Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 8. Gus Hali-interjú BULGÁRIA MEZŐGAZDASÁGA Előrevetített kép az ezredfordulóról Az amerikai dolgozóknak naponta kell szembe néz­niük az országot sújtó gaz­dasági válsággal, a megfé- kezhetetlen infláció okozta nélkülözésekkel és nehézsé­gekkel — jelentette ki Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának fő­tikára a Deily World című lapnak adott interjújában. Az amerikaiak millióinak helyzete csak rosszabbodni fog, minthogy végeláthatat- lanul folytatódik az árak, a lakbérek és az adók emel­kedése. Az infláció követ­keztében a dolgozók élet- színvonala 3 év alatt átla­gosan 20—25 százalékkal csökkent. Gus Hall határozottan visszautasította a burzsoá propaganda kísérleteit, hogy aZ inflációt a dolgozók bér­harcával indokolják. Az in­fláció igazi okozói a magas árakat szabó korporációk, amelyek a számukra előnyös drágaság fenntartása céljá­ból egyebek között élelmi­szereket semmisítenek meg. Az inflációt az óriási fegy_- verkezési költségek is táp­lálják. Az elmúlt három hó­napban a katonai kiadások 2,5 milliárd dollárral voltak nagyobbak, mint az elmúlt év azonos időszakában — mondotta Gus Hall. Skylab-2 Lenyűgöző látvány p I A Skylab—2 amerikai űr- Iaboratórium háromtagú le­génysége a történelemben elsőként láthatta egy napon az északi és a déli fényt. Csütörtökön tárult szemük elé a lenyűgöző látvány. Ä Csolima; a koreai le­gendabeli táltosló, olyasféle, mint a magyar mondavilág csodaszarvasa. Csak éppen többet emlegetett és a mai életbe is áthonosították. Ko­reai szóhasználattal, nemes tulajdonsága, hogy másod­percenként ezer lis — jó 400 kilométeres — sebességgel száguld. A Csolima egy or­szág jelképe. Annak hirdeté­se, hogy milyen öles léptek­kel halad előre a negyedszá­zados évfordulóját ünneplő, szocializmust építő Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság. Észak-Koreában minden új — tizenöt—húsz évnél nem idősebb. Nem is lehet idő­sebb, hiszen a koreai hábo­rúban az amerikai bombá­zók szinte mindent lerom­boltak. S hogy most hol tar­tanak, azt talán legjobban a főváros példázza. A felszabadulás órájában Phenjant „rokkant” város­nak nevezték. (Az amerikai­ak módszeresen „dolgoztak”. Minden négyzetméterre egy bomba jutott.) Most a „fehér városnak” hívják. Méltán. Széles sugárutak, óriási te­rek, parkok, sokemeletes épületek. A koreaiak meg­tanultak gyorsan, szépen, jól építkezni. Ennek a mo­dern, de a változatos terve­zés és díszítés (színes kerá­mia borítások) miatt is mu­tatós építésnek példája Phenjan híres Csolima ne­gyede. Csolima szédületes gyorsasággal épült. Hat hó­nap alatt készült ez a je­lentős kiterjedésű városrész 1970. novemberére, a Ko­reai Munkapárt V. kong­resszusára. Itt el kell oszlatni egy téves elképzelést. Sem Phen- janban, sem általában az or­szágban nem fedezhető fel ^mmi keleties. egzotikus 4. Az elmúlt év időjárása nem kedvezett a bolgár me­zőgazdaságnak, ennek elle­nére szép eredmények szü­lettek. A két év alatt meg­erősödött agrár-ipari komp­lexumokban a termelés je­lentősen növekedett. A Föld­művelésügyi és Élelmiszer- ipari Minisztérium adatai szerint a mezőgazdaság tel­jesítette a 72-es tervet, s az 1971-es eredményekhez ké­pest 5,7 százalékos fejlődést ért el. Országos átlagban hektá­ronként 37,1 mázsa búzát termeltek tavaly, ez rekord a bolgár mezőgazdaság