Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-07 / 235. szám
1973. október 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A „Plein-air” festészet a magyar művészetben A Szolnoki Galéria kiállításáról Nagyszabású ellenőrzés Szolnokon Bezáratták a Toomas bárt Nyolc kocsmában Jehú/alták a rolót Áz Akadémia Művészet- történeti Kutatóintézete, a Magyar Nemzeti Galéria és a Damjanich Múzeum október 4-ém nyílt kiállítása azt igyekszik bizonyítani, hogy a XIX. század utolsó harmadában a francia impresszionizmussal szervezetten fellépő plein-air (plener) festészet a magyar művészetben milyen korán jelentkezett. A „piein air” a műtermi tájfeste ssel szemben 'azt a téri éssetfestést jelöli, amelynél a színeket, a formákat a természetes nappali vagy esti fények, a levegő páratartalma különféleképpen befolyásolja. Ezt a természet látvá- nj-ának közvetlen hatásárá alakuló tájfestés, amely az impresszionizmusban E. Manet (1832—1883), C. Monet (1840—1926). E. Degas (1834— 1917) művészetében éri el csúcspontját, tulajdonképpen az , angol W. Turner (1775—; 1851) tájtörekvéseivel kezdődik, Tumer utolsó éveinek csodálatos frissességű tájai előtt hosszú ideig értetlenül álltak még a szakemberek is, valójában csak Claude Monet fényben, párában lebegő vízfelületei, ködös vidékei irányították rá a figyelmet a nagy magányos angol elődre. Ugyanígy értetlenség, kedvezőtlen visszhang fogadta a mi Szinyei Merse Pálunk ölein air törekvéseit is olyannyira, hogy hosszú ideig nem is nyúlt ecsetjéhez. Nem érthette meg az akadémikus mitológiai tájkampozíciókhoz szokott közönségünk 1869ben festett könnyed „Hinta”- iát. „Ruhaszárítását’’, s fő- művét. az 1873-ban végső formát öltő „Majális”-t, mivel ez a mű, majd a későbbi „Pacsirta” üde zöldben heverő mezítelen nőalakja erősert elütött korabeli kiállításaink tematikájától, stílusától. Deák Ébner Lajos: Kalapos fiú Szinyei majdnem egyidő- ben jelentkezett Eduard Ma- net-val. akinek „Reggeli a szabadban” képét még a miénknél sokkal rugalmasabb francia közönség is hidegen fogadta. A francia művészek csoporttá szerveződtek, közös kiállításokat rendeztek, s ilymódon végülis elfogadtatták művészeti elképzeléseiket. Szinyei viszont egyedül, törekvéseiben társ- talanul magányra, hallgatásra szorult. Művészetét csak jóval később fedezte fel a hazai kritika. De jó tanulságul szolgál jelen kiállítás ahhoz is, hogy ne csak a történeti festő Benczúr Gyulát (1844—1920) ismeriük, de méltóképp becsüljük a piein air festő Benczúrt is. Ugyancsak a francia impresszionisták fellépésének idején festett „Nő az erdőben” képe a kiállítás egyik legszebb darabja. Munkácsy, Paál László tájait. fény-árnyék átszőtte erdei ütait, tisztásait már jobban Ismerjük, mint például Székely Bertalan nemrégiben felfedezett csodálatos színekben pompázó felhőta- nuimányait. tónusgazdag :sza- diai tájait. Feltétlenül beszélnünk kell a Szolnok körül szerveződött művészek munkásságáról is, akiket ide, a Tisza—Zagyva torkolatához éppen a piein air lehetőségek, a táji adottságok vonzottak. Igen jól hangsúlyozza a kiállítás a századvégi szolnoki festészetet Bihari Sándor (1855—1906), Deák Ébner Lajos (1850—1934). Fényes Adolf (1867—1945) bemutatott alkotásaival. Egyben Fényes már a kitel.iesedés is, ugyanúgy, mint a Nagybányát reprezentáló Ferenczy Károly (1862— 1917) és Hollósy Simon (1857 —1918). Mindent egybevetve a kiállítás rádöbbenti a látogatót, hogy a magyar művészet piein air törekvésed szinte egyidőben a hasonló euróoai törekvésekkel és igen jó színvonalon jelentkeztek. Mindenképpen nagyobb publicitást igényéinek kül- és belföldön egyaránt Egri Mária A középiskolákban először- Megkezdték az ösztöndíjak kifizetését A megyében 640 fizikai dolgozó gyermeke kap támogatást A magyar iskolaügy történetében először kifizették az első középiskolai ösztöndíjakat. