Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. október 23. Tűzszünet a Közel-Keleten Szinte hallható volt, hogy fut végig öt kontinensen a megkönnyebbülés sóhaja. Pedig amikor az első bíztató hírek megérkeztek, még a közel-keleti háború mindkét frontján dörögtek a fegyverek. De akkor a világ már tudta, hogy a földkerekség egyik neuralgikus térségében, az elmúlt negyedszázad alatt négy háború színhelyéül szolgált Közel- Keleten ismét sikerült elhallgattatni a fegyvereket. A szovjet—amerikai köaös határozati javaslat nem érte váratlanul a közvéleményt. Koszigin kairói és Kissinger moszkvai útja már csaknem a bizonyosság erejével jelezte, hogy nagy dolgok vannak készülőben. Ügy is fogalmaz­hatnánk, hogy az emberek milliói világszerte a háború­okozta érthető szorongás közepette is nemcsak várták, hanem szinte elvárták, hogy valami látványos, komoly lépés tör­ténjek — és nem is csalódtak. Mindenekelőtt és elsősorban a Szovjetunió kipróbált békepolitikája volt — és marad a jövőben is — az a té­nyező, amely erre a várakozásra még a fegyverek dörgése közepette is feljogosította a világot. Ez a politika, amely kitartó, szívós munkával, rugalmasan, de a lényeges alap- elvek tekintetében mégis szilárdan, építi az eljövendő biz­tonságos világot, sok térségben és sokféle módon bizonyí­totta be, hogy számíthatnak rá a békeszerető, józan emberek. Vietnamtól Európáig ez a politika tette — és teszi a legtöbbet azért, hogy ma enyhülési folyamatról beszél a világ. A nemzetközi erőviszonyok alakulása mindinkább lehetővé teszi, hogy a szocialista országok és a nemzetközi haladó erők által támogatott szovjet „békeoffenzíva” minden, vagy csaknem minden esetben meghatározó tényezővé vál­jék. Pontosan ez történt most is és örömünket a tűzszünet önmagában is lényeges tényén túl fokozza egy talán még ennél is lényegesebb tény: újra bebizonyosodott, hogy a szovjet békepolitika által elért enyhülési folyamat még ilyen nagyságrendű megrázkódtatást is sikerrel kiállt. Üjra bebizonyosodott az is, hogy az Egyesült Nemzetei: Szervezete képes hozzájárulni a világbéke fenntartásához és ezzel betölti létrehívásának legfőbb célját. A tűzszünet persze még nem béke az olajfák alatti Ahhoz, hogy azzá váljék, meg kell szüntetni az eddigi robbanásokat kiváltó okokat. Az igazi, a tartós rendezés kulcsa változatlanul a Biztonsági Tanács 242. számú 19G7. évi határozata, amelynek lényege az izraeli csapatok kivo­nása a megszállt területekről és a térség minden országa függetlenségének garantálása. Azok az erők. amelyeknek oroszlánrészük van a fegy­verek elhallgattatásában, nagyon sókat tehetnek azért is, hogy a tűzszünetből tartós béke legyen. (K8) A szovjet—amerikai közös diplomácia sikere (Folytatás az 1. oldalról.) tegnapra virradólag egyhan­gú döntést 12 órán belül életbe léptetendő tűzszünet­ről a BT 1967. novemberi határozatának azt követő ha­ladéktalan alkalmazásáról és a „békerendezésre” vonatkor tó tárgyalások azonnali meg­kezdéséről. A 14 szavazattal, ellensza­vazat és tartózkodás nélkül elfogadott három pontos ha­tározat — Kína nem vett részt a szavazásban — fel­szólítja a harcoló feleket: 1. A tüzelés és mindenne- rnű hadművelet beszünteté­sére a jelen határozat elfo­gadásától számított 12 órán belül, az általuk jelenleg el­foglalt pozíciókban: Z. A tűzszünet életbelépő­két követően a Biztonsági tTanács 242. számú (1967. ncr fém béri) határozatának ha­ladéktalan és minden részle­tében való