tör­ténetében. A kenyérgabona­termés 705 ezer tonnával múlta felül a tervezettet. Túlteljesítették a terveket az árpa, a cukorrépa, a do­hány termesztésében, de a zöldségfélék, a gyapot és a hústermelés területén is. A mezőgazdaságnak 1973- ban a társadalmi termék 19 százalékát, a nemzeti jöve­delem 22,4 százalékát kell produkálnia, ami azt jelenti, hogy egyetlen esztendő alatt 7.8 százalékos termelésnöve­kedést kell elérnie. E célok elérése komoly feladatot je­lent, a szakemberek véle­ménye szerint a sikerhez az agrár-ipari komplexumok anyagi-műszaki bázisának további erősítése szükséges. A mezőgazdasági beruházá­sokra több mint 170 millió levát irányzott elő az állam, ennek az összegnek jelentős részét 21 új állattenyésztési komplexum, 6 új melegházi kertészet stb. építésére for­dítják. A gépparkot közel 10 ezer új traktorral és több vonás. A városok városiasak; a falusi házak nagyon ren­dezettek. A magyar házak­tól csak annyi az eltérés, hogy a lakószobák — akár­csak Japánban — kisebbek és a csillogó, acélszürke cse­réptető oromzatán, illetve peremén fehér, felfelé kun- korodó szegély húzódik. Ez a fecskefarok-ciráda bájos légiességet ad a falusi há­zaknak. No és lakóik? Hogyan öl­tözködnek, milyen a koreai „divat”? A nők többsége a hagyományos koreai öltözé­ket hordja. A csizmát, az általában sátét kelméből készült, bokáig érő szok­nyát, amely közvetlenül a mellnél kezdődik, majdnem a hónalj alatt. A tyogorit, a rövid kabátkát, amely a magas szoknyának még az övéig sem ér és ujja virág- sziromszerűen kiszélesedik. A férfiak öltözéke az euró­pai szabású öltöny, vagy a jellegzetes, magas nyakú, elől végig gombolt ecélkék, mint másfélezer kombájnnal gyarapítják, növelik az öntö­zött területek nagyságát és a műtrágyafelhasználást. Ezeken kívül az agrár-ipari komplexumoknak országosan mintegy 200 millió leva hi­tel áll rendelkezésükre, hogy fontosabb beruházásaikat finanszírozzák. Csakis így érhető el az a cél, amit az agrár-ipari komplexumok megalakításával tűztek ki: az ipari technológiák meg­honosítása a mezőgazdasági termelésben, a hatékonyság fokozása érdekében, illetve a következő fokozat előké­szítése. A jelenlegi ötéves tervben a bolgár mezőgazdaság be­ruházásainak több mint egy- harmada a nagy gépesített és automatizált állattenyész­tő telepnek építésére irányul. Az agrár-ipari komplexumok révén végrehajtott koncent­ráció és specializácáó kereté­ben épültek fel a Sztara Za- gora-i, russzei és kosztinbfo- di baromfikombinátok, me­lyek évenkénti teljesítése 4 millió darab broyler csirke. A doncsevi tojásgyár évente 55 millió darab tojást ad a népgazdaságnak. A trgovis- tei és knezsai nagyüzemi sertéshizlaldák éves terme­lése éléri a 4 ezer tonna sertéshúst. 1975-ig az állat- tenyésztő komplexumok a népgazdasági tervben előírt sertéshúsmennyiség felét, a tojás egynegyedét, a baromfi­húsnak pedig csaknem há­romnegyedét fogják előállí­tani. Mindezek ismeretében már nem is tűnik utópiszti­kusnak az a y kép, amelyet 1 szürke uniformis szabású ruha. És hogyan élnek? Az élet- színvonal, vagy inkább az állampolgárok személyes fo­gyasztása „európai értelem­ben” tisztes, de Korea múlt­jához, vagy az ázsiai orszá­gok többségéhez viszonyítva kiemelkedő. Luxusáruk nem kaphatók, s még sok más sem, ami nálunk már többé- kevésbé közszükségleti cikk­nek számít. De az alapvető szükségleteket élelemből, ru­hából fedezik. Az állam la­kásépítő még falun is, a lakbér jelképes. Általában a természetbeni, szociális jut­tatás jóval fontosabb, mint a bér, — bár az utóbbi idő­ben, az árukínálat növeke­désével, a pénzjuttatásnak is növekszik a szerepe. A diákok könyveket, írószere­ket és évente kétszer isko­lai ruházatot kapnak. Olyan vívmányok ezek, amelyeket csak nagyon ke­vés ázsiai ország mondhat magáénak. Pailagacsev professzor írása vázol „A bolgár mezőgazda­ság 2000-ben” címmel. Az elkövetkező három évtized fejlődését az elmúlt három évtized eredményeire alapoz­za. így ír: „2000-ben nagyüzemi, gé­pesített, nagy intenzitású gazdálkodás lesz az e^ész országban. Átalakul a ter­melőterület struktúrája, a gabonafélék részaránya csök­ken, a szemes és gyökérgu­mós takarmánynövényeké, a zöldségféléké, a szálastakar­mányoké, az évelő kultúrá­ké pedig növekszik. A ter­méshozamok a következő szinten mozognak: búza: 50—60 mázsa, kukorica 100 —150 mázsa, napraforgó 30 mázsa, paradicsom 500 má­zsa, alma 350—500 mázsa, bor és csemegeszőlő 100— 130 mázsa hektáronként, A tehenenkénti éves tejhozam 6000 liter, az anyánkénti évi juhtejhozam 300 liter, az évi gyapjúhozam juhonként 8 kiló, az évi tojáshozam tojóként 260 darab lesz. Ilyen eredményeket már most elérnek, már van olyan búzafajta, melynek termés­hozama hektáronként 100 mázsa és vannak olyan szarvasmarhafajták, melyek tehenei 6000 liternél több tejet adnak évente. A mezőgazdaság gyors fejlődéséhez elengedhetetle­nül szükséges a mezőgazda- sági gépgyártás és a vegy­ipar, az iparszerű építkezés, a szakosított szállítás, vala­mint az élelmiszeripar fej­lődése. Ehhez jó feltételeket biztosít a szocialista orszá­gokkal való együttműködés, a mind szélesebb körű in­tegráció. Az 1000 férőhelyes tehenészetekben, a 30—100 ezres sertéshizlaldákban, a 7 millió férőhelyes broylerhá- zakban, 5—6 ezer férőhe­lyes marhahizlaldákban az ember szerepe elsősorban a gépi mechanizmusok és auto­matikus berendezések mű­ködésének ellenőrzésére és irányítására korlátozódik.” U. P. VÉGE bzmai pártküldöttség Lengyelországban Varsóban közös közle­ményt adtak ki a szíriai Baath-párt küldöttségének lengyelországi látogatásáról és tárgyalásairól. A delegá­ció G. Szaddikni, az orszá­gos vezetőség tagja vezeté­sével egy hetet töltött Len­gyelországban. s ezalatt megbeszéléseket folytatott J. Likaszewicz-el, a LEMP KB titkárával, R; Frelekkel, a párt KB titkársági tagjá­val. A szíriai vendégeket fo­gadta H. Jablonski állam­elnök, F. Szlachcic, a LEMP PB tagja, a KB titkára és S. Olszowski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter. A felek áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Mind a LEMP, mind a Baath-párt képvise­lői hangsúlyozták, hogy a közel-keleti feszültséget, amelyet az izraeli agresszió okoz, csak az izraeli csapa­toknak a megszállt arab te­rületekről történő azonnali és feltétel nélküli kivonása útján lehet megszüntetni. Mindkét fél támogatja a Palesztinái arab nép önren­delkezési jogának biztosítá­sára irányuló igazságos kö­vetelését. A tárgyalások eredménye­ként a LEMP és a szíriai Baath-párt képviselői az 1973—74-es évekre szóló együttműködési tervet fogad­tak el. Phenjan, a „fehér város" Phenjan látképe Az NDK és az NSZK gazdasági kapcsolata A ' bonni Gazdaságügyi Minisztérium közlése sze­rint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zötti kereskedelem 1973 el­ső hat hónapjában az el­múlt év hasonló időszakához képest három százalékkal növekedett, és - értéke 2 657 000 000 márka volt. A Német Szövetségi Köz­társaság által a Német De­mokratikus Köztársaságba exportált áruk értéke 1387 millió márka volt, egy szá­zalékkal kevesebb, mint ta­valy ugyanebben az idő­szakban. Az NSZK 1973 első hat hónapjában 1270 millió márka értékű árut importált az NDK-ból, 8 százalékkal többet, mint aj elmúlt év hasonló időszaká­ban. Behozatali korlátozások Finnországban A finn kormány behoza­tali korlátozást rendelt el gépkocsikra, csónakokra, rá­dió- és leie vízió-készülékek­re, lemezjátszókra, hűtőszek­rényekre, mosógépekre és számos más háztartási ké­szülékre. A rendelkezés cél­ja, hogy hozzájáruljon az ország fizetési mérlege egyensúlyának helyreállítá­sához. Fémolvasztás — napkohóval Ttz évig tartott, amíg francia fizikusok és mérnö­kök felépítették a világ leg­nagyobb napkohóját, 1900 méteres tengerszint fölötti magasságban, a dél-francia­országi Pireneusokban. A napkohó érdekessége, hogy azzal az ősi módszerrel dol­zett hatalmas — 2000 négy­zetméter felületű — parabo­likus tükörre esnek. Ez a parabolikus tükör 9000, alig hajlított tükördarabból vari összeállítva; gyújtótávolsága 18.28 méter. A gyújtópont­ban egy acélajtókkal lezárt torony emelkedik, amelyet gozik, amellyel — állítólag — a görög Eukleidész fel­gyújtotta a római hajóhadat. Nyolc lépcsőből álló, ter- raszosan emelkedő területen 63 darab 45 négyzetméter fe­lületű, mozgatható síktükröt helyeztek el, amelynek min­degyike Í80 négyzet alakú tükörből áll. A tükrök által visszavert napsugarak egy 45 méter magasan elhelye­állandó vízhűtés véd a túl­zott felmelegedés ellen. Ha olvasztani akarnak, kinyit­ják a toronynak a parabo­latükör felé néző kapuit, el­helyezik benne az olvasz­tandó fémet, és 4—5 másod­perc múlva máris 3300 C fokos hő hat a fémre. Egye­lőre különösen nagy tiszta­ságú fémek előállítására használják a napkohót. Marokkó gazdaságfejlesztési terve A marokkói miniszterta­nács elfogadta az ország 1973—77. évi gazdaságfejlesz­tési tervét. Az ötéves terv­időszakban a gazdaság kü­lönféle ágaiban eszközölt beruházások elérik a 26 mil­liárd dirhamot, amiből 11 milliárd dirhamot állami költségvetésből biztosítanak; az előző tervidőszakban (1968—1972) a beruházások 12.4 milliard dirhamra rúg­tak. A bruttó belföldi ter­mék növekedésének ütemét az 1973—1977. időszakra évi 7.5 százalékban állapították meg az előző ötéves időszak 5.6 százalékával szemben. Az iparban a korábbihoz hasonlóan az állami támo­gatásban részesülő magán- szektor foglalja el a vezető helyet. A terv intézkedése­ket irányoz elő annak érde­kében, hogy a külföldi és a nemzeti tőkét bevonják az ország gazdaságába. Budapesti vállalat keres 3ö év feletti, középiskolai végzettségű (lehetőleg közgazdasági), 15—20 fizikai dolgozó irányitására megfelelő gyakorlattal és készséggel rendelkező férfi munkaerői tiszafüredi munkahelyre egységvezetőnek Raktározási és csomagolási szaktudással rendelkezők előnyben. Jelentkezés személyesen vagy írásos önéletrajzzal levélben az alábbi címen: FŐVÁROSI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT 1081 Budapest, VIII.. Népszínház n. 26, sz. alatt.' a forgalmi osztályvezetőnél.

Next

/
Thumbnails
Contents