Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

Mit tud Ön a polgári védelemről? Részlet a lakosság 15 órás polgári védelmi oktatására íródott kézi­könyvből: „A korszerű háború már nem korlátozódik egy-egy harctéri területre, hanem kiterjed a hadviselő felek területének egészére, melynek következtében a hátország egy esetleges háborúnak aktív részesévé vá­lik .. . Az ellenség a rendelkezésére álló összes eszközökkel és lehetősé­gekkel olyan helyzetet akar teremteni, hogy megtörje a lakosság erköl­csi, politikai ellenállását, pánikhangulatot keltsen, lerombolja a munka- fegyelmet és ezzel megakadályozza a termelés folyamatosságát. E tevé­kenység felbomlasztaná a közrendet, s így lehetetlenné tenné, hogy a hát­ország szervesen részt vegyen az ország aktív védelmében, mellyel gyön­gítenék a hadsereg erejét. A hátország lakosságának helyes vagy helyte­len magatártása, az erkölcsi és politikai helytállása nemcsak az egész társadalom, hanem az egyén szempontjából sem közömbös... a jogos védekezés szükségszerűen megköveteli, hogy mindenki ismerje meg a la­kosság helyes magatartásának szabályait az ország védelmének idején. Ezeknek ismeretében tudjon mind saját, mind hozzátartozói, munkatár­sai érdekében hasznosan cselekedni.” A lakosság 15 őrás polgári védelmi oktatása 1970-ben befejeződött. Mennyire élnek az emberekben manapság az ott szerzett ismeretek? Szükségesnek tartják-e, hogy a polgári védelem témájával rendszeresen foglalkozzanak? Többek között e kérdésekre kerestünk választ a követ­kező körinterjúnkban. Kérdéseinkre válaszoltak (A képek sorrendjében): Fekete Imre kunhegyesi cipész kisiparos; Mészáros Ferencné, a kende- resi növényvédő állomás pénztárosa; Harmati Tibor, a Szolnoki városi Tanács főelőadója; Tamás Sándorné, az újszászi Vegyesipari Szövetkezet dolgozója; Császár Imre törökszentmiklósi szabó kisiparos; Rédei József, a Szolnoki városi Tanács közegészségügyi ellenőre; Bobák Sándorné, a jászárokszállási Költségvetési Üzem gazdaságvezetője; Dugonics György, a jászfényszarui ÁFÉSZ főkönyvelője; Beszteri Mihályné és Csillik Lász- lóné jászberényi háziasszonyok; Silye Pálné, a tiszafüredi Háziipari Szö­vetkezet bedolgozója; Deák Ferencné tiszafüredi háziasszony; Ferencz Kornél, a mezőtúri újvárosi iskola tanára; dr. Szakács László, a mező­túri Vörös Október Tsz jogtanácsosa. Mit ért a polgári védelem alatt ? Fekete Imre Mészáros Ferencné Harmati Tibor Tamás Sándorné Császár Imre Rédei József Bobák Sándorné Fekete Imre: Békeidőben a pv felkészíti a lakosságot arra, hogy rendkívüli esetben ne érje váratla­nul egy ellenséges támadás. Harmati Tibor: A tudomány, a technika fejlődése magával hozza azt a kötelezettséget, hogy ismerjük a legújabb támadó fegyvereket, tudjuk az ellenük való védekezés módját. Tehát a polgári védelem feladata a hátországban olyan kö­rülményeket teremteni, hogy biz­tosítani tudjuk a hadseregnek az utánpótlást, és a lakosság ellátását. Tamás Sándorné: A polgári vé­delem alatt azt értem, ami az ál­lampolgárnak, a lakosságnak olyan honvédelmi kötelessége — egy eset­leges háború során —, amit nem a hadseregben teljesít, hanem mun­kahelyén, vagy