maradéktalan al­kalmazására (amely határo- eat előírja az izraeli csapa­tok kivonását a megszállt terab területekről, illetve a térség minden egyes országa függetlenségének és területi férthetetlenségének tisztelet­ben tartását): 3. A fenti előírásoknak megfelelően az érdekelt fe­lek azonnali és a tűzszünet­tel egyidejű tárgyalásainak megkezdésére. megfelelő égisz alatt, tartós és igazsá­gos békerej|dezés létrehozá­sáról a Közel-Keleten. Először a közös határozati javaslat szerzői nevében áoh Scali, az USA állandó ENSZ-képviselője és Jakov Malik, a Szovjetunió állandó JlNSZ-képviselöje húzta alá: A Közel-Keleten 17 napja folyó vérontás megállítása es a világbékét fenyegető veszélyek elhárítása érdeké­ben a Biztonsági Tanácsnak haladéktalanul és határozot­tan kell cselekednie. Mind­ketten utaltak arra, hogy a Közel-Keleten kialakult sú­lyos helyzetre való tekintet­tel Leonyid Brezsnyev, az BZKP KB főtitkára sürgős tanácskozásra hívta meg Kis- s mgér amerikai külügymi­nisztert, s a Moszkvában szombaton és vasárnap lezaj­lott megbeszéléseik eredmé­nyeként terjesztették a BT elé közös határozati javasla­tukat. amelv meggyőződésük szerint eevaránt szolgálja a térség réginek érdekeit és a nemzetközi békét fenvege- tő veszélvek kiküszöbölését Határozati javaslatát előter­jesztve a két nagyhatalom felajánlotta közös jószolgála­tait a közvetlenül érdekelt feleknek a tartós békerencte- zésről folytatandó tárgyalá­sok előmozdítására. John Scali amerikai kép­viselő azt a meggyőződését fejezte ki. hogy a tragikus béö/v*,', tanulságaként úi el- kísérlik meg az olv pvgk-nr, ícn''-'>*-1*dr> kon* p;ir«,.cri- nlanvető okainak A BT két másik állandó tagja. Napv-Britannia és ranciaprszág támogatásáról torit ott a a szovjet—ameri­kai határozati javaslatot. — Mindketten aláhúzták, hogy ezúttal a tűzszünetet — ah­hoz szervesen kapcsolódva — nyomon kell követnie a poli­tikai rendezésnek, hogy vég­legesen kiküszöbölhessék a konfliktus okait A brit kép­viselő hangsúlyozta, hogy az érdekelt felel: tárgyalásait az ENSZ égisze alatt kellene lebonyolítani, a francia kép­viselő ebben az összefüggés­ben a BT felelősségét és köz­vetlen szerepét emelte ki. Kína állandó ENSZ-kép­viselője kifogásolta, hogy — úgymond, a szuperhatalmak összejátszásának eredménye-» ként előterjesztett határoza­ti javaslat nem ítéli el a legerélyesebben az izraeli cionista agressziót majd elő­zetes konzultáció hiányára hivatkozva bejelentette, hogy Kína nem vesz részt a sza­vazásban, ami itteni megfi­gyelők szerint arra mutat hogy nem támogatja ugyan a közel-keleti békerendezési tervet de vétó jogával sem él annak hatálytalanítására. * Szadai nyilatkozata V Anvar Szadat egyiptomi elnök nyilatkozatot tett köz­zé az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa által elfogadott közel- keleti határozattal kapcso­latban. Az elnök — hangzik a köz­lemény — rendkívül figyel­mesen tanulmányozta a Biz­tonsági Tanács által elfoga­dott határozatot. Ezt a ha­tározatot a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb szintű intenzív kapcsolataik eredményeképpen, a jelenle­gi nemzetközi helyzetben őket terhelő különleges fe­lelősség figyelembevételével dolgozta ki. Anvar Szadat rámutatott, hogy az egész kérdés meg­vizsgálásakor figyelembe vették az általa az egyipto­mi nemzetgyűlés elé terjesz­tett béketervezetet; a Szov­jetunió vezetőivel folytatott tárgyalásokat, valamint azo­kat a kapcsolatfelvételeket, amelyekre a háborúban