, a felvétel egyetlen feltétele a jó tanulmányi eredmény. A heti program: szombaton táncesték. dzsezz- koncert és hetenként két éjszakai előadás. A toronyban tartott politikai előadások Jelentősen különböznek a megszokottaktól. A szakértők vitaindító előadása után a hozzászólások következtek. Az első időkben még csend uralkodott, ma már azonban olyan kevés az idő ahhoz, hogy mindenki kifejthesse a véleményét. A toronyklub öntudatos, nyílt és bíráló szellemű közösséget nevelt ki. Most szakköröket szerveznek, már működik a latin-amerikai és görög nép- művészeti szakkör, ehhez csatlakozott a foto-, a pla- kátrajzoló- és a pantomim- szakkör. A kórus, a táncze- ne-csoport és színházcsoport tagjainak a száma is megnőtt, a műkedvelő színjátszók közé újabban 120 tag lépett be. A legnagyobb fellendülést akkor várják a klubtanács tagjai, amikor az új, 14 emeletes mtemátust átadják rendeltetésének az 1973/74-es tanévben, A százados torony 320-as férőhelyével már régen szűk lett; az ajtókat igen gyakran be kellett zárni a túltelítettség miatt. A weimari diákok azonban nem bújtak el a vastag torony mögött, a diákklub nem vált elefántcsont toronnyá. Ragyogó példáját adta a jó, hazai és nemzetközi kapcsolatainak a berlini Világifjúsági Találkozón, amely egyik programpontjaként Weimarban is rendeztek ünnepi játékokat. 1973. decemberében ünnepi hét lesz Weimarban, amelyen a diákszerzők által írt színdarabot .adják elő a diákszínjátszók és a weimari üzemek műkedvelői. Fülkeavató Levelet hozott a posta Csipcsák Elemértől, aki folyó hó dikán délután négy órakor álló és árnuló fogadással egybekötött fülke- avatásra hívott meg a Lóu. 4/b alatt levő otthonába. Miután életemben már sokat álltam, fogadáson is, ámultam is nem keveset némely fogadáson is, kíváncsisággal vegyes illemérzettől hajtva léptem hát át Csipcsák Elemér lakásának küszöbét. — Örülök, kedves barátom, hogy maga is eljött — mutatott a fogasra, ahol már néhány kabát és kalap jelezte. hogy a fogadással egybekötött fülkeavatásnak valóban nem én leszek az egyetlen résztvevő ámulója, — és máris baronfogott, s a folyosó végén lógó függöny elé vezetett. Aztán egy te- étrális, de mindenképpen hatásos mozdulattal a függönyt félrerántotta és kinyitotta a — fülke ajtaját. Egy vonat fülke ajtaiát! Bent a fülkében már néhányon ültek, volt aki behunyt szemmel süppedt a plüss ülés karjai közé. volt aki Csipcsák Elemérné Utasellátó kosarából állva vette ki a rántotthűsos zsemlét, és volt olyan, mint én, akiszáj- tátva nézett körül, hogy valóban megörült-e, avagy varázslat vett igenis erőt rajta és körülötte. A fülke ugyanis szó szerint és teljes egészében a Magyar Államvasutak legkorszerűbb gyorsvonat kocsijának egy párna s fülkéje volt. Egy teljes és komplett fülke! — Csodálkozik uram. El is hiszem — húzta ki magát Csipcsák Elemér és intett a feleségének... — Malvin a kattogót és a hátteret kérem — mondta, és Malvin kinyújt a fülke ajtaján, megnyomott valami gombot, és a fülke elkezdett kattogni, mintha síneken rohanna velünk a vonat, az ablak mögött pedig egy vízszintesen pergő vásznon villanypóznák rohantak eL — Vészflékem is van. Ha meghúzzák az urak, a vonat csikorogva megáll... Próbálják ki! — lelkendezett Csipcsák, és valaki máris mohón ugrott fél kézzel neki esve az ablak fölött valóban ott függő vészféknek, és íme csikorgás, fékhang, megálltak az oszlopok és megszűnt a kattogás. Kolosz- szális. Körülnéztem a fülkében, tükör, az Állami Biztosító hirdetése, billenthető hamutartók. Minden teljesen és tökéletesen valódi. — Hogyan jutott mindehhez? És miért? — Á. csak az első