Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-21 / 247. szám

197S. október 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eoy iskola — egy üzlet Már jól megy a lej Munka közben Az új technika alakítja az embert 0 Szöllősi János a Szolnoki Állami Gazdaság ioazgatója A megyében sokan ismerik őt. Tíz évig dolgozott a megyei pártbizottság apparátusában, három éve lesz decemberben, hogy kinevezték a Szolnoki Állami Gaz­daság igazgatójának. Agrármérnök, pártmunkásból lett igazgató. Döcögő akció; írtuk tavaly októberben az iskolatej ak­ció szervezéséről. Akkor a tejipari és az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalatnál úgy nyilatkoztak, hogy a megye iskoláiban nem volt nagy az érdeklődés e hasznos kez­deményezés iránt. Szolnok húsz általános és középisko­lája közül is csupán öt ren­delt tejet és kakaót. Az is­kolákban szinte azonosak voltak a gondok. Nem volt hely. az árusítást nem vál­lalta senki, a gyerekekre meg nem merték azt rábíz­ni. Lapunk véleménye az volt. hogy a kereskedelem feladata az iskolatej akció megszervezése, természetesen az iskolák vezetőinek támo­gatására is szükség van. A cikk megjelenése óta el­telt egy év, újra benépesül­tek az iskolák. Az iskolatej ak­ció szervezése újra megkez­dődött. Vajon most hogyan halad? Erre a kérdésre ad­nak választ cikkünkben. A megye iskoláinak a te­jet és a kakaót a Tejipari Vállalat szolnoki üzeme biz­tosítja. —- Mikor indult az idén az iskolatej akció? A kérdésre Sallai József, a vállalat anyag- és áruforgal­mi osztályának vezetője vá­laszolt: — Augusztusban a városi tanácsnál találkoztak a tej­ipari-. a sütőipari*, a cseme­ge*. az élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalatok és az ÁFÉSZ képviselőig — hogy megbeszéljék a feladatokat. Minden iskolát egy-egy élel­miszerbolthoz „csatoltak”. — Ez annyit jelent, hogy a te­jet. a kakaót a megjelölt üzletekbe szállítjuk és a ta­Október első felében gon­dos előkészülettel és szerve­zéssel vette kezdetét min­denütt a Néplap terjesztési kampány. Egyes községek már túl is vannak a munka félidején. Az eddigi tapasz­talatok kedvezőek, bár egyes helyeken még javítani kell a szervező munkát, hogy a kívánt eredményt elérhessék. A jászberényi járásban nagy erővel és szervezettség­gel folyik az előfizetőgyűjtés. Október 15—18-ig, azaz három nap alatt több mint 500 új előfizetővel gyara­pították a Néplap olvasó­táborát. Jánoshida elsőként fejezte be a járásban a lapszerve­zést, de jók az eredmények Jászalsószentgvörgyön. Jász- boldogházón is: tervüket 90 százalék felett teljesítették. Jobb, körültekintőbb szer­vező munkára van szükség Jászárokszálláson, Jászkisé- ren és több községben ahhoz, hogy felzárkózzanak a járás leg,jobbjaihoz. A szolnoki .járásban elsők között Tiszaföld váron kezdő­dött a Néplap-akció. A nagy­községben a saj tóterjesztés operatív bizottsági ülésen a társadalmi és tömegszerve­zetek, intézmények, szervek képviselői önként válallkoz- tak arra. hogy öt—tíz új elő­fizetőt szerveznek a megyei lapra. Varga Sándorné. a Vörös- kereszt csúcstitkára hu­szonöt új előfizető szerve­zését vállalta. Zagyvarékason az opera­tív bizottság egy gondos fel­mérés alapján látott munká­hoz. A postahivatal pontosan összeállította a Néplap ielen- legi előfizetőinek névsorát és ennek ^lapján már konkréttá lehetett tenni a szervezési előkészületet, is. A községi tanács elnöke