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács e célra költendő 24 millió forintját a megyei és helyi tanácsok, üzemek és vállalatok további 6 millió forinttal toldották meg, s így hazánkban 10 800 tanuló részesült ösztöndíjban. A középiskolai tanulmányi segély célja az alacsony jövedelmű fizikai dolgozók tehetséges gyermekednek ösztönzése a továbbtanulásra, valamint gyermekeik érdekében az anyagi áldozatokat vállaló szülők támogatása. Hogyan valósítják meg a kormányrendelet alapján a középiskolás tanulók anyagi támogatását megyénkben — kérdezzük Balog Annát, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya ifjúságpolitikai főelőadóját. — A márciusban benyújtott pályázatok alapján megyénkben 640 tanulót részesítettünk ösztöndíjban. Hány forint jutott egy-egy tanulónak? — A nyolcadikosok és az elsős középiskolások ösztöndíja kétezer forint. A felsőbb évfolyamokra járó tanulók ösztöndíjáról a diák-szociális bizottság a szülők anyagi helyzete a tanulmányi eredmény és a közösségi munka alapján dönt. Ennek megfelelően évente háromezer forintot. sőt kiemelten 4 ezer forintot is kaphatnak a diákok. A megyében hetvennégyen 3 ezer forintot, húszán 4 ezer forintos ösztöndíjat, a többiek 2 ezer forintot vehetnek fel. — Milyen anyagi támogatást nyújtanak megyénk vállalatai, szövetkezetei? — A megyei szövetkezetek és vállalatok 100 ezer forintot ajánlottak fel a megyei ösztöndíjalapba, de sok vállalatnak saját ösztöndíjas tanulója is van. A jászberényi Hűtőgépgyár például harminc diák tanulásáról gondoskodik. Szolnok tanácsa megelőzve az országos intézkedést ösztöndíjalapot hozott létre, s függetlenül az OIOT tevékenységétől tíz tanuló részére biztosít ösztöndíjat — A jelentőségét mi látjuk igazán. pedagógusok — mondja Páldi János, a Varga Katálin Gimnázium igazgatója. — Nagyon sok olyan tanuló van, aki éppen anyagi gondok miatt nem tud továbbtanulni. Nálunk is egy kislány Abádszalókról kitűnővel jött, de nem tudta fizetni a 600 forintos albérletet, vissza kellett mennie, most egy nem tagozatos gimnáziumban tanul. Szükség volt ösztöndíjra, amit bizonyít. hogy a mostani tanévben jóval több fizikai dolgozó gyermeke iratkozott be hozzánk és más középiskolába is. — Az iskolájukban hányán kapnak ösztöndíjat? — Huszonhatan. s ez az összlétszám 8 százalékát, a fizikai dolgozók gyermekeiéi/o Delta * A jövő héten megkezdődő műszaki könyvnapok bevezetőjeként a tavalyi sikeres szereplés nyomán idén ismét megrendezik a televízió közkedvelt tudományos-technikai műsorának a „Deltának ikertestvérét” az Élő Deltát. A műsor munkatársai személyesen találkoznak a technika iránt érdeklődő közönséggel. A találkozó prognefe egyötödét jelenti. Bár ez is igen jelentős, javasolnánk, hogy a 900 forintos egy főre eső jövedelmet, .mely után most adhatunk ösztöndíjat, a jól tanuló és kiváló’ társadalmi munkát végző tanulók esetében emeljék fel 1000—1200 forintra. ☆ Sebestyén Kálmánt és édesanyját épp az iskola gondnokságán találtuk. A fiú első osztályos tanuló, tavaly az általános iskolások városi tanulmányi versenyén történelemből második helyezést ért el. Édesapját leszázalékolták. — Hogy nekünk mit jelent? Nagyon sokat — mondja a mama. — Ez a pénz elég lesz tanszerekre, buszbérletre, meg történelmi szakkönyvekre, mert ez érdekli a gyereket. A mi keresetünkből ruhát tudunk neki venni. Meg aztán, úgy gondolom, jó ösztönzés is lesz a tanulásra, mert jövőre, ha jól tanul, többet is kaphat. Sok tett bizonyítja, a fizikai dolgozók gyermekeinek támogatása közügy lett. Az ösztöndíj létrehozásával is róluk gondoskodik, őket segíti a társadalom. Szőke György a megyében ramjában műszaki film ősbemutató, könyvkiállítás és vásár szerepel, majd a műsorral kapcsolatos kérdésekre vá1 aszóinak a meghívott vendégek. Ma délelőtt és délután a Delta ..stábja” Kudlik Júlia műsorvezető, Várhelyi Tamás főszerkesztő, Soós Árpád rendező és Kővári Péter gyártásvezető Szolnokon, Martfűn és Túr- kevén. szerepel. „Éjfél van. Tehát ahogy megbeszéltük: vendégek vagyunk” — mondta a rendőr százados, mielőtt a portás ajtót nyitott. Hangulatvilágítás, gomoly- gó