Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

I 1973. október 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött a magvar— szovjet együttműködési bizottság ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) súlyozta a két ország együtt­működésének fontosságát. El­mondotta, hogy a magyar—szovjet árufor­galom az idén már eléri a kétmilliárd rubelt, s a következő években to­vábbi fejlődés várható. Szá­molni lehet azzal, hogy 1975- re a két ország árucsere­forgalma eléri a 2,4—2,5 mil­liárd rubelt. Külkereskedel­münk nagyságrendjét érzé­keltetve emlékeztetett arra, hogy a második világháború előtti években a Szovjetunió tel/es külkereskedelmi for­galma egymilliárd rubel kö­rül mozgott. 1980-ra pedig a magyar— szovjet külkereskedelmi forgalom elérheti, vagy legalábbis megközelítheti a négymilliárd rubelt. Rámutatott, hogy e gyors előrehaladás feltétlenül meg­kívánja a kooperáció, a sza­kosítás, az ágazatok közötti együttműködés fokozását. Mihail Leszecsko beszéde után megkezdték a napirendi pontok tárgyalását. Áttekin­tik az előző ülésszakon ho­zott határozatok teljesítésé­nek menetét; a két ország tervező szer­vei beszámolnak az 1976— 80. évi népgazdasági ter­vek koordinációs munkái­ról, majd a műszeripari, a vegyi és kőolajipari gépgyártási, a vegyipari és a petrolkémiai munkacsoport számol be az együttműködés 1976—80 kö­zötti bővítését célzó mun­kákról. Megvitatják a mű­szeripari szakosítási egyez­mény végrehajtásáról, a gu­mi- és műanyagfeldolgozó berendezések gyártásszakosi- tásáról és gyártásának koo­perációjáról, az olefin-egyez­mény végrehajtásáról szóló jelentést, a lakk- és festék­ipari berendezések gyártás­szakosítási és kooperációs megállapodás tervezetét, a műszaki gumiáruk gyártás-' szakosftdsi egyezményének előkészületeit. Az állandó munkacsopor­tok és a műszaki-tudomá- nyos együttműködési állandó albizottság beszámolnak arról, hogyan halad a műszaki­tudományos együttműkö­dés a színesfém-kohászat­ban, a vaskohászatban, a könnyűiparban, a műszer­gyártásban, az automatikai eszközök és irányítási rendszerek területén, s megvizsgálják az együtt­működés további tökéletesí­tésének, fejlesztésének lehe­tőségeit is. Külön napirendi pontként tárgyalják a két ország kül­kereskedelmi minisztériumá­nak beszámolóját az 1973. évi árucsereforgalmi jegy­zőkönyvben foglaltak teljesí­tésének menetéről. A zaj köws mérési módszerei 1 anóc* koznak a szakértők A kenderesi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet­ben hároméves növénytermesztő-gépész szakmunkásképzés folyik. Jelenleg az iskolában száztizenhárman tanulnak, üzemi gyakorlaton pedig hatvanad vesznek részt. Az is­kola segít a mezőgazdasági üzemeknek a traktorvezető és vontatóvezető képzésben is. Képünkön: vezetési gyakorlat. Szegi Béla oktató és Bürzi Gábor első éves hallgató a rákóczifalvi Rákóczi Tsz társadalmi ösztöndíjasa. , Jót és jól, a korm ny programja szerint Ünnepségek 23 éve alakultak a tanácsok Tegnap a tanácsok meg­alakulásának 23. évforduló­járól ünnepi értekezleten emlékeztek meg a megyei tanács dolgozói. Soús Istvánnak, a megyei tanács általános elnökhelyet­tesének megnyitója után ün­nepi beszédet dr. Kuti György, a megyei tanács vb- titkára mondott. Megemlé­kezésében hangsúlyozta, hogy a tanácsrendszer létre­jötte — 1950. október 22-én — a szocialista forradalom i ívmán: a volt. A tanácsok fontos szerepet töltenek be az állampolgárok jogainak védelméből, a szocialista tör­vényes.