Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-21 / 247. szám

\ 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. október 21. HÉTFŐ: Bumedien algériai elnök Moszkvából hazatérőben Belgrádban tárgyalt. — Várnában megnyílt a szakszer­vezeti világkongresszus. KLÓD: Koszigin - szovjet kormányfő Kairóba érkezett — Szadat egyiptomi elnök a parlamentben kijelentette, hogy országa kész elfogadni a tűzszünetet és hajlandó béketárgyalásokat kezdeni. SZERDA: Nixon négy arab állam külügyminisztereivel tár­gyalt. — Trudeau kanadai miniszterelnök hazautazott Kínából. CSÜTÖRTÖK: Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke Berlinbe érkezett. — Jörgensen dán miniszterelnök befejezte hivatalos tárgyalásait Moszkvában. PÉNTEK: Koszigin hazautazott Kairóból. — A francia sze­nátusi szavazás eredményének ismeretében Pompidou felfüggesztette az alkotmánymódosítási eljárást SZOMBAT: Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter befejezte varsói tárgyalásait. — Az „olajháborúban” újabb arab olajtermelő országok csatlakoznak az 5—10 százalékos termelési és szállítási csökkentéshez. — Kissinger Moszkvába utazott. Igv látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József A hét legfontosabb kö­zel-keleti híre: Koszigin szovjet kormányfő Kairóban járt Érthető, hogy utazá­sát nem jelentették be elő­re. Hiszen egy háborúban álló országba látogatott el, az is nyilvánvaló, hogy a Szadat elnökkel volt több­szöri találkozásáról a hi­vatalos közlemény nem kö­zölt részleteket. A szovjet kormányfő és az egyiptomi államfő tárgyalásának ered­ményeit a közeli napok, he­tek, vagy éppen a távoli hónapok eseményei mutat­ják meg, katonai, gazdasági és diplomáciai téren egy­aránt. Koszigin ezt követően járt az egyiptomi fővárosban, hogy Szadat elnök a kairói parlamentből nyílt üzenetet intézett Nixon amerikai el­nökhöz: Egyiptom kész el­fogadni a tűzszünetet az­zal a feltétellel, hogy Izra­el azonnal vonja vissza csa­patait a megszállt arab te­rületekről az 1967 június 5-e előtti vonalakra. Egyip­tom ugyancsak hajlandó béketárgyalasokat is kezde­ni az ENSZ keretében a va­lamennyi nép jogait figye­lembe vevő közel-keleti bé­kéről. A szovjet diplomácia lát­hatóan megsokszorozta erő­feszítéseit a tűzszünet és a békés rendezés érdekében. Ami természetesen nem­hogy nem mond ellent, ha­nem ki is egészíti az arab államoknak nyújtott sokrétű támogatást. Nem vitatható, hogy az USA szintén törekszik bi­zonyos tűzszüneti megálla­podás elérésére, de nem lehet meglepő, hogy az amerikai rendezési terv messzemenően figyelembe veszi az USA szövetségesé­nek, Izraelnek és természe­tesen magának az USA-nak az érdekeit. Ezzel párhuza­mosan az Egyesült Államok­ból, sőt a nyugat-németor­szági amerikai katonai rak­tárakból is, özönlik a hadi­anyag Izraelbe. Ami a hadihelyzetet ille­ti, a hét közepére eltenelő- dött az izraeli nyomás Szí­riáról, e helyett az egyip­tomi csapatok ellen össz­pontosított nagyobb erőket az izraeli hadvezetés a Szu- ezi-csatománál. Megkísérel­ték a Sínai-íélszigeten elő­renyomult egyiptomi erők hátába kerülni, sőt, kom- mandfegységgel átkeltek a csatorna nyugati partjára is. A szíriai fronton az előző héten Damaszkusz felé át­törő izraeli páncélos éket sikerült feltartóztatni. A