Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

A tanács és a polgári védelem A polgári védelem önvédelmi szervezeteinek feladatairól Az üzemekben, intézményekben, hivatalokban, állami gazdaságok­ban stb. (a továbbiakban: üzem) — figyelemmel a munkarendre — az üzem termelési jellegének megfe­lelően a következő önvédelmi al­egységek szervezhetők: — riasztó és elsötétítő alegység az üzem riasztó és tájékoztató rendszerének kiépítésére és működ­tetésére, a külső világító testek, az épületek, az ipari fények és jármű­vek stb. fényálcázására (elsötétíté­sére) ; — rendfenntartó alegység a kite­lepítés végrehajtásának biztosítá­sára, az anyagi javak őrzésére, az óvóhelyeken, illetve a kárterülete­ken a rend fenntartására; — kitelepítési alegység az üzemi dolgozók kitelepítésének megszer­vezésére, a kitelepítés végrehajtá­sában való közreműködésre; — az óvóhely alegység a kiépí­tett üzemi óvóhelyek készenlétének fenntartására, a szükségóvóhelyek létrehozására, az üzem doígozóinak életvédelmi létesítményekben való elhelyezésére, az óvóhelyen való tartózkodás ideje alatt a rend és fegyelem biztosítására, a belső bon­tással történő önmentés irányításá­ra, — műszaki-mentő alegység a tá­madások következményeinek csök­kentésére irányuló megelőző mű­szaki intézkedések végrehajtásá­ban, valamint a szükségóvóhelyek építésében való közreműködésre, a romok alatt és a betemetett óvóhe­lyeken levő dolgozók mentésére, a termelés újbóli beindítása érdeké­ben a legszükségesebb közmű, vagy egyéb helyreállítások végrehajtásá­ra, a közművek elzárására, szaka­szolására, közműsérülések kiiktatá­sára; — vegyi védelmi alegység a táma­dások következményeinek csökken­tésére irányuló megelőző RBV-in- tézkedések végrehajtásában való közreműködésre, a sugárzó vagy mérgező (biológiai) anyagokkal szennyezett (fertőzött) személyek, anyagok, élelmiszerkészletek, állat- állomány, növényzet, járművek, épületek stb. felderítésére és men­tesítésére (fertőtlenítésére), a men­tő munkában tevékenykedő alegy­ségek vegyi védelmének biztosítá­sára; — egészségügyi alegység a meg­előző közegészségügyi és járvány­ügyi feladatok megszervezésében és végrehajtásában való közreműkö­désre, a kitelepítés egészségügyi fel­adatainak ellátására, továbbá a tá­madás következtében megsérült személyek felkutatására, elsősegély­ben való részesítésére és a segély­helyre történő szállításra; — állat- és növényvédelmi alegy­ség az állatállomány, a mezőgazda- sági termékek (növényzet, takar­mány stb.) védelmére vonatkozó előzetes intézkedések végrehajtásá­ban való közreműködésre, a szeny- nyezett állatállomány, növényzet, takarmány stb. mentésére, mente­sítésére (fertőtlenítésére), az álla­tok kényszervágására és a növény­zet megsemmisítésére; — tűzvédelmi alegység a megelő­ző tűzvédelmi intézkedések végre­hajtásában való közreműködésre, a támadás következtében keletkezett tüzek terjedésének megakadályozá­sára, kisebb tüzek oltására, a mű­szaki és vegyi védelmi feladatok el­látásában való közreműködésre. Az önvédelmi szervezetek kere­tében a felsorolt szakalegységekből természetesen csak azokat célszerű megszer vezni, amelyek működteté­sére a polgári v édelmi feladatok — üzem területén történő — ellátásá­hoz szükség van. Azokban az üzemekben, ahol szakszolgálati alakulatok létrehozá­sára is sor került, a feladatok meg­felelő mérlegelésével össze kell han­golni a szakszolgálati alakulatok és önvédelmi alegységek szervezését. Törekedni kell a helyes szervezeti arányok (nagyságrend, létszám stb.) kialakítására. 