lakóhelyén, mint polgári személy. Császár Imre: Én a polgári véde­lem alatt a lakosság riasztásának megszervezését értem. A második világháborúban is volt hasonló. A polgári védelem a közösség, az em­berek, az anyagi javak szervezett védelmét jelenti, szerves részét az ország védelmének. Bobák Sándorné: Ügy hallottam, hogy a légoltalom annak idején nem volt olyan magasszintű védel­mi mód, mint a polgári védelem. Az nem terjedt ki az egész ország­ra, csak a nagyobb településekre. A polgári védelem viszont kiterjed az egész ország lakosságára, feladata az egyéni és a kollektív védekezés megszervezése. Dugonics György: A korszerű fegyverek, korszerű védelmet igé­nyelnek. Ügy kell felkészíteni a la­kosságot, hogy képesek legyenek el­hárítani, vagy csökkenteni a kor­szerű támadó fegyverek hatásait. Ma már ismert, hogy egy esetleges Fekete Imre: Nagyon hasznos tá­jékoztatást adott, nagyon gyorsan teltek a téli esték. Olyan témákról hallottam, amikről előzőleg fogal­mam sem volt, például a vegyi, a biológiai fegyverekről. Csupán azt atomcsapást is túl lehet élni — ter­mészetesen nem a robbanás helyén, közvetlen környezetében —, ha az ember tudja, hogyan védekezzen a radioaktív kiszóródás ellen. Nos, e felkészítés az egyik tennivalója a polgári védelemnek. Beszteri Mihályné: Háború esetén a lakosság kitelepítésének meg­szervezése, az emberi élet, az anya­gi javak védelme. Csillik Lászlóné: Az ország la­kosságának felkészítése a támadó fegyverek hatása elleni védekezés­re. Deák Ferencné: Ügy készíteni fel a lakosságot egy rendkívüli idő­szakra, hogy ne legyen pánik, ha­nem mindenki tudja, mi a köteles­sége az emberek, állatok mentésé­ben. Hogy tudjam, mit kell csinál­nom, hogy óvjam a házam, a csa­ládom. Ferencz Kornél: A polgári véde­lem alapvető feladatát abban lá­tom, hogy már a békeidőszakban felkészítsük a lakosságot egy esetle­ges háborús konfliktus alatti meg­felelő magatartásra és az adott vi­szonyok közötti tevékenységre. Ép­pen ezért különös szerepe van már békeidőszakban elsősorban a poli­tikai, szakmai, erkölcsi felkészítés­nek. Dr. Szakács László: A légoltal­mat az 1964. évi egyes törvény vál­toztatta meg, nemcsak nevében, ha­nem alárendeltségében és szerveze­tében is. Amíg a légoltalom szerve­zetileg és felkészítésileg is csak az adott város helyi feladatainak meg­oldására volt hivatott, addig a pol­gári védelem sokkal szervezetebb, nagyobb létszámú egységeket képez ki úgy, hogy nagy távolságban is képes legyen feladatait ellátni, azaz a kívülről való mentést is meg tud­ja oldani. hiányolom, hogy nem volt szemlél­tető eszköz, amivel az előadásokat érdekesebbé, szemléletesebbé tehet­ték volna. Mészáros Ferencné: Én 1964-ben jártam ilyen oktatásra, akkor sok újat tanultam. Egészségőr vagyok a községben, hozzám az egészségügyi témák álltak közelebb. Nagyon jó­nak tartottam a foglalkozásokat, főleg azt, hogy sok szemléltető esz­közzel dolgoztak az előadók. Harmati Tibor: Szükséges volt a polgári védelmi tájékoztató oktatá­sok megtartása. Annak idején be­szélgettünk erről azokkal, akik ve­lem egy tanfolyamra jártak, ők is így vélekedtek. Tamás Sándorné: Az oktatást szükségesnek