Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-31 / 255. szám
1978. október 81. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP % 3 % szocialista bugád a selejt ellen A Csepel Vas- és Fémművek Motorkerékpár Gyárában dolgozik a 29 tagú „Forgaty- tyúlengely” szocialista brigád, amelynek tagjai maguk ellenőrzik a minőséget. A brigád megalakulása óta szinte megszűnt a scicjt A tervgazdasági bizottság ütése Tisza ÜU ön jobb népesedéspolitika — több gyermek Az utóbbi napokban — amióta megjelent a Minisztertanács határozata a népesedéspolitikai feladatokról — társadalmi életünk minden fórumán gyakran szóba kerül demográfiai helyzetünk. A második világháború előtti években az élveszüle- tési arány hazánkban mintegy 20 ezrelék volt, majd — részben a háborús évek miatt szülés-kiesés „pótlásaként” — 21 ezrelék népszaporulat következett be az 1947—1950 közötti években. Ezután a születésszám csökkenni kezdett. A csökkenés — részben — az akkor bevezetett szigorú abortusztilalom hatására megállt, maid ugrásszerűen növekedett az élve születések száma és 1954-ben elérte a 23 ezreléket. Ezt követően, részben az 1956 júniusában megjelent úiabb abortuszrendelet — amely a tudatos anyaság alapián áll — érvénybelépése után a szjiletésszámcsökkenés folyamata nálunk a nemzetköziUj életvitel — Uj népesed si magit ar ás Hazánkban s.7. elmúlt húsz esztendőben forradalmi változások történtek mind társadalmi, mind gazdasági vonatkozásban, és ezek a változások népesedési átrétege- ződéssel jártak. A demográfusok szerint, ha valaki társadalmi osztályt vagy réteget változtat, nemcsak új életvitelt tanul, hanem új népesedési magatartást is: ha például fizikai munkásból szellemi dolgozóvá lesz, többnyire kisebb családot tervez. A mezőgazdaság szocialista átalakítása Szolnok megyében is együtt járt a falusi lakosságszám csökkenésével. A kisparaszti gazdaságban kellett a gyerek, mert munkaerőt jelentett, aki segít a földművelésben, az állatok ellátásában. A szövetkezeti gazdálkodással már nem fér össze a gyermek- munka. Természetes reagálás erre: az 1959—60-as években kimutathatóan csökkent a gyermekek száma a községekben. A falusi asszonyok elkezdték szabályozni a gyermekszülést, s míg korábban egy családban három-négyöt gyerek is volt, most átlagosan már csak egy-két gyerek van, Ia1< ás. kocái, A gyors és ezért sok gonddal járó : urbanizálódási folyamat sem maradt hatás nélkül a születésszámok alakulására A városi életmód, a kisebb méretű lakások, a túlzsúfolt bölcsődék, óvodák, iskolai napközik, a „kétmű- szakos iskolai rend”, a kevés játszótér, a sok gondot okozó helyi közlekedés mind negatív hatást gyakorolt. Ez is hozzájárult a családok — indokolt vagy indokolatlan — Óvatos gyermekvállalásához. Meg a helytelen gondolkodásmód: előbb legyen lakás Építkezések a megyeszékhelyen Tegnap a tiszasülyi Altami Gazdaságban tartotta ülését Soós Istvánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével a tanács tervgazdasági bizottsága. A tanácskozás tárgya, hogyan teljesíti a negyedik ötéves terv előírásait a megye élelmiszer- gazdasága. A napirend előadója Csorna János osztályvezető volt. előadását élénk vita követte. Megállapították, hogy már 1974- ben az ötéves terv több előírását teljesíteni fogja a megye élelmiszergazdasága. A megfelelő SZOT-határo- zatok egyértelműen rögzítik, hogy mik azok a tartalmi feladatok, amelyek a szak- szervezeti munkán belül a gazdasági építőmunkával, a marxista—leninista világnézet terjesztésével, a szocialista hazafisdg — és proletár internacionalizmus érzésének elmélyítésével, a dolgozók általános és szakmai műveltsége növelésével, valamint művészi ízlésének fejlesztésével függnek össze. Mindezt a szocialista embertípus kialakításának ösz- szetevőiként is felfoghatjuk. A