2. rész Természetesen előfordulhat az is, hogy az üzem kis létszáma miatt nem tud megfelelő önvédelmi szer­vezeteket létrehozni, vagy éppen olyan jellegű polgári védelmi fel­adatai vannak, amelyek önvédelmi alegységek létrehozását nem indo­kolják. Ebben az esetben az önvé­delmi felelősi hálózat kiépítése cél­szerű, amelyben egy-egy szakfelelős (egészségügyi, vegyi védelmi, mű­szaki stb.) irányításával az üzem dolgozói — anélkül, hogy polgári védelmi szervezet tagjai lennének — polgári védelmi kötelezettségük alapján valósítják meg az üzem vé­delmével kapcsolatos feladatokat. Azokban az üzemekben pedig, ahol a dolgozók létszáma stb. miatt ön­védelmi szervezet, vagy felelősi há­lózat létrehozása nem biztosítható, az üzem dolgozóinak védelmét a la­kóterületre vonatkozó előírásoknak megfelelően kell biztosítani. Nem szükséges továbbá önvédel­mi alegységet létrehozni olyan fel­adatok ellátására, amelyeket az üzemben — jellegéből adódóan — szervezetten végeznek. Ennek meg­felelően például nem kell helyre­állító alegységet szervezni az erő­művek helyreállítási munkáinak ellátására, vagy egészségügyi alegy­ségeket az egészségügyi intézmé­nyekben. Az önvédelmi alegységek helyes szervezeti arányait az. üzem tevé­kenységével és sajátos helyzetével összefüggő feladatok határozzák meg. A feladatok fontosságát mér­legelve például erősebb tűzvédelmi alegységeket kell szervezni ott, ahol az üzem tűzveszélyes, vagy ahol a várható csapás tűzhatása még érvé­nyesülhet. Különös figyelmet kell fordítani az önvédelmi szervezetek megfelelő szakalegységeinek létre­hozására azokban az üzemekben, pályaudvarokon, repülőtereken, áruházakban stb., ahol a dolgozók védelmén kívül az adott időpontban ott-tartózkodó tömegek védelmét és mentését is biztosítani kell. , Az önvédelmi szervezet személyi állományát — a 6 1964. (II. 21.) Korm. számú rendelet 2. §-a alap­ján — elsősorban a polgári védel­mi kötelezettség alatt álló, szakszol­gálatra ki nem jelölt dolgozók be­vonásával kell biztosítani. A sze­mélyek kiválasztásánál figyelembe kell vermi képzettségüket és képes­ségüket; ennek megfelelően kell őket a különböző szakalegységekbe beosztani. Az önvédelmi szervezetek létre­hozásáért, felkészítéséért, működte­téséért a felügyeletet ellátó minisz­ter (országos hatáskörű szerv ve­zetője), illetve a tanács elnökének utasítása alapján az üzem igazgató­ja felelős. Az igazgató tevékenysé­gét — mint az üzem polgári védel­mi parancsnoka — parancsnokság útján látja el. A parancsnokság tagjait az üzem vezető beosztású dolgozóiból, vagy más erre alkal­mas személyekből kell kijelölni. Az A fegyveres erők napja alkalmá­ból negyvenen kaptak Honvédelmi Érdemérmet az eredményes polgári védelmi munkájukért. Közöttük volt Honti László és Lévai Béla is. Mindkettőjüket a 20 éves munká­jukért tüntették ki. *** Honti László már 33 éve a szol­noki városi tanács dolgozója, a pia­ci intézmények vezetője. — Szinte még gyermek voltam, amikor eljegyeztem magam a lég­oltalmi munkával. Először a légol­talmi központban rádiósként dol­goztam. Majd 1955-ben bekapcso­lódtam a szakszolgálati állomány munkájába is. Mivel már akkor is élelmiszerekkel dolgoztam, az élel­mezési szakszolgálatba jelentkez­tem, amelynek húsz éve a parancs­noka is vagyok. Nagyon szeretem ezf a munkát, mert tudom, hogy amit csinálok, azt emberek védel­mében teszem. A szakszolgálaton üzemi polgári védelmi parancsnok­ság