Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-09 / 211. szám

I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 9. URUGUAY Támadás a haladó erők ellen Uruguay Dél-Amerikában, Brazília és Argentína kö­zött fekszik. A kontinens legkisebb állama. Területe 186.926 négyzetkilométer, tehát Magyarországnak két­szerese. Lakóinak száma 2,9 millió, s ebből 1 millió a fővárosban, Montevideóban él. Hivatalos nyelve a spanyol. Agrárország. A földterület több mint 60 szá­zaléka legelő, amely a mezőgazdasági termelést meg­határozza. Főként külterjes állattenyésztéssel foglal­koznak, s ezzel kapcsolatos az ország legjelentősebb iparága, a húsfeldolgozó és hűtőipar is. A múlt századtól kezdve mind nagyobb szerepet ka­pott a külföldi tőke Uru­guay gazdasági életében, s ma például a hűtőipar több mint fele amerikai és angol cégek kezében van. Az elek­trotechnikai ipar fölött az amerikai General Elektric rendelkezik. Az idegen érdekektől való függőség és a hazai uralko­dó osztály kizsákmányolása kiélezte a társadalmi ellen­téteket és a munkásmozga­lom fejlődését eredményez­te. Már 1920-ban megalakult az Uruguayi Kommunista Párt, amely a közelmúltig legálisan működött. A leg­nagyobb taglétszámú szak- szervezet, a CNT (Uruguayi Dolgozók Országos Ken ven- dója) és a politikai poron­don küzd a demokratikus jogokért küzdő Frente Amp­li ó, azaz a Széles Front, mely a haladó csoportokat tömöríti. A társadalmi vál­tozásért szélsőséges módon harcoló Tupamaro gerilla­szervezet is a belső ellent­mondások egyik „terméke”. Ez utóbbi tevékenysége nyo­mán találkoztunk a múlt­ban Uruguay nevével. A Tupamaro gerillák 1966 óta hallattak magukról, bomba­akciókkal, diplomaták rab­lásával, 1972 áprilisában négy rendőrtisztet megöltek. Ekkor rendkívüli állapotot léptettek életbe, melyet a baloldali erők visszaszorítá­sára használtak ki. Fokoza­tosan erősödött a katonai befolyás az államvezetésben és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az USA-barát uralko­dó körök a nép növekvő osztályharcát diktatúrával akarják elnyomni. Ez év júni­usában bekövetkezett a saj­nálatos fordulat, s három tábornok: Néstor Boletini, Gregorio Alvarez és Esteban Cristi irányításával puccsot hajtottak végre. Az eseményekről ezt írja a Neue Berliner Illusztrier- te című politikai magazin, amelynek újságírója urugu­tombol a Rio de la Plata országában. Már öt év óta nyomul előre nagy kegyet­lenséggel a rekació a balol­dali erők ellen, akik a gaz­dasági és a szociális prob­lémák megoldásáért tömö­rültek a Széles Frontban. Hogy milyen erős volt ez a demokratikus mozgalom, azt már az 1971-es elnökválasz­tás is bizonyította, amikor minden ötödik uruguayi a Széles Front jelöltjére sza­vazott. Az uruguayi államcsíny és a sikertelen chilei puccs mokratikus mozgalmat: a La Plata folyó országának 3000 demokratáját letartóztatták, az 500 ezer tagot számlá­ló legnagyobb szakszerveze­tet, a CNT-t betiltották, s 53 vezetője ellen elfogató­parancsot adtak ki. Tünte­tőkre is rálőttek, és a Szé­les Front elnökjelöltjét ugyanúgy, mint a KP fő­titkárát börtönbe vetették. A Széles Front egy 6 pon­tos programmal fordult az uruguayi néphez, hogy az országban a demokráciát helyreállítsák és az ultra­jobboldali körök hatalmát megtörjék. A munkások és az alkalmazottak általános sztrájkja közvetlenül az ál­lamcsíny után, kifejezője a nép ellenállásának, rrßlyet az USA-szövetséges uralko­dó körökkel szemben tanú­sít. A szociális konfliktusok megoldásához, amelyek a kis ország társadalmát már négy éve feszültségben tart­ják, a nemzeti felszabadu­Szolidaritás Uruguay népével: nagy tüntetésen tiltakoztak a kubai munkások és alkalmazottak a legnagyobb uru­guayi szakszervezet, a CNT betiltása ellen időbeli egybeesése éppoly kevéssé véletlen, mint az amerikai nagykövetnek, — ugyanannak az Emesto Si- racusa-nak újbóli kinevezé­se, — 14 nappal az emlí­tett június 27-e