harcokban itt a szíriai és iraki páncélos alakulatok vállalták a feladatok orosz­lánrészét, de csatlakoztak hozzájuk — végre — jor- dániai és szaud-arábiai ala­kulatok is. (Husszein ki­rály a héten személyesen szemlélte meg a szíriai fronton lévő katonai egysé­geit.) Változatlanul úgy ítéli meg a katonai szakértők többsége, hogy 1967-hez ké­pest most sokkal nagyobb az arab ellenállás. Szélesebb körű az arab országok együttműködése is. Ez pe­dig nemcsak á frontvonalak alakulására hat ki, hanem befolyásolni képes például az USA magatartását is. Különösen akkar, amikor az úgynevezett „olaljháború- ban” szintén forgatni kez­dik az olajtermelő arab országok a sajátos fegyve­rüket: a termelés és a szál­lítás részleges csökkentését. Kuwaitban megrendezett ta­nácskozásukon még csak 5 százalékos csökkenést mond­tak ki, de kevéssel utána Szaud-Arábia már 10 szá­zalékos csökkentést jelen­tett be, Líbia pedig teljesen beszüntette az Egyesült Ál­lamokba irányuló olajszál­lításait Mindezek alapján a hét végén az arab világ egyes pontjain, így például a li­banoni fővárosban, Bej rút­ban, amely mindig is az arab világ legfontosabb hír­központjának számított, a politikai megfigyelők azt kezdték latolgatni, hogy nemsokára elhallgatnak a fegyverek és elkezdődhetnek a tárgyalások. A közel-keleti háború is­mét háttérbe szorította a héten sok más, jelentős nemzetközi eseményt. Pedig érdemes odafigyelni Jörgen­sen dán miniszterelnök moszkvai tárgyalásaira: a kis dánia egyfelől stratégiai jelentőségű ország a Balti­tenger nyugati kijáratánál, másfelől pillanatnyilag a politikai-gazdasági súlya is megnőtt. A NATO tagja, méghozzá olyan tagja, amely gyakran helyezkedett szembe egyes túlzó „atlanti” törekvésekkel, s ennek kap­csán arra kell gondolnunk, hogy 1974 áprilisában ün­nepli fennállásának 25. év­fordulóját az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete. A jövő év tavaszán napirend­re kerül: érdemes-e fenn­tartani s ha igen, milyen formában? Dánia képviselő­je jelenleg a Közös Piac miniszteri tanácsának so­ros elnöke is, így tehát Jörgensen moszkvai tárgya­lásai a Közös Piac és a KGST kérdéscsoportjának elővételére is alkalmasak ■lehettek. Párizsban Pompidou el­nök félig-meddig kudarcot vallott azzal a kísérlettel, hogy módosíttassa az alkot­mányt. A képviselőház és a szenátus külön-külön megszavazta ugyan a kor­mány javaslatát, hogy ez­után 5 évre szóljon a köz­társasági elnök megbízatá­sa, nem pedig 7 esztendőre mint eddig, viszont széle­sebbé váljék az államfő jog­köre, majdnem olyanná, mint az amerikai elnöké, — nos, ha át is ment a ja­vaslat a parlament két há­zán, nem olyan többséggel, hogy a bonyolult eljárás harmadik és döntő szaka­szában meglett volna a kí­vánt háromötödös többség. Versailles-ban, a napkirály palotájában rendezték vol­na a képviselők és szená­torok együttes ülését, ahol a szavazók ilyen többsége kellett volna az alkotmány megváltoztatásához. Mert ez a többség nem mutatkozott előre, Pompidou a jelek sze­rint egy időre felhagyott a tervvel... Amelynek meg­valósulása egyébként nem neki vált volna javára, ha­nem utódját szolgálta volna, • továbbra Is betegesnek mondott államfő aligha áll mégegyszer a választók elé. Az ellenzék azért is támad­ta a javaslatot, mert az az elnöki rendszert valósította volna meg, másrészt pedig azért, mert gyakorlatilag 10 évre hosszabbította volna meg az elnök megbízatását, kétszer 5 esztendőre! Az amerikai példa ugyanis azt mutatja, hogy egy elnököt, ha újramegválasztását kéri, szinte lehetetlen megakadá­lyozni az újabb megbízatás megszerzésében... A hét egy különös „hír- csemegével” is szolgált: az oslói parlament bizottsága a Nobel-békedíjat megoszt­va I ß Duc Tho-nak és Henry Kissingemek ítélte oda. Az indoklás: sokat tettek a vi­etnami békemegállapodás létrejöttéért A döntést ve­gyes érzelmekkel fogadta a világ. (Még a norvég bizott­ság két tagja is lemondott, tiltakozásul az ellen, hogy a támadó Amerika és a megtámadott Vietnam kép­viselőjét egy kalap alá vet­ték ...) Meglehet, hogy az oslói odaítélők Kissingert külön akarták bátorítani, ugyan­olyan fáradhatatlanul lásson munkához a közel-keleti válságban is. De a megoldás nem Kissinger személyétől függ, hanem például attól, hogy az amerikai imperia­lizmus és izraeli szövetsége­se mennyiben ismeri fel a Közel-Kelet új valóságát. Mindamellett igen jelen­tősnek ígérkezik Kissinger moszkvai utazása. Az ame­rikai külügyminiszter elin­dulása előtt részt vett az amerikai kabinet ülésén, ahol jelen volt Nixon el­nök is, ezenkívül még New Yorkban találkozott Abba Ebban izraeli külügyminisz- terreL KGST va'uta- és pénzügyi állandó bizottsági ülés A KGST valuta- és pénz­ügyi állandó bizottsága 1973. október 16—19. között Karl- Marx-Stadtban tartotta 25. ülését. A bizottság jóváhagyta 1974. évi munkatervét és megvizsgálta az dés további elmélyítését és tö­kéletesítését, a szocialista gaz­dasági integráció fejlesztését célzó komplex program bi­zottság tevékenységét érintő részének realizálásával kap­csolatos kérdéseket, valamint megvitatott egyéb, kölcsönös érdekeket képviselő valutá- rii-pónzügi-i kérdőiket ia, Kissinger Moszkviban Elénk diplomáciai tevékenység — Harmadik hetébe lépett a háború a Közel-Keleten MOSZKVA Kissinger, az Egyesült Ál­lamok'külügyminisztere teg­nap a késő délutáni órák­ban Moszkvába érkezett. Lá­togatása beleilleszkedik a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos nemzetközi dip­lomáciai tevékenységbe, Kissinger, akit az ameri­kai külpolitika teoretikusá­nak tartanak, ezúttal ötöd­ször érkezett a szovjet fő­városba, eddig minden eset­ben a legmagasabb szinten tárgyaltak vele. BEIRUT | Az INA hírügynökség je­lentette tegnap, hogy Irak­ban rendkívüli állapotot hir­dettek ki. Az UPI a hírrel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy két nappal ez­előtt Irak mozgósította tar­taléksorban levő harckocsi­zott és elrendelte az elsöté­títést. KARACHI Pakisztán föltétel nélkül elkötelezte magát az arab ügy oldalán és komoly tá­mogatást nyúlt az agresszió ellen harcolóknak — jelen­tette ki szombaton az iráni, törökországi és szaúd-arábiai útjáról hazatérő Bhutto mi­niszterelnök. A pakisztáni kormányfő szerint a jelen­legi háború ..az egész mo­hamedán világ próbatétele”. PEKING A kínai fővárosban nyilvá­nosságra hozták Anvar Sza­dat egyiptomi elnök Csou En-laj miniszterelnökhöz in­tézett üzenetét, amelv kö­szönetét mond a kínai kor­mányfőnek az izraeli agresz- sziót elítélő és az arab ügyet támogató táviratáért