tartom, bár igaz, hogy több estét elvett tőlünk. Tudom, hogy a polgári védelemben ránk, nőkre is számítanak, de nekünk a gyerekek, a család miatt különösen nehéz az előadásokra eljárni. Császár Imre: Részt vettem ko­rábban a 10 órás, majd a 15 órás oktatáson is. Sok mindenre emlék­szem, amiről ott hallottam. Én kü­lönösképpen az elsősegélynyújtásra sepcializáltam magam, elsősorban az érdekelt. Mindkét tanfolyam jó volt. Dugonics György: Én a munkás­őrségben kaptam polgári védelmi kiképzést. Ha egy rendkívüli eset bekövetkezik, engem munkásőr szolgálatra behívnak, de a felesé­gem tudja, mit kell csinálni, mert ő volt ilyen oktatáson. Megnyugta­tó ezt tudni. Beszteri Mihályné: Szükséges volt megtanulni mindazt, amit az elő­adásokon hallottunk. Megtanultuk, hogy egy támadás esetén hogyan riasztják a lakosságot, megismer­tük az egyéni, és szükség-védőesz­közöket, azok használatát, az óvó­helyen tartózkodás szabályait. Meg­tanultuk, de azt kívánom, soha ne legyen rá szükség. Csillik Lászlóné: A családomnak is az volt a véleménye, hogy jó tá­jékoztatást kapunk a helyben fel­lelhető és végrehajtható védekezési lehetőségekről. Deák Ferencné: Volt néhány kü­lönösen jó előadás, amihez filmet is vetítettek, meg volt gyakorlati bemutató is. Az ott tanultakat fel- használhaja az ember a mindenna­pi életben. Ferencz Kornél: Helyesnek tar­tom a tömegfelvilágosító munka e formáját, de feltétlenül fontos len­ne ezt szervezettebb keretek között, korszerűbb szemléltető eszközök­kel olytatni. Dr. Szakács László: Részt vet­tem és igen jónak tartom, mivel ezen az előadássorozaton megis­merkedhettünk a tömegpusztító fegyverekkel és az ellenük való vé­dekezés lehetőségeivel. Ezen túl­menően megismerkedhettünk a vé­dőeszközökkel, azokkal a szükség­védőeszközökkel, amelyeket a sa­ját háztartásunkból is tudunk biz­tosítani veszély esetén. Mivel foglalkozott a 15 órás polgári védelmi oktatás ? Fekete Imre: A támadó, a tömeg- pusztító, a vegyi, a biológiai fegy­verek ismertetésével, azzal, hogy egy csapás után hogyan kell men­teni a lakosságot, mentesíteni em­bereket, anyagi javakat a fertőzés­től. Megtanultuk az élelem, az ivó­víz tárolásának szabályait, amit a mindennapi életben is hasznosítani tudunk. Mészáros Ferencné: Jól mondom? Ha békét akarsz, készülj a háború­ra. Ezért nagyon is összeegyeztethe- tőnek tartom, hogy békeidőben elő­adásokat hallottunk többek között a tűzvédelemmel kapcsolatos té­mákról. Az kell, hogy semmi se ér­je váratlanul az embert. Harmati Tibor: Ha jól emlék­szem, 5 témakör volt, minket leg­jobban az érdekelt, milyen legyen a lakosság magatartása atomfegy­verek alkalmazásakor. Tamás Sándorné: A sebkötözéstől a tűzoltásig mindennel. Háborúban megváltoznak az életkörülmények, rászorulunk egymás támogatására. De az elsősegélynyújtást azt béké­ben is, otthon és munkahelyen is alkalmazhatjuk. Sajnos, nálunk a szövetkezetben is történt egy halá­los baleset. A polgári védelmi ok­tatáson tanultak alapján tudtam, ha valakit áramütés ér, azonnal ki kell kapcsolni az áramot. Én vol­tam az, akinek ez eszébe jutott, én kapcsoltam ki az áramot, de saj­nos, a fiún már nem tudtunk se­gíteni. Szóval, mind