előtt — aki már a bolíviai Banzer rezsi­met a hatalomra segítette. Az uruguayiakra nehéz na­pok várnak. Fasiszta mód­szerekkel szétverik a de­lásnak csak az az útja ve­zet, amelyre a chilei példa tanít”. Ismerve a jelenlegi hely­zetet, aggodalmat kelt az a sok törvénytelenség, amely a dél-amerikai országban történt és amely ellen a ! magyar dolgozók is felemel­ték tiltakozó szavukat. L Zs. A DDK negyedszázada Negyedszázaddal ez­előtt, 1948. szeptember 9- én történelmi fordulat kezdődött Korea több ezer éves krónikájában. Ezen a napon kiáltották ki a Koreai Népi De­mokratikus Köztársasá­got, a koreai nép első független államát. A független Korea megalakításának lehető­sége akkor adatott meg, amikor 1945 augusztusá­ban a szovjet hadsereg elűzte a megszálló japá­nokat. A második világ­háborúban győztes négy nagyhatalom úgy dön­tött, hogy a kialakult helyzetnek megfelelően — egyidőre — a 38. szé­lességi foktól északra a szovjet, attól délre az amerikai hadsereg segít az élet újra megindításá­ban. Azt is elhatározták, hogy hamarosan demok­ratikusan megválasztott központi kormányt ala­kítanak. A terv azonban csak terv maradt. Az amerikaiak — a koreai reakcióra támaszkodva — nem ismerték el az 1948 augusztusi általános választások (a déli pár­tok is indultak) eredmé­nyeit, nem ismerték el a választások nyomán meg­alakított Koreai Legfel­sőbb Nemzetgyűlést és kettészakították az or­szágot. Válaszul a leg­felsőbb népgyűlés kihir­dette a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság megalakulását. Korea két részének útja elvált egy­mástól. Alig két évvel később a fiatat köztársa­ságnak szembe kellett néznie az ENSZ zászla­ja alatt végrehajtott amerikai agresszióval. A koreai nép hősies'harca, a szocialista országok egységes támogatásával, meghátrálásra kényszerí­tette az agresszorokat. A szocialista országok a bé­kében is támogatták a népi Koreát, amely a ha­tékony internacionalista segítséggel nemcsak a pusztító háború okozta sebeket gyógyította be, hanem gyors, imponáló fejlődésről tett tanúbi­zonyságot. Phenjan íáradozásai az ország békés újraegyesí­téséért egy éve meghoz­ták az első eredményt. Észak- és Dél-Korea kö­zös nyilatkozata rést ütött a két országrészt negyedszázada elválasztó falon. Beszélik, hogy ... Minek kiállítani a kutyákat ? Liber Seregui tábornokot, parlamenti képviselőt, a Szé­les Front elnökjelölt.jét bör­tönbe vetették ayi baloldali gondolkodású fiatalokkal beszélgetett. „Június 27-e reggelén Bor- daberry elnök kihirdette a parlament feloszlatását, mi­vel az ultra jobboldali erők régóta tervezett államcsínye kirobbant. Azóta egy eddig ismeretlen terrorhullám íj légijárat Petinkbe Penteken este a francia főváros Orly repülőteréről levegőbe emelkedett a Pá­rizs- és Peking közötti köz­vetlen légijárat első gépe. A Boeing 707-es csak Karac- hiban szakítja meg útját, üzemanyag felvétele céljá­ból. Utasai között van az a több mint 80 újságíró is, aki Pompidou köztársasági el­nök kedden kezdődő kínai látogatásáról fog tudósítani. Ma nemzetközi, úgyneve­zett CACIB kutyakiállítást rendeznek Budapesten, kö­zelebbről Kőbányán. A tá­jékoztatás újabban határo­zottan fejlődik, mert a ku­tyakiállítást ezúttal jóval megelőzte a híre. Felélén­kültek a viták kutyaügyben. Ügy is mondhatnám, hogy felkorbácsolódtak az indu­latok a négylábú jószágok ürügyén. Azt hihetné az em­ber, hogy ebben a kérdés­ben is a lét határozza meg a tudatot. Nevezetesen, hogy kutyapártiak azok, akiknek van ebük, míg az ellentá­borba az ebnélküliek tartoz­nak. Az élet azonban ko­rántsem ilyen egyszerű. A magam esetéből kiin­dulva, nekem például nincs kutyám, de szeretem a ku­tyákat. Valószínűleg azért, mert a kutyák is szeretnek engem. A felhőtlen barát­ság azonban, bármennyire is jól hangzik, olykor ellen* téteket szülhet. Arra gon­dolok, hogy a kutyatulajdo­nosok nem mindig veszik jó néven, ha kedvenc jó­száguk