köz­vetlenül elintett arab or­szágokban került sor. Szadat elnök úgy véli, hogy a közel-keleti válság jellegének megváltozását eredményező alapvető felté­teleket az arab fegyveres erők dicső tevékenysége erő- . sítette és szilárdította meg. A fegyveres erők a harcme­zőn. tettek bizonyságot bá­torságukról és áldozatkészsé­gükről. Ennek köszönhetően — mutatott rá az egyiptomi ál­lamfő — a válság elmozdult a holtpontról, megváltozott a dolgok állása és az egész kö­zel-keleti politikai térkép, örökre leszámoltak azzal az elbizakodott és gátlástalan erőszakpolitikával, amelyet Izrael 25 éven keresztül foly­tatott. Kissinger Moszkvából Tel Aviv-ba utazott Henry Kissinger. az Egye­sült Államok külügyminisz­tere tegnap elutazott Moszk­vából. Az amerikai politikus ok­tóber 20—21-én táravalt Leo- nvid Brezsnvevvet és Andrei Gromiko szovJet külügymi­niszterrel. A felek többolda­lúan áttekintették a közel- k»i“ti k„iv7etet és megvitat­ták a térség békéjének meg­teremtéséhez vezető lehető­ségeket Kissinger tegnap a ‘deli órákban Tel Avivba érri—‘ A repülőtéren Abba Eban külügyminiszter Ss az Egye­sült Államok izraeli nagy­követe fogadta. Kissinger csupán néhány órát, töltött Izraelben, hogy tárgyaljon Golda Meirrel, Abba Ebannal és a kormánv más képviselőivel, majd este íközép-európai idő szerint lö.öű-kor) elutazott Izraelből, Véqet értek aVDK-NDK tárgyalások Tegnap délben befejeződ­tek a VDK és az NDK párT- és kormányküldöttségének hivatalos tárgyalásai, s az NDK minisztertanácsa épü­letének dísztermében ünne­pélyesen aláírták a baráti látogatásról szóló hivatalos kommünikét. Ezenkívül alá­írtak egyezményeket a VDK- beli dolgozóknak az NDK- ban való szakmai kikérésé­ről, az NDK-ból a VDK-ba irányuló további segélyszál­lításokról, továbbá az áru­cseréről és a tudományos- műszaki együttműködésről. Délután az NDK fővárosá­nak lakossága nagygyűlésen találkozott a VDK párt- és kormányküldöttségének tag­jaival. Lemondásra szólították fel Nixont George Meany, az AFL— CIO szakszervezeti szövetség elnöke a Floridában ülésező országos kongresszus éter delegátusa előtt felolvasta a végrehajtó tanács határoza­tát, amely felszólítja Nixon elnököt, hogy a Watergate botrány kapcsán, nyújtsa be lemondását. A határozat annák érdeké­ben szólít fel az elnök le­mondására. vagy ellenkező esetben vád alá helyezésére, hogy „megőrizhessék a de­mokratikus kormányzati rendszert, amely megköveteli a nép és a politikai vezetők közötti bizalmat és őszinte­séget”. Egyúttal „nemzetbiz­tonsági érdekre” is hivatko­zik. A határosat — amelyet egyébként a kongresszus hét­főn elfogadott — végezetül felkéri a törvényhozást, hogy egyelóre halassza el a Nixon által Spiro Agnew utódjául alelnökké kinevezett Gerald Ford ügyének megvizsgálá­sát. Fogolycsere Az augusztus 28-án Delhi­ben aláírt indiai—pakisztáni megállapodás alapján- az indiai kormány vasárnap internált pakisztáni állam­polgárok újabb. 838 tagú csoportját repatriálta. A pa­kisztáni internáltak átadása a Puniab állambeli Bagah határállomáson történt a nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek jelentlétében. DIFK jegyzék A dél-vietnami felek két­oldalú katonai vegyes bi­zottságában résztvevő DIFK küldöttség a Nemzetközi El­lenőrző és Felügyelő Bizott­ság elnökéhez intézett jegy­zékében erélvesen követel­te, hogy a sai’oní kormány­zat haladéktalanul szűntess? be a területrabló hadműve­leteke' és kérte a