kifejezésre jut­tatta, hogy. a tanúcsapparátus nulók onnan, viszik át az is­koláikba. ! — A megyében szeptem­ber 10-én kezdődött az isko­latej akció. Akkor még csak napi 725 poharas tejet és 162 tasakos kakaót szállított üzemünk, mert a gyerekek társadalmi munkát végeztek és az iskolákban nem tudták felmérni az igényeket. A hó­nap végére azonban Szolnok es a megye városai mejlett 23 község általános iskolája is küldött megrendelést. — Olyan kis községek mint Ti- szaroff, Tiszajenő, Tl- szapüspökl, Tószeg, Kengyel, most már 58 iskola naponta 3460 poharas tejet és mint­egy 2000 tasakos kakaót kap. Még ilyen jó évünk nem volt, a nagy forgalom is bi­zonyítja, tavaly óta nagy ja­vulás történt. A gyerekek szeretik a tejet, éppen ezért az iskolákban megpróbálják megteremteni, de nagyon sok helyen már megterem­tették a feltételeket az áru­sításhoz. A Szolnok megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­latnál Csepregi József, az áruforgalmi főosztály veze­tője elmondta, hogy Szolno­kon 11 általános isikola toj­ás kakaóellátását biztosítják ettől a tanévtől. Már török­szentmiklósi, jászberényi és martfűi megrendelések is ér­keztek hozzájuk. Az iskolák­ban a nevelők egy hétre elő­re összeszedik a pénzt, s a körében személyesen is se­gít a szervezésben. A helyi tsz. Vöröskereszt, ÁFÉSZ ve­zetői is felajánlották támo­gatásukat. Tószegen is jól dolgoznak az aktivisák, bíz­nak abban, hogy munkájuk nyomán sokkal több olvasója lesz a pártlapoknak a je­lenleginél. A kunszentmártoni járás­ban néhány nap alatt októ­ber 10-ig több mint 300 új előfizetőt gyűjtöttek a me­gyei lapra és mintegy 40-et a Népszabadságra. A szervezésben Cibakháza, Mesterszállás, Tiszasas és Szelevény áll az élen. Erősíteni kell a szervező- munkát Csépán, Kunszent- mártonban, Öcsödön és Ti- Szaugon, nehogy elmaradja­nak a járás többi községétől. A tiszafüredi járásban jól sikerült a start, s több köz­ségben születtek kiemelkedő eredmények. Tiszafüred nagyközségben eddig 250 új előfizetőt gyűjtöttek. A kis­községek már 60—80 száza­lékban teljesítették vállalá­sukat és jelentősen nőtt a Néplap előfizetőinek száma Abádszalókon és Kunmada­rason. bár még ott Is jobb eredmények érhetők cl. Ti­A termelés bővítése révén két év alatt 80 ezer tonnával növeli évi szuperfoszfát ter­melését a Ttszamenti Vegyi­művek. Az úi üzem építése nélkül a meglévő berendezé­sek jobb kihasználásával és korszerűbb technológiai so­rok munkába állításával va­lósítják meg a termelés bő­akció legközelebbi élelmiszerbolt­ban leadják a megrendelést. Az üzletek dolgozói minden nap elviszik a gyerekeknek a tejet és a péksüteményt. Az idén iskolatej értékesí­tésével már az ÁFÉSZ is foglalkozik. — Hány iskola tej ellátását vállalták? — kérdeztük Nagy Pétertől, a szolnoki ÁFÉSZ áruforgalmi osztályának elő­adójától. — Szeptember elején azzal kerestük fel a szandaszőllősi, a Mátyás király úti általá­nos iskolát, a kisegítő isko-1 lát és a közgazdasági szak- középiskolát. hogy megszer­vezzük az iskolatej akciót Ennek a diákok és a nevelők is egyaránt örültek. Ezután a kertvárosi iskola Is jelentke­zett, hogy a mellette lévő Ifjúság ABC'ben szeretnék megrendelni a tejet. A Var­ga Katalin gimnázium pe­dig; kérte nyissunk egy kis büfét az iskolában. Mi elvál­laltuk. hogy áruval ellátjuk, sőt eladóról is mi gondosko­dunk. Ha több iskola is je­lentkezne hasonló igények­kel, azokat Is ki