feladata, hogy az üzemre háruló polgári védelmi feladatok el­látása keretében létrehozza a szak- szolgálati alakulatokat és önvédel­mi szervezeteket. Az önvédelmi szervezetek irányí­tása — a szervezet rendeltetésszerű tevékenységéből adódóan — eltér a szakszolgálati alakulatokétól. A korábbi évek gyakorlatától el­térően az önvédelmi szervezeteknél megszűnt az államigazgatási polgá­ri védelmi szervek közvetlen irá­nyítása. Az önvédelmi alegységek létrehozásával, felkészítésével, va­lamint működtetésével kapcsolatos feladatok — a felügyeletet ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) rendelkezéseinek megfe­lelően — az üzem vezetőjére hárul­nak. Természetesen ez az irányítási rend a továbbiakban sem zárja ki a polgári védelem államigazgatási szerveinek az üzemi önvédelmi szervezetekre gyakorolt hatósági jogkörét, amely elsősorban ellenőr­zések keretében valósul meg. Ebből adódóan íz önvédelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével kapcsolatos intézkedések végrehaj­tásának ellenőrzésére — a felügye­letet ellátó szerv mellett — az ál­lamigazgatás területileg illetékes polgári védelmi szervének vezetője, vagy az általa megbízott személy továbbra is jogosult. Ez azonban nem csökkentheti az üzem vezetői­nek jogát és felelősségét az üzemi önvédelmi szervezetek létrehozásá­ban, felkészítésében és esetleges működtetésében. Ezek az ellenőrzé­sek elsősorban arra irányulnak, hogy a védelem követelményeinek egységes érvényesítése érdekében megfelelő tanácsokkal segítsék az üzem vezetőjének felelősségteljes munkáját. Az önvédelmi alegységek létre­hozására, korszerű továbbfejleszté­sére vonatkozó rendelkezések szük­ségszerűsége és célszerűsége nem vitatható. A polgári védelemmel kapcsolatos rendelkezések ugyanis számos feladatot rónak az üzemek­re, amelyek megvalósításáért az üzem vezetői a felelősek. Ezek a feladatok, amelyek az üzem rend­kívüli viszonyok közötti tevékeny­ségének biztosítására, dolgozói kol-- lektív védelmének megvalósítására irányulnak, többségükben csak megfelelő szervezettel valósíthatók meg. Éppen ezért megfelelő szak­alegységek létrehozására van szük­ség, amelyek e feladatok ellátását biztosítják. Bár az önvédelem a tá­madófegyverek elleni védelem ha­gyományos szervezete, új tartalom­mal és szervezeti formával feltét­lenül alkalmas, sőt nélkülözhetet­len a kollektív védelem feltételei­nek megteremtésével és az önmen­téssel kapcsolatos feladatok megva­lósításában. Dr. Kevés István keresztül fontos feladatokat válla­lok, hiszen a parancsnok felelős a fiatalok kiképzéséért, felkészítésé­ért, neki kell irányítani a munká­jukat. Én is minden évben tovább­képzésen veszek részt, hogy meg­ismerjem a legújabb technikai vív­mányokat. — Munkahelyén, magánéletében hogyan tudja alkalmazni a polgári védelmi ismereteit? — A mindennapos munkámban és a magánéletemben is fel tudom használni ezeket az ismereteket. Olyan dolgokkal ismerkedem meg többek között, mint az élelmisze­rek kezelése, tartósítása. Én ezt a munkát még nagyon sokáig szeret­ném becsülettel és jól végezni. Az állami szervező, igazgatási munka eredményeségének és haté­konyságának fokozásában kiemel­kedő helyet foglal el a tanácsrend­szer 1971. évben végrehajtott re­formja, és az annak alapján beve­zetett nagyszámú szervezeti, hatás­köri és működési változás. A tanácsrendszer reformja ter­mészetesen kihat az álamigazgatás különböző ágazataira, és érinti — többek között — a honvédelmi igazgatást, illetve