füst, vonagló párok a placccn, a boxok mélyén so— Mit parancsolnak? — hajlong nyájasan. •— Itallap? — ismétli zavartan, és tekintete kutatva siklik asztalról asztalra. Hiába. — Hozzon akkor egy pezsgőt! — Legyint, lemondóan a társaság egyik férfi tagja. — Sajnos nincs. — Tördeli idegesen kezét a pincér, s ■szinte menekülve megy elvégül a három kávéért, konyakért. Coláért. Utött-kopott bögrében gőzölög előttünk a fekete, a konyak körül nincs valami rendben, mert a kereskedelmi szakember bosz- szúsan méregeti. (Mint később kiderült, nem volt mivel kimérni a három cent italt, ezért lett kevesebb.) Szemünk lassan hozzászokik a füstös félhomályhoz. Mindez csak a felszín volt, felületesen szemlélődő vendég első benyomása. Amire később fény derült, amit az ajtók, függönyök eltakartak, arra nehezen találni nyomdafestéket tűrő szavakat. Mocsok, szemét, rendetlenség a bárpult mögött, a raktárban, a mellékhelyiségekben, az öltözőkben. Az ellenőrző bizottság tagjai: a kereskedelmi, a közegészségügyi főfelügyelő és a rendőr százados is — akik már az előzetes bejelentések. feljelentéseik birtokában felkészülhettek a legrosszabbakra — megdöbbentek a látottakon. A Toomas bár reprezentatív, osztályon felüli besorolását minden kétséget kizáróan csak az egyetlen. rongyos, hosszas keresgélés után előkerült itallap csillagászati árai bizonyították. A szakképzett vendéglátóipari főiskolát végzett üzletvezetőnek minderről az volt a véleménye, hogy higgyük el, a szolnokiak nem igénylik a színvonalas, kulturált, kellemes és élményt nyújtó reprezentatív éjszakai szórakozó helyet. Nem igaz. A szolnokiak, a jóérzésű szolnokiak, akik szórakozni, nem bosszankodni, és megbotránkozni akarnak, csak azt nem igénylik, sőt tűrhetetlennek tartják, amivé a négy éve megnyitott Toomas bár züllött. tétség. Ez hát a szolnoki Toomas bár. A félhomály felszínén át semmi rendkívüli. Olyan, mint a többi hasonló éjszakai mulató. A bordóruhás pincér maszatos asztal mellé ültet, mocskos hamutartót tesz elénk. Kirajzolódnak a boxok mélyén ülő alakok. Én látok rosszul? Nem. A sarokban az asztalra borulva egy férfi alszik. Itt is. ott is részegek támolyognak a székek között. Égy fehérblúzos lányt már a harmadik társaság invitálja asztalához. „Helló apuskám!” Üdvözli az őszülő szemüveges férfit. A kihívó, rekedt, borízű hang, a hangosan zakatoló ventillátor zaján keresztül is áthasít. A bárpult körül fiatal fiúk isznak. állva. Ók csak „beugrottak” a bárba. Az összkép a vendégek ruhája, viselkedése, a földön eltaposott csikkek látványa közönséges kocsma hangulatára emlékeztet. A tegnap hajnalban történt ellenőrzés és az igazoltatások egyértelműen arra engednek következtetni, hogy ez az osztályon felüli bár, a vendéglőkből záróra után kituszkolt „vendégek”, a táppénzes munkakerülők, a kétes hírű nők törzshelyévé süllyedt. A környék lakói a részegek ordításaira riadnak fel a kora hajnali órákban. Ilyen éjszakai bárra, még ha egyetlen is Szolnokon, semmi szükség. Ezzel a következtetéssel zárult a tegnapi ellenőrzés. A bizottság a további üzemeltetéshez nem járult hozzá: a bár mára virradó éjszaka már nem nyithatott ki. A Toomas bár becsukása csak záróakkordja volt egy nagyszabású ellenőrzési akció első fejezetének, mert nem egyedül ez a kocsma jutott erre a sorsra Szolno- kon. Egy hét alatt nyolc italboltot, falatozót kellett bezáratni. Hétfőn lehúzták a redőnyt a Tulipán ajtaján. Be kellett csukatni a Jász- Nagykun Vendéglátó Vállalat Szántó utcai italboltját, két kertvárosi falatozóját, az ÁFÉSZ két szandaszőllő- si kocsmáját, a szolnoki Mozdony falatozót és a jász- szentandrási Haladás Tsz szolnoki italmérését. Ezen felül még hét vendéglátó üzletben rendelték el az ital- mérés és a nyitvatartás idejének korlátozását. A rendőrkaoitány véleménye Miért volt szükség ezekre a radikális intézkedésekre? Erre kértünk választ Léder László őrnagytól, a Szolnok járási-városi Rendőrkapitányság vezetőjétől. — A