Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

A tanács

és a polgári védelem

A polgári védelem önvédelmi szervezeteinek feladatairól

Az üzemekben, intézményekben, hivatalokban, állami gazdaságokban stb. (a továbbiakban: üzem) — figyelemmel a munkarendre — az üzem termelési jellegének megfelelően a következő önvédelmi alegységek szervezhetők:

— riasztó és elsötétítő alegység az üzem riasztó és tájékoztató rendszerének kiépítésére és működtetésére, a külső világító testek, az épületek, az ipari fények és járművek stb. fényálcázására (elsötétítésére) ;

— rendfenntartó alegység a kitelepítés végrehajtásának biztosítására, az anyagi javak őrzésére, az óvóhelyeken, illetve a kárterületeken a rend fenntartására;

— kitelepítési alegység az üzemi dolgozók kitelepítésének megszervezésére, a kitelepítés végrehajtásában való közreműködésre;

— az óvóhely alegység a kiépített üzemi óvóhelyek készenlétének fenntartására, a szükségóvóhelyek létrehozására, az üzem doígozóinak életvédelmi létesítményekben való elhelyezésére, az óvóhelyen való tartózkodás ideje alatt a rend és fegyelem biztosítására, a belső bontással történő önmentés irányítására,

— műszaki-mentő alegység a támadások következményeinek csökkentésére irányuló megelőző műszaki intézkedések végrehajtásában, valamint a szükségóvóhelyek építésében való közreműködésre, a romok alatt és a betemetett óvóhelyeken levő dolgozók mentésére, a termelés újbóli beindítása érdekében a legszükségesebb közmű, vagy egyéb helyreállítások végrehajtására, a közművek elzárására, szakaszolására, közműsérülések kiiktatására;

— vegyi védelmi alegység a támadások következményeinek csökkentésére irányuló megelőző RBV-in- tézkedések végrehajtásában való közreműködésre, a sugárzó vagy mérgező (biológiai) anyagokkal szennyezett (fertőzött) személyek, anyagok, élelmiszerkészletek, állat- állomány, növényzet, járművek, épületek stb. felderítésére és mentesítésére (fertőtlenítésére), a mentő munkában tevékenykedő alegységek vegyi védelmének biztosítására;

— egészségügyi alegység a megelőző közegészségügyi és járványügyi feladatok megszervezésében és végrehajtásában való közreműködésre, a kitelepítés egészségügyi feladatainak ellátására, továbbá a támadás következtében megsérült személyek felkutatására, elsősegélyben való részesítésére és a segélyhelyre történő szállításra;

— állat- és növényvédelmi alegység az állatállomány, a mezőgazda- sági termékek (növényzet, takarmány stb.) védelmére vonatkozó előzetes intézkedések végrehajtásában való közreműködésre, a szeny- nyezett állatállomány, növényzet, takarmány stb. mentésére, mentesítésére (fertőtlenítésére), az állatok kényszervágására és a növényzet megsemmisítésére;

— tűzvédelmi alegység a megelőző tűzvédelmi intézkedések végrehajtásában való közreműködésre, a támadás következtében keletkezett tüzek terjedésének megakadályozására, kisebb tüzek oltására, a műszaki és vegyi védelmi feladatok ellátásában való közreműködésre.

Az önvédelmi szervezetek keretében a felsorolt szakalegységekből természetesen csak azokat célszerű megszer vezni, amelyek működtetésére a polgári v édelmi feladatok — üzem területén történő — ellátásához szükség van.

Azokban az üzemekben, ahol szakszolgálati alakulatok létrehozására is sor került, a feladatok megfelelő mérlegelésével össze kell hangolni a szakszolgálati alakulatok és önvédelmi alegységek szervezését. Törekedni kell a helyes szervezeti arányok (nagyságrend, létszám stb.) kialakítására.

2. rész

Természetesen előfordulhat az is, hogy az üzem kis létszáma miatt nem tud megfelelő önvédelmi szervezeteket létrehozni, vagy éppen olyan jellegű polgári védelmi feladatai vannak, amelyek önvédelmi alegységek létrehozását nem indokolják. Ebben az esetben az önvédelmi felelősi hálózat kiépítése célszerű, amelyben egy-egy szakfelelős (egészségügyi, vegyi védelmi, műszaki stb.) irányításával az üzem dolgozói — anélkül, hogy polgári védelmi szervezet tagjai lennének — polgári védelmi kötelezettségük alapján valósítják meg az üzem védelmével kapcsolatos feladatokat. Azokban az üzemekben pedig, ahol a dolgozók létszáma stb. miatt önvédelmi szervezet, vagy felelősi hálózat létrehozása nem biztosítható, az üzem dolgozóinak védelmét a lakóterületre vonatkozó előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

Nem szükséges továbbá önvédelmi alegységet létrehozni olyan feladatok ellátására, amelyeket az üzemben — jellegéből adódóan — szervezetten végeznek. Ennek megfelelően például nem kell helyreállító alegységet szervezni az erőművek helyreállítási munkáinak ellátására, vagy egészségügyi alegységeket az egészségügyi intézményekben.

