Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-09 / 211. szám

1973; szeptember 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az új pártoktatási év kezdetén Interjú Boros Ottónéval a megyei pártbizottság osztályvezetőjével Néhány hét múlva a tömegpropagandában is kezdetét veszi az új pártoktatási év. Az Oktatási Igazgatóságon 6x1 hetes tanfolyamokon már megkezdődött a propagandisták továbbképzése. Az oktatási év előkészítése nagy feladatot ró megyénk pártszervezeteire. Felkértük Boros Ottónét, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályá­nak vezetőjét, hogy összegezze a pártoktatás tapasztalatait és vázolja, az új oktatási évben mik a tennivalói a párt­Az idén 88 katasztrális holdon vetettek burgonyát a tiszapüspöki Rákóczi Tsz-ben, 90 százalékát már betakarították. A terméseredmények kiemelkedőek, hiszen az utóbbi évek holdanként! 120 mázsás átlagával szemben az idén 152 mázsa termett. Képünkön BON—100-as típusú gépen osztályozzák a burgonyát BELKERESKEDELEM Pénzügyi támogatás korszerűsítésre t Milliók pályázat útján szervezeteknek. ÚJSÁGÍRÓ: Túljutottak a pártszervezetek a négyéves pártoktatási terv félidején. Az elmúlt két esztendőben hogyan fejlődött a propagan­damunka irányítása, tartal­ma és módszertana? BOROS OTTÖNÉ: A pro­pagandamunka irányításának alapja a négyéves perspek­tivikus terv, amely a két kongresszus közötti időre szabta meg a feladatokat. [Kezdetben a tervezés sok nehézséggel járt, a pártszer­vek kevésbé tudtak elsza­kadni a régi módszerektől és formáktól. Később a gya­korlati tapasztalatok meg­győzték az alapszervezeteket a távlati terv hasznáról, po­litikai jelentőségéről. így kö­rültekintőbben tudták beis­kolázni a hallgatókat, a po­litikai, helyi igényeknek megfelelően választották meg az oktatási formákat. — Az irányítás fejlődésé­nek másik jellemzője a pro­pagandisták sokoldalú kép­zése volt. Az Oktatási Igaz­gatósággal karöltve a pro­pagandisták kétharmadát ké­peztük tovább a központi tanfolyamtípusoknak megfe­lelő témákból és módszerta­ni kérdésekből. Megyei mód­szertani csoportot hoztunk létre, amely kezdetben több­nyire általános módszertani kiadvány megjelentetésével segítette a propagandamun­kát. Majd harminctagú szak- módszertani csoport jött létre. A csoport tagjai igen aktívan vesznek részt az irá­nyító munkában, segédanya­gokat készítenek, szakmód­szertani vázlatot állítanak össze, előkészítőket tartanak a propagandisták számára, ugyanakkor a propaganda hatékonyságának vizsgálatá­ban is Számíthatunk rájuk. Az irányítás színvonalának emelkedése a tartalmi mun­kára is hatott. Miben mu­tatkozik ez meg? A propa­ganda közvetlenül kapcso­lódott a párt és társadalom előtt álló feladatokhoz. Eb­ből is következett, hogy a hallgatók a társadalmi élet jelenségeit hozzáértőbben, kritikusabban értékelik, mint korábban, világosabban lat- ják a párthatározatok lé­nyégét. A tartalmi munka fejlődé­sét jelzi, hogy erősödött a párttagok politizáló kedve, amely a KB november 14— 15-i határozata alapján még- inkább fokozódott. Célkitűzésünk megvalósu­lását látjuk abban is. hogy a hallgatók ,a propagandis­ták közreműködésével több­nyire a helyi viszonyokra alkalmazva tárgyalják meg az általános társadalompo­litikai kérdéseket. A pártoktatás tartalmi ha­tékonyságát növelte, hogy mindvégig poHitikacentrikus maradt, s ebből adódóan ja­vult az összpolitikai tevé­kenység és a propaganda kapcsolatának^ megértetése. Ma már módszertani előbb- relépésről is beszélhetünk, ugyanakkor a fejlődés elle­nére sem lehetünk elégedet-. tek a propagandisták egy részének módszertani felké­szültségével és alkalmazott módszereivel. ÚJSÁGÍRÓ: Hogyan segí­tette elő a pártoktatás a Központi Bizottság 1972. no­vemberi határozatának vég­rehajtását, fejlesztette-e a hallgatók politizáló készsé­gét, eszmei szilárdságát? BOROS OTTÓNÉ: A Köz­ponti Bizottság 1972. novem­beri határozatát a pártokta­tásban 35 064, a tömegszer­vezeti oktatásban 50 826 hall­gató dolgozta fel. A legjelentősebb ered­ménynek azt tartjuk, hogy a hallgatók tisztábban látják a társadalmi és a gazdasági törvényszerűségek összefüg­géseit, s túljutottak a hatá­rozat elvi kérdésein és a mindennapi gyakorlat során felvetődő, megoldást váró feladatokról vitatkoztak leg­inkább, ugyanakkor a poli­tizáló készségük is fejlődött. Reálisabban ítélik meg párt­tagjaink a gazdaságpolitikai és ideológiai, valamint a pártélet kérdéseit. Ma az a kérdés foglalkoz­tatja leginkább a hallgató-, kát, hogy az adott munka­helyen mit kell megoldani, miben kell előbbre lépni, milyen intézkedéseket szük­séges hozni a meglévő ellent­mondások feloldására, a munka megjavítására. Kez­dik felismerni a hallgatók azt a tényt, hogy a problé­mák együtt járnak a fejlő­déssel. Szilárdabbak abban, hogy a munkásosztály veze­tő szerepét a párt testesíti meg. Az ideológiai kérdé­sekkel összefüggésben jól látják, hogy a marxista—le­ninista világnézet erősítése a fő feladat, s hogy politi­kánk helyes értelmezése nem jelenthet elvi enged­ményeket semmiféle más, idegen, anti-marxista nézet­tel szemben. Az eredmé­nyek ellenére találkoztunk leegyszerűsítő nézetekkel az ár- és bérkérdések megíté­lésében, türelmetlen meg­nyilatkozásokkal az ideoló­giai anyag vitájában. ÚJSÁGÍRÓ: Az idén is­mét új megyei tanfolyam­mal egészül ki a tömegpro­paganda tematikája. Mit várnak a „Megyénk mező- gazdasága” című tanfolyam­tól? í BOROS OTTÓNÉ: A me­gyei irányítás fontos tényé­nek tartjuk, hogy a távlati tervünket teljesítve ebben az oktatási évben a negye­dik megyei tanfolyamot in­dítjuk mintegy háromezer hallgató számára. Ezzel a megyei tafolyamokon tanu­lók létszáma négyszerese lesz a két évvel ezelőttinek. Megyénk jellege és a leg­újabb mezőgazdasági felada­taink is meghatározták, hogy ilyen speciális tanfolyamot vezessünk be. Úgy gondoljuk, hogy ezzel közelebb kerülnek párttagjainkhoz a legfonto­sabb, mezőgazdaságra vo­natkozó megyei gazdaságpo­litikai célkitűzéseink, több impulzust tudunk adni sajá­tos feladataink valóraváltá- sához. ÚJSÁGÍRÓ: A pártokta­tásban nagyon sok múlik a propagandistákon. A 6x1 he­tes propagandista tovább­képző tanfolyamok hogyan segítik felkészülésüket? BOROS OTTÓNÉ: A szeptember 3-án kezdődött továbbképző tanfolyamra 420 propagandistának bizto­sítunk az Oktatási Igazgató­sággal karöltve speciális to­vábbképzési lehetőséget. Minden tanfolyamtípusból hívtunk be propagandistát. Így a tematika döntően az adott központi és megyei tanfolyam legfontosabb anyagrészeinek megyei adap­tációjából, részben módszer­tani kérdésekből áll. Ezen túl az oktatási év során 10 segédanyagot, 4—4 módszer- • tani vázlatot bocsátunk a ! propagandisták rendelkezésé- f re és 3—4 megyei előkészí­tőt tartunk számukra aktuá­lis politikai kérdésekről. ÚJSÁGÍRÓ: Az új oktatá­si évben milyen tartalmi és szervezeti feladatokat kell a pártszerveknek megoldani­uk? BOROS OTTÓNÉ: A pro­pagandamunka feladatait továbbra is a X. kongresz- szus határozatai és a KB 1972. november 14—15-i ál­lásfoglalása szabja meg, ugyanakkor végre kell haj­tani megyei középtávú ter­vünket is. Egyik legalapve­tőbb feladat továbbra is a párt és a munkásosztály ve­zető szerepének, szövetségi politikájának a meggyőző magyarázata. A társadalom­politikai összefüggések be­mutatása mellett mélyebben kell foglalkozni a pártélet és a gazdaságpolitika) kérdé­seivel. Az ideológiai kérdé­sek közül a szocialista ha- zafiságra nevelést és a szo­cialista erkölcs normáinak taglalását tekintjük kiemelt feladatnak. A nemzetközi politikai kérdések kapcsán a világhelyzet új összefüggé­seire kell koncentrálni. A tartalmi célkitűzések megva­lósításánál ügyelni kell ar­ra, hogy az oktatás még ha­tékonyabban segítse a poli­tika végrehajtását és a he­lyi politika még jobban tá­maszkodjon a propagandára. A továbbképzéshez elen­gedhetetlen feladat az alap­szervezeti propagandamun­ka színvonalának az emelé­se. A lehetőségekhez mérten meg kell teremteni a szem­léletformálás, az ismeret­nyújtás és cselekvésre ösz­tönzés összhangját. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a helyi poli­tikai célkitűzések bemutatá­sára és cselekvő elfogadta­tására, az elmélet és a gya­korlat összekapcsolásával. A szervezési feladatoknak a tartalmi célkitűzések ha­tékonyabb megvalósulását kell szolgálnia. Így a közép­távú tervünknek megfelelő­en stabilizálni kell a pártta­gok részvételét a pártokta­tásban, ugyanakkor 1—2 százalékkal növelni szüksé­ges a nagyüzemek, új Ipar­telepek, termelőszövetkezetek mozgalmi funkcióban lévő fizikai dolgozóinak bekap­csolódását a politikai okta­tásba, a pártéoítés szükség­letei szerint. Másrészt 5—10 százalékkal emelni kell a tömegszervezeti vezetőségi tagok, ” elsőszámú vezetők, irányítók és szakalkalmazot­tak bevonását, mivel az ok­tatásban való részvételük az optimálisnál álacsonyabb. Az alapfokú és továbbkép­ző tanfolyamokon a múlt évi helyes arányt kell kö­vetni úgy, hogy a kulturális kérdések, a megyénk műve­lődésügye és a megyénk me­zőgazdasága tanfolyamokon minél több párttag vegyen részt. „A szocialista hazafiságra és proletár internacionaliz­musra nevelés tennivalói”-t minden tanfolyam első^ fog­lalkozásán fel kell dolgozni. Mindezek alapján bízunk abban, hogy az új pártokta- tá-i év tovább erősíti párt- tnefaink elméleti felkészült­ségét. Biztosak vagyunk ab­ban is, hogy a szilárdabb felkészültség kamatozódni fo° a politikai gyakorlatban és a X. pártkongresszus ha­tározatainak maradéktalan végrehajtását szolgálja — fe­jezte be nyilatkozatát Bo­ros Ottóné. M. L. Tanulnak a vasutasok Vezetőképző tanfolyam Szolnokon (Tudósítónktól) Szolnokon, a MÁV táv­közlési-fenntartási főnökség épületében, a Budapesti Vasútigazgatósághoz tartozó munkahelyi vezetőknek tan­folyamsorozat kezdődött az elmúlt napokban. Az új rendszerű vezetőképzésnek az a célja, hogy a tanfo­lyamra beosztott hallgatók, a vasutas vezetők elsajátít­sák az egységes szocialista vezetési módszereket. Az igazgatóság mintegy ezerkétszáz dolgozójának te­szi lehetővé a tanfolyam el­végzését. Napi 6 órát tanul­nak és csaknem 17 témakört vitatnak meg. Jászjákóhalmán nemrég parcellázták ki a Vásárteret és az Öregtemetőt, alig van . már üres telek. Mások is j építettek ott, de főképpen a tanyákról beköltözők foglal­ták el a két új telepet. Töb­ben a régebbi utcákban rak­tak új fészket maguknak. László József ék a Rákóczi út 5-ben. László József kinn született, kinn is élt a Ka­pitányréten, Jászapáti és Já- kóhalma között. Előbb a szomszédok ke­rekedtek fel, mondták: jobb benn, minek itt kínlódni? Kinn megszűnt az iskola is, a nyolcadikat annakidején már a faluban végezte Lász­ló József. Gyalog ment ki a műútra, onnan busszal a fa­luba. Nehéz volt a váltás, a tanyai iskolában egy hét­re adták fel a leckét, a fa­luban minden órára készül­ni kellett. Egész más élet fogadta, nyolcadikos korá­ban kétszer moziba is elju­tott. Három éve kislányuk szü­letett. A tanyán csak ásott kút volt. László József 25 literes nagy kannát vásárolt, esténként motorral hordta a vizet a kicsinek. Abból ivott, abból fürdették ... Éppen a kombájnt mosat­ta a gépudvaron. Ott beszél­gettünk. — A fürdés nagy szó, a tanyán csak mosakszik az ember. A Csátésban, a Vak­tóban, a laposok vizében olykor összepocskoltuk ma­gunkat. De a kicsinek már nem engedném. A kicsi, Erzsiké a trakto­ros szemefénye. Lászlóék már akkor is orvoshoz sza­ladtak vele, ha melege volt. De hová? Be Apátira, vagy Jákóhalmára. Kilométerekre akár ide, akár oda. Talán egy ilyen éjszakán határoz­hatták el Lászlóék: el a ta­nyáról, — Nem úgy volt az — igazít ki a traktoros — már úgy házasodtunk össze: mi­re a gyerek óvodáskorba jut házunk legyen a falu­ban. Hozzá is kezdtek. Megvet­ték a telket. Első évben Belkereskedelmi kormány­zatunk pályázati rendszer­ben nagy összegekkel segíti azokat a vállalatokat, szö­vetkezeteket, amelyek saját pénzügyi forrásaikat fel­használva javítják hálóza­tuk, üzleteik technikai szín­vonalát. A Belkereskedelmi Minisztérium — amely az év első felében 40 millió forintot adott erre a célra — most újabb pénzügyi le­hetőséget nyújt a korábban kielégítetlen fejlesztések megvalósításához, elsősorban a szocialista importból szár­mazó berendezések beszer­zéséhez. A pályázatok elbí­megépítetlék a fundamentu­mot. Másik esztendőben te­tő alá tették. A harmadik­ban jött a többi munka. Négy évig épült a házuk; Tavaly ősszel költöztek be. A Béke Tsz 30 óra fu­varkedvezményt adott. Ez minden tagnak jár. László József is volt azóta fuvar­ban Nagy Irnrééknél. Mond­ta neki: meglátod mennyi­vel masabb lesz bent. Ha­marosan Nagy Imre is a fa­luban lakik. Szép házat építettek. Be­tonjárdáról jutunk be a vi­rágos kertbe. Nyitva a szo­ba nagy ablaka, festrpényt látok a falon. Lászlóné és a kislány azonban nincs itt­hon. A traktoros tűnődik. — Említett valamit, hogy a fodrászhoz megy, vagy a varrónőhöz. De az is lehet, hogy a gyerek óvodaügyét Intézi. Lukácsi József talán már el is felejti lassan a tanyát. — Azt már ugyan soha. Nem mintha visszakíván­nám. A lányom még nem nézte meg azóta se, hogy hat éve eljöttünk. A felesé­gem is csak azért járt arra, most ott van a háztájink. A tanya kinn volt a Var- jasi sarkon. A legtávolabbi, a legelhagy atottabb részen. A legközelebbi műút is 9 ki­lométerre. — ősszel, amikor az esők megjöttek, én úgy jártam a tsz-be: az erdőben toltam a biciklit, vagy a hátamon vit­tem a műútig. Gumicsizmá­ban persze, abban nem me­rült el az ember. Ezt az életet nagyon meg­unta a felesége is. — Sokat magára maradt, egész nap emberi szót se hallott szegény, csak a jó­szágokkal bajlódott. Mondta is: neki ebből elege van, hogy semmit ne lásson, ne halljon soha. Három éve szét is verték a tanyát. Nem maradt meg csak egy nyárfa a helyén. És az adója. — Azt mondták a tanács­nál, nekik nem elég a tsz rálásánál előnyben részesí­tik a fővárosi és a nagy­városi üzletek technikai kö­rülményeinek javítását, az idegenforgalmi területek és a nagyobb ipari települések ellátásának fejlesztését szol­gáló beruházásokat Az év végéig újabb 40 millió forint állami támo­gatás él] a vállalatok ren­delkezésére. Az összeg felét a kereskedelem és a ven­déglátóipar hűtésgépesítéséra — főleg a tej és a tejter­mékek, a baromfi, a mély­hűtött áruk hűtését szolgáló berendezések vásárlására —■ fordítják. igazolása, szerezzünk két ta­nút, a két szomszédot, hogy tényleg lebontottuk. De már egyik szomszéd se lakik ott. A tanyán békességhez szo­kott ember tovább fizette az adót. Idén a falusi szom­szédok felvilágosították: jog­talanul ne adja ki a pénzt. Úgyis van mire költeni, még a kerítés is hiányzik, a szo­bák sincsenek teljesen rend­ben. Lakhatási engedélyük nincs, nem győzték kivárni, beköltöztek. Lukácsi József gépkocsive­zető a tsz-ben. Délben haza­jár ebédelni. Benn a házá­ban új a konyhabútor, a hűtőszekrény, villanytűzhely, de, a sarokban még ott a ta­nyai sparhelt is. Még nem merték kidobni, hátha áram­szünet lesz. A műút mellett laknak, minden közel van hozzájuk, de a távolság se Bzámít. Vasárnap elutaztak Siófokra. — Minden este nézzük a televíziót. Sokat mutatja a Balatont. A feleségem már nagyon vágyott, hogy meg­láthassa. A lányunk Be- rényben esztergályos, innen viszi a busz. Most a mosó­gépért siránkozik, azt mond­ja hogy már csak mi mo­sunk teknöben a faluban. Igaza van, csakhogy nem megy minden egyszerre. Mikor beköltöztek, a jó­szágokat is hozták maguk­kal. Sorban megszabadultak tőlük. — Legutóbb már azzal állt elő a feleségem, 6 el­menne dolgozni valahová, úgy szeret emberek között lenni. Nagyon jól érzi ma­gát a faluban. Középkorú ember Lukácsi József. Negyvenhatéves. Te­hergépkocsival jár, most cu­korrépát szállít a határból. Három kisgyerek jón vele szemben Jákóhalmáról. Az iskolából igyekeznek haza­felé. — A Tőzsér gyerekek mennek ki a tanyára. Tűnődve néz utánuk, saj­nálja, hogy nem egyirányba mennek. Felvenné őket. Borzák Lajos I A dűloutak az utcákba vezetnek

Next

/
Thumbnails
Contents