Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-21 / 272. szám

MTS. Bovwnber SL SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ♦ TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÉTKÖZNAPOK (3.) A türelmetlen város Pezsdulő szellemi élet Mikor először hallottam, hogy Törökszentmiklós el­lentmondásos, sajátos hely­zetben lévő város, nem na­gyon értettem. Titkon azt hittem, hogy a megjegyzés csak lokálpatriotizmusból fa­kadó túlzás. A beszélgeté­sek, viták során aztán ki-ki- buggyant Szolnok közelségé­nek előnye és hátránya a városra. Mondták a húsz­évesek, mondták az időseb­bek. Mert Szolnok 18 kilo­méterre van, ezért ne le­gyen vérbeli „originál” vá­rosi élet Miklóson? Tizen­nyolc kilométer nem távol­ság. „De mi itt élünk, dol­gozunk, itt szeretnénk ki­kapcsolódni a nem túl extra művelődési, kulturális igé­nyeinket kielégíteni” — ér­veltek. Ott vannak a kisebb köz­ségek: Tiszatenyő, Kengyel, Kétpó, örményes, Tiszapüs- pöki a város vonzási köré­ben. És ráadásul járási szék­hely, amely hivatott lenne — több'ek között — szellemi kulturális centrummá vál­ni. Megkérdőjelezték, vajon képes-e a művelődési köz­pont ezt betölteni. be a versenybe, hogy teljesít­se kulturális vállalását — mesélte kicsit szégyellősen Török Gábomé. a gépgyár fiatal fizikai munkása. — Aztán nem tudtuk abbahagy­ni. Éniekes, izgalmas volt. — Hihetetlenül sokat tanultunk. — Hetven brigád közül a negyedikek lettünk, — újsá­golta lelkesen a tempera­mentumos Szabó Andrásné, a Baromfifeldolgozó Vállalat­nál. — Nekem négy polgá­rim van, de soknak a bri­gádban még ennyi eem. Még­is Szabó Lőrincet olvastuk és átböngésztük Tóth Sándor és Kerek Béla Törökszent- miklösról szóló könyveinek minden lapiát. A felpezsdült szellemi élet •szele végigsöpört a város gyáraiban, üzeméiben és el­jutott a baromfifeldolgozó tollfosztó cigányasszonyaihoz is. Tegyük hozzá, hogy a könyvekkel együtt egészen a cigánytelepig. Művelődési autó a cigánytelepen Két éve minden második pénteken könyvekkel megra­kott művelődési autó gördül be a telepre. Már kora dél­után kinn álltak az utcasar­kon, a házak előtt a fényes szemű gyerekek, a fejkendős barna bőrű asszonyok, és egy kalapos pipás bácsi. „Én nem ismerem a betűket, de az unokám olvas nekem, ha megkérem” — morogta szé­gyellősen a hajúsza alatt. — ..Helyünkbe hozzák a köny­veket, ilyen még nem volt soha” — lelkendeztek egy­más szavába vágva a kis busz körül és hozták, vitték a könyveket. — A mlklósiaknak 19.2 százaléka, a Cjtónylákosság- nak 24.4 százaléka rendsze­re* olvasó — mondta nem titkolt büszkeséggel Varga Sándor a könyvtár igazgató­ja. — Nemcsak hozzájuk jut­tatjuk el az olvasni valói; Szűk. kicsi, sötét, omladozó a könyvtárunk. Klubiskola- könyvtárak alakításával, s a mozgó művelődési autóval igyekszünk ellensúlyozni ezt az áldatlan helyzetet A sza­badpolcos rendszer kialakí­tásával 2300 törökszentmik­lósi diákhoz karnyújtásnyira kerültek a könyvek. Három éve klubkönyvtár működik Surjánban, Bartán, a városi Hunyadi klubban, és két éven belül Törökszentmiklós valamennyi ipari üzemében ehhez hasonlók lesznek. (Folytatjuk.) Kovács Katalin A dohány termesztésben is a zárt rendszeré a jövő Tanácskoztak a dohánytermesztők A korszerű dohánytermesz­tésről, a dohényműVelés új feladatairól tárgyaltak Jász­berényben a napokban meg­tartott tanácskozáson ame­lyet a dohánybeváltó szerve­zett A rendezvényen a do­hánybeváltó üzem körzeté­hez tartozó húsz termelőszö­vetkezet— közülük hét jász­sági tsz — vezetői és do­hánytermesztő szakemberei vettek részt A gépesítés, az új techno­lógiák bevezetése alig remélt eredményeket hozott a der hánytermesztésben. A jász­berényi dohánybeváltó üzem körzetéhez tartozó 20 tsz-ben — ahol korszerű feltételek mellett termesztik 653 hek­táron a szabolcsi, a kerti, a hevesi, és a burlev dohányt — az idén 9.7 mázsa hektá­ronkénti átlagtermést értek el, 2,5 mázsával kevesebbet saóöbah mint tavaly. Ennek oka az idei rendkí­vüli szárazág, ami ellen cBak korszerű öntözőberendezé­sekkel lehetett volna Véde­kezni. — Ilyen berendezések költségei azónban meghalad­ják egy-egy szövetkezet ere­jét. Ezért határozták él a ta­nácskozás résztvevői: megte­remtik a zárt rendszerű do­hánytermesztés bevezeté­séhez szükséges feltéte­leket. — A társulás­ban rejlő erő segítségével, új beruházások megvalósításá­val biztonságosabb alapokra helyezik a dohánytermesz­tést. Folytatják a gépesítést, a meglévő 11 génsöy faiéllé ú.iabb 8 Báltes kombájnt vá­sárolnak. Fz*el csaknem tel­jes egészében sénesítik 20 tsz-ben a dohánytermesztést. Gondoskodnak az úl tech­nológiák, a korszerű művelési módszerek meghonosodásához szükséges szakemberutánpót­lásról. A tsz-ek a dohányter­mesztői. szakmérnöki és a MÉM által szervezett spe­ciális dohányművelői tanfo­lyamokra küldik el dolgzói- kat. A 20 tez-ből tizenöt dol­gozó kezdi rövidesen el ta­nulmányait Budapesten es Debrecenben. A Dohánytermesztési Ku­tató Intézet tájékoztatása szerint a terme! őszöve'keze­tek terve reális, ilyen felté­telek mellett meg lehet Vá­lási tani a zárt rendszerű do­hánytermesztők társulását. Az intézet 1075-re kidolgoz­za a zárt rendszer technoló­giáiét. és a neövedik Ötéves terv vé=én a Jászságban — az országban elsőként — áttér­nek a döbányművelés jövő­jét meghatározó zárt rend­szerű dohánytermesztésre. Két alagutas, folyamatos égésű, elektromos kemence épül Mezőtúron, a Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezetében. Az épületbővítéssel együtt kétmillió forintos beruházás hamarosan elkészül, és az eredeti tervek szerint az év végén megkzedőd- bet a próbaüzem. Képünkön az egyik 21 méteres „alagútban” Benedek Sándor és Ve­res Kálmán hőálló téglával béleli a kemencét Felelősséggel, hivatástudattal (Folytatás az 1. oldalról.) kenitette. de nem szüntette meg a bérelmaradást. Az is tény, hogy bár elismerik az egészségügyi munkaterülete­ken dolgozók, hogy a bér­emelés növelte életszínvona­lukat, ugyanakkor azt is szó­vá tették, hogy a személyi besorolásoknál nem sok le­hetőség volt a differenciálás­ra. Ma már a nő, ha a fér­fival azonos munkakörben dolgozik, megkapja ugyanazt a bért is. Sőt, a karcagi kór­házban például a gyermekü­ket egyedül nevelő és a sok- gyermekes anyáknak a bér­rendezés alkalmával az át­lagnál magasabb fizetést ad­tak. ívimctezeK mellett dr. Ba­ki Magda azt is hangsúlyoz­ta. hogy az egészségügy nő­dolgozói úoy érzik, erkölcsi elismerésük nem olyan, mim amilyen kellene, hogy le­gyen. Többek között ezt mu- tatja, hogy az erkölcsi elis­merést jelentő kitüntetések­ben kisebb mértékben ré­szesülnek, mint a férfiak. A megyében például harminc­hat orvosnőnek 39 száz férfi orvosnak 208 kitíinteté­Olajipari középvezetők eszmecseréje (Tudósítónktól) Az alföldi olajkutatásnál dolgozó főfúrómesterek ta­nácskozást tartottak tegnap Szolnokon. A termelést közvetlenül irányító középvezetők a ve­zetés emberi oldaláról jelent­kező problémákra kerestek megoldást. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemnél korában lefolytatott szocioló­giai vizsgálat szerint ugyan­is a helytelen, vezetői maga­tartás a kilépések 15 száza­lékát okozza. Ez egy évben mintegy hetven—nyolcvan dolgozót kényszerít az üzem elhagyására. Dr. Vándorfi Róbert, a Nagyalföldi Kutató és Fel­táró Üzem megbízott igazga­tója ismertette azokat a kö­vetelményeket. amelyeket a középvezetőktől igényelnek ahhoz, hogy a demokratikus vezetés elveit érvényesíthes­sék. A tanácskozást már koráb­ban megelőzte a fiatal mér­nökök. inaid követi a tech­nikusok hasonló jellegű ér­tekezleté. IlymŐdón áz álföl­di szénhidroaénkutatást irá­nyító mintegy kétszázötven műszaki állományú dolgozó közös állásfogla’ása alapián jelölik met» a vezetők és ve­zetettek legmegfelelőbb kap­csolati rendszerét. — szj — se van (205 orvosnő és 420 férfi orvos az összlétszám) a középkáderek közül pedig mindössze 129 nő részesült 160 kitüntetésben. Az egészségügyi munka jellegéből adódik, hogy itt nem szüntethető meg az éj­szakai műszak. A dolgozók indolkoltnak tartják tehát, hogy anyagi, erkölcsi elis­meréseiknél az eddigieknél ezt jobban vegyék figyelem­be. Az is goiid, hogy az ügyeleti szolgálat után sem az orvosok, sem az ápoló­nők nem kapnak pihenő­időt, hanem folyamatosan kell végezniük a rendes mű­szakban is kötelességüket. Az előadáshoz dr. Bene Zoltán főorvos, az egészség- ügyi szakszervezet megyei elnöke mondott korreferá­tumot. Többek között ki­fejtette: „Az egészségügyben dolgozó nők munkájának je­lentősége nemcsak abban rejlik, hogy többen dolgoz­nak e munkaterületeken nők, mint férfiak, és hogy számuk továbbra is növe­kedni fog. hanem abban is, hogy munkájuk kedvezően befolyásolja az emberek egészségügyi ellátásának színvonalat. Kiemelkedő te­vékenységet fejtenek ki az anya- és csecsemővédelem­ben, jelentős egészségügyi felvilágosító munkájuk. A kormány népesedéspolitikai határozatának végrehajtásá­ban is nagy feladat hárul rájuk.* A nagygyűlésen még egy előadás (A XX. század és az ember idegrendszere) és egy korreferátum hangzott el: előadó dr. Márkus Mag­dolna, a megyei ideggondozó főorvosa és dr. Juhász Irma körzeti orvos volt. Elhang­zott beszámoló a szakcso­port eddigi munkájáról, to­vábbi feladatairól, majd a nagygyűlés résztvevői meg­választották az új vezetősé­get. Az elnök Fehér Edit megyei vezető védőnő, a tit­kár Varga Imréné szakis­kolai nevelő lett A nagy­gyűlés lioncsek Aranka zár­szavával ért véget. • • • Tizenöt évvel ezelőtt alakultak meg az országban a középkáder szakcsoportok, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszefvezétének országos vezetősége és megyei bizott­ságai mellett. „Hát ez meg mi?” — kérdezheti az olvasó, aki nem jártas „egészségügyi berkekben”. Nos. a szak­csoport feladata elsősorban a szakképzett egészségügyi dolgozók — ápolónők, asszisztensek, műtősök, gondozónők, védőnők stb: — szakmai, politikai továbbképzése. Nem egy­szerűen arról van szó tehát, hogy egy társadalmi szervezet újabb rendezvényéről adtunk hírt mai lapunkban. Ezt bi­zonyítja az a beszámoló is. amelyen számot adtak csupán az elmúlt két évben végzett munkájukról. Az egészségügyi középkáderek körülbelül húszféle szak­területen dolgoznak, sokszor egymástól eléggé elzártam A szakcsoport feladata, hogy összefogja ezeket az embereket, hogy segítse szakmai, politikai, - általános műveltségbeli is­mereteik gyarapodását. A Szolnok megyei csoport például előadásokat rendezett, segített A 6zakma kiváló tanulója verseny megrendezésében, részt vett az egészségügyi sport­napok megrendezésében. Országos programokon való sike­res szereplésük eredményeként például jövőre Szolnokon rendezik meg a gyógyszertári asszisztensek előadói versenyét Jövőre! A szakcsoportra az 1974. évben és azután is nagy feladatok várnak. A különböző szakterületeken dol­gozók számára konzultációkat kerekasztal-vitákat, réteg­találkozókat szerveznek, hogy aktuális képzési, továbbkép­zési, munkaszervezési, munkavédelmi feladatokról tárgyal­jának. Hogy mindezekkel végső soron az egészségügyi ellá­tás — a valamennyiünkről való egészségügyi gondoskodás — színvonalának növelését segítsék. A kohó- és gépipar túlteljesíti tervét Tegnap megkezdődött a Kohó- és Gépipari Miniszté­riumhoz tartózó vá1 le le tök igazgatóinak összevont érte­kezlete a MOM Rzakasits Árpád művelődési házában. A megnyitó beszédét dr. Horgos Gvutq kohó- és gép- psfj miniszter tartózta. A miniszter elmó-M'a hogy népgazdaságunk egyensúlyi helyzete számottevően javul és erősödik. Az általános faj“ lődésben tapasztalható főbb irányzótok a kohó- és gép- íbárhah is érvén vet ülnek. A két ágazatban az elmúlt 2 év ténVszárnái és az idei év vár­ható eredményei alanyán a negyedik Steve« terv időará- nvos részének teHe^'t^e. il­letve túlteljesítése várható. Várjuk, hívjuk a színházakat — Művészeti csoportok, bábosok, énekkarok, kóru­sok, citera és beatzenekarok, népszerű irodalmi színpad, néptánc csoportok, nyelv- tanfolyamok, képzőművésze­ti körök, balett tanfolyam, TIT előadások, szakkörök, hobby-körök, mind-mind ide szorulnak — mondta Nyári László, a művelődési köz­pont fiatal igazgatója. - A legésszerűbb szervezés elle­nére is kivédhetetlen az összeütközés. a gyakorlati átcsoportosítás, most kevés R termünk, örülünk ezek­nek a jól működő kis kö­zösségeknek, hiszen hat-hét- száz ember értelmes időtöl­tését jelenti, s jelentené iga­zán, ha nem lennének egymás hegyén-hátán, ha nem kel­lene az ajtóban toporog­niuk, míg felváltják egy­mást a csoportok.- S a színházi esték? —■ Arra mindig szoríta­nánk időt és helyet Szíve­sen fogadjuk, sőt kérjük, jöjjenek, hozzák ei darab­jaikat hozzánk a színházak. Ebben az évadban már két­szer jött gyermek előadással a békéscsabai Jókai Színház. Régi kérésünket teljesítet­ték ezzel. Hat esztendeje, hogy őszinte érdeklődés és siker kíséri az Országos Fil­harmónia hangversenysoro­zatait. A Szigligeti Színház­zal egyelőre megrekedtünk a tárgyalásoknál. Bízom benne, hogy hamarosan kö­zös nevezőre jutunk. — Majd négyezer KISZ- ista korú fiatal él a város­ban. Amikor a színházról kérdeztem őket válaszaik olyasmit tartalmaztak, hogy kommersz operettekre, le- zserkedő haknizókra nem ki­váncsiak. Színvonalas, igé­nyes programot akarnak, sok Mensáros-esthez hason­lót — Igazuk van. De nálunk ennek ellenére népszerű az operett. (Telt ház van az előadásokon). És nekünk a bevétel sem közömbös. A nemesebb művelődéspoliti­kai célok fedezésére nekünk kell megkeresni a forintot — Hallottam, hogy az űj művelődési központra még legalább hét évig várni kell a városnak. — Sajnos így van. Sokba kerül a 4 ezer négyzetméter alapterületű komplex intéz­mény, ahol majd helyet kap a múzeum és a könyvtár is. Harminc—negyven millió fo­rintra becsülik a felépítés költségeit Így hát egyelőre és még néhány évig szerény adottságainkat igyekszünk jól kihasználni. Még a pincét is. Áz idén itt. rendeztek be ma' guknak egv jól fűthető. Ív­vel. rádióval, lemezjátszóval, társasjátékokkal felszerelt klubot a város szövetkezetei­ben dolgozó fiatalok. Szocialista brigád a nagykövetségen Egy érdekes kezdeménye­zés fűződik a város szellemi életéhez — kapcsolódott a beszéleetésbe Szabó Ferenc, népművelési felügyelő. — Hat évvel ezelőtt megszer­veztük a szocialista brigádok levelező vetélkedőjét. Az idén lesz a záró akkordja. Hat éven át nyolcszáz ember kapcsolódott a mozgalomba. Igazi versenyek voltak. Elő­döntőkkel az üzemekben, vá­rosi döntővel a művelődési központban. Miért nagy do­log? Mert komolyan vették. A részvétel feltétele a könyv- a Sári tagság volt. Hogy vála- , szólni tudjanak a kérdésekre, B újságokat, könyveket, lexi- t konokat kellett böngészniük. 1< Megtörtént, hogy a gépgyár y egyik szocialista brigádja fel- , kereste a Lengyel Kulturális e Irodát. így jutottak el a S nagykövetségre, hogy meg- I tudják melyik ország vesz részt az autoscovi hőerőmű v építésében. — őszintén megmondom, hogy a mi brigádunk három éve csak azért kapcsolódott

Next

/
Thumbnails
Contents