Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 6. BULGÁRIA MEZŐGAZDASÁG 4 Ipari mezőqazdasáq — mezőqazdasáqi ipar A plovdivi Mezőgazdasági Főiskola könyvtárában A lengyel sajtó Péter János látogatásáról A varsói lapok első olda­lon, vezető helyen méltat­ták Péter János külügymi­niszter szerdán kezdődő hi­vatalos baráti látogatásának jelentőségét. A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja kommentárjában a többi között kiemelte: „Péter János külügyminisz­ter látogatása és a legmaga­sabb szintű párt- és állami vezetőinkkel sorra kerülő megbeszélései kétségkívül hozzájárulnak majd a sok­oldalú lengyel—magyar kapcsolatok további elmélyí­téséhez és kiszélesítéséhez. A tárgyalások várhatóan a bilaterális kérdésekre össz­pontosulnak. Egyidejűleg elemzik majd a két ország együttműködését a nemzet­közi porondon, így például a vietnami nemzetközi fel­ügyelő és ellenőrző bizott­ságban, amelynek mind Lengyelország, mind Ma­gyarország tagja. tovább erősödik a két Külügymi­nisztérium közötti kontak­tus is”. A Zycie Warszawy „Ma lengyelországi látogatásra érkezik Péter János magyar külügyminiszter. — Magyar- ország: partner és barát” című vezércikkében a töb­bi között aláhúzta: „Orszá­gaink egyre közelebb ke­rülnek egymáshoz. Egyre több a közös vállalkozá­sunk. Ez nemcsak a KGST komplex programjából, ha­nem egyre átfogóbb és am- biciózusabb kétoldalú együtt­működési megállapodásaink­ból is fakad. Konstruktív együttműködésünk állandó erősödése bizonyítja eszmei egységünket és teljes nézet- azonosságunkat az európai és a világpolitika összes kérdésében. .Magyarország barátunk és egyben értékes kereskedelmi partnerünk. A Dziennik Ludowy szin­tén első oldalas cikkben köszöntötte a magyar diplo­mácia vezetőjének háromna­pos lengyelországi látogatá­sát és közölte Péter János életrajzát. Diplomata-autók Az ENSZ felszólította a világszervezet székhelyén működő diplomatákat, hogy a New York-i levegő tisztá­ban tartása érdekében csök­kentsék magánautóik hasz­nálatát. Ugyanakkor a vá­rosi hatóságok elutasították a világszervezet alkalma­zottjainak és a diplomaták­nak azt a kérését, hogy ne büntessék őket tiltott helyen való parkolásért, illetve to­vábbi külön parkolóhelye­ket bocsássanak a rendel­kezésükre. „Bulgária a korszerű me­zőgazdaság próbapadja. ” Ezt a címet adta a bolgár mező- gazdaságról szóló cikkének a Figaró című francia lap munkatársa. Merész kísérlet­ről beszél, amikor a bolgár mezőgazdaság jelenlegi hely­zetét elemzi. Beszámol a gammasugaras vetőmagkeze­lésről, a mezőgazdasági re­pülőgépek, helikopterek szé­les körű alkalmazásáról, rá­csodálkozik a lejtős területe­ken létesített rizsföldekre. A bolgár mezőgazdaság ma már valóban a legfejlettebb technika vívmányait állítja a termelés szolgálatába, de ko­rántsem kísérleti jelleggel. Az agrár-ipari komplexumok, ezek az átlagosan 26 ezer hektár területen gazdálkodó, 23 millió leva alaptőkével rendelkező, 10—15 ezer tagot számláló specializált óriás- gazdaságok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A koncentráció, a specializá- ció megteremtette a komp­lex gépesítés lehetőségét. Nem ritkák a 60 ezer hektá­ros szőlők, a 40 hektáros üvegház-kombinátok, a 4—6 ezer hektáros búzatáblák. Bulgáriában soha nem lá­tott fejlettséget ért el az ön­tözés színvonala. Igaz, hogy itt az öntözésnek hagyomá­nyai vannak, első történelmi emlékek a XV. századból maradtak fent, de bizonyí­tott tény, hogy a Marica völgyében már a X. század­ban is öntöztek. Az első ön­töző csatorna 1470-ben épült, kora egyik legnagyobb vízi létesítménye volt. Az öntözés fejlesztésének virágkorát azonban kétségkívül az el­múlt 26 év jelentette, amikor 35 ezer hektárról több. mint 1 millió hektárra növeke­dett az öntözhető terület. A 2014. több mint 5 millió köb­méter vizet befogadó víztá­rozó, a 2400 szivattyúállomás és a több millió kilométer csatornahálózat a bolgár me­zőgazdaság fejlett vízgazdál­kodásáról tanúskodik. -N Egyre előkelőbb helyre ke­rül a ranglistán Bulgária a műtrágyatermelés és felhasz­nálás nemzetközi statisztiká­jában. A felszabadulás után a népgazdaság legintenzíveb­ben fejlődő ágazata lett a vegyipar, melynek termékei között a műtrágyák az első helyen állnak. Az elmúlt év­ben minden hektárnyi terü­letre 157 kilogramm kémiai hatóanyag jutott. A világ­piacon is kivívott elismerések pedig a mezőgazdasági gép­gyártás fejlődését igazolják, az érdeklődés középpontjá­ban az öntöző gépek, a ker­tészeti, állattenyésztési be­rendezések állnak. Mindezekre szükségük van a nagygazdaságoknak, hogy megfelelhessenek az elvá­rásoknak. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy — ha csak körvonalaiban, is — kialakulóban van a fejlő­dés következő állomása, az Ipari-agrár komplexumok létrehozása. Az agrár-ipari komplexu­mok modem, ipari módsze­rek alkalmazásával termelő, de mégis elsősorban mező­gazdasági jellegű nagyüze­mek. Ezek megerősödésével megértek a feltételei a mező- gazdaság és a feldolgozóipar vertikális integrációjának. Ez az integráció — éppen a fej­lettség magas színvonala miatt — nem mehet végbe a feldolgozóipar mezőgazdasá­gi termeléshez való csatolá­sával, hanem éppen fordítva, a mezőgazdaság kapcsolódik az ipari termeléshez. S már példa is van — ha csak kísérleti stádiumban is — az elképzelésre: az úgyne­vezett „Bolgár cukor” prog­ram. Néhány hónapja szü­lt ‘°tt a tervezet, a feladat: az ország cukorszükségleté­nek kielégítése hazai terme­lésből. A bázis hét cukor­gyár, mindegyikhez akkora mezőgazdasági terület tarto­zik, amennyin a gyár feldol­gozó kapacitásának megfe­lelő mennyiségű cukorrépa terem. Természetesen, kon­centrált, nagyüzemi, zárt mesztésről van szó. A cukor­konstrukciós cukorrépater- répa feldolgozásával egyidő- ben melléktermékek is je­lentkeznek: a leveles répa­fej, a répaszelet és a melasz. Mindezek a melléktermékek elsőrangú takarmányként hasznosíthatók az állatte­nyésztésben,. Így egy-egy gyárhoz állattenyésztő egy­ség is kapcsolódik, ahol 25 ezres tehenészet található, to­vábbá 30 ezer hízómarhát és 100 ezer sertést tartanak. Így már világosan kirajzo­lódnak a vertikum vonalai: cukorrépatermesztés, cukor- gyártás, hús- és tejtermelés. Olyan komplexum jön így létre, ahol az ipari feldolgo­zás az elsődleges tevékeny­ség, s ehhez kapcsolódnak a mezőgazdasági ágazatok, mindez egyetlen központ irá­nyításával, amelyre ráillik az elnevezés: ipari-agrár komplexum. U. P. Következik : Előrevetített kép az ezredfordulóról Szebb az utánnyomat.*. Három nyugatnémet szak­lap részletesen foglalkozik a Magyar Posta nemrégi­ben kiadott IBRA sorozatá­val és blokkjával. Ötletes­nek és újszerűnek találják, hogy mindegyik bélyeg két régebbi magyar kiadványt elevenít fel, de leginkább a blokkon bemutatott első ba­jor bélyeget dicsérik. Jobb mint az eredeti, a repro­dukció olyan tökéletes, hogy a blokkból kivágott példá­nyokat megtévesztési szán­dékká] eredetinek lehetne eladni. A csalás lehetőségét sárgászöld színű alapnyo­mat zárja ki, ezzel különb­bé vált az utánnyomat az eredetileg fekete-fehér szín­ben készített bélyegnél. 