tudjuk elé­gíteni. — Vállaltuk azt is, hogy a tej. a kakaó és a péksüte­mény mellett kockasajtot is árusítunk az iskolákban, fgy például a jánoshidai általá­nos iskolában. szaszentimrén viszont igye­kezniük kell, ha nem akar­nak a mostani akcióban az utolsók között maradni a járásban. Törökszentmiklós járásban is megkezdődött a lapterjesz­tési kampány. Kunhegyes nagyközség jelentős példány­szám fejlesztési feladatának már mintegy harmadát tel­jesítette, de a kis községek­ben is mindenütt megindult a szervezőmunka és annak eredményei is biztatóak. Kenderes és Fegyvernek községben tapasztalható egy kis megtorpanás, re­mélhetőleg a folytatás jobb lesz. A kezdeti eredmények jók. A pártmunkások ,és az ak­tivisták nagy erőfeszítéseket tesznek a lapterjesztési ak­ció sikeréért. Jól segítik a munkát a helyi társadalmi tömegszervezetek, intézmé­nyek. vállalatok sajtópropa­gandistái, szervezői. A leg­fontosabb, hogy jó politikai munkával elérjük, sok ezer emberrel növekedjék a párt­lapok olvasóinak népes tábo­ra. s hogy az új olvasók to­vábbra is rendszeres előfize­tői maradjanak a Néplapnak és a Népszabadságnak. Virágh Iván vitését. Negyven millió fo­rint költséggel új szuperfosz­fát érlelő csarnok építése kezdődött meg a Ve­gyiművekben és mintegy huszonöt millió forintért kor­szerű gépeket vásárolnak. A program megvalósítása után az előállított többletműtrá- gya révén, csökkenteni lehet a szuperfoszfát importok — önkéntelenül adódik a kérdés, egy évtizedig volt pártmunkás, új munkaköre letöltésében hogyan tudta hasznosítani az évek során összegyűjtött tapasztalatokat? Helyzete nem volt könnyű, amikor ide került, hiszen 17 millió forintot veszteség cí­mén kellett elkönyvelni a gazdaság év végi mérlegének készítésekor. __ Mindkét munkaterület­nek megvan a maga szépsé­M egrcyőzés — Ha ezt pontosabban megfogalmazná... — A marxista—leninista esti egyetemen politikai gaz­daságtant tanítok már évek óta, nemcsak elméletileg val­lom, hanem gyakorlatilag is tapasztalom és igazolom, hogy a termelőerő legfonto­sabb eleme az ember. A gazdálkodásban az előrehala­dás nemcsak a tudomány, a technika vívmányain mú­lik, Iranern az ezeket felhasz­náló embereken Is. S nem mindegy, hogy egy vezető hogyan tudja a jó célok el­érése érdekében mozgósíta­ni a beosztottakat. Nem va­gyok híve annak a vezetési módszernek, amely kizárólag az utasításon alapszik. A meggyőzést, a dolgok meg­értetését az emberekkel fon­tosnak tartom, bár adódhat­nak olyan esetek, amikor csak az utasításnak van he­lye. Két éve, nyár elején, a betakarítás kezdetén történt, hogy ultimátumot kaptunk a központi üzemegység trakto­rosaitól. Ennek előzménye, elhatároztuk, hogy felülvizs­gáljuk a normákat mert gazdaságunk 1970-ben az egy főre eső termelési értéket tekintve az ország állami gazdaságai között, az utolsó előtti helyen állt, az egy Vezetők és — Mi a- véleménye a ve­zetők és a beosztottak vi­szonyáról? — Kezdettől fogva a jó viszony kialakítására töre­kedtem és úgy gondolom, sikerült terveinknek, elkép­zeléseinknek megnyerni az embereket. A munkafegye­lemmel az utóbbi időben nincs baj. A kollektíva tö­rekvésének meg is van az eredménye. Amikor ide jöt­tem. a gazdaság 58 millió forint termelési értéket pro­dukált, tavaly viszont már 97 milliót, az idén számítá­saink szerint úgy 95 millió forint körül lesz. Az elmúlt évben már nyereséget is tud­tunk fizetni. Ezt