pillanatban meghökkentő dolog ez, uram. ültetett le a puha és kényelmes Dlüss ülésre Csipcsák Elemér... — Nekem ez a hobbvm. A vonatfülke. Van, akinek hétvégi telke van. arra építkezik, van. aki horgászik, én uram, a világ egyetlen saját fülkével rendelkező hobbysa vagyok. — És hogyan jutott ehhez itt mind? — Hát' a kattogót. meg a hátteret azt csináltam, alég nehéz munka volt. A többit pedig elhoztam ... — Honnan? — Hogy hogy honnan? A fülkéből] — Ügy érti. hogy ezt itt mindent egyenként, vagy egyszerre csak úgy ellopta? — Hát a kifejezés kissé erősnek tűnik — ingatta a fejét CsiDcsák, aztán bólintott — de voltakéooen erről van szó. Egyenként elhoztam ezeket. A plüsst lefejtettem például, s az ülésvázat csak utána loptam hozzá... Az ablakot csak úgy tudtam elhozni például, hogy néhány utas segített... Mert nagyon segítőkészek ám az emberek ... Nem is hiszi el uram, hogy a vészféket milyen nehéz volt menet közben leszerelni, de volt egy mechanikus is a fülkébe s az megoldotta nekem ezt a komoly technikai problémát.., — És kedves Csipcsák úr. az ég szerelmére hebegtem szájtátva. — Mik a további tervei? — Tervei? Egy tervem van. Szeretnék hazalopni egy szilicium egyenirányítós mozdonyt. Az utasó társadalom seeítsévével azt hiszem megoldom ezt is — mondta, és feje fölött a hit és az elszántság vont glóriát. Bár lehet, hogy a glória is lopott volt, ’ .■ - Gyürke Géza KÉPERNYŐJE ELŐTT Rosszul kezdődött az elmúlt hét televíziós műsora: csalódással. A várva várt Lengyel ballada, amely szolnoki produkciónak is számított abban az értelemben, hogy a tv-játék szerepeit a Szigligeti Színház művészei játszották, reményeinket nem váltotta be. Lengyel ballada Bohdan Drozdowski kitűnő író, s a varsói ellenállás témájából számtalan nagyszerű alkotás született már regényben, színpadon és filmen is. így tehát a várakozásunk nem volt alaptalan. Ezúttal azonban mégis be kellett érnünk egy széteső, feszültség nélküli drámával, amiért elsősorban az írót terheli a felelősség, aki csupán a kereteit teremtette meg a dráma lehetőségének. időben és térben jól sűrítve a cselekményt, de a történet szereplőinek rajzában, a feszültség megjelenítésében már nem jutott túl a vázlatosságon. A valóban drámai helyzet — egy pincében „összezárt” partizán- csoportnak döntenie kell, hogy részt vesz-e a nemzeti, nacionalista erők kirobbantotta és eleve bukásra ítélt felkelésben, mert a futár nem érkezik meg — olyan belső lelki vívódásra, majd határozott színvallásra késztető kiélezett heiyzet, amelyből akár a tv-játék kamarakereteit is szétfeszítő igazi dráma születhetett volna. Ennek ellenére a maroknyi partizán csoport drámája ■szinte szétporlik az író kezében és elpergett a képernyőn, s nemhogy sorsuk, a megrendülés hatását váltotta volna ki, a tv-játék csak unalmat szülő szürkeségével. egyhangúságával „tündökölt”. A szereplők közül kár lenne bárkit is kiemelni, tették, miként lehetett. A legmarkánsabb szerep talán a Félelmetest alakító Iványi Józsefnek jutott. Szőnyi G. Sándor rendezése, amelyben valamiféle tudatos visszafogottságot, a természetességre törekvés mértékét vélhettük felfedezni, ez sem vált erényére a .gyengécskén megírott balladának. Minden jó, ha a vége jó, ez a népi bölcsességet hordozó közmondás ráillik az elmúlt hét programjára. A hét vége. szombat és vasárnap este is a vidámság, a kellemes időtöltés, a szórakozás jegyében telt el. Csak a jelentősebb programokról szólva, kezdjük a Televizió Kabarészínházával. Újdonsága: először női műsorvezető a konferanszié szerepében. Éljen az egyenjogúság, és jött Psota Irén. Megjelenésének