120 évvel ezelőtt az eredeti bé­lyeg kiadásakor ezt a színt kellett volna alkalmazni — írják a bélyegújságok —•, mert az utánzaton jobban elüt, tehát tisztábban lát­szik a bélyegzőlenyomat. Robert Stolz 93 éves az Ausztriában élő operettkirály, Robert Stolz, ötven operett muzsi­kájával örvendeztette meg eddig a világot, három éve az osztrák posta bélyegen mutatta be „Zwei Herzen in Dreivierteltakt (Két szív háromnegyedes ütemben)” c. operettjének egyik jele­netét. Szomszédaink ezzel — Stolz kivételes egyénisé­ge miatt — áthágták saját törvényeiket, amely szerint > életében senkiről sem emlé­kezhetnek meg bélyegen. A gyűjtők szívét megdobogtat­ja a szerző sikerült alkotása a „Filatelista keringő”, amely olyan dallamos, mint Johann Strauss művei. Az idős mester most is dolgo­zik, de pihenésül gyakran menekül a bélyeggyűjtemé­nyéhez. Stolz véleménye szerint „a filatélia az egyik legszebb szórakozás, nemze­tek és nemzedékek között épít hidat.” Hírek Az angol árverező cégek az 1972/73. évi idényben J2 millió font (mintegy 660 millió forint) bevételt értek el. A forgalom 15 százalék­kal múlja felül a korábbit. Az egyik jelentős aukciós most vásárolta meg eyy olasz filatelista két album­ból álló, de világritkasávo- kat is tartalmazó gyűjtemé­nyét 45 millió forintnak megfelelő összegért. — A Népstadion 20 éves fennál­lása alkalmából emlékbé­lyegzőt használt a posta, amely a megnyitáskor ki­adott sorozat 5 forintos ér­tékét ábrázolta. — 53 or­szág 40 ezer filatellstájának véleménye alapján válasz­tották a múlt évben kiadott legszebb svéd bélyeget. A pálmát a VI. Gusztáv Adolf 90. születésnapjára kiadott sorozat nyerte el. Budapesti kiemelt munkára keresünk kőműveseket, ácsokat. kubikosokat, építőipari gépkezelőket. vasbetonszerelőket, komplex brigádokat is — segédmunkásokat — 16 éves kortól is. Szállítást, étkezést biztosítunk. Jelentkezés: Aprilis i Építőipari Szövetkezet Budapest VIIL. Auróra a 23 munkaügyi osztály •Jé Állattenyésztés a Szovjetunióban A Szovjetunióban az utóbbi tíz év alatt a hús és a húskészítmények fo­gyasztása megkétszereződött, a vajfogyasztás 240 száza­lékkal, a tej és a többi tej­termék fogyasztása 350 szá­zalékkal, a tojásfogyasztás pedig négyszeresére növeke­dett. , Megteremtették a világ legnagyobb állattenyésztését. Egy átlagos nagyságú kol­hoz 3000 szarvasmarhával, egy átlagos szovhoz ennek kétszeresével rendelkezik. Külön kell hangsúlyozni az „átlagos” szót, mert a Szov­jetunióban olyan mezőgaz­dasági üzemek is vannak, amelyek több tízezer szarvasmarhát tartanak. Ezek villamosított mezőgaz­dasági nagyüzemek, ahol a nehéz kétkezi munkát gé­pekkel helyettesítették. Ma már minőségileg új korszak­ról beszélnek. Betegek az ausztriai szarvasok Mint kiderült, Ausztria szarvasállománya parazita betegséggel küzd. Az un. tüdőférgek közé tartozó fé­reg ellen gyakorlatilag*, nem is lehet védekezni. Bár hosz- szú idő óta behatóan vizs­gálják az Elaphostrongylus cervi-t, mégsem tudtak eddig sem megfelelő gyógymódot, sem gyógyszert alkalmazni ellene. A féreg elsősorban a szarvas oldalsó mellizomza­tában élősködik, de eljut az állat koponyaüregébe Is és ott is megtelepszik. Azok a szarvasok, amelyeknek agyvelejét a féreg megtá­madta, tántorogva járnak. A féreg nősténye 0.015 milliméter nagyságú peté­ket rak, ezek a vérkeringés útján kerülnek az állat tü­dejébe. A parányi lárvák az állat tüdejében rejtőzköd­nek, onnan kerülnek a száj­üregbe. A zöldségtermesztés gépesítése A nagyüzemi gépesített talható arra vonatkozóan, zöldségtermesztésnek három hogy a zöldségtermesetés alapkövetelménye van. Az számára valamiféle univer­egyik a termények egyen- zális termés be takarító gé­letes és egyidejű érésének pet hozzanak létre. A növé­a biztosítása. A másik a nyék sokfélesége, a talajban nagyhozamú, betegségellen- vagy a talaj fölötti más-más ál tó fajták termesztés« (gé- elhelyezkedésük azonban ki­pesíteni ugyanis csak meg- látástalanná teszi, hogy egy felelő hozamszinten érdé- ilyen „mindentudó” kon­mes). A harmadik az, hogy strukció megszülethessen, a termesztett növényeknek A zöldségtermesztés gé­lehetővé kell tenniök a gaz- pesítése nem mindig az daságos technológiát, va- anyagi eszközökön múlik: gyis a gépeknek és a faj- kis találékonysággal, a meg­táknak kölcsönösen alkal- lévő gépek valamelyes átala­mazkodniuk kell egymáshoz. látásával is szép kezdeti Sokféle törekvés tapasz- eredményeket lehet elérni. Mesterséges talajon folyiá a kutatómunka egy mezőgazda- sági gépkísérleti intézetben Válságban az olasz mezőgazdaság Olaszországban a legutób­bi években évente 350 ezer — 400 ezer ember hagyta el a mezőgazdaságot és az or­szág északi iparvidékén, vagy pedig külföldön kere­sett új munkaalkalmakat. Ez azt jelenti, hogy több százezer hektár mezőgazda- sági terület marad parla­gon. Olaszországban a leg­utóbbi 10 év alatt 6 millió hektárral nőtt a meg nem művelt mezőgazdasági terü­let nagysága. Ezzel szemben az élelmiszerek iránti keres­let állandóan nő. Olaszor­szág jelenleg évente 2800 milliárd líra értékű élelmi­szert kénytelen Importálni. Jellemző az olasz mezőgaz­dasági viszonyokra, hogy a földek bérleti díja három­szor akkora, mint az Euró­pai Gazdasági Közösség töb­bi országában és a mező- gazdasági munkások egyes kategóriái középkori színvo­nalon élnek. Tejtermelés Svájcban A svájci Statisztikai Hi­vatal közlése szerint Svájc 1972. évi teljes tejtermelése 3.23 millió — 1971-ben 3.16 millió — tonna volt, a tej­termelés egy év alatt 2.3 százalékkal emelkedett. Az egy tehénre jutó évi tejho­zam 3590 kilogrammról 3680 kilogrammra, tehát 2.5 szá­Növényvédelem Az NDK-ban a legköze­lebbi években csökkentik azokat a károkat, amelyeket a különféle kórokozók álla­ti kártevők és gyomok okoz­nak a mezőgazdasági kultú­rában. Ma ezt a veszteséget a jövedelem, a hozam 20 százalékára becsülik, és az pénzben kifejezve eléri a 1.5 milliárd márkát. Az NDK- ban jelenleg 6000 szakember zalékra emelkedett. A fe­jőstehenek száma 874 000 volt tavaly. A belföldi sajt­értékesítés egy év alatt 6.8 százalékkal, a sajtexport 0.5 százalékkal nőtt. Svájcban az egy lakosra jutó évi sajtfogyasztás 1971-ben 9.51, 1972-ben 10, 18 kilogramm volt. az NDK-ban foglalkozik növényvédelem­mel a mezőgazdasági üze­mekben és az agrokémiai központokban. Az ellenőr­zést az állami növényvédel­mi szolgálat látja el, amely­nek kötelessége a legújabb tudományos ismeretek gya­korlati alkalmazása, vala­mint a növényvédelmi in-, tézkedések végrehajtása.

Next

/
Thumbnails
Contents