Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-08 / 210. szám
. 1973. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Készülődés az országos tanácskozásra — Megválasztották a küldötteket 7eimelőszövetkezeti szocialista bri&ádvezelők ! találkozója 7 iszafüreden Az őszi termes fogadására felkészült a lermény forgalmi 1általat A mezőgazdasági munkákhoz alkalmazkodva a szolnoki Terményforgalmi Vállalat befelezte a búza raktározását: 5077 vagon terményt saját raktáraiban helyezett el, 980 vagon búzát pedig — hely hiányában továbbra is a tsz-ek tárolnak. A nyári kalászosok termése már biztonságban van. Jelenleg a szolnoki Damjanich, a Vörös Mező és a nagykörűi Haladás Tsz vontatói hordják folyamatosan a napraforgót. Rövidesen a jászladányi Petőfi Tsz is megkezdi a szállítást. Az előrejelzések alapján 110— 12o vagon napraforgó tárolására készült fel a vállalat. A szabványnál magasabb víztartalom miatt a napraforgót szárítani kell. A munkák a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat körzeti szárító üzemében a kapacitásnak megfelelően haladnak, a víztartalomtól függően naponta 8—10 vagon napraforgót szárítanak. Készülnek az ősziek átvételére is, kiürítik a már korábban megtelt raktárakat, és a sokéves tapasztalatokból okulva 150 vago- nos szükségtárolók építését kezdték meg Tiszatenyőn, Üjszászon, Jászladányban. Így akarnak segíteni a raktározási gondokon. Negyedszerre hívták ösz- sze — ezúttal Tiszafüreden — a nagykunsági termelő- szövetkezetek szocialista brigádvezetőinek tanácskozását tegnap. Suba István, a nagykunsági termelőszövetkezetek területi szövetségének titkára köszöntötte a résztvevőket,’ a közélet országos, megyei, járási és városi képviselőit. A népes tanácskozás hallgatóinak Hegyi István mezőtúri tsz-elnök, a területi szövetség verseny- és propaganda-bizottsága nevében tartott vitaindító előadást a mozgalom jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztésének teendőiről. Elsőként a szocialista brigádok legfrissebb sikereiről szólt az előadó, kiemelte, hogy 1971. óta 202-ről 215-re nőtt a szocialista címért küzdő brigádok száma ezen a tájon. Vállalásaik is változatosabbak és konkrétabbak lettek. A mozgalomban mind nagyobb szerephez jut a művelődés, az önképzés igénye, bizonyítja a szocialista brigádok nagykunsági szellemi vetélkedőjére beérkezett 115 nevezés is. Szó esett a gondokról is. Arról, hogy sajnos nem minden termelőszövetkezetben lehet fejlődésről beszélni, jelentős különbségek vannak. A szocialista brigádok nem mindenhol élvezik a vezetők támogatását sem, bár e tekintetben is van változás az utóbbi két évben. A kialakult versenyformák sokat lendítettek a mozgalmon. Igen népszerű: jelenleg három munkaverseny a gazdálkodási, a betakarítási és a talajmunka- verseny. A jövő feladatait abban, határozták meg, hogy a legfontosabb a mozgalmat mindjobban a társadalmi és gazdasági célok szolgálatába állítani. A mezőgazdasági szocialista brigádmozgalomnak elsődleges szerepe továbbra is a termelés segítése. azzal együtt, hogy a szocialista erkölcs, az általános műveltség, a politikai ismeretek megszerzésében, elterjesztésében is számítanak rájuk. A tizenegy hozzászóló hasznos gondolatokkal, tapasztalatokkal gazdagította a tanácskozást. Végül megválasztották a mezőgazdasági szocialista brigádok második országos tanácskozásának küldötteit. A nagykunsági termelőszövetkezeteket heten képviselik majd: Rát- kai György Túrkevéről, Fejér Mihály Tiszafüredről. H. Molnár József