cél tehát adott: a szocialista típusú ember kialakítása, Ennek egyik legfontosabb eszköze az értelemre és érzelemre ható nevelőmunfea, amelynek része az agitáció. A cél eléréséért folytatott munkában milyen lehetőségei vannak a szakszervezeteknek a megyében? A tanácsülés e)é terjesztett referátum megállapította, hogy a szakszervezeti mozgalom erőteljesebb fejlődésének kedvező politikai feltételei vannak. A megyei pártbizottság különböző határozatai érzékelhetően növelték a szakszervezeti szervek nevelő, agitációs és propaganda munkájának ereiét. Megfelelő feltételek teremtődtek a differenciált nevelőmunka kibontakozásához, ez eszközök felhasználásához. Hogyan élnek az adott lehetőségekkel a szakszervezetek? A tanácsülésen elhangzott jelentések és vélemények szerint általában jól. Az utóbbi években többet, tartalmasabban politizálnak a munkahelyeken az emberek, nőtt a közösség ügyei iránti érdeklődés. De a témakörben beterjesztett jelentés az A nyersanyag-termelés fejlődésével azonban nem tart lépést a feldolgozó- élelmiszeripar a megyében. Megvitatta a bizottság — dr. Lukács Pálnak, a KSH megyei igazgatójának előterjesztése alapján — a megye külterületi településeinek és tanyáinak helyzetét is. Állást foglalt abban, mi legyen e területek fejlesztésének módja. Végül a megyei tanács munkaügyi osztálya jelentése alapján a munkaerő ellátásról és a szakemberképzés teendőiről tanácskoztak. előző megállapítás után rögtön leszögezi, hogy: „Nem elszigetelt jelenség azonban, hogy az üzemi demokrácia fórumainak működése még formális, érdemi jelentősége a dolgozók véleményének, javaslatainak alig van. Gyakran előfordul, hogy már eldöntött kérdéseket tűznek napirendre, a tájékoztatás tudomásulvételére kárhoztatják a dolgozókat.” A politikai tömegmunka egyik követelménye, hogy segítse a nyílt, őszinte politikai légkör kialakítását, állapította meg a tanácskozás. Az összefüggések tehát Igen szerteágazóak, de szándék egyértelmű: tartalmas nevelőmunkával emelni a szakszervezeti tagság politikai-szakmai és általános műveltségét. Ez tulajdonképpen a tanácsülés vezérgondolata. A szóbeli beszámoló és a hozzászólók ennek a hosszantartó és bonyolult munkának módszereit elemezték, az eddigi eredményekre támaszkodva, a hibákon okulva. Széles horizontú, lényeglátó tanácskozás volt, mert teljességeben tisztázni igyekezett a „mit?, miért? és hogyan?” kérdéseit. A valóságos helyzet és a felismerés közötti erős logikai kapocsból következett mindaz. „Légvárak helyett a lehetőségekkel számoló, a célnak jól megfelelő, praktikus házakat— ezt írtam fel jegyzet- füzetembe a szóbeli jelentés meghallgatása után. A cél- tudatosság és a felelősség nem engedte hamis illúziókba kalandozni a tanácskozást. A „diagnosztika” és a „theráoia” egysége biztosítja a megállapítások és határozatok majdani eredtnényeöIli berendezés az a (ö di szénb áronén- ku atasbau A hazai szénhidrogén-kutatás fejlesztésére hozott kormányhatározat a berendezések korszerűsítését sürgette a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemnél is. A korszerű berendezéseket gyártó külföldi országokban végzett piackutatás eredményeként az osztrák Schöller-Eleck- mann cég által gyártott lyukbefejező berendezések vásárlását határozták el. Az új berendezést a Szeged 1. sz. fúrásponton szerelték fel, és az eddigi próbaüzemeltetés bizonyította, hogy a 26 millió forint értékű berendezés beváltotta a hozzáfűzött reményeket. ségét. vagyis: ahol megfelelő a munka, ott tovább kell lépni, ahol meg „baj van”, fel kell tárni az okokat és orvosolni kell. A mellébeszélés, a látszateredmények puffogtatása az érdemi munka helyett, — bűn lenne a dolgozókkal szemben. A tanácskozás nagy felelősségtudata szülte ezt az igaz megállapítást. A tanácsülés végül is tervezetet