csak azért említem, ha a vezetők és a beosztottak nem értenék meg egymást, nem tudnánk ter­veinket megvalósítani, évről évre jobb eredményeket el­érni. Kapcsolatom a közvet­len munkatársaimmal a leg­szorosabb. ami érthető. De nem adom ki albérletbe a szocialista brigádvezetők ér­tekezletének beszámolóját sem, az ilyen fórumokat, ta­lálkozásokat is fontosnak tartom a vezetők és a beosz­tottak viszonyának alakulá­sában. És ha a gazdaság bármelyik dolgozója velem akar valamit megbeszélni, akkor szakítok időt számára. — Ön nyugodt, csendes ember hírében áll, mit tart erről? — Lehet benne valami, mert amikor az esti egye­temen a hallgatóim meghal­lották. hogy igazgatónak ne­veztek ki, volt aki megmond­ta. nehezen képzel el ebben a funkcióban, mert ”úgy iga­ge és nehézsége. Hogy hol könnyebb vagy nehezebb dolgozni, melyik beosztásban, a kettőt szembe állítani nem lehet. A pártapparátusban eltöltött évek alatt valóban sok tapasztalatot összegyűj­töttem mind a politikai mun­ka, mind a gazdálkodás te­rületéről. Igazgató létemre politikai vezetőnek tartom magam és ez az érzés na­gyon erős bennem, talán azért is, mert hosszú ideig pártmunkás voltam. és utasítás főre eső átlagkeresetet nézve t viszont az első tíz között foglalt helyet. Arra a követ­keztetésre jutottunk vizsgála­taink során, hogy a gépi munkákra új normákat kell kidolgoznunk, mert ha pél­dául az országos átlagot va­lahol 100 százalékra teljesí­tették. akkor az nálunk 150 százaléknak felelt meg. Az aratás előtt egyeseket meg­ijesztett az „írásos ultimá­tum”, halasszuk el a norma­rendezést — tanácsolták. Ebbe nem mentünk bele, ha­nem vállaltuk az emberek meggyőzését az utasítás ki­adása előtt. Igaz, nagyon „meleg hangulatú” beszélge­tés zajlott le, de sikerült szót érteni a vita végén a traktorosokkal, akik közül végül is senki se mondott fel az új normák miatt. — Tehát * vezetői jog­körrel jól kell élni — ez a válasz lényege? — Igen, s nagyon fontos, hogy a gazdaságvezetőnek jó legyen a kapcsolata a poli­tikai szervekkel, mert köny- nyebb egy Igazgatónak a dolga, ha közös nevezőre jut a célokat, feladatokat, a módszereket illetően a párt- szervezettel és a tömegszer­vezetekkel. így sok nehézsé­get át lehet hidalni a min­dennapi munkában is. beosztottak zán le sem tudom tolni a munkatársaimat”. Az igazga­tó tartsa féken indulatait, erről ez a véleményem, le­het határozott, következetes, sőt néha keménykezű is, anélkül, hogy indulatos- kodna. — E nagyon az Ön sze­mélyére vonatkozó kérdés után kanyarodjunk vissza a vezetés témájához, melynek korszerűsítéséről, mint a hatékonyabb munka feltéte­léről, sok szó esik. Hogyan gondolkodik erről? — A vezetés, a munka korszerűsítésére mindig szük­ség van, de olyan általános séma. melyet az ipari és a mezőgazdasági üzemekre egyaránt rá lehet húzni, nincs. Az alapelveket meg kell fogai maizni, hogy az adott szervezet és viszonyok között milyen feltételek mellett lehet a rendelkezés­re álló eszközöket a legna­gyobb hatékonysággal mű­ködtetni. A körülmények azonban változnak, ezért bi­zonyos módosításokra mindig szükség lesz, és hiába van­nak alapelvek, ha az objek­tív és szubjektív feltételek nem adottak, a kettőnek összhangban kell lennie. E követelményt magunkra néz­ve is érvényesnek tartom. Az iparszerű termelési rend­szerekkel összefüggő felada­tok például rá is kényszerí­tik az üzemeket arra. hogy a technika