Abádsza- lókról, Gonda Sándor Mezőtúrról, B. Nagy Julianna Karcagról, Söti Istvánná Ti- szaburáról és V. Tóth Endre Kisújszállásról. Tóth Lajos MÉM-TÁJÉKOZTATÓ Javult a mezőgazdaság munka ügyi helyzete, növekedett a termelékenység' Tovább csökken a mező- gazdaságban foglalkoztatottak száma, miközben a népgazdaságnak ez az ágazata egyenletesen fokozza termelését — mondották a MÉM- ben a mezőgazdaság munkaügyi helyzetének alakulásával kapcsolatban. A foglalkoztatottak számának csökkenése azonban már nem olyan mértékű, mint a korábbi években, mert például az állami gazdaságokban tavaly ugyanannyian dolgoztak, mint egy évvel korábban, és a termelőszövetkezetek állományi létszáma is csak öt százalékkal csökkent egy év alatt. (Nem számítva ide a nyugdíjasokat és a szakmunkás- tanulókat.) — Az elmúlt évhez hasonlóan, 1973 eddig eltelt hónapjaiban továbbra is érvényesült ez a kedvező tendencia; a népgazdaságnak ez az ágazata csökkenő létszámmal növeli termelését és a hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez. Mindent egybevetve: A mezőgazdaságban fokozatosan javul a munka sen tájékoztatja a párt-végrehajtóbizottságot a helyzetről. Az alapszervezetekben — a jelenlegi .állapot gondos elemzése alapján — pontosan ismerik, hogy a példányszám reálisan menynyivel növelhető. A sajtószervezés fő időszakát október első két hetében jelölte meg a párt-végrehajtóbizottság, bár több alapszervezetben még ebben a hónapban megkezdődik a szervezés, az új előfizetők gyűjtése. A párttitkárok felszólalásaiból kitűnt, hogy alapos előkészítés után indui a városban a sajtó szervezése, s az alapszervezetekhez eljuttatott kimutatások is jól segítik a munkát. A vita során szó esett a posta esetenként kifogásolható kézbesítéséről, s az is elhangzott: szeretnék, ha a Néplap még többet foglalkozna karcagi eseményekkel. A párttitkárok derűlátással nyilatkoztak a példánv- számemelés várható eredményéről is, mint elmondták bíznak a sikerben. Optimizmusuk megalapozott, mert a sajtókampányt jól előkészítették. V L termelékenysége. (1972-ben a termelékenység 6,9 százalékkal nőtt.) Az évekkel ezelőtt még igen rossz munkaerőhelyzetben az utóbbi két-három évben a javulás jelei mutatkoztak. A foglalkoztatottak képzettségi színvonala azonban egyelőre alacsö- nyabb, mint a népgazdaság más ágazataiban, és a mező- gazdaságon belül két tő szektor — az állami és a szövetkezeti — között is nagy a különbség. Az állami gazdaságokban a főbb vezető munkakört betöltők kétharmadának egyetemi vagy főiskolai képesítése van, ez az arány a mezőgazdasági tsz-ekben mindössze 30 százalék. A szövetkezetek hátrányban vannak az úgynevezett szakember-sűrűség tekintetében is. Az állami gazdaságokban 86 hektár termőterület jut egy-egy szakmunkásra, a tsz-ekben csaknem 200 hektár. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak korösszetétele az utóbbi években javult. A nem nyugdíjas és nem járadékos tsz-tagok egyharma- da azonban még mindig 50 éves vagy ennél idősebb. A nem nyugdíjas és nem járadékos tsz-tagok átlagos életkora 42,4 év, az állami gazdaságokban 36.5 év. Ami a foglalkoztatottak havi átlagos munkaidejét illeti: egy év alatt 2 százalékkal növekedett a munkaidő a tsz-ekben. Az állami nagyüzemekben a havi átlagos munkaidő 1972-ben — az egy évvel korábbihoz képest — 1 százalékkal csökkent. A termelőszövetkezetekben a tagok — nem számítva ide a nyugdíjasokat — havi átlagos munkaideje 210 óra volt az elmúlt évben, az állami gazdaságok dolgozói egv-egv hónapban