fogadott el a nevelés. az agitáció és a propaganda fejlesztésére. Csupán a tervezet fejezeteinek címét idézem: „I. Módszertani Ss tartalmi követelmények. II. Feladatok a propaganda munka továbbfejlesztésére. III. Feladatok az agitációs munka továbbfejlesztésére. IV. Növelni kell az önállóságot, fokozni a felelősséget.” Miért idéztem mindezt? Azért, hogy a címszavakból — „követelmények”, feladatok”, „továbbfejlesztés”, „felelősség” stb. — érzékelhetővé váljon, hogy a tervezet a társadalmi elvárások alapján készült. A határozattá emelkedett tervezet tömören meghatározza az irányelveket, s részletezi a feladatokat. A vitában felszólalók érdemi többsége ugyanezt tette. Minden tartalmasabb hozzászólásnak. a tényközlésen kívül, következtetése is volt, — amely már előremutatott. A „megajánlás” tehát jól sikerült. De mindez egyelőre csak nemes szándék. Az elgondolások várható hatás- mechanizmusa igen jónak ígérkezik de hát ez a határozat is csak eszköz — az emberformálás terve —. eredményesséee attól függ. hogyan használják. A tanácsülés felelősségtudatából arra következtethetünk, hogy a különböző szakszervezeti szervek igyekezetének meglesz a haszna. Vagyis: közelebb jutunk a célhoz.- ti Szolnokon, a József Attila úti 650 lakásos lakótelep építése jó ütemben halad. A Mátyás király úton és a Géza úton lebontották az énülő úi Kereskedelmi Szakközépiskola területén levő lakóházakat. A városközpontban szakaszosan ürítik ki a szanálásra kerülő áruházakat, boltokat. A legutóbb kiköltözött Üveg- és Porcelánbolt a Bútorüzletben kaoott átmenetileg üzlet- és raktárteret. Az új áruházak elkészítéséig gondot okoz az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjainak kiköltöztetése. de december végére, leg is tapasztalhatónál nagyobb mértékben felgyorsult. Az élveszületések arányszáma már abban az évben 19,6 ezrelékre csökkent, majd 1962-ben elérte mélypontját, a 13 ezreléket. A gyermek- gondozási segély és más intézkedések bevezetésének hatására — 1966 után — ez a szám valamelyest emelkedett, tavaly 14,7 ezrelék volt Nagyjából ezek a számok jellemzik Szolnok megyét is: 1971-ben az élveszületések arányszáma 15,3 ezrelék (jobb, mint az országos átlag), 1972-ben 14,8 ezrelék volt. Mit jelent ez a népesség természetes szaporodásában? — míg 1938-ban ez 7,5 ezrelék volt, addig 1955-ben 13.1, 1960-ban 5,2. 1970-ben 2,9 és tavaly 3,2 ezrelék Szolnok megyében. A népesedés alakulására sok ténvező hat: társadalmi, gazdasági, nem utolsósorban a tudati helyzet, a családtervezés színvonala, a társadalmi közszellem, a szokások. Hatással volt a születésszámra a vidék-iparosítása: a mezőgazdaságból — annak egyre nagyobb fokú gépesítésével — a munkaerő át- áramlott és áramlik az iparba. A nők munkába állása, a nők szakképzettségi színvonalának növekedése is közrejátszik abban, hogy a családok jelentős részében „hiányzik” a gyermek, vagy a több gyermek. A mezőgazdaságban dolgozó nők száma 1949-től 1970-ig mintegy felére csökkent a megyében, ugyanakkor az iparban foglalkoztatott lányok, asszonyok száma több mint tízszeresére nőtt. A kereskedelemben és az egyéb munkahelyeken ma lényegesen több nő dolgozik, mint férfi. Megváltozott a munkábaléoés- sel a dolgozó nő társadalmi helyzete, szerepe, tevékenysége. A dolgozó nők közül sokan nem, vagy csak egykét gyerek világrahozására vállalkoznak. (1949-ben Szolnok megyében 29 301 gyerek nélküli család élt, 1970-ben már 43.091, az összes családoknak több mint egyhar- mada.) — gyermek (ez valóban nagy gond, a lakáshelyzet alakulása fontos tényező, de nem kizárólagos oka a gyermektelenség- nek), azt be kell rendezni, aztán kocsira is jó lenne gyűjteni. A gyerek? — majd ezután. Nem egy értelmiségi foglalkozású család van, ahol kimondták: elég az egy gyerek! Sajnos, az az értelmiségi