változásával szinkronba hozzák az embe­reket. A nagyteljesítményű John Deere gépekre a gaz­daság legjobb munkásai ke­rültek, miután speciális tan-; folyamot végeztek, az automatikusan működő fejő­állomás technikai kezelőit is hasonló módon válogattuk és képeztük ki. — Az új technika tehát formálja az embert, alakítja ismereteit, — És igényeit emeli a munka kulturáltságát. Ma már olajos ruhában nem ül­nek be a munkások John Deere gépek vezetőfülkéiébe, amelyek tiszták,- kényelme­sek és védenek a portól, meg a széltől Is. Eleinte minden­féle vicket-vackot; drótot csavart találtak ellenőr-zés­kor a vezetőfülkében. A ka­lapács és a hidegvágó is ki­került onnan, megértették a gépek kezelői, hogy tulaj­donképpen nagy értékű „mű­szereket” bíztunk rájuk, melyekkel technikai gépso­rokat működtethetnek. A lépéstartás — Most, amikor a tudo­mány és a technika eredmé­nyei egyre inkább tért hódí­tanak a mezőgazdaságban, új kísérletekre kell figyelni, lépést tud-e ezekkel tartani egy vezető? — Egy ember nem képes erre, ha egyedül akar min­dent áttekinteni, a szakiro­daimat elolvasni, el fog vesz­ni a részletekben.* Azt tar­tom, hogy ki-ki a saját szak­májában kisérje figyelemmel a fejlődést, a saját szakterü­letén legyen jól informált és ismereteivel segítsen a veze­tőknek a döntések kialakítá­sában. A fejlesztés alapkon­cepciója hosszabb távra ki­alakul, ebben meg kell len­ni az egységnek, az igazgató és közvetlen munkatársai, a szakvezetők már csak a vég­rehajtás hogyanján, a rész­letkérdéseken vitatkozhatnak. — Van-e olyan téma. vagy speciális terület, amellyel személyesen foglalkozik? — Ez a gazdaság előtt álló feladatok tükrében változik. A gépesítést említem mégis, mert ez mindig napirenden van, kiemelt téma nálunk és az üzemszervezés az, amely - lyel behatóbban foglalkozom. A munkakultura — Hány órát dolgozik na­ponta? — Reggel 7 órakor kezdek és este úgy 7 órakor vég­zek. S ha a földeken mun­ka van, akkor nemcsak a dolgozóknak, hanem a ve- vezetőknek is ott a helye va­sárnap és ünnepnap is. Ezt elvárják tőlünk az emberek, ez nekem és munkatársaim­nak is természetes. A me­zőgazdaság még nem nyújt­ja azt a munkakultúrát, mint amit az ipari üzemek bizto­sítanak. Bár a különbséget igyekszünk csökkenteni, az őszi-tavaszi nagy, munkák idején azért már ott a la­kókocsi a határban, ahol ét­kezni és tisztálkodni lehet. Nem is szólva az új speciá­lis gépekről, amelyek nagy előrelépést jelentenek a munkakörülmények javításá­ban.' A viszonyok azonban még mindig mostohábbak és ha az iparhoz képest el­maradás is van. a dolgozók a változást nagyra értékelik. Gazdaságunkban a létszámot tekintve a fiatalok, azaz a 30 éven aluliak aránya 30 százalékot tesz ki. ami mu­tatja, hogy a mezőgazdaság­ban is megtalál! ák Számítá­saikat. A szakembergárda zöme is fiatal és tehetséges, megállják helyüket a külön­böző vezető posztokon is, jó velük együtt dolgozni. Lazányi Angéla i Jó volt tapasztalni, hogy a megyében ebben a tanév­ben a kereskedelem már a feladata magaslatán állt: — ezért sikeres az iskolatej akció. Az iskolatej akció most „iskolapéldája’’ annak, hogy' mindjárt jobban mennek a dolgok, ha a kereskedelem nem tétovázik, nem másra vár, hanem azt teszi, ami a dolga: kereskedik. Szekeres Edit A start jól sikerült Eredményes a Néplap terjesztése a járásokban is 0 Uj beruházások a Tiszám enii Vegyiművekben

Next

/
Thumbnails
Contents