átlagosan 207 órát töltöttek munkahelyükön. Sajtóterjesztési akció Karcagon Üj előfizetőket gyűjtenek a Néplapra Tegnap tartották meg Karcagon a városi pártbizottságon az esedékes titkári értekezletet, amelyen több fontos időszerű téma szerepelt napirenden, közöttük az őszi sajtóterjesztési akció. Fodor Gyula, a pártbizottság munkatársa részletesen ismertette a kampány előkészületeit, valamint á pártvégrehajtóbizottság határozatát a sajtóterjesztési feladatokról. Elmondotta, hogy több hónapos előkészítő munka előzte meg a pártlapok, elsősorban a Néplap példányszáma növelésének akcióját. Pontos statisztikák készültek arról, hogy a városban mennyi előfizetője van a pártlapoknak. Ezt a posta segítségéve] alapszervezetenként is kimutatták. A párt-végrehajtóbizottság határozatát minden alapszervezet ilyen pontos felmérés kíséretében kapta meg. A városban megalakult a sajtóbizottság, melynek tagjai irányítják a pártalap- szervezetek sajtószervező munkáját. Az operatív bizottság a sajtőszervezés egész időszakában működik, segíti az alapszervezeteket. Időszakonként természeteÉvente 50 ezer hektoliter sört palackoznak Detken, ahol a Szabadság Tsz és a Kőbányai Sörgyár közös vállalkozásában 6 millió forintos költséggel palackozó üzemet építettek. Az új palackozó elsősorban Heves megye sörellátását biztosítja Bérpolitika Amit cm átlagok eltakarnak Részben megvalósult, részben megvalósítás alatt áll az a határozat, amelyet 1972. november 14—15-i ülésén hozott a párt Központi Bizottsága az állami ipar munkásainak béremeléséről, illetve a szakmai bérek országos táblázatának kidolgozásáról. A központi béremelést március 1-től minden iparvállalatnál megkapták, a bértáblázat kimunkálásán pedig úgy serénykednek az illetékes állami és szakszervezeti szervek, ho,gy az 1974-től alkalmazható legyen. A néhány, summázó mondatba beleférő cselekedet- sor a legutóbbi évek kiemelkedően fontos bérpolitikai intézkedéseit tárja elénk. Kiemelt helyen a szakmunka Hosszabb ideje tartó folyamatként figyelhettük meg az ágazatok, valamint a szektorok — állami, szövetkezeti — közötti keresetkülönbségek mérséklődését. Helyes ez akkor, ha indokolatlan eltérések tűnnejr el, ám kedvezőtlen ott, ahol szakképzettségi igényekben, munka- körülményekben egymástól erősen elütő területek közelednek. 1971-ben és 72-ben ugyan a nagyvállalatok dolgozóinak kerestnövekedése — a többiekhez mérten — valamelyest gyorsult, a párt- határozat a viszonylagos elmaradás fölszámolását is lehetővé tette. „Figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a teljesítményt, a A Munkaügyi Minisztérium megkülönböztetett figyelemmel kísérte a megvalósítást, s számítások szerint idén az iparban a várható keresetnövekedés 12— 13 százalék körül lesz. A központi forrásokból származó, átlagosan 9,8 százalékos alapbér emelkedéshez ugyanis még társul a vállalatok saját bérfejlesztési lehetősége. Sok mindenbe „beleszólt” a március elseje. A szaktudás megbecsülésének jeleként — s mitagadás, erre jónéhány üzemet valóban inteni kellett — átlagosan 11,2 százalékkal növelte a képzett munkások alapbérét, s még lényegesebben — 13,1 százalékkal — a női szakmunkásokét. (A megyében a női szakmunkások bére átlagosan 10 százalékkal növekedett.) Élvezte az előnyt — ahogyan azt a párthatározat is megszabta — azok tábora, akik nehéz fizikai munkát végeznek, három műszakban vagy folyamatos Napjainkban eléggé kusza a bérek, keresetek térképe. Hegyeket, dombokat látunk ott, ahol a síknak lenne helye, fölfedezhetjük a széles, közös utakat keresztező csanehéz fizikai munkát és előnyben kell részesíteni a nagyobbrészt nőket foglalkoztató, több műszakban dolgozó üzemeket” — szögezte le a határozat. Meghaladja az 1,3 milliót azoknak a munkásoknak a száma, akik március 1-től a határozat eredményeként nagyobb összegű alapórabért kapnak. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa felmérése szerint 40,6 ezer ipari dolgozót részesítettek központi béremelésben, amire 59,3 millió forintot használtak fel a vállalatok. Ezzel az állami iparban dolgozó munkások napi átlagbére 7,1 százalékkai emelkedett. üzemű helyen dolgoznak; előbbiek béremelkedése 10,4 utóbbiaké 11,1 százalékra rúgott. A jó határozat megfelelő végrehajtása azonban nem lezárt, sokkal inkább ösztönzött valami új megkezdésére. Nevezetesen arra, hogy a központi béremelés eredményeit megőrizve és továbbfejlesztve, a vállalatok — végre — kialakítsák* saját helyi bérpolitikájukat. Az SZMT elnöksége is ezt az elvet képviseli. Az elnökség állásfoglalásában arra hívta fel a figyelmet: hogy a gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek gondoskodjanak a jogos, de anyagi fedezet hiányában még megoldatlan bérfeszültségek megszüntetéséről. Ezt és a bérpolitika továbbfejlesztését tükröznie kell az éves bérintézkedési terveknek. programoknak és a kollektív szerződéseknek. Indokolt, hogy a vállalatok a jövőben többet foglalkozzanak bérgazdálkodásuk korszerűsítésével. pásokat. S itt-ott zsákutcák, ingoványos területek is lelhetők. Azonos szakmák keresete jelentősen eltérő —• túl széles határok között szóródik, mondják a szakemberek —, a kiemelkedően képzett munkások, valamint a képzett és nehéz fizikai munkát kedvezőtlen körül« mények között végzők anyagi megbecsülésével sem lehetünk még elégedettek, ahogy a szakmák közötti arányokkal úgyszintén. Ezeknek, s a hasonló gondoknak a megoldásában aligha lesz varázsszer a szakmai bérek országos táblázata, de — amint azt a SZOT elnöksége június 25- én tartott ülésén megállapította — jó eszköze lehet a korszerűbb és hatékonyabb bérpolitikának. A kialakítandó mutató hozzájárulhat a szakmák közötti bérarány egészségesebbé tételéhez, s főként ahhoz, hogy — miként a Központi Bizottság ülésén megfogalmazták — „az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú alapbért kapjanak az egész országban, függetlenül attól, melyik iparágban, nagy- vagy kisüzemben, az állami, a szövetkezeti vagy a magánszektorban dolgoznak.” A gyár helyett senki Idén júniusban a bányászatban 3143 — tavaly ugyanekkor 2801 — a kohászatban 2616 (2353), a közlekedési eszközök gyártásában 2499 (2290), a vegyiparban 2301 (2109), a textiliparban 2058 (1859) forint volt a munkások átlagos havi keresete. A növekedés tükrözi az alapbérek márciusban lezajlott emelését, ám azt már elrejtik az átlagok, hogy üzemen, gyáron, vállalaton belül egybeesik-e elv és gyakorlat, a központi intézkedésen túl helyben mit tettek. tesznek az igazságosabb arányokért, a megdolgozott jövedelmekért. Mert igaz, vannak, akik meglehetősen jó bérért sétálnak, csellengenek, selejtet termelnek, ám vannak — s nem is kevesen! — akik kiváló munkája, nagy hozzáértése, szakmai rátermettsége, s ne féljünk azt sem leírni, hogy tehetsége, nincs igazán megfizetve. Ezen azonban a gyár helyett nem segíthet senki! Jókor tett lépés volt a márciusi alaobéremelés. nagyon itt az ideje az országos bértáblázat alkalmazásának. —s—ő— Megőriznij továbbfejleszteni ft'em lesz csodaszer