vendéglátó üzletek vezetői, gazdái kényszerítettek bennünket arra, hogy az alkoholizmus elleni harcnak ezzel a radikális fegyverével éljünk, A közegészségügyi és kereskedelmi felügyelőséggel közösen júliusban rendeltük el az első nagyszabású ellenőrzési akciót. Tapasztalataink elkeserítőek voltak, de akkor szép szóval, figyelmeztetéssel. kisebb bírságolásokkal próbáltunk rendet teremteni. Felhívtuk az illetékesek figyelmét, számolják fel Szolnok rosszhírű italboltjait, hozzák rendbe a piszkos, egészségtelen kocsmákat, vessenek véget a súly csonkításoknak. árdrágításoknak. — Túlzás lenne azt mondani, hogy a figyelmeztetésnek nem volt eredménye. De gyökeres változásról nem beszélhetünk. Az ellenőrző bizottságok az elmúlt héten 52 szolnoki vendéglátó egységet jártak és néztek végig tüzetesen. Az eredmény ismert, pedig csak azokat az üzleteket zárattuk be, ahol a vendéglátás, s a munkavégzés minimális egészségügyi feltételei is hiányoztak, ahol az alkalmazottak fegyelme és morális magatartása már tűrhetetlenné vált — mondotta befejezésül a rendőrkapitányság vezetője. Az ellenőrző bizottság határozott magatartása, indokoltan radikális intézkedései — amelyeket lapunk több riportban és más cikkben már következetesen sürgetett —, a közvélemény messzemenő támogatására tarthatnak számot. Reméljük, hogy a Szolnokon megkezdődött nagyszabású, kérlelhetetlenül a társadalmi érdeket érvényesítő ellenőrzési akció tapasztalatai és a megtett intézkedések a megye más városaiban, községeiben is hasonlóan erélyes lépésekre ösztönzik az illetékes rendőri és tanácsi szerveket. KOVÁCS KATALIN Konyak csak úgy szemmértékre Radikális intézkedések sorozata Győztes községek Szászberekén csak az anyag kerül pénzbe A szászbereki tanácsházához vivő úton csak lépésben döcöghet a gépkocsi. Vastagon száll mögöttünk a por, a kerekek alatt pattog a szétszóródott kőtörmelék. Most még megnehezíti a bejutást Szászberekre, de hamarosan éppen közelebb hozza a községet a külvilághoz. — Körzetesítették az is- ^kólát — mondja Molnár Lajos tanácselnök. A felső tagozat Űjszászra került. Az AKÖV autóbusza viszont csak akkor viszi be a gyerekeket. ha megcsináljuk az utat. Nem volt más választás. belevá etünk. A társadalmi munkán kívül 450 ezer forintra lett volna szükség, volt 128 ezer forintunk. — Hogyan oldották meg? Cinkosan mosolyog. — Csinálják, ez a legfontosabb. Kaptunk hozzá segít- séeet. már csak 60—70 ezer hiányzik, de meglesz ez is. Szászhereknek 1090 lakosa van. Tavaly 604-en 598 ezer forint értékű munkát végeztek. — Melyek voltak a nagyobb tételek? — Felszedtünk és elszállítottunk 3,5 kilométer hosz- szú kisvasúti pályát 140 ezer forint értékben. Megjavítottuk az Alsó-Szászberekre vezető kövesutat. Ebben 312 ezer forintnyi társadalmi munka van. A többi a fák gallyazásából járdaépítésből, ároktisztításból ion össze. Nekünk igen sokat jelentett az együttműködés, elsősorban a Béke Tsz-szel, de más üzemekkel is. Bizony gyakran oda kell menni, hogy „Segítsetek már!” Többnyire azért segítenek. — Hogyan mozgósítják a lakosságot? — A tanácstagok és a nép- frontáktivák segítségével. A tanácstagok többsége választókerületében él. szoros kapcsolatban van a —, Mit terveznek erre az évre? A tanácselnök nagyot sóhajt. — Szeretnénk megvalósítani, amit a jelölőgyűléseken kértek az emberek. Alakult egy ideiglenes bizottság, rangsorolta a javaslatokat. Így alakult ki a ciklusprogram. Két buszvárótermet építünk. Pénzbe csak az anyag kerül, a többit a lakosság, meg az akkumulátorüzem egyik szocialista brigádja vállalta. A kisvasút sínéiből oszlopokat vágatunk, bekerítjük a sportpályát. — Társadalmi munkában? — Igen. A sportolók majd tréning előtt bemelegítésül árkot ásnak. Nevet. — Így lehet valamire jutni. Az az igazság, hogy talán egv kicsit sokat Is terveztünk. Ezt a programot évekre el lehetett volna nyújtani. De ha most sikerül mindent megcsinálni, biztos, hogy iövőre sem ülünk karba tett k‘s"rt. — Vége. — Bistey András \