jó dolog, amit ott tanult az ember, mindennek hasznát veheti. Császár Imre: Sok mindent meg­tanultunk. Például azt is, hogy amink otthon van, azok közül mit, hogyan hasznosíthatunk egy rend­kívüli esetben. Például az élelmi­szer megóvásához hogyan használ­juk fel a nylonzacskókat, elzárkó­zásnál a pokrócokat, fertőtlenítés­hez a klórmeszet. Dugonics György: Hallottam ar­ról, hogy miről volt szó az oktatá­son. Szerintem nagyszerű, hogy si­került egy téves nézetet tisztázni: azt, hogy egy atomtámadást nem lehet túlélni azoknak sem, akik a robbanástól sok kilométer távol­ságra vannak. Túl lehet élni, csak tudni kell, hogy mi a teendő. Is­merni kell például azt, hogy a szükségóvóhelyek mi ellen nyújta­nak védelmet. Beszteri Mihályné: Hallottunk például a szükséglégzésvédő eszkö­zökről, a bemutatottak alapján mi is el tudjuk azokat készíteni köt­szerből, vattából, háromszögletű Fekete Imre: A kérdés nagyon érdekes. A hadászatban napról napra forradalmi változások kö­vetkeznek be, szerintem éppen ezért, a polgári védelmi ismerete­ket is mindig tovább kell fejleszte­ni. Nemcsak előadásokra gondolok. A sajtóban és a televízióban is töb­bet kellene e témával foglalkozni. Például dr. Agy is foglalkozhatna ezzel a témával. Mészáros Ferencné: Kevés dolog­ra emlékezünk már vissza. Ne le­gyen szervezett előadássorozat, de olvassunk róla többet az újságok­ban, halljunk a rádióban, a televí­zióban. Ne pánikkeltésszerűen, de okosan, érvelőén. Harmati Tibor: Az ismeretszer­zés soha nem befejezett, mert a fejlődés az élet egyetlen területén sem áll meg. Szerintem 2-3 éven­ként szervezett továbbképzés szük­séges. Tamás Sándorné: Én az előadáso­kat szívesen hallgattam, de sokszor izgatott, mi van otthon a gyerekek­kel! Ha a továbbképzést a televízió műsorába beiktatnák, az adást so­kan megnéznék, olyanok is, akik többgyermekes anyák, és az okta­tás alól fel voltak mentve. Császár Imre: A jó pap is holtig tanul. Az ember beül egy presz- szóba egy órára munka után, egy kávéra. Szerintem időközönként egy órát nem kell sajnálni arra, hogy a polgári védelmi ismeretein­ket bővítsük. Aztán a televízió: én nem is hirdetném hogy pv-műsor lesz, csak reklám helyett, főműsor­időben 2-3 percet e témával foglal­koznék. Bobák Sándorné: Feltétlenül szükségesnek tartom azok számá­ra, akik eddig nem tanultak, hogy megszerezzék a pv-ismereteket. Szerintem a Néplap sűrűbben is megjelentethetné a polgári védel­mi mellékletét. Abban feldolgozva mindazt, ami a képzéshez, tovább­képzéshez szükséges. Így az ember­nek egy kis füzete lenne idővel a hasznos tudnivalókról. Dugonics György: Kell a tovább­képzés mindenki számára. Ezért a kendőből. Jó lenne azonban, ha központilag is el tudnák látni a családokat ilyen eszközökkkel, fő­képpen azokat az öregeket, akik már nem dolgoznak, akiknek már nehezükre esik ilyet csinálni. Csillik Lászlóné: Tanultunk a tá­madások túléléséhez felhasználható szükségeszközökről, önkéntelenül is számba vettük, nekünk mi van otthon, amit használni tudunk adott esetben. Először nekünk is van olyan helyiségünk, amely vé­delmet biztosít a radioaktív kiszó­ródás ellen. Silye Pálné: Tanultunk a