* ég biztosításában. Gyorsabbá, szakmailag megfelelőbbé vált az ügyin­tézés. Összhangban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­nak a szocialista demokrá­cia fejlesztésére irányuló po­litikájával, bővültek a taná­csok gazdasági eszközei, fo­kozódott a tanácsi önállóság, kezdetét vette a hatáskörök decentralizálásának folya­mata. A következőkben tisztelet­tel és nagy megbecsüléssel szólt azokról a tanácsi dol­gozókról, akik a tanácsren- szer óta jelenleg is a taná­csi szervezetben dolgoznak vagy éppen a jól megérde­melt nyugdíjas napjaikat, éveiket töltik. Ezt követően dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács el­nöke a megyei tanács appa­rátusában eltöltött közszolgá­lati munkaviszony, a munka­hely iránti hűség elismerése­ként adta át a Tanácsi Köz- Szolgálati ’ Munkaviszonyért emlékplaketteket és elisme­rő okleveleket. A húszéves tanácsi munkaviszonyért já­ró emlékülakett ezüst foko­zatát tíz dolgozó, a 15 éves tanácsi munkaviszonyért já­ró emlékplakett bronz fo­kozatát tizenkét dolgozó kapta meg. A tízéves tanácsi in unkaviszonyért járó elis­merő oklevelet tizennégy dolgozó, ötéves tanácsi mun­kaviszonyért harmincöt dol­gozó kapott elismerő okle­velet. Hasonló ünnepség színhe­lye volt a Szolnok városi Ta­nács díszterme. A városi tanács dolgozói is ünnepsé­gen emlékeztek meg a ta­nácsok megalakulásának év­fordulójáról. A húszéves fo­lyamatos tanácsi munkavi­szony után négven kapták tneg a Tanácsi Közszolgálati Munkaviszonyért emlékpla­kett ezüst fokozatát. Tízéves tanácsi munkaviszonyért szintén négyen, ötéves taná­csi munkaviszonyért tizen­hármán részesültek elismerő oklevélben. A kitüntetéseket Barta László, a városi ta­nács elnöke adta át. A termálfürdőt 9 évvel ezelőtt minden jászberényi ember büszkén mutatta meg a városba látogató vendé­gének. Akkoriban még az­zal is eldicsekedhettek, hogy a centrális elrendezésű nagy kupolás fürdőt mind ősze 10 millióból építették fel. Azóta a fürdő a város egyik legnépszerűbb intéz­ménye lett. Látogatóinak száma eléri az évi 40—45 ezret. Több mint 10 ezer azoknak a száma, akik SZTK-beutaltként veszik igénybe. Átadás után hontas Érthető tehát., hogy az embereket megdöbbentette a hír: süllyed a .termálfürdő. A bajok régi keletűek, né­hány hónappal a fürdő el­készülte után kiderült: a tervezők és a kivitelezők Súlyos mulasztásokat követtek el. A hibás alapozás, a hiá*- nyos talajtömörítés követ­kezménye, hogy a fürdő Süllyedni kezdett. Röviddel a fürdő átadása Után szét kellett szedni a Az épületeken belüli zaj­védelem kérdéseiről tanács­koznak a résztvevők a Nem­zetközi Szabványügyi. Szer­vezet. (ISO) épületakusztikai bizottságának ülésén, amely tegnap kezdődött a Gellért Szállóban. Az ötnapos nem-? zetközi tanácskozáson 18 or­szág szakemberei a zaj közös Hazaérkezett Dubrovnik­ből dr. Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter, aki a KGST Vegyipari Állandó Bizottsá­gának 42. ülésszakán részt­vevő magyar delegációt ve­zette. Az október 16—19. kö­zött megtartott ülésszakon részt vett Bulgária, Csehszlo­vákia. Jugoszlávia. Kuba. Lengyelország. Magyarország, Mongólia, az NDK. Románia és a Szovjetunió delegációja. 12 kádat, feltörni a műkö­vet. a csempét, csaknem teljesen szétbontották a földszinti részt, a termál tussolóit. A garanciális ja­vításokkal valamelyest pó­tolták az építők mulasztá­sait, az épület süllyedését azonban nem sikerült meg­állítani. A termálfürdő ma — 9 évvel átadása után — a jászberényiek már nem a régi büszkeséggel mutatják meg a városba látogató ven­dégüknek. Talán mert nem tudnának megfelelő magya­rázatot adni, mitől teknő- formájú és repedezett a vá­rócsarnok, és a fodrászüz­let kópadlózata, miért vál­nak el a mennyezettől a fa­lak, az is nehezen érthető, hogy az emeleti medencé­ből miért a mennyezeten át zúdul a víz a földszintre. (Ilyenkor 2—3 napra le kell zárni a fürdőt.) A fo tarafás nem ssgít A Víz- és Csatornamű Vállalat az elmúlt 9 észten­mérési módszereinek kiala­kításáról egyeztetik elképze­léseiket. A korszerű épület­szerkezetek. épületanyagok hangelnyelő tulajdonságai ugyantí**jéséset ittegljátároz* - zák értéküket, s ezért a nem- . Zetkozl' " kereskedelemben Szükséges az" egyöntetű zaj­mérési módszer kidolgozása. valamint az Interchim Igaz­gatóságának küldöttsége. A KGST Vegyipari Állandó Bi­zottság első ízben ülésezett Jugoszláviában, amelynek küldöttsége tíz éve vesz részt a bizottság munkájában. Az .ülésszakon tárgyaltak a komplex program vegvipari és papírcellulózipari felada­tának teljesítéséről, valamint az 1976—1980. évi tervkoor­dináció eddigi eredményeiről. dő alatt mintegy 100 ezer forintot költött a fürdő mű­ködését közvetlenül akadá­lyozó hibák kijavítására. Kicserélte a kádak, és a ter­mál nyomóvezetékeit, fel­újította a vízkeverő és szel­lőző berendezéseket. Mind­ez azonban csak „foltozga- tás” volt. A fürdő állapota tovább romlik, a falakon hatalmas repedések táton- ganak, a beázások miatt korrózió támadta meg az ér­tékes berendezéseket. A kivitelezőktől örökölt hibák újakkal szaporodnak, a fürdőben mind gyakorib­bak az üzemzavarok, soka­sodik a vendégek panasza a rossz kiszolgálás, a döcögő szolgáltatások, az eldugult zuhanyozók miatt. Az em­berek pedig — akik nem­rég még büszkék voltak a termálfürdőre — fájó szív­vel bosszúsan beszelnek ar­ról, hogy a szemük láttára süllyednek a fürdő - építésé­be fektetett milliók. — illés — Új szaküzM nyi t Karcagon Az ÁFÉSZ tegnap Karca­gon megnyitotta a híradás­technikai és háztartási gép szaküzletét. Létesítésével az ÁFÉSZ szakosította KERA- VILL-üzletét, régi helyén ugyanis önálló elárusítóhe­lyet kaptak a villamos és műszaki cikkek, az új szak­boltban a jövőben híradás- technikai és háztartási gépe­ket árusítanak. Az 50 ezer forintos átala­kítási költséggel létrehozott boltban — egymillió forintos árukészlettel — olyan hiány­cikkeknek számító árukkal várják a vásárlókat, mint a ZK—140-es lenevel magne­tofon. vagy a Philips lemez­játszó. Régi gondokat szüntet meg az ÁFÉSZ azzal, hogv új szaküzletében biztosítja az ott árusított valamennyi ké­szülékhez az alkatrészt is. Oj szolgáltatás a vásárolt gé­pek házi üzembehelvezése. A tegnap átadott szaküzlet évi forgalma várhatóan megha­ladja a 7,5 millió forintot. JÓL EMLÉKSZÜNK még a közelmúltra, amikor „ke­nyérmizéria” volt az ország­ban. Szűkösen kellett bánni a búzával, hiszen külföldről hoztuk egy részét. Aztán el­indult a gábonatermesztési . kormányprogram: termeljük meg az ország kenyerét jel­szóval. Ma már hazánk bú­zát exportáló ország. Az intézkedések között ta­lán az volt a leghatéko­nyabb, hogy igen előnyös feltételek mellett gépeket, műtrágyát, minőségi vető­magot, növényvédőszereket biztosított az állam. Ezáltal lett kevés munkaerőt lekö­tő, magas terméshozamot adó, jövedelmező ágazat a gabonatermesztés. Szolnok megye termelőszövetkezetei, állami gazdaságai kezdettől részt vettek e programban. Tegyük hozzá: nagy sikerrel. Lassan egy évtizede, hogy a gabonatermesztés, betakarí­tás 100 százalékban gépesít­ve van. Elsőként, sőt ma még egyetlen termelési ága­zatként. A program indulásakor fantasztikumnak tűnt az 50 mázsás búzatermés, amitől az idén alig egy—másfél má­zsa választotta el a rákóczi- falvi Rákóczi, a cibakházi Vörös Csillag, a tiszaföldvá- ri Lenin Tsz-t, a Héki Álla­mi Gazdaságot. A megyei átlagokat tekintve is nyo­mon követhető a siker. Az idén Szolnok megyében 35,4 mázsás búzatermés volt. ta­valy 32.5, a kormányprogram indulásának évében. 1965- ben pedig 24 mázsa, sőt az azt előző ötéves tervben évi átlagban 19,6 mázsa. 1970-ben mélypontra zuhant a cukorrépa-termesz­tés hazánkban. Szolnokon tartották akkor az országos cukorrénatermesztési tanács­kozást. amely ezt a helyzetet feltárta és ah^t bementet­ték : a kormány elé ter­jesztik az ágazat fejlesztési e! kezeléseit. 1971 végén már meg is je­lent az erről szőlő kormánv- ha+*’-nzat. Nvorrriban a sír s-rZIZr*] Veit életre egy el­sorvad öfé'ben -levő növény­termesztési ágazat. Eey év alatt — 1972-ben — 20 ezer hektárral nőtt a vetésterület az országban, de megvan a remény arra. hogv a ielenle- gi 93 ezer hektárból pár év alatt 120 ezer hektár le­gyen. Szolnok megye gazdaságai szívesen vettek részt a cu­korrépa-programban. Tavaly óta 4 ezer hektárral nőtt a megyében a répatermő terü­let. A múlt évben 31,5 ezer vagon cukorrépát adtak át feldolgozásra a megye ter­melőszövetkezetei. állami gazdaságai, az idén 41 ezer vagon répára számíthatnak a cukorgyárak. Annak ellenére is, hogy szélvihar és aszály pusztított a megye répaföld­jein. S bár még vége sincs a betakarításnak, már lát­ható, hogy tovább nőtt a ter­melők kedve. Jövőre csak a Héki Állami Gazdasághoz tartozó zártrendszerben 1,5 ezer hektárral nagyobb te­rületen vetnek cukorrépát. EZZEL IS AZ TÖRTÉNT, ami a gabonával. A cukor­répa-termesztő gazdaságok 70 százalék költségvetési hoz­zájárulással vásárolhatják a gépeket, vegyszereket. En­nek következtében a megyé­ben 1973-ban 100 millió fo­rint értékű répatermesztési gépet, géprendszert vettek az üzemek. Ez a rendkívül munkaigényes növény 70 százalékban gépesített me­gyénkben. A kormányzat gondoskodik olyan vetőmagvakról, ame­lyeket