azon belül a pol­gári védelmi igazgatást (alágazatot) is. A honvédelmi törvény rendelke­zései közül feltétlenül alapvetőnek kell nyilvánítani a tanácsszervek — mint polgári szervek tekinteté­ben — az általános polgári védelmi jog- és hatáskörnek, feladatkörnek meghatározását tartalmazó rendel­kezést (79. §). E törvényi rendelké- zés szerint a tanácsnál (a törvény szövege szerint: a tanács végrehaj­tó bizottságánál) működő polgári védelmi szerv feladata ... az állam- igazgatási terület, a lakóházak, va­lamint a tanács végrehajtó bizott­sága alá rendelt üzemek, intézmé­nyek, hivatalok polgári védelmi szervezése, irányítása és ellenőrzé­se, továbbá a tanács végrehajtó bi­zottsága alá nem tartozó üzemek polgári védelmének közvetlen el­lenőrzése. Hasonló rendelkezést tar­talmaz a területi igazgatási egysé­gek tanácsszervének vezetőjét (ta­nácselnököt) illetőért a polgári vé­delemről szóló 2002 1966. (I. 23.) Korm. sz. határozat és több más jogszabály is. A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény — a megalkotásának ide­jét tekintve — mintegy a korábban keletkezett, eddig említett polgári védelmi vonatkozású, tehát külön jogszabályokban foglalt rendelkezé­seket summázta a tanács, mint vá­lasztott testületi szerv tekintetében akkor, amikor a tanács általános fel­adatairól és hatásköréről szólva (ta­nácstörvény 9. § [1] bek.) — töb­bek között — kimondja, hogy a ta­nács tevékenysége során „részt vesz a honvédelmi feladatok ellátásá­ban”. E kifejezetten honvédelmi — és ezáltal polgári védelmi — tar­talmú rendelkezésen felül azonban más rendelkezések is tartalmaznak közvetve a tanács, mint testületi szerv tekintetében általános hon­védelmi (polgári védelmi) vonat­kozású feladat-, illetőleg hatáskört. Az említett rendelkezés többek között kimondja azt is, hogy a ta­nács tevékenysége során gondosko­dik a központi álami célkitűzések megvalósításáról (c pont), biztosít­ja az államigazgatási feladatokat (ilyenek a polgári védelmi felada­tok is) végrehajtását (d pont), szer­vezi a lakosság közvetlen és állan­dó részvételét a tanácsi feladatok megoldásában, amelyek között a konkrét polgári védelmi feladatok — a hatályos ügykörjegyzékek sze­rint — több tanácsi szakigazgatási területen részleteződnek (f pont). A tanácstörvény ugyanis a taná­csok szervezetére és működésére vonatkozóan csak a legfontosabb rendelkezéseket tartalmazza, és a tanácsokra bízza, hogy a tanácstör­vény, a törvény végrehajtási ren­deleté, valamint a Minisztertanács által kibocsátandó irányelvek alap­ján tanácsrendeletbe foglalva ma­guk dolgozzák ki és határozzák Lévai Béla, a szolnoki újvárosi iskola pedagógusa. — Én is veteránnak számítok már a polgári védelmi munkában. Húsz éve, amikor ezt a munkát kezdtem, az első foglalkozásokat öreg néniknek, bácsiknak tartottuk. Kellett néhány év, mire a fiatalab­bak is rádöbbentek ennek a mun­kának a jelentőségére. A polgári védelemmel szemben nem lehet senki közömbös. — Milyen feladatai voltak a húsz év alatt? — Sokféle munkával, feladatttal bíztak meg. Az egyik legjelentősebb az volt, amikor az atomvédelmi ki­képzést vezettem. Most az iskolá­ban, ahol tanítok, én vagyok a hon­meg működési szabályzatukat. Az említett rendelkezéseknek megfele­lően megalkotott tanácsrendeletek pedig rendszerint rendelkeznek is a honvédelem (polgári védelem) egyes kérdéseiről. További kapcsolatát jelenti a ta­nácsnak, mint választott testületi szervnek a polgári védelemmel az. hogy saját