Az önvédelmi alegységek helyes szervezeti arányait az. üzem tevékenységével és sajátos helyzetével összefüggő feladatok határozzák meg. A feladatok fontosságát mérlegelve például erősebb tűzvédelmi alegységeket kell szervezni ott, ahol az üzem tűzveszélyes, vagy ahol a várható csapás tűzhatása még érvényesülhet. Különös figyelmet kell fordítani az önvédelmi szervezetek megfelelő szakalegységeinek létrehozására azokban az üzemekben, pályaudvarokon, repülőtereken, áruházakban stb., ahol a dolgozók védelmén kívül az adott időpontban ott-tartózkodó tömegek védelmét és mentését is biztosítani kell. ,

Az önvédelmi szervezet személyi állományát — a 6 1964. (II. 21.) Korm. számú rendelet 2. §-a alapján — elsősorban a polgári védelmi kötelezettség alatt álló, szakszolgálatra ki nem jelölt dolgozók bevonásával kell biztosítani. A személyek kiválasztásánál figyelembe kell vermi képzettségüket és képességüket; ennek megfelelően kell őket a különböző szakalegységekbe beosztani.

Az önvédelmi szervezetek létrehozásáért, felkészítéséért, működtetéséért a felügyeletet ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), illetve a tanács elnökének utasítása alapján az üzem igazgatója felelős. Az igazgató tevékenységét — mint az üzem polgári védelmi parancsnoka — parancsnokság útján látja el. A parancsnokság tagjait az üzem vezető beosztású dolgozóiból, vagy más erre alkalmas személyekből kell kijelölni. Az

A fegyveres erők napja alkalmából negyvenen kaptak Honvédelmi Érdemérmet az eredményes polgári védelmi munkájukért. Közöttük volt Honti László és Lévai Béla is. Mindkettőjüket a 20 éves munkájukért tüntették ki.

***

Honti László már 33 éve a szolnoki városi tanács dolgozója, a piaci intézmények vezetője.

— Szinte még gyermek voltam, amikor eljegyeztem magam a légoltalmi munkával. Először a légoltalmi központban rádiósként dolgoztam. Majd 1955-ben bekapcsolódtam a szakszolgálati állomány munkájába is. Mivel már akkor is élelmiszerekkel dolgoztam, az élelmezési szakszolgálatba jelentkeztem, amelynek húsz éve a parancsnoka is vagyok. Nagyon szeretem ezf a munkát, mert tudom, hogy amit csinálok, azt emberek védelmében teszem. A szakszolgálaton

üzemi polgári védelmi parancsnokság feladata, hogy az üzemre háruló polgári védelmi feladatok ellátása keretében létrehozza a szak- szolgálati alakulatokat és önvédelmi szervezeteket.

Az önvédelmi szervezetek irányítása — a szervezet rendeltetésszerű tevékenységéből adódóan — eltér a szakszolgálati alakulatokétól.

A korábbi évek gyakorlatától eltérően az önvédelmi szervezeteknél megszűnt az államigazgatási polgári védelmi szervek közvetlen irányítása. Az önvédelmi alegységek létrehozásával, felkészítésével, valamint működtetésével kapcsolatos feladatok — a felügyeletet ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) rendelkezéseinek megfelelően — az üzem vezetőjére hárulnak.

Természetesen ez az irányítási rend a továbbiakban sem zárja ki a polgári védelem államigazgatási szerveinek az üzemi önvédelmi szervezetekre gyakorolt hatósági jogkörét, amely elsősorban ellenőrzések keretében valósul meg. Ebből adódóan íz önvédelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével kapcsolatos intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére — a felügyeletet ellátó szerv mellett — az államigazgatás területileg illetékes polgári védelmi szervének vezetője, vagy az általa megbízott személy továbbra is jogosult. Ez azonban nem csökkentheti az üzem vezetőinek jogát és felelősségét az üzemi önvédelmi szervezetek létrehozásában, felkészítésében és esetleges működtetésében. Ezek az ellenőrzések elsősorban arra irányulnak, hogy a védelem követelményeinek egységes érvényesítése érdekében megfelelő tanácsokkal segítsék az üzem vezetőjének felelősségteljes munkáját.