azonban — mint később kiderült — nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A sokat sejtető beköszöntő után a későbbiekben alig szólalt meg, inkább énekelt. Örömünkre, hisz remek egyveleget nyújtott át, csillogtatva sanzonénekesi képességeit. Egyébként ez a kabaré sem volt sem rosszabb, sem jobb a szokásosnál. Ismét derűs perceket szerzett Kép Erpő jelentkezése a Ferihegyről és jót mulathattunk az angol családhoz háztartási alkalmazottnak pályázó kisasszony sznobságán: amelyben Schütz I!a remekelt. Szórakoztató voit, és némiképp tanulságokkal is szolgált az a jelenet, amelyben Csákány; László alakított egy statisztikust, aki saiátos módját választja — bíztatásra — fokozottabb megbecsültetésének, a távozás gondolatával zsarolva meg feljebbvalóit. (Bár a játék teriengősebb volt a kelleténél!) Az ismét elővett Vadnay-bohózattal sem vallott szégvent a kabaré. Viszont az Okuláré című amatőrfilm kissé kilógott ebből a műsor-egvüttesből. nem színvonalában, jellegével. Vasárnap este karneváli mulatságra voltunk hivatalosak, hála Csokonainak és hála Horváth Jenőnek, aki friss hangulatú, gördülékeny tv-filmef készített a költő „furcsa vitézi verseze- téből”. A televízió a 200 éve született Csokonai emlékének adózott a Dorottya bemutatásával, s a vállalkozás legfőbb dicsérete: tette híven a költő szelleméhez és a komikus eposz tartalmához. Az átdolgozás ügyesen oldotta meg a költő szerepeltetését. részvételét a játékban és élvezetes jeleneteket komponált az egyébként lassú folyású elbeszélő részletekből. Avatott kézzel nyúlt a szöveghez, jól ismerve fel a párbeszédesítés lehetőségeit. Könnyed, mozgalmas, kellemes volt a televíziós Dorottya; kitűnően sikerült seregszemlével — a vendégek bemutatása/ —, fergeteges csúcsponttal — a nagy összecsapás (bár itt a kamera olykor a nagy tumultusban „el-eltévedt” — és talán egy kissé elkapkodott befejezéssel Dorottya meg- szépülése. A vénlány-sors tragédiája erőteljesebb felhangokat kapott ugyan a Horváth Jenő rendezte Dorottyában, mint az eredeti műben de ennek ellenére sem vesztett Csokonai eposza humorából, szatirikus hangsúlyaiból. Dorottyát Gobbi Hilda játszotta, kitűnően, eggyel szaporítva ismét emlékezetes alakításainak számát. Röviden A 150 éves Himnusz elemzésére vállalkozott a televízió, részeire bontva Kölcsey szövegét és Erkel Ferenc zenéjét. Bonckés alá „tétetett” a nemzeti jelképpé vált költemény. de csupán a zene boncolása járt egyértelműen meggyőző eredménnyel. Ritkán hallható olyan részletes és hozzáértő műbírálat egy- egy zenei alkotásról, mint ahogyan Bőnis Ferenc zene- történész elemezte a Himnusz zenéjét; Visszavezetve a muzsika egyes elemeit forrásaihoz. Haydn és Mozart muzsikájához. A szöveg interpretációja szinte eltörpült a zenetörténész munkája mellett. Jellemző, hogy még egyébként közismert té- nvek is elkerülték az irodalomtörténészek fieve’rnét. mint például a nén-téo rímpár. amely eredetében visz- szanvúlik egészen a Rákóczi nótáig. A Jogi esetekről ismét csak dicsérően szólhatunk. A televízió egyik legélvezetesebb ismeretterjesztő műsora. Most megpendített problémáival jól orientált a készülő új családjogi törvény felé is. A Margit-híd után a Lánchíd sem ..kerülhette el” képernyő-sorsát: Knoli István megfilmesítette a híd történetét. Nem a hídról készített filmet, hanem születésének, építésének körülményeit. majd históriáiét elevenítette meg — kifejezően — dokumentumok seeítsé- gével. És egvben megelevenedett az a kor is, — több mint száz esztendő — amelynek a patinás híd nemcsak szemtanúja, hanem olvkor szenvedő alanya is volt. ' & Itt ^ V i