foglalkozású fiatal is így vélekedik manapság, akinek parasztasszony nagyanyja még öt-hat gyereket hozott a világra. Az alacsony születésszám a megállapodás értelmében, lebontják a pártház előtt már megkezdett éoület után következő, a Hősök teréig húzódó útsz-akasz ■‘■Házait és elárusító helységeket. Az épülő vízügyi irodaházon a homlokzat szerelését végzik, az irodaház, dekoratív alumínium burkolatot kap Az egyedi technológiával épülő Pelikán Szálló átadását melynek jelenleg a nevvedik szintién dolgoznak, 1974 végére ígérik a kivitelezők. Az Ady Endre úton épülő két OTP- és egy szövetkezeti tízemeletes ház építését kezdegyütt járt az abortuszok számának rohamos növekedésével. Figyelemre méltó adatok összehasonlításként: 1956-ban Szolnok megyében 10 198 gyermek született, az abortuszok száma 5 078 volt, ennek 62,5 százaléka művi vetélés. 1971-ben 6 491 gyermeknek adtak életet, az abortuszok száma 9400 volt, ennek 88,4 százaléka művi úton történt. Több mint hétezer férjes asszony mondott le az életet adás fájdalmasfenséges öröméről, közülük csaknem ezren olyanok, akiknek nincs gyermekük, s mintegy 2,5 ezren olyanok, akiknek egy gyermekük van. Nem e cikk feladata elemezni, milyen káros hatással van a nőre a művi terhességmegszakítás, de tény: nőtt a koraszülések, a kis súlyú, éretlen magzatok száma. Azt valljuk, a nőknek jogukban áll dönteni terhességük és szülésük időpontjáról, a születésszabályozás tudatos alkalmazásáról. A társadalom ehhez megteremti a törvényes szervezeti és anyagi feltételeket. De a terhességmegszakítás a születésszabályozásnak rossz és nem kívánatos eszköze. Int^7kedések a népesedési helyzet a vitására Mit jelent az alacsony születésszám? Ma egy családra nem egészen két gyerek jut, s ez nem elegendő — egy nemzedéken belül gém — a népesség utánpótlásához, a lakosság reprodukciójához. Ha a születésszám nem változik, akkor számíthatunk arra, hogy belátható időn belül az ország népességszáma csökkenni fog. A demográfusok számításai szerint Magyarországon a lakosság újratermeléséhez legalább 17 ezrelékes élveszületési arány- számra van szükség. Ezt úgy lehetne elérni, ha minden családban legalább kettő, minden másodikban három gyermek születne. Az elmondottakból indul ki a Minisztertánács határozata amikor a gyermekes családok fokozott támogatásáról intézkedik, de intézkedik a nők és a születendő gyermekek egészségének hatékonyabb megóvásáról is. Ide tartozik például a családi pótlék, gvermekeondozási és az anyasági segély növelése, a gyermekápolási táppénz kiterjesztése, a családok üdültetésének megszervezése, a több napos évi szabadság növekedés, nem utolsó sorban az egészségpolitikai rendelkezések sora. Három ágú intézkedéssorozattal siet a társadalom a termékenv korba lépő fiatalok, a már gyerekeket nevelő családok elé: anvaei-. gazdasági egészségpolitikai és tudatformáló tennivalók sokasága rajzolódik elénk a határozatból. Varga Viktória ték meg. Az első ház harmadik szintje készült el idáig. előreláthatólag jövő év véaén, a másik kettőt 1975 tavaszén. Illetve nyarán adták át ladiknak. Folyamatosán vérzik az Adv Endre útra tervezett Vfzüevi Szak- közéniskola területén levő házak bontását. Az elkezdett. száz evermek óvodai ellátását biztosító Zagyvaparti óvoda és az ezeradagos kon vb a 1974 őszére készül el. A Zagwa-oarti bölcsőde készítő*;«» befőzéséhez közeledik. Métr az idén. december vérén megtartják a műszaki átadást. Nagyobb önállósággal, felelősséggel Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Az ülés napirendjén — többek között — a szakszervezetek megyei szerveinek feladatai a nevelésben, az agitáció és propaganda fejlesztésében témakör szerepelt, amelynek anyagát Sándor József, az SZMT kulturális bizottságának vezetője terjesztette a tanács elé.