kezdeményezésben a ta­nács testületi ülésén is foglalkozott a terület, illetve a település idősze­rű polgári védelmi kérdéseivel, esetleg a polgári védelem helyzeté­nek átfogó értékelésével, fejleszté­sének időszerű feladataival. A tanács egyik alapvető jogaként rögzíti a tanácstörvény azt a jogo­sultságot is, hogy a tanácstagok többségének szavazatával — a ma- gasabbszintű jogszabályok keretei között — tanácsrendeletet alkothat, tehát jogszabályt hozhat létre. Ez a jogosultság — bár ez ideig a polgá­ri védelem vonatkozásában megva­lósítására általában még nem ke­rült sor — a polgári védelem szem­pontjából rendkívüli helyzetben, mégis mind békeviszonyok között (árvíz, földrengés stb.), mind há­ború esetén (atomcsapás) jelentős lehet. A polgári védelemnek ugyan­is a védekezés, mentés, mentesítés ellátása érdekében számos olyan feladata lehet, amely csakis a ta­nács említett jogkörében szabályoz­ható a működési (illetékességi) te­rület sajátosságainak figyelembe­vételével megfelelően. A tanács általános feladat-, ille­tőleg hatásköre nem volna azonban teljes, a más szervekkel, illetőleg szervezetekkel való kapcsolattartás, főképpen együttműködés, továbbá az említettek tevékenységét is érin­tő koordinációs munka megemlíté­se nélkül. Minthogy a polgári védelemben a tanácsszerveknek alárendelt és alá nem rendelt gazdálkodó, szol­gáltató stb. szervek, a tömegszer­vezetek stb. egyaránt érintettek, a törvény ide vonatkozó általános ér­vényű rendelkezései a polgári vé­delem konkrét intézkedéseivel kap­csolatosan széles körben realizá­lódhatnak ... A polgári védelem különböző szakterületei — egészség- ügyi, műszaki-mentő, élelmezési, vegyi védelmi, állat- és növényvé­delmi stb. szakvonal — az ágazati, vagy ágazatközi fejlesztő, szervező tevékenység összehangolásával elő­mozdíthatják a honvédelmi igazga­tásban, annak polgári védelmi al- ágazatában különösen jelentős, egyes vonatkozásokban törvénysze­rűen szükséges és nélkülözhetetlen centrális elgondolások és célok megvalósítását. Az eddigiekből — bár azok ko­rántsem felelnek meg a honvédel­mi (polgári védelmi) szempontból a teljesség igényének — egyértel­műen megállapítható, hogy a taná­csok békés szocialista építőmunka mellett a védelmi funkció ellátásá­ban is fontos szerepet töltenek be. Ez a szerepük — ha a szükség úgy kívánja — a kiépült jogi alapokon továbbfokozható. Ez a helyzet és le­hetőség a védelmi funkciót, ennek keretében a polgári védelmet te­kintve is egyértelműen igazolja a tanácsok alapintézmény voltát álla­mi, gazdasági és társadalmi rend­szerünkben. Dr. Szalai László védelmi felelős. A gyerekek köré­ben megszerveztem a honvédelmi szakaszt. Szerintem ez nagyon je­lentős, mert fiatal korban kell meg­ismertetni velük a polgári védelmi feladatokat. Ügy érzem, hogy az is­kolánkból kikerülő gyerekek mun­kahelyükön is szívesen tevékeny­kednek majd ezen a téren is. Ez az út, amelyet három évvel ezelőtt el­indítottunk, jól biztosítja majd a szakszolgálat szervezett utánpótlá­sát. — Meddig szeretne a polgári vé­delemben dolgozni? — Nagyon-nagyon sokáig. Az a szándékom, hogy ha befejezem a tanítást és nyugdíjas leszek, még akkor is dolgozni fogok. Elsősorban akkor, ha a munkámra másoknak is szüksége van. Aki ezt a munkát szívvel-lélekkel végzi, az nem tud­ja itthagyni egyik napról a másik­ra. Ügy érzem, engem szeretnek, megbecsülnek, a munkámat elis­merik. Számomra ez a legfonto­sabb. Húsz éve a polgári védelemben

Next

/
Thumbnails
Contents