Az önvédelmi alegységek létrehozására, korszerű továbbfejlesztésére vonatkozó rendelkezések szükségszerűsége és célszerűsége nem vitatható. A polgári védelemmel kapcsolatos rendelkezések ugyanis számos feladatot rónak az üzemekre, amelyek megvalósításáért az üzem vezetői a felelősek. Ezek a feladatok, amelyek az üzem rendkívüli viszonyok közötti tevékenységének biztosítására, dolgozói kol-- lektív védelmének megvalósítására irányulnak, többségükben csak megfelelő szervezettel valósíthatók meg. Éppen ezért megfelelő szakalegységek létrehozására van szükség, amelyek e feladatok ellátását biztosítják. Bár az önvédelem a támadófegyverek elleni védelem hagyományos szervezete, új tartalommal és szervezeti formával feltétlenül alkalmas, sőt nélkülözhetetlen a kollektív védelem feltételeinek megteremtésével és az önmentéssel kapcsolatos feladatok megvalósításában.

Dr. Kevés István

keresztül fontos feladatokat vállalok, hiszen a parancsnok felelős a fiatalok kiképzéséért, felkészítéséért, neki kell irányítani a munkájukat. Én is minden évben továbbképzésen veszek részt, hogy megismerjem a legújabb technikai vívmányokat.

— Munkahelyén, magánéletében hogyan tudja alkalmazni a polgári védelmi ismereteit?

— A mindennapos munkámban és a magánéletemben is fel tudom használni ezeket az ismereteket. Olyan dolgokkal ismerkedem meg többek között, mint az élelmiszerek kezelése, tartósítása. Én ezt a munkát még nagyon sokáig szeretném becsülettel és jól végezni.

Az állami szervező, igazgatási munka eredményeségének és hatékonyságának fokozásában kiemelkedő helyet foglal el a tanácsrendszer 1971. évben végrehajtott reformja, és az annak alapján bevezetett nagyszámú szervezeti, hatásköri és működési változás.

A tanácsrendszer reformja természetesen kihat az álamigazgatás különböző ágazataira, és érinti — többek között — a honvédelmi igazgatást, illetve azon belül a polgári védelmi igazgatást (alágazatot) is.

A honvédelmi törvény rendelkezései közül feltétlenül alapvetőnek kell nyilvánítani a tanácsszervek

— mint polgári szervek tekintetében — az általános polgári védelmi jog- és hatáskörnek, feladatkörnek meghatározását tartalmazó rendelkezést (79. §). E törvényi rendelké- zés szerint a tanácsnál (a törvény szövege szerint: a tanács végrehajtó bizottságánál) működő polgári védelmi szerv feladata ... az állam- igazgatási terület, a lakóházak, valamint a tanács végrehajtó bizottsága alá rendelt üzemek, intézmények, hivatalok polgári védelmi szervezése, irányítása és ellenőrzése, továbbá a tanács végrehajtó bizottsága alá nem tartozó üzemek polgári védelmének közvetlen ellenőrzése. Hasonló rendelkezést tartalmaz a területi igazgatási egységek tanácsszervének vezetőjét (tanácselnököt) illetőért a polgári védelemről szóló 2002 1966. (I. 23.) Korm. sz. határozat és több más jogszabály is.

A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény — a megalkotásának idejét tekintve — mintegy a korábban keletkezett, eddig említett polgári védelmi vonatkozású, tehát külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseket summázta a tanács, mint választott testületi szerv tekintetében akkor, amikor a tanács általános feladatairól és hatásköréről szólva (tanácstörvény 9. § [1] bek.) — többek között — kimondja, hogy a tanács tevékenysége során „részt vesz a honvédelmi feladatok ellátásában”. E kifejezetten honvédelmi — és ezáltal polgári védelmi — tartalmú rendelkezésen felül azonban más rendelkezések is tartalmaznak közvetve a tanács, mint testületi szerv tekintetében általános honvédelmi (polgári védelmi) vonatkozású feladat-, illetőleg hatáskört.

Az említett rendelkezés többek között kimondja azt is, hogy a tanács tevékenysége során gondoskodik a központi álami célkitűzések megvalósításáról (c pont), biztosítja az államigazgatási feladatokat (ilyenek a polgári védelmi feladatok is) végrehajtását (d pont), szervezi a lakosság közvetlen és állandó részvételét a tanácsi feladatok megoldásában, amelyek között a konkrét polgári védelmi feladatok

— a hatályos ügykörjegyzékek szerint — több tanácsi szakigazgatási területen részleteződnek (f pont).

A tanácstörvény ugyanis a tanácsok szervezetére és működésére vonatkozóan csak a legfontosabb rendelkezéseket tartalmazza, és a tanácsokra bízza, hogy a tanácstörvény, a törvény végrehajtási rendeleté, valamint a Minisztertanács által kibocsátandó irányelvek alapján tanácsrendeletbe foglalva maguk dolgozzák ki és határozzák

Lévai Béla, a szolnoki újvárosi iskola pedagógusa.

— Én is veteránnak számítok már a polgári védelmi munkában. Húsz éve, amikor ezt a munkát kezdtem, az első foglalkozásokat öreg néniknek, bácsiknak tartottuk. Kellett néhány év, mire a fiatalabbak is rádöbbentek ennek a munkának a jelentőségére. A polgári védelemmel szemben nem lehet senki közömbös.

— Milyen feladatai voltak a húsz év alatt?

— Sokféle munkával, feladatttal bíztak meg. Az egyik legjelentősebb az volt, amikor az atomvédelmi kiképzést vezettem. Most az iskolában, ahol tanítok, én vagyok a honmeg működési szabályzatukat. Az említett rendelkezéseknek megfelelően megalkotott tanácsrendeletek pedig rendszerint rendelkeznek is a honvédelem (polgári védelem) egyes kérdéseiről.

További kapcsolatát jelenti a tanácsnak, mint választott testületi szervnek a polgári védelemmel az. hogy saját kezdeményezésben a tanács testületi ülésén is foglalkozott a terület, illetve a település időszerű polgári védelmi kérdéseivel, esetleg a polgári védelem helyzetének átfogó értékelésével, fejlesztésének időszerű feladataival.

A tanács egyik alapvető jogaként rögzíti a tanácstörvény azt a jogosultságot is, hogy a tanácstagok többségének szavazatával — a ma- gasabbszintű jogszabályok keretei között — tanácsrendeletet alkothat, tehát jogszabályt hozhat létre. Ez a jogosultság — bár ez ideig a polgári védelem vonatkozásában megvalósítására általában még nem került sor — a polgári védelem szempontjából rendkívüli helyzetben, mégis mind békeviszonyok között (árvíz, földrengés stb.), mind háború esetén (atomcsapás) jelentős lehet. A polgári védelemnek ugyanis a védekezés, mentés, mentesítés ellátása érdekében számos olyan feladata lehet, amely csakis a tanács említett jogkörében szabályozható a működési (illetékességi) terület sajátosságainak figyelembevételével megfelelően.

A tanács általános feladat-, illetőleg hatásköre nem volna azonban teljes, a más szervekkel, illetőleg szervezetekkel való kapcsolattartás, főképpen együttműködés, továbbá az említettek tevékenységét is érintő koordinációs munka megemlítése nélkül.

Minthogy a polgári védelemben a tanácsszerveknek alárendelt és alá nem rendelt gazdálkodó, szolgáltató stb. szervek, a tömegszervezetek stb. egyaránt érintettek, a törvény ide vonatkozó általános érvényű rendelkezései a polgári védelem konkrét intézkedéseivel kapcsolatosan széles körben realizálódhatnak ... A polgári védelem különböző szakterületei — egészség- ügyi, műszaki-mentő, élelmezési, vegyi védelmi, állat- és növényvédelmi stb. szakvonal — az ágazati, vagy ágazatközi fejlesztő, szervező tevékenység összehangolásával előmozdíthatják a honvédelmi igazgatásban, annak polgári védelmi al- ágazatában különösen jelentős, egyes vonatkozásokban törvényszerűen szükséges és nélkülözhetetlen centrális elgondolások és célok megvalósítását.

Az eddigiekből — bár azok korántsem felelnek meg a honvédelmi (polgári védelmi) szempontból a teljesség igényének — egyértelműen megállapítható, hogy a tanácsok békés szocialista építőmunka mellett a védelmi funkció ellátásában is fontos szerepet töltenek be. Ez a szerepük — ha a szükség úgy kívánja — a kiépült jogi alapokon továbbfokozható. Ez a helyzet és lehetőség a védelmi funkciót, ennek keretében a polgári védelmet tekintve is egyértelműen igazolja a tanácsok alapintézmény voltát állami, gazdasági és társadalmi rendszerünkben.

Dr. Szalai László

védelmi felelős. A gyerekek körében megszerveztem a honvédelmi szakaszt. Szerintem ez nagyon jelentős, mert fiatal korban kell megismertetni velük a polgári védelmi feladatokat. Ügy érzem, hogy az iskolánkból kikerülő gyerekek munkahelyükön is szívesen tevékenykednek majd ezen a téren is. Ez az út, amelyet három évvel ezelőtt elindítottunk, jól biztosítja majd a szakszolgálat szervezett utánpótlását.

— Meddig szeretne a polgári védelemben dolgozni?

— Nagyon-nagyon sokáig. Az a szándékom, hogy ha befejezem a tanítást és nyugdíjas leszek, még akkor is dolgozni fogok. Elsősorban akkor, ha a munkámra másoknak is szüksége van. Aki ezt a munkát szívvel-lélekkel végzi, az nem tudja itthagyni egyik napról a másikra. Ügy érzem, engem szeretnek, megbecsülnek, a munkámat elismerik. Számomra ez a legfontosabb.

Húsz éve

a polgári védelemben