lakos­ság riasztásának módszereiről, az elsötétítésről, az elsősegélynyújtás­ról, sőt azt is bemutatták, hogyan kell a gázálarcot használni, őszin­tén megmondom, ma már erre nem emlékszem, elfelejtettem. Deák Ferencné: Sok mindenről halottunk, engem legjobban az ér­dekelt, hogyan lehet az embere­ken elsősegélynyújtással segíteni. Ferencz Kornél: Sok érdekes tudnivalóról volt szó. A történelem azt igazolja, hogy a szocialista tár­sadalmi rend sem mondhat le sa­ját védelméről. A polgári védelem is ezt a célt szolgálja, már békés viszonyok között is. Utalhatok még arra a helyes álláspontra, amely feltétlenül szükségesnek tartja a honvédelmet, azzal együtt a polgári védelmet, amíg kapitalista környe­zet létezik. Dr. Szakács László: Hasznos, jó ismereteket adott különböző té­mákban a tájékoztató oktatás. Ezt feltétlenül szükségesnek tartom, mivel, ha a békét biztosítani akar­juk, minden területen így a polgá­ri védelemben is — felkészültnek kell lennünk. művelődési házak programjába is beiktatnék néhány vetítéssel egy­bekötött pv témájú előadást. A ta­nácsok költségvetésében is ilyen filmek vásárlására biztosítanék pénzt, mert az jelenleg nincs meg. Megjelentetnék leporellókat, ame­lyeken különböző hasznos tudniva­lókat adnak közre. Beszteri Mihályné: Többet fog­lalkoznék a gyerekekkel. Az ő pol­gári védelmi ismereteik bővítését az iskolai oktatásban oldanám meg. Ha ott a pv-felkészítés alapos, kö­rültekintő lenne, akkor később a felnőttekkel kevesebbet kellene foglalkozni. Csillik Lászlóné: A háziasszo­nyok, a nyugdíjasok polgári védel­mi felkészítésére is több gondot fordítanék. A sajtó sokat tudna eb­ben segíteni. A televízió is időkö­zönként felhívhatná a lakosság fi­gyelmét a pv-ismeretek felfrissíté­sére. Silye Pálné: Tovább kell tanulni, mert már csaknem elfelejtettük mindazt, amiről előadásokat tar­tottak nekünk. Nemcsak szervezett előadások megtartására gondolok. Több ilyen melléklet kellene a Néplapban, dé szívesen olvasnék e témáról például a Népszabadság­ban is. Deák Ferencné: Nem volt elég a tanulás, valamilyen formában to­vább kellene folytatni a lakosság kiképzését. Ferencz Kornél: Mint a mezőtúri 4. számú Általános Iskola honvé­delmi felelős tanára sem tekinthe­tem befejezettnek az e területen szerzett ismereteimet. Kevésnek tartom az általános iskolai honvé­delmi oktatás keretében a polgári védelem kérdéseire a tantervben biztosított óraszámot. Dr. Szakács László: Feltétlenül szükségesnek tartom a szerzett is­mereteim felfrissítését ismétlő jel­leggel, de ezzel egyidőben bővíté­sét is. A technika állandóan fejlő­dik, így a támadás és a védekezés elvei és módszerei is fejlődnek, változnak. Dugonics György Beszteri lYIihályné Csillik Lászlóné Silye Pálné Deák Ferencné Ferencz Kornél Dr. Szakács László Mi a véleménye az 1970-ben befejezett 15 órás polgári védelmi tájékoztató oktatásról ? A polgári védelem területén szerzett ismeretei alapján, befejezettnek tekinti-e saját továbbképzését ? Végezetül: minden megkérdezett hasznosnak, szükségesnek tartotta a lakosság pv-oktatását. Hogyan lesz ezután? Várjuk az országos szer­vek ez irányú intézkedését.

Next

/
Thumbnails
Contents