KAIRO Az egyiptomi katonai pa­rancsnokság szombat dél­utáni közleménye szerint a szárazföldi erők — a lé­gierő és a tüzérség támo­gatásával — a Sinai-front középső szektorában és a nyugati parton érzékeny veszteségeket okoztak az el­lenségnek. Az izraeli erők sok harckocsit és páncélo­zott járművet veszítettek, számos izraeli katonát és két pilótát foglyul ejtettek. Az ellenség a Nílus deltájá­nak északi részén megpró­bált csapást mérni több egyiptomi repülőtérre. A ki­bontakozott légicsatában le­lőttek néhány izraeli gé­pet. Déltájban légiriadó volt Kairóban, de mindössze egy percig tartott, és ellenséges gép nem hatolt be a fővá­ros fölé. DAMASZKUSZ Damaszkuszi katonai köz­lemény szerint az izraeli légitámadásokra válaszul, szíriai harci repülőgépek délelőtt bombázták a hai­fai olajfinomító művet. Ezt a damaszkuszi jelentést ké- söb Tel Aviv-ban cáfolták. Izraeli állítás szerint „Hai­fától északra lezuhant egy szíriai gép, de csak kisebb károkat okozott”. Damaszkuszban tegnap sajtóértekezletet tartott Mo­hamed Haidar miniszterel­nök-helyettes. Elmondotta, hogy az izraeli légierő ter­rortámadásai során lerom­bolta a homsi olajfinomítót, több olajtárolót Latakiában, Tartusban, Adrában és Baniasban, súlyosan meg­rongálta a hőerőműveket Damaszkuszban és Honos­ban, egy fafeldolgozó üze­met Latakiában, kikötői be­rendezéseket Tartusban és Latakiában, utakat és vasu­takat rongált meg. A bar­bár légitámadások számos áldozatot követeltek a bé­kés polgári lakosság körében is. Az. anyagi kár eléri a 508 millió dollárt. NEW YORK Eban, izraeli külügyminisz­ter tegnap váratlanul haza­utazott New Yorkból — hi­vatalos közlés szerint azért, hogy részt vegyen a közel- keleti háborút érintő honi kormánykonzultációkon. Tájékozott ENSZ-források szerint Eban elindulása előtt telefonon beszélt Kissinger külügyminiszterrel, akivel egyébként állandó kapcsola­tot tartott new york-i tar­tózkodása során. Nagygyűlés Erfurtban Gierek fogadta Scheelt A LEMP KB első titká­rával sorrakerült találko­zóról — amelyen résztvett Stefan Olszowski külügymi­niszter is — Schee) nyugat­német külügyminiszter a következőket mondotta: — Edward Gierekkel ez­úttal először volt alkalmam hosszabb eszmecserét foly­tatni. A lengyel—nyugatné­met kapcsolatok összes fon­tos kérdését érintettük. Ez az igen konstruktív szellem­ben lezajlott találkozó is meggyőzött arról, hogy jó úton járunk. Stefan Olszowski és Wal­ter Scheel a látogatás be­fejező aktusaként közös sajtóértekezletet tartott. Ez alkalomból hozták nyil­vánosságra a tárgyalásokról kiadott közös közleményt. A tárgyalásokon áttekin­tették a lengyel—nyugatné­met kapcsolatok helyzetét és további fejlődését, vala­mint a két felet érdeklő nemzetközi problémákat. A megbeszéléseket áthatotta az a törekvés, hogy tovább mélyítsék a különböző terü­leteken már megkezdett együttműködést, leküzdjék a még meglévő akadályokat. Megkülönböztetett figyel­met fordítottak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elem­zésére. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy a két­oldalú árucsereforgalom je­lentősen fejlődött. Az NSZK kormánya ki­fejezte készségét, hogy ked­vező feltételek mellett hi­teit nyújt Lengyelországnak. A miniszterek, a lengyel kormány „tájékoztatója” alapján kimerítően ele­mezték a családegyesítés ügyét. A lengyel fél kife­jezte készségét, hogy a „tá­jékoztatóban” foglalt elvek szerint a legközelebbi 3—5 év alatt komplex módon megoldja ezt a problémát. Mindkét fél nagy jelentő­séget tulajdonít Edward Gierek, a LEMP KB első titkára tervbe vett hiva­talos bonni látogatásának. Amelyre Willy Brandt kancellár meghívására keiül sor. Időpontként 1974 első negyedét vették számításba. — Fejeződik be a közös közlemény. Walter Scheel tegnap délután elutazott Varsóból. Az NDK-ban tartózkodó vietnami párt- és kormány - küldöttség a hétvégét Erfurt megyében tölti. Tegnap a küldöttség nagygyűlésen ta­lálkozott Erfurt város dolgo­zóival. A nagygyűlés szónoka Tegnap reggel Prágából hazautazott Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, az Államtanács elnöke, aki a csehszlovák fővárosban részt vett a Bol­gár Népköztársaság nemzeti kiállításának ünnepélyes megnyitásán, s ebből az al­kalomból baráti eszmecse­rét tartott Gustav Husák- kal, a CSKP KB főtitkárá- * val. A két párt és állam kap­csolatainak fejlesztésén kí­vül megvitattak külpoliti­kai kérdéseket is. Egybe­hangzóan kiemelték a Krim-félszigeti találkozó nagy hozzájárulását a szo­cialista országok egységének elmélyítéséhez, a szocializ­mus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, valamint a vi­VÁRNA Egy heti tanácskozás után közvetlenül a befejezés előtt áll Várnában a Vili. szakszervezeti világkong­resszus. A munkásosztály e legnagyobb nemzetközi fó­rumáról kialakuló kép a hétfő délutáni zárásig ugyan még tovább gazdago­dik, jellegében azonban már aligha módosul. Az a tény, hogy sem balos ál- radikális nézetek nem hang­zottak el a felszólalások­ban. sem az ezzel szemben­álló másik véglet nem ka­pott hangot, egyértelműen pozitívnak minősíthető. Pham Van Dong. a VDK és Horst Sindermann. az NDK miniszterelnöke volt. Teg­nap délután a vietnami ven­dégek egy mezőgazdasági szö­vetkezeti társulással ismer­kedtek meg. lágbéke megszilárdításához. Határozottan elítélték Iz­rael - terű'elfoglalásait és teljes szolidaritást vállaltak Egyiptomnak, Szíriával és valamennyi arab néppel igazságos nemzeti felszaba­dító harcukban az imperi­alizmus, az újgyarmatosítás és a cionizmus ellen. Az európai biztonság kér­déséről szólva megállapítot­ták: annak a pozitív folya­matnak a befejezése, ame­lyet az NSZK és a szocia­lista országok szerződései indítottak el, csak akkor járhat sikerrel, ha rövide­sen aláírták a már parafáit szerződést az NSZK és Csehszlovákia kölcsönös kapcsolatairól. s hasonló­képpen normalizálják az NSZK, valamint Bulgária és Magyarország viszonyát. A tegnap délelőtti ülésen egyébként A. Ziartidlsz, a Ciprusi Szakszervezeti Szö­vetség főtitkára elnökölt, délután pedig Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára ve­zette a tanácskozást. A nap folyamán felszólalt K. Kon- da Sri Lanka-i delegátus, Harry Osbom dán küldött, továbbá a dominikai, a ja­maikai és több más kül­dött. A kongresszus ma még plenáris ülésen folytatja a vitát, majd hétfőn délelőtt megejti a vezető szervek megválasztását, s várhatóan ugyanaznap délután ünnepé­lyesen yégetér. Befejeződtek Husák és Zsivkov tárgyalásai Szakszervezeti < világkongresszus

Next

/
Thumbnails
Contents