Nemzet­közi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságot, hogy vizsgálja ki a saigoni csapatok tűzszüne­tet sértő cselekményeit. Varsó Országos pártértekezlet Varsóban tegnap reggel megkezdte tanácskozásait a LEMP első országos konfe­renciája. Edward Gierek, a párt KB első titkára meg­nyitó szavai után a közel 2100 küldött elfogadta a napirendet, majd a párt Központi Bizottsága nevé­ben beszámolt a LEMP VI. kongresszusán hozott hatá­rozatok végrehajtásáról. — A VI. pártkongresszu­son elfogadott szocialista or­szágépítő program végre­hajtása sikeresen halad, — állapította meg a KB első titkára — az elmúlt három évben a nemzeti jövedelem évi átlagban 9 százalékkal növekedett, a tervezett 7 százalék helyett. Az összes ipari termelés ezalatt 33 százalékkal lett nagyobb. A mezőgazdaság termelése kö­zel 19 százalékkal emelke­dett. A reálbérek az 1971— 75-re előirányzott 13—19 szá­zalékkal szemben már 1971 —1973 között 24 százalékkal nőttek. Érezhetően sikerült megjavítani a szociális hely­zetet. Emeltük a legalacso­nyabb keresetű dolgozók bé­rét, a nyugdíjakat, a paraszti Ságra ki terjesztettük az in­gyenes gyógykezelést, stb. Három év alatt 620 ezer új lakást építettünk. A népgaz­daságban 920 milliárd zlotyt ruháztunk be, vagyis az ere­deti elgondolást 113 milli- árddal túlszárnyaltuk. E. Gierek emlékeztetett arra, hogy mindezt olyan körülmények között érték el, amikor az 1971-ben tör- vényerőre emelt új ötéves terv már felemelte előző­leg, 1970 végén elfogadott, de felülvizsgált és átdolgo­zott 1971—1975-ös népgazda­sági terv előirányzatait. A LEMP KB első titkára átfogó értekelést adott a nemzetközi helyzetről, s is­mertette a lengyel külpoli­tika fő vonásait. Hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok kö­vetkezetes békepolitikája eredményeként az utóbbi években . javult a nemzetkö­zi légkör. Gierek után Piotr Ja- roszewicz lépett a szónoki emelvényre. A miniszterelnök referá­tumában felvázolta, hogy a lengyel népgazdaság 1971— 73-as fejlődési ütemének fenntartása 1974—75-ben mi­lyen konkrét feladatokat je­lentene. Eszerint a követke­ző két esztendő éri átlagá­ban a nemzeti jövedelem­nek 9, az ipar termelésének 11, a mezőgazdaság terme­lésénél: 4, a munkatermelé­kenységnek 8,4—9, a reál­béreknek 5 százalékkal kel­lene növekedniük. A beru­házások két év alatt elérnék a 880 milliárd zlotyt. „Az a cél — mutatott rá —, hogy a következő időszak az in­tenzív gazdasági fejlődésre való áttérés jegyében foly­jék.” A konferencia kedden reg­gel folytatja munkáját. 35 ezer küldöttet várnak a békeerők világkongresszusára Százharminc ország és több mint száz nemzetközi szervezet. 3500 küldött és mintegy hétszáz újságíró részvételére, illetve jelenlé­tére számítanak Moszkvában a békeerök csütörtökön kez­dődő világkongresszusán — közölte a világfórum sajtó­központja. X A kongresszus küldötteinek szálláshelyéül kijelölt Rosz- szija Szállóba már ■ napol: óta érkeznek a külföldi de­legációk. Vasárnap este fo­gadták a VDK. a Dél-viet­nami Köztársaság és Laosz delegációját. Tegnap érke­zett az egyiptomi delegáció a Lenin-békediijal kitünte­tett neves közéleti személyi­ség, H. Mohieddin vezetésé­vel. körülbelül 150 tagú né­pes delegációt küldenek az Egyesült. Államok különféle társadalmi és békeszerveze­tei. Franciaország oedig va­lószínűleg 90 tagú küldött­séggel képviselteti magát. Befejezte munkáját a szakszervezeti világkongresszus Tegnap délelőtt a tanács­kozás nyolcadik napján ke­rült sor Várnában