szemenként vetnek, nem kell utána egyelni. A termeléshez minden „adva van”, nincs semmi túlzás abban, hogy a most várható mintegy 360—370 mázsás megyei termésátlagot 420— 450 mázsára tornásszuk fel pár év alatt, ahogy azt a megyei élelmiszerg-azdasági aktíva is megfogalmazta, ösz­tönzőim hat a-z is, hogy fel­emelték a répa árát, emel­lett az állam segítséget nyűit a melléktermék kifizetődő hasznosításához is az Urabe- tin akcióban. Népszerű Szolnok megyé­ben a sertéstenyésztési prog­ram is. A résztvevők 50 szá­zalékos állami támogatással építkezhetnek. Az akció ke­retében eddig a megye 22 nagyüzeme éDÍtett szakosí­tott telepet 83 ezer sertés el­helyezésére, gépesített neve­lésére. A szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztéséről szóló kor­mányhatározat még csak a múlt évben látott napvilá­got. Szolnok megyében már kész a terv: 1980-ig 1 milli­árd forintos beruházás lesz ebben az ágazatban. Hatal­mas összeg, felét ennek is az. állam állja. A kedvezőt­len adottságú tsz-ek külön is kapnak fejlesztési hoz&iän rulást erre a célra a kor­mányzattól. A szarvasmarha­tenyésztésre fordított költsé-, gek egyharmadát kell csak saját erőből biztosítaniuk. ÜTJÄRA INDULT a zöld ségtermesztés fellendítésének programja is. Az országban 72 ezer hektáron valósítják meg a zöldségfélék ipari rendszerű termesztését. Szol­nok megye ebből 10 ezer hektárral szeretne részesed­ni. E pillanatban 8 ezer heto- tár a zöldségtermő terület a megyében. A kecskeméti ku­tatóintézet kapott megbízást, dolgozzon ki fejlesztési ter­vet a megyének. A kormányprogramok nem azohosak egyszerűen a beru­házási kedvezményekkel. Céljuk az, hogy egy-egy ágazat fejlesztését meggyor­sítsák, a legtöbb esetben a világszínvonalra emeljék. A jó cél érdekében ió eszko- x zökkel ösztönöz a kormány. A felvásárlási árak emelé­sével. hitel juttatással is, amiről minden programban szó van. Valutát biztosíta­nak az ágazati minisztériu­mok gépek, berendezések, növény- és állatfajták beho­zatalához. ha szükséges a tőkés piacokról is. A ki­emelt programokra irányít­ják a tervező, a kutatóinté­zetek, a szakirányító appa­rátusok, a mezőgazdasági ok­tatási intézmények figyelmét. A Szolnok megyei pártbi­zottság a múlt évben hatá­rozatban kötelezte a kom­munista gazdasági vezetőket e kormányprogramok támo­gatására. A mezőgazdaság rövidtávú feladatait taglaló _ megyei párthatározat ugvan- csak azoknak az ágazatok­nak a fejlesztésére kötelezi a kommunistákat, amelyek­re a kormányprogramok is ösztönöznek. A kiemelt programokban való részvétel egyéb haszon­nal és következménnyel is jár. Szolnok megyében nőtt az országban a cukorrépa- termesztés a legnagyobbat 1970 óta. Bizonyára ezzel is összefüggésben van az, hogy jövőre Szolnokra települ a Cukoripari Kutató Intézet. A sertés- és szarvasmarha­tenyésztési program velejá- rójaként készül a kunszent­mártoni nagy húsfeldolgozó kombinát tanulmányterve. Ä KORMÁNYPROGRA­MOK jó ügyet szolgálnak. Kötelesség is, érdemes ds melléjük állni! ,, ,/ A fi' fi! Sfillfedő milliók Véget éri a KGST " Vegyipari Állandó Bizottságának ülése /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents