Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-20 / 246. szám
A ■ 1973. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az autópályáktól a bekötőutcákig Hogyan Igazodik az úthálózat a fejlőd» gazdasághoz? — Sorrend a forgalom szerint — Lélegzetvétel a hetedik ötéves tervig Hazánkban az országos közutak, az állami költségvetésből épített, gondozott utak hossza 30 ezer kilométer. Ebből 6200 a főút, a többi un. alsóbbrendű útvonal. A tanácsi utak, a vállalatok, a gazdaságok használatában álló utak hossza 90—100 ezer kilométer, de ennek csak 10 százaléka kiépített. Ezen a 100 ezer kilométeren azonban a forgalomnak csak elenyésző töredéke zajlik, oly csekély hányada, hogy szinte megfigyelni sem érdemes. Bosszúságot, kárt ugyan ezeknek az utaknak a kátyúi is okozhatnak, ám ez, közvetlenül csak a helybéliek ügye. A társadalom erdeke azt kívánja, hogy mindenekelőtt azok az utak legyenek rendben, amelyeken a tömegközlekedés és a hazai, meg a nemzetközi áruszállítások döntő része bonyolódik. Védekezés a trombózis el'en Nemrégiben vált köztudottá: 7 év alatt, nemzetközi kooperációval, 500 kilométer hosszú, minden tekintetben korszerű autópálya épül majd hazánkban. Ha csupán ennyi történne a következő 7—10 év alatt az országos útvonalak korszerűsítéséért, akkor bizony a gyorsan fejlődő népgazdaság áruszállításai és az életszínvonal gyors emelkedésével együttjáró automobilizmus elé óriási akadályok tornyosulnának közútjainkon már 3—4 év múltán. Az 500 kilométeres autópálya a korszerű úthálózat létrehozásának csupán egy értékes, fontos és látványos része, hiszen a negyedik: ötéves tervben már javában folyik a főutak rekonstrukciója. Ennek célja, hogy 1975 végére a fő közlekedési utak 95—98 százalékát a korszerűség jellemezze: a mai követelményeknek megfelelő szélesség, a tartósabb, jobb burkolat — 6 ezer kilométer hosszan, és hogy veszélyes, nagy ívű kanyar sehol ne lassítsa a forgalmat — ezek a legfontosabb normák. Ennyit mindenképp ( meg kell tenni azért, hogy a szállítást ne veszélyeztesse az utak trombózisa, a forgalmi dugó sehol ne okozzon gondot... Hiónysik 1 méter 25 centi Az utóbbi 10 évben a forgalom két és félszeresére nőtt az utakon, ami nemcsak azt jelenti, hogy több az autó, hanem azt is, hogy nagyobb terheket visznek és gyorsabbak lettek a közúti járművek. A KPM szakembereit nem érte váratlanul -ez a növekedés: 1963ban, az akkori helyzetből kiindulva az 1973-as forgalom nagyságának az előre jelzésekor mindössze 18 százaléknyit tévedtek. Csak ennyivel lett nagyobb a forgalom a számítottnál. Most is tudják, mire számíthatunk 1983-ban. Most is látják, hogy például csupán a főutak korszerűsítése és az autópálya nem lesz elég ahhoz, hogy az ország normális közúti forgalmát fenntarthassák a következő években. Hiába teremtik meg ugyanis a nagy átbocsátó képességű főütőereket — ha a hajszálerekben megreked a forgalom. A szállítások 60 százaléka a 6 ezer kilométernyi fő utakon bonyolódik. A 24 ezer kilométer alsóbbrendű úthálózat a forgalom 40 százalékát hordja a hátán; — de ma már ez a 40 százalék is csaknem a háromszorosa súlyban, sűrűségben és sebességben a 10 évvel ezelőttinek. És eddig az alsóbbrendű utakra még nem fordítottak igazán figyelmet. A mai forgalom mellett például a szükséges útszéles- ség minimálisan 6 méter. A hazai átlag ma — az alsóbbrendű utakon 4 méter 75—80 centi, összesen 17 ezer kilométer az olyan útjaink hossza, amelyeken, átlagban, több mint egy méter hiányzik az elfogadható biztonsághoz. A szakemberek az ötödik ötéves terv egyik fő közlekedésfejlesztési programjaként várják az alsóbbrendű utak megfiatalítását, minthogy a folyó ötéves tervben a főutak rekonstrukciója előreláthatóan befejeződik. Életmentő programként emlegetik a 24 ezer kilométer hosszú másodrendű hálózat un. egyszerű korszerűsítési programját. Ez a program a legfontosabb normák teljesítését jelenti: a megfelelő szélességet, a rugalmas, tartós burkolatot, a vonalvezetés kiigazítását, hogy a legveszélyesebb kanyarok eltűnjenek. Ez a minimális program sem lesz kis összeg — végül is 24 ezer kilométerről van szó, de a VI. ötéves terv derekáig — 1983-ig — mégis teljesíthetőnek látszik, s ílymódon többé-kevésbé lépést tarthatnánk a forgalom fejlődésével. Összehangolt terveket Sok helyen persze már most a negyedik ötéves tervben meg kellett kezdeni a másodrendű utak rekonstrukcióját is. Békés megyében például nem lehetett tovább várni vele. De az országban sokfelé sürgető a helyzet — a többi közt éppen az ipartelepítés beérő programja miatt is. A helyi tanácsok persze az utak megfiatalításában sokat segíthetnek, s ebben közvetlenül is érdekeltek. A helyi útkorszerűsítési, szanálási, közművesítésj programokat össze kellene hangolni az országos közútfejlesztési menetrenddel. A felépülések ki- és bejáró szakaszait, átkelő útjait, a csatlakozó pofitokat elő kellene készíteni a szélesebb, jobb utak fogadására: közműveket odébbhelyezni, bontásokat megkezdeni időben stb... Ez az „életmentő program” a következő 10 évben 40—60 milliárdba kerül majd: a „hajszálerek” fiatalítása, hozzáigazítása a „főütőerekhez”. Az utak korszerűsítési sorrendjét a forgalom nagysága szerint határozzák majd meg, de 1983-ig sorra kell kerülnie a huszonnégyezredik kiló- méternek is. G. F.---------------------------------p-. Sú yc§onIíííás, árdrágítás — A falatozók csak szeszesitalt árulnak A jászberényi ellenőrzés tapasztalatai Jászberényben, a Tanács V. B. járvány- közegeszségügyi osztálya, a termelésellátás felügyeleti osztály és a városi rendőr- kapitányság megbízottjaival együtt 21 vendéglátó üzletet vizsgált meg. A vizsgálat folytatása volt annak a nagyszabású ellenőrzési akciónak, ami szolnoki kezdeményezésre a megveszékhe- l.ven, Karcagon és Török- szentmikloson elindult. A több napig tartó vizsgálattal arra kerestek választ, hogy a városban működő vendéglátó helyeken — italboltokban, falatozókban éttermekben eszpresszókban és bizományosoknál — hogyan tartják be a közegészségügyi előírásokat, az árszabályokat, miként teremtik meg az osztálvbesoroláshoz, a kulturált vendéglátáshoz szükséges feltételeket. A vizsgálatok megállapításai: hiányoznak az osztály- besorolásnak megfelelő lcggyelmen kívül hagyják a közegészségügyi követelményeket, Gyakoriak a súlycsonkítások, az árdrágítások. Legtöbb helyre a piszkos, egészségtelen környezet, a fertőzés veszélye a jellemző. Több üzletben nincs megfelelő — a poharak és edények mosogatására, fertőtlenítésére alkalmas — mosogató, a raktárakban együtt tárolják az élelmiszereket a tüzelővel. Az eladó-, kiszolgáló-tereken göngvöleghal- maz akadályozza a kulturált kiszolgálást, a büfé-falatozókban csak Szeszes italokat árusítanak, kevés vagy egyáltalán nincs szendvics, hideg étel, hösítőital. Általános tapasztalai- az is. hogy hiányos a felszolgálók szakmai ismerete, sokan megszegik a nvitvatartással kapcsolatos előírásokat. A vizsgálat tapasztalatainak összegezése után a bizottság a következő intézkedéseket hozta, illetve javasolta;- megvonják a működég si engedélyt a pórtelkl ÁFÉSZ Il-es számú italboltjától és a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat Gondűző falatozójától. Megállapították. hogy nem felel meg osztálybesorolásának a vendéglátó vállalat Rozmaring és Csalogány presszója, va lamint a KlOSZ-büfé. az ÁFÉSZ Lehel büféje és I-es számú italboltja. A felsorolt egységek részére 45 napos határidőt szabtak meg. hogy ez idő alatt teremtsék meg az o«ztálvbesorolásnak megfelelő feltételeket, A vásárlók megkárosítása miatt megbírságolták a vendéglátó vállalat Bundás falatozó. a Makk 7-es. az ÁFÉSZ Szőlőskerti falatozó és 26-os számú büfé vezetőjét Ugyancsak pénzbírsággal súitották a nyitvatartási rend be nem tartása miatt a KlOSZ-büfé és a Lehel büfé vezetőjét. ; ____________i r* illca — V árosi és Október végén, november el éjén kezdik meg a próbasüt ést, majd az üzemszerű termelést a 63 millió forintos költséggel épült szolnoki Kenyérgyárban, melyben két műszakban 38 tonna kenyeret fognak sütni. — Képünkön: próbafűtéshez készítik elő a gázkazánokat Keresték és megtalálták a kiutat Nehéz helyzetben vannak a Törökszentmiklós és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet dolgozói, tagjai. Az ÁFÉSZ egy-két volt vezetője gazdasági törvényeinket kijátszva egyes emberek, illetve egy kis csoport önös, egyéni érdekeit, a társadalmi érdekeik elé helyezte. Annak idején megírtuk, , hogy a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága indítványára a Gazdasági Bíróság az ÁFÉSZ-t 5,5 millió forint gazdasági bírság és 200 ezer forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte, mert jogszabályba ütköző, illetve szocialista gazdálkodásunk elveivel ellentétes ipari és ügynöki tevékenységével Szembenézted Augusztus végén kommunista aktívát tartottak: őszintén, kritikusan és önkritikusan beszélték meg közös dolgaikat. Szükség is volt erre az őszinte hangra. mert csak szembe nézve a tényekkel tudhattak konkrét elhatározásra jutni. A tényék ugyanis siralmasak: a szövetkezet az idén az első félévre tervezett 123 millió forintos összbevétel helyett csak 96 millió forintot ért el. Még súlyosabb a helyzet a nyereségük alakulásánál: mig 1972 első félévében több mint 9 millió forint nyereséget értek el. addig az idén ugyanezen idő alatt több mint 5 millió forint volt a veszteségük, ami egvéb költségekkel tovább növekedik és eléri a mintegy 8,5 millió forintot. Ennek oka nemcsak a gazdasági bírságban, az eljárási illeték fizetésében keresendő. A budapesti részlegek felszámolása gonddal jár: két építőipari részleget is megmegsértve a társadalmi érdekeket. körülbelül 4,4 millió forint jogtalan nyereséget ért el. Hírül adtuk azt is, hogy az ügy a bíróság elé kerül, ahol felelniök kell tetteikért a volt vezetőknek. A szövetkezet életét alaposan megbolygatták ezek az események. Am, hogy a dolgozók most már látják a kivezető utat, hogy bíznak a jövőben, az nemcsak az új vezetőség megfontolt intézkedéseinek, a felettes szervek fokozott segítségének á következménye. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szövetkezet kommunistái maguk döntöttek az ÁFÉSZ jövőjéről és e jövőért való munkához maguk mellé állították a közösség dolgozóit a tény edkel szüntettek a fővárosban, ám az építőanyagok eladásakor az árakat a pesti cégek diktálták, és igyekeztek olcsón vásárolni és főleg későbben fizetni ki a vételárat És amíg a részlegek dolgozóit el nem helyezték, vagy amíg a felmondási ideiük le nem telt fizetni kellett nekik a munkabért, — ez több százezer forintot jelentett. Még fok olyan Példát említhetnénk, amelyek a korábbi ésszerűtlen. hanyag gazdálkodásra utalnak: (pl. bérgazdálkodás, gazdaságtalan ágazatok működtetése leltárhiány stb.), aminek a következtében a szövetkezet nehéz gazdasági helvzete tovább súlyosbodott. Hogyan lehet ezen a helyzeten változtatni? Erre kerestek és találtak választ a szövetkezet kommunistái a már említett aktíván. Még akkor elfogadtak egy versenyfelhívást, amely a jobb, eredményesebb munkát hivatott szolgálni, s amelyhez azóta csatlakozott az ÁFÉSZ valamennyi dolgozója. A konkrét intézkedések A szövetkezet vezetősége is konkrét intézkedéseket hozott: a ráfizetéses részlegeket megszüntették, vagy átszervezték. A különböző területek közvetlen irányítására létrehozták az úgynevezett aiap- egvségeket, amelyhez érdekazonos csoportok tartoznak, így Például a 28-as ruházati áruházhoz csatolták a konfekcióboltot és a könyvesboltot. a 34-es é1 el mi szer áruházhoz több élelmiszer- é« zölds^ürle*«** és Igv tovább. A szakvezetők ígv ott vannak az eevsie^kben a dolgozók között köz ve* len feqvel- mi és alkalmazási iovköriik van. felelőssegei döntenek a halaszthatatlan ügvekben Ehhez a felelősséghez megkapták a megfelelő fizetést is. Egyelőre december 31-ig szólóan kötött az alapegységvezetőkkel a, szövetkezet igazgatósága munkaszerződést, ez a próbaidejük. Ha nem tudnak eleget tenni a beosztással iáró kötelezettségeknek. 1974. január 1-tól nem úütiák meg velük a szerződést. Erre azonban — most előzetes tapasztalatok szerint — alieha fog sor kerülni. „Megvannak itt az emberek ez a kollektíva tud jól dolgozni.. .’* — mondta az alnnszervezet eevik tagja. Tóth István énftőanvag- raktáros, amikor beszélgettünk. r Rendszeresek lettek a kéthetenkénti vezetői megbeszélések a szövetkezet közoont- jában. Az igazgatóság úi elnöke Szekeres Sándor él a szövetkezeti demokratizmus adta lehetőségekkel: nem egyedül dönt a kollektíva egészét érintő kérdésekben, ha-. nem termékeny vita, megbékélés után. Ilyen kollektív döntés alapján készül például most az ÁFÉSZ első, gazdasági számításokat figyelembevevő részletes fejlesztési terve. Már'többen tanulnak is a szövetkezet dolgozói közül: tízen középiskolában, nyolcán boltvezetői tanfolyamon, négyen a kereskedelmi főiskola továbbképző tanfolyamán, harmincketten szakmunkás tanfolyamon. Szeptember 1 -töl pedig munkába állt a szövetkezetnél egy fiatal szakember, aki az idén végzett a kereskedelmi éa vendéglátóipari főiskolán, október 1-től pedig már jogtanácsost is alkalmaztak. Az ÁFÉSZ-nél dolgozó mintegy kétszáz fiatal többségé szakképzetlen — a szövetkezet vezetői ezért jövőre újabb szakmunkásképző tanfolyamot akarnak indítani, és hogy ne legyen gond az utánpótlás, ösztöndíjjal, tanulmányi segéllyel támogatják dolgozóik továbbtanuló gyermekeit, hogy amikor elvégzik aa iskoláikat, a szV ■etkezetnéj vállaljanak munkát. „Sok éven keresztül amíg rendben voltak a dolgok, mi produkáltuk az eredményeket! A később elkövetett sok szabálytalanságról semmit nem tudtunk. De azt a másfél, kétéves kisiklást, amit a régi vezetők okoztak, behozzuk még akkor is, ha nem ml követtük el” — magyarázta Csemány Jánosné, áruháza osztályvezető. Elkészültek f az elemzések Kérdés, hogy e sokféle intézkedés milyen sikerrel jár? Készek a gazdasági számítások, elemzések: e szerint az idén bepótolják a lemaradást sőt némi nyereséget is elérnek, ami a helyzetet fi- gyelembevéve nagy eredménynek számit ötszáz ember helytállása felelősségteljes munkája meghozza maid eredményét: a törökszentmiklósi ÁFÉSZ ismét felzárkózhat a 1ók közé erre a lehetőségeik adottak Adott a tanulság is: gazdasági törvényeink betartásával, pontos. felelőssé~telie< munkával, élve a munkahe lyi demokratizmussal, összefogással lehet csak igazáí boldogulni. Varga Viktória