a Szak­szervezeti Világszövetség ve­zető szerveinek megválasz­tására. A főtanácsnak 71 rendes és 72 póttagja van. Magyar tagja Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, pót­tagja Timmer József, a SZOT titkára lett. A Végrehajtó irodának uflvancsak tagja lett Gáspár Sándor, póttagja pedig Timmer József. Az újonnan megválasztott főtanács ezután tartott első ülésén, amelyen az SZVSZ tiszteletbeli elnökévé válasz­tották Luis Saillant-t (Fran­ciaország), elnökévé pedig Enrique Pastorinót (Uru­guay). A Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkárává is­mét Pierre Gensous-t (Fran­ciaország) választották. A szakszervezeti világ­kongresszus a délutáni ülé­sén egész sor fontos doku­mentumot'' hagyott jóvá. Chile Ezek közül mindenekelőtt az a felhívás érdemelt fi­gyelmet, amelyet a VIII. szakszervezeti világkongresz- szus a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez intézett. Ez több mint kétszáz millió dolgozó nevében hangsúlyoz­za: a munkásoknak osztálv- érdekeik védelmében erősí­teniük kell a szakszervezeti akcióegységet. A világkongresszus álta’ elfogadott másik okmány az ..Orientációs dokumen­tum”. Mindenekelőtt a szak- szervezetei: legutóbbi évek­ben elért fejlődésének nem­zetközi körülményeit vizs­gálja. Elfogadta a várnai kong­resszus „a kapitalista orszá­gok szakszervezeti jogarnak, gazdasági és szociális köve­teléseinek vártája” című do­kumentumot is. A kongresszus tegnap befe­jezte munkáját. Á küKö'diek sincsenek biztonságban Chilében a junta hivatalos adatai szerint 13 000 külföldi tartózkodik. Többségüket a Dúc'--'''tál: azzal vádolják, hogy beavatkoztak az or­szág belügyeibe” és „fegy­veres csoportokat alakítot­tak”. A santiagói nemzeti sta­dionban — a hatóságok be­vallása szerűit is — 390 kül­földit őriznek. Á külügymi­nisztérium azt állította, hogy eddig körülbelül 1700 külföldinek adtak kiutazási engedélyt, s a közeljövőben újabb 300 fős csoportjuk hagyhatja el az országot. Több mint 10 000 külföldi sorsának alal-aiiésáról* nin­csenek értwirlésels, A tűzszünet vis«zhan<na PÁRIZS Illetékes francia körök úgy nyilatkoztak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak közel-keleti tűzszüneti felhívása összhangban áll az EGK kilenc tagországa októ­ber 14-i közel-keleti nyilat­kozatával. Rámutattak: a BT határozata összekapcsol­ja a fegyver-nyugvást a tár­gyalások megnyitásával, s az EGK-tagországoknak te az a véleménye, hogy a tárgya­lások nélkül előbb vagy Utóbb újabb harcok fellán­golásától kellene tartani. VATIKÁNVÁROS A Vatikán első állásfogla­lásában „megkönnyebbülés­sel” fogadta a Szovjetunió és az Egyesült Államok meg­beszéléseinek hírét, és az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak a közel-keleti háború megszüntetésével hozott ha­tározatát. PÁRIZS Kadhafi ezredes, líbiai ál­lamfő a Le Monde számára adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy az araboknak nem lenne szabad elfogadni­uk a tűzszünetet. Renkívül élesen támadta Szadat egyip­tomi és Asszad szíriai el­nököt, hangsúlyozva: mély ellentét van közötte. vala­min t az egyiptomi és szíriai vezetők között. Nem ért egyet sem azzal a móddal, ahogy a harcokat irányítot­ták, sem az általuk kitűzött célokkal. Kadhafi szerint a legfontosabb cél nem az Iz­rael által 1967-ben meghódí­tott területek visszaszerzése, hanem az, hogy „visszaker­gessék Európába” mindazo­kat az izraelieket, akik 1948 óta költöztek oda.

Next

/
Thumbnails
Contents