barátságosnak mu­tatkozik mások iránt. Sok­szor előfordul, hogy megyek az utcán, jön velem szem­ben egy borjúnagyságú dog, más járókelők a túlsó jár­dáról is borzongva meresz­tik rá a szemüket, én vi­szont habozás nélkül átme­gyek hozzá, mert szeretnék közelebbről gyönyörködni arányosan fejlett izomzatá- ban, méltóságteljes tartásá­ban, nemigen tudok ellen­állni a vágynak, hogy meg- simagassam. Az illető kutya feltehetőleg megérzi a ba­rátságos szándékot, mert * ilyenkor szinte kivétel nél­kül elkezdi csóválni a far­kát. viszonozza a rokonszen- vet és a kezem ügyébe dug­ja a fejét. •Mi lehet ennek a magya­rázata? Talán az — erről több helyen is olvastam —, hogy a félelem voltaképpen vegyi folyamat. Az idegsej­tek bizonyos külső hatások­ra különleges vegvületet vá­lasztanak ki. amelvnek sza­gát némely különleges szag- lókéoességgel bíró állat, így például a kutya is, elég messziről megérzi. Csak be­leszimatol a levegőbe és szél ellen is tudja, hoigy a köze­ledő fél-e tőle vagy sem. Ha nem fél. akkor két eset lehetséges, gondolja a ku­tya, az ismeretlen ember rokonszenvet érez vagy kö­zönyös irántam. És minden­esetre csóválja a farkát. Ha viszont szaga van, akkor fél az ember. És minden­esetre morogni kezd. Már­mint természetesen a kutya. Ennyit erről, s most tér­jünk vissza az eredeti témá­hoz. Nekem tehát a kutyák­kal a világon semmi bajom nincs, ezzel szemben van né­melyik eb gazdájával. Azok­kal. akiknél szaga van a kiállításvárásnak. Legalább is én úgy érzem, pedig nincs is olyan kifinomult szaglá­som. mint mondjuk egv vizslának. És — tisztelet a kivételnek — azt tapaszta­lom, hogy éppen az ilyen gazdák várják leginkább a kutyakiállításokat, amely szá­mukra fontos, nem pedig romlatlan, négylábú jószá­guknak. Ezeken a kiállításokon ugyanis minősítik a kutyá­Hagyományőrző helyesírási formák Tanultunk az iskolában arról, hogy a történelmi ne­vek írásmódját, illetőleg egy-egy család nevének írásformáját a hagyomány is szentesítette, s e tulajdon­neveket úgy kell leírnunk, ahogyan a név viselői hasz­nálták. Hogy nem jól tanul­tuk meg az erre vonatkozó tudnivalókat, bizonyítják azok a bosszantó helyesírá­si hibák, amelyek újabban gyakran éktelenítik az újsá­gok, a kiadványok közlemé­nyeit. Rövid írásunkban nemcsak a hibázásokat tesz- szük rostára, hanem azt is bizonyítani kívánjuk, hogy a hagyományos írásmód sok­szor sajátos információt ys nyújt azoknak, akik jól is­merik népünk történetét, s azokat a művelődéstörténeti eseményeket, amelyekben egy-egy történelmi nevet vi­selő család tagjai fontos sze­repet játszottak. Elsősorban azért szólunk erről a helyesírási kérdés­ről, mert több vidéki lapunk hasábjain központi anyag­ként közlemény jelent meg hazánk legnagyobb könyvtá­rának restauráló műhelyé­ről, s az intézmény nevé­nek leírásában két súlyos hibát is felfedezhettünk. A helytelen írásformát nem is idézzük rpost, nehogy ezzel is a hibázás terjedését se­gítsük elő. A helyes írás­forma <ez: Országos Széché­nyi Könyvtár. Mi a feltűnő ebben’ a hagyományőrző írásformában ? Elsősorban az. hogy mindkét magán­hangzó hosszúságát írásban is jelöltük. Ugyanakkor Széchenyi István nevében az egyik magánhangzó rö­vid formában jelentkezik. Mi az oka ennek a kétféle írásformának, hordoz-e kü­lön sajátos információt az írásbeli eltérés? Igenlő választ kell adnunk a kérdésekre. Hazánk legna­gyobb könyvtárát ugyanis arról a Széchényi Ferencről nevezték el, aki könyv- és kézirattárával, képtár-, érem-, szobor- és térkép- gyűjteményével 1802-ben megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot, s később ennek a múzeumnak önálló része is róla kapta nevét, A könyvtár megnevezésé­ben tehát az alapító nevének írásképében az ejtésnek megfelelően hosszú é íran­dó. Széchenyi István család- nevértek hagyományos írás­formájában csak a rövid e szerepel. Ezt a hagyomány- őrző helyesírást az írásban kell csak tisztelnünk, a ki­ejtésben 'nem. Azért hang­súlyozzuk ezt most, mert újabban gyakran halljuk, hogy egyesek az írásnak megfelelően a hosszú é he­lyett rövid e-vel ejtik ezt a családnevet. A családnévben megőrző­dött régi kétjegyű betű a eh mindig cs hangértékben hangoztatandó. Sajnos, újab­ban már itt is jelentkezik a szolgai betűejtés, s a Széc- henyi-hegy, Széchenyi út nyelvi formák ejtésében nem a cs hang jelentkezik. Feltűnő az is, hogy még iskolázott emberek ajkán is gyakran felhangzik ez a hi­bás betűejtés. D. Bakos József A televízióban Szeptember filmújdonságai Szeptember film kínálatá­ban bizonyára a legnagyobb érdeklődés az „Egy hölgy arcképe” című új hatrészes angol filmsorozatot kíséri majd, amely Henry James magyarul is megjelent regé­nye nyomán kerül képer­nyőre. Ugyancsak nagy nép­szerűségre számíthat az új epizódokkal jelentkező Sal­to Mortale című nyugat-né­met cirkusztörténet is, ^me­lyet ezután szombat délutá­nonként láthanak a nézők. Szeptember közepén kezdő­dik a Föld szíve című olasz filmsorozat, amely az Ama­zonas vidékétől észak-kelet­»♦♦»*♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦....................... ... k át. A mostani vasárnapon például a legjobbak CACIB minősítést nyerhetnek. Nem vagyok bizonyos benne, hogy mindenki tisztában van a CACIB mibenlétével. Nos, erről annyit, hogy a rövidí­tés franciából származik: Certificat d’Aptitude au Championat International de Beauté, vagyis magyarul javaslat a nemzetközi szép- ség-sampionátus bizonyítvá­nyára. A címet egyébként véglegesen akkor kapja meg a kutya, ha a kiállítás bí­róinak döntését s nemzet­közi szervezet jóváhagyja. Nomármost én úgy látom, hogy a CACIB cím nem a kutyának, hanem a gazdá­juknak jelent mindenek fe­letti célt. Voltam a tavalyi kiállításon is, ahol azt lát­tam, hogy a különféle faj­tájú kutyák egészen jól megfértek egymással, de an­nál inkább féltékenykedtek és gyűlölködtek a gazdáik. Ha kutyáik barátkozni nró- báltak, durván szétválasz­tották őket, s 'szegényeket arra kényszerítették, hogy reggeltől késő estig úgvszól- ván vigvázzban, a legel ő- nvösebb pózban mutatkozza­nak a naevközönség előtt. S aztán a bírói körben szin­te megőrültek a gazdák, ci- bálták rángatták az akkor­ra már holtfáradt ebeket, mindent elkövettek, hogy re elterülő dél-amerikai ős­erdő lakóinak életéről szá­mol be. Az első epizód cí­me „Az 'indiánok tragédiá- ja”. , Shakespeare drámájának magyarul beszélő tv-filmvál- tozata „A vihar” amely az igényesebb szórakozás hí­veinek szerez majd örömet. Űjabb epizóddal jelentke­zik az Arsene Lupin című francia filmsorozat. Címe: Sherlock Holmes ellen. A Marty Feldmann nevét vi­selő sorozat szintén új rész­szel jelentkezik szeptember­ben. ........................................... a zok minél jobb benyomást tegyenek a minősítőkre. Még nézni is rossz volt. Egy kö­zépkorú nő zokogva pofozta foxterrierjét, mert az zöld szalagot kapott, ami nagy szégyen, mert azt jelenti, hogy éppen csak megfelelt. Hasonlóan bántak el egy kü­lönben virgonc pulival, amely sárga szalagot érde­melt ki, holott a gazdája kékre, azaz kiválóra számí­tott. Léhet, hogy otthon kékre ig verte. Nem egészen értettem, hogy miért van olyan nagy jelentősége a különböző szí­nű szalagoknak, hiszen azo­kat utcai sétáltatásokon úgy­sem hordják a kutyák. Va­laki aztán megmagyarázta, hogy a hiúság mellett itt anyagi szempontok is közre­játszanak. A CAC vagy plá­ne a CACIB győztes kutyá­kat jóval drágábban lehet eladni. És mutatott egy ko­mor férfit, aki három ha­muszürke uszkárral vonult fel a kiállításra, s aki tulaj­donképpen utálja a kutyá­kat, de a leendő kölykökért egyenként négy darab ezres­re számít. Mellesleg elhatároztam, hogy az idén nem megyek ki a kiállításra. Nem azért, mert nem szeretem a ku­tyákat. Hanem azért, mert szeretem őket __ , Árkus József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents