Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-05 / 207. szám

1973. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Vásárcsarnok után raktárak, óvodák Sikeres négy hóaap a szolnoki MEZŐGÉP könnyűszerkezeti üzemében Két műszakban, sőt az értékes berendezések jobb kihasználása érdekében a felülettisztító és festő gépe­ken három műszakban száz- tizennégyen dolgoznak a szolnoki MEZŐGÉP Válla­lat könnyűszerkezeti üzemé­ben. Az ott készülő festett épületszerkezeti elemek 15— 20 évig is ellenállnak a rozsdának. Ebben az évben — mint Pápai Ferencné, a kereske­delmi osztály vezetője el­mondta — 6 ezer tonna I-gerendát dolgoznak fel épületszer­kezeti elemnek. Ez a vasszerkezet összessé­gében 180—200 ezer négy­zetméter alapterület befe­désére alkalmas, ami több mint 30 labdarúgópálya nagysága. Az Agrotrösztnek, a me­zőgazdaságban felhasznált éDületelemek egyik legna­gyobb megrendelőjének raktárak, kombájn- és gabonaszérük, takarmány- I szárítók építésére 1600 1 tonna vasszerkezeti elemet szállítanak az idén. Saját építőik a szarvas­marhaprogram keretében a makói Lenin Tsz tehenésze­ti telepét, a Zala megyei Be- csehelyen pedig az ottani termelőszövetkezet 48o férő­helyes tehénistállóját készí­tik el. A Hajdu-Bihar és Csongrád megyei MÉK ré­szére burgonyaraktárak ele­meit gyártják és a helyszí­nen szerelik össze őket. Az exportáló Agárdi Ál­lami Gazdaság közvetítésé­vel a szolnoki MEZŐGÉP termékei eljutnak Cseh­szlovákiába, Lengyelor­szágba és Bulgáriába is. Termékeikből 35 szarvas­marha-telep és sertéshiz­lalda épül. A szolnoki MEZŐGÉP szerelői Budapesten, a Nyu­gati pályaudvaron két tran- zítraktárt építenek. Ugyan­csak a fővárosban, a Ferenc téri óvoda elemeit, a Vo­lán részére pedig javítómű­hely és anyagraktár vas­szerkezetét szerelik. Elké­szítették már a tatabányai ABC-áruház épületszerke­zetét is. Szolnokon, a múlt hónap­ban elkészült fedett piac után, a jubileumi óvoda épül vasszerkezeti elemekből. Az óvoda terveit, alapozá­sát társadalmi munkában a Szolnok megyei ÁÉV végezte el, és a napok­ban fejezték be a MEZŐ­GÉP dolgozói a szerkeze­ti elemek szerelését. A vállalat idei tervezett 386 millió forintos árbevéte­lének csaknem 15 százalé­kát az új könnyűszerkezeti üzem termelése jelenti. En­nek teljesítésére az új csar­nokban minden lehetőség meg van, hiszen július vé­géig — a teljes üzem há­rom hónapja alatt — 20,5 millió forint volt a bevé­tel. Kedvező a vállalat többi gyáregységének idei mér­lege is. Július végéig a termelési érték több mint 235 mil­lió forint volt. ' A besenyszögi úton lévő gyáregységükben továbbra is a Sirokkó szemestermény­szárítók készülnek. A tó­szegi gyáregység dolgozói a központi üzem gyártotta épületszerkezeti elemeket szerelik. Többek között a könnyűszerkezeti elemekből épülő komplett szárítóüze­mek, szarvasmarha- és ser­téstelepek, üzemanyagtöltő állomások összeállitását végzik. A központban a szerkeze­ti elemek gyártása mellett tovább bővült a motorjaví­tás. Július elsejétől a tó­szegi gyáregységtől átvették a traktormotorok felújítását, és azóta ott javítják a DT— 54-es és DT—75-ös lánctal­pas traktorok motorjait, va­lamint egyéb tartozékait is. H. L. Javul a tejellátás Megyénkben minden igényt kielégítenek A tejipari vállalatok az el­ső félévben 83 millió liter­rel több úgynevezett teljes tejet — fölözetlen tejet — vá­sároltak fel, mint 1972. azo­nos időszakában: ez rekordot jelent a hazai tejgazdaság­ban, ennyi tejet még soha­sem vettek át a termelőktől. A második félévben várha­tóan hasonlóképpen alakul maid a tehenészetek kínálata, s ígv egész évben az elmúlt évinél várhatóan 150 millió literrel több tej kerül majd az üzemekbe. A te j bőség — mint ismeretes — kínálati pozíciót teremtett, s ezért a második félévben a MÉM és Zagyvarékason azt mond­ják: azért akadozik a víz­ellátás, mert a Béke Tsz szakosított sertéstelepe is a községi hálózatról kapja a vizet. Valóban így volna? Be­széltünk a községi tanács elnökével, voltunk a Szol­nok megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat járási üzemvezetőségénél, ahol megmutatták a község víz- fogyasztásáról szóló kimuta­tásokat. Kiderült, hogy a krónikus vízhiány oka az egyes családoknál észlelt nagymérvű, pazarló öntözés. Sok helyen négyszáz négy­szögöles kerteket öntöznek úgy, hogy — talán március­tól szeptemberig — éjjel­nappal folyik a víz. Van, ahol szórófejes öntözést al­kalmaznak. Különösen víz­igényesek a hereföldek, nem egy kertben 40—50 cen­timéterre átáztatják a ta­lajt. S tehetik, hiszen víz­óra nincs, a fogyasztásért személyenként és negyed­évenként mindössze 15 fo­rintot kell fizetni. A víz locsolásra nem jó, mert tönkreteszi a növényeket, de a föld áztatására. a vete- mények alá megfelel, és ezt ki is használják azagy- yarékasiak. , A vízfogyasztás csak a Belkereskedelmi Miniszté­rium — a Tejipari Vállala­tok Trösztjének közreműkö­désével — egész sor intézke­dést hoz a tejfogyaszás foko­zására. Vidéken sok települést kapcsolnak be a pasztőr-tei ellátásba, az első félévben további 250 helységbe juttat­ták el a pasztőrözött tejet, a második félévben további 100 —150-nel növelik az ellátás­ban részesülő falvak számát. Minden bizonnyal az is fo­kozza majd a tejfogyasztást, hogy — főleg vidéken — nö­velik a tejszállítások számát. A tejipari vállalatok közötti esős időben csökken, ami­kor nem öntöznek. Ilyenkor — a kimutatás szerint — napi 2—30Ö köbméterrel ke­vesebb fogy, a nyári hőség­ben viszont három nap alatt 27 glóbus vizet használtak el. (Egy glóbus 100 köb­méter). A kút hozama — 800 liter percenként — ki­elégítené az igényeket, ha nem öntöznének, hiszen Jászladányt és Jászalsó- szentgyörgyöt együttesen ha­sonló teljesítményű kút lát­ja el — panasz nélkül. Kiss Béla tanácselnök sze­rint a vízpazarlókat nem vonhatják felelősségre, mert nincs rá rendelet. Vízkorlá­tozást csak a megyei tanács jóváhagyásával rendelhet­nek el. Ezt még nem kér­ték. Vízórát az üzemvezető­ség nem tud felszerelni, mert abból kevés van. Mégis, hogyan rendeződ­nek a vízgondok Zagyvaré­kason? Itt az ősz, az öntö­zést befejezték, megszűnik a vízhiány. Tavasszal a tanács vízórát szereltet fel azok­ra a helyekre, ahol sok fo­gyasztást észleltek. Jövőre már rendeletet alkotnak, és megbüntetik azokat a kert­tulajdonosokat. akik a vi­zet öntözésre pazarolják. (Pl) egészséges versengést azzal fokozzák, hogy a nagyobb fő­városi és vidéki te j boltokban külön részleget kap egy-egy tejipari vállalat, a fogyasz­tók így lemérhetik, melyik adja a legjobb készítménye­ket, s ez a ..közvéleményku­tatás” ösztönzően hat majd a minőség javítására. A szolnoki Tejipari Válla­latnál Molnár Lajos igazgató elmondotta, hogy megyénk egész területén biztosították a polipackos tejellátást. A második félévben két nagytel­jesítményű NDK gyártmányú palackozó gépet vásároltak. Az egyiket a jászberényi, a másikat a karcagi üzemben szerelték fel. Nyújtott mű­szakban egy-egv gép 20 ezer literes és féllieres tasakkal készít s ez a napi 80 ezer palack tej kielégíti az igé­nyeket. A Külföldön már elterjedt, úgynevezett steril-tej forgal­mazására is felkészülnek. (Ez a tej féle hűtőszekrény nél­kül is'huzamosabb ideig el­áll.) 1974-ben az új budapes­ti tejüzemben óránként már 5000—800o liter steril tejet állítanak elő. Jól fizet a paradicsom A szolnoki Lenin Tsz-ben az idén négyszáz holdon termelnek paradicsomot. — Perezsán Béla termelési el­nökhelyettes elmondotta, — ho°y ötödik éve nem a lesze­dett paradicsomot, hanem annak kipréselt levét szállít- tak a gyártól egy paradi- gyárba. öt évvel ezelőtt kao- tag a gyártól egy paradi­csomlé-vonalat. s ezzel a szö­vetkezetben dolgozták fel a leszedett paradicsomot. Az idén vásároltak egy BMG gyártmányú komplex géniért, amelynek értéke 13 millió forint. Állami támoga­tással a szövetkezetnek — „mindössze” 4 millió forint­jába került. Most mér csak a szedés igényel kézi munkát. Száz holdon vetőmagot is termelnek, s ebből exportra szállítanak. Az idén a para­dicsomtermelésből 12—15 millió forint bevételre szá­mi tanaid Panaszkodnak, akik pazarolnak Vízoondok Zaoyvarékason Megy a Diesel, megy a Diesel... — Olyan az én brigádom is, mint a többi. Jól összeszo­kott, rendes gárda. Volt ná­lunk is baj, csakúgy, mint máshol. Tavaly azt mondtuk egy embernek: nem szereted te ezt a munkát, mi meg nem szeretünk téged, mert miattad mindannyiunkat ki­beszélnek. Kizártuk a brigád­ból, az lett a vége. Aki be­leszokik egy közösségbe, aki szeret dolgozni, az vigyáz a becsületére, meg a társaiéra is■ Ügy érzem, a mi brigá­dunkban már minden em­ber ilyen. Pedig csak három idősebb szaktárs dolgozik benne, a többiek inkább hú­szon aluliak, meg huszon­évesek. Tizenhatan vagyunk. Most. a napokban széjjelbon­tottuk a brigádot, igaz. Még nem szoktam meg. Különben is a munkánk közös, mind­annyian Dieselt javítunk. Itt-ott ősz hajszálak villan­nak elő Dóra Imre fekete hajából. Fáradt az arca, ár­nyékos a szeme. Pedig fia­talember. Ipari tanulónak jött a Járműjavítóba 1949- ben. Több mint húszéves a munkásmúlt, a gyári idő mö­götte. — Géplakatos voltam so­káig. Tavaly ősszel, amikor szóltak, hogy átképzés követ­kezik. nekem nem volt be­lőle semmi problémám az ég egy világon. Nyolc évig tanultam, „külön éltem” a családomtól. Már úgy. hogy esténként félrevonultam, a könyveket bújtam. Először leérettségiztem mezőgazdasá­gi technikumban, aztán, hogy a szakmához mégse legyek hűtlen, elvégeztem a vasút­gépészen technikumot is. Dóra Imre brigádja a Die­sel-mozdonyok forgóvázát, fő­alvázát, motorját és főkap­csolóját szereli. Március óta ez a munkájuk, mert akkor kezdődött az új, azaz a Die­sel-mozdonyok javítása a szolnoki Járműjavítóban. Négyszáz munkás készült er­re, meg a mérnökök, veze­tők. Aggódtak, féltek az újtól? Ambrus János, az igazgató még mindig meghatódik, amikor emlékezik: — Azt mondták sokan, akik ott voltak, hogy az Északi Járműjavítóban, fent Pesten sírtak az emberek, amikor az utolsó gőzös ki­húzott a tolópadállásból. Ott voltam, amikor nálunk bú­csúztak az utolsó gőzmoz­donytól. Hát nem siratták a régit, megtapsolták az újat, az első M—44-es Dieselt. Kü­lönben ott volt, látta... Bizony láttam. Ünnep volt akkor a jó öreg Járműben. Odahúzódtam Balázs Jóska bácsihoz, aki élő történelem- könyve ennek a 117 éves üzemnek, s aki a fiatalokkal együtt reménykedett akkor: már csak dolgozunk ezután is, mégha csak a kerék, egye­dül a kerék csak a régi. fgy igaz, csak a kerék! Csakhogy — mondja Szabad­kai Mihály, a pártbizottság titkára — a Dieselnek 82 ezer alkatrésze van! Mennyivel egyszerűbb volt a gőzös? Nevetünk már raj­ta. Pedig az is munka volt, azt javítani. Hát még ha tud­juk. hogy a mozdonyvezetők sokfelé az országban szóltak: ha lehet, Szolnokon javítsák a masinájukat. Ott pontos, gondos a munka, oda nem kell visszaküldeni a gépet. — Februárban hét gőzöst javítottunk, márciusban már nyolc Dieselt. Aztán a ha­gyomány azért megmaradt! Mi egy Dieselt se kaptunk még vissza. Pedig az elején vagyunk. Januárban intézkedtek a vezetők, aztán egyszer csak beállt két Diesel-mozdony a tolópadállásba. Ott is maradt sokáig. Az emberek — ka­zánkovácsok, tűzikovácsok, géplakatosok — akkor tanul­ták a javítás mesterségét. Nézték, vizsgálgatták... — Lehet, akkor kezdődött a barátkozás. Nem tudok mást mondani, szeretik! Tisz­tább. nem annyi erőt, inkább szakértelmet, tudást igénvel Ezért bízom hozzá, behozzuk a kis lemaradást. Mert az első hónapban „csak” nyolcat javítottak. Ambrus Jários pontosan ve­zeti kis könyvecskéjét. Júni­usban sikerült 12, júliusban — ez a szabadságok ideje — újból csak tíz. És augusztus 25-én éppen a tizedik Diesel húzott ki a kapun. Rekord nekünk ez a hónap: 15 M— 44-est javítottunk ki. — Négy hónap alatt ké­peztük át az embereket. Ta­nultak munkaidő-kedvez­ménnyel, tanultak munkaidő letelte után. Vizsgáltuk, hogy lesz a legjobb. Kíváncsian ültünk termelési tanácskozá­sokon, párttaggyűléseken, bri­gádértekezleteken. Szól-e va­laki, hogy megkárosítják, hogy rosszabb lesz a dolga, kevesebb a pénze. Nem volt panasz. Persze, nekünk jobb időben nem is jöhetett a központi béremelés. — Sza­badkai Mihályt nem láttam még ilyen elégedettnek. — Itt jelentette be nálunk, február másodikén a párt­napon néhai Mészáros Károly vezérigazgató, hogy a jármű- sök is megkapják az iwi munkásokat megillető eme­lést. Emlékszem jól, olyan vas- tapsot rég nem hallott az öreg művelődési ház, mint akkor. Rakosgatják az emlékeket A Járműjavító 143 szocia­lista brigád iának múlt évi történelemkönyvét bekötöt­ték már. Néhány sor, egy fénykép benne a Vörös Októ­ber brigád. Az állami díj, a négy ember — „az egész szolnoki járműs család szép elismerése”. Az új Diesel-szakma meg­hódította az embereket. Szí­vesen dolgoznak benne. S már ez haladó is — mondja Dóra Imre. — Tud­ja, amikor én mezőgazdasági technikumba mentem, annak a régi üzem, a füstös gőzös is oka volt. Ezért szeretem én a gyerekeket, azaz azt a het­venöt fiatalt, akik most ötö­dik hónapja dolgoznak. Az első Diesel-lakatosok. A Die­sel-mozdony velük együtt a jövő. — Meg a mérnökeink1--' — Lépten nyomon dicsérik a három fiatal mérnököt. Nagy Jánost, Sándor Jánost és Balla Sándort. A Szov­jetunióban végzett az egyik, a másik az NDK-ban. a har­madik itthon. Fiatalok. De szavuk van a legöregebbig- műsök között is. Tisztelettel szólnak róluk, nélkülözhetet­len emberek — így mondják. Gazdag történelme van az öreg Járműjavítónak. Beg- újabbkori történetét az a négyszáz ember írja. aki az új csarnokban, a Dieselek javításával keresi kenyerét S. J. Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban (Folytatás az 1. oldalról) más KGST-országot is érint a szovjetunióbeli azbeszt le­lőhelyek közös feltárása, a szibériai cellulózgyár közös építése, továbbá a 750 kilo­voltos távvezeték építése, —■ amelyről most folynak a tár­gyalások az érintett országok között Nemcsak a Szovjetunióval. hanem a többi KGST-ország- gal is számottevően nőtt az utóbbi években az árufor­galom. Az első félévben 6 százalékkal fokoztuk kiílke- resekdelmünket. ezen belül azonban észlelhetők bizonyos egyenetlenségek. Exportunk 16 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ugyanak­kor az import 4 százalék­kal csökkent. A csökkenés elsősorban azzal magyarázható, hogy a ma­gyar vállalatok ezúttal jóval kevesebb gépet igényeltek. mint a korábbi években, s jóllehet a fogyasztási cikkek beho­zatala a KGST-országok- ból 22 százalékkal nőtt, e többlet sem pótolhatta a gépimport csökkenéséből ke­letkezett hiányt. Szükséges tehát, hogy több gépet vásá­roljunk a KGST-országokból, ez egyébként lehetővé teszi egyes korszerűtlen gyáraink gyorsított rekonstrukcióját. A gazdasági együttműkö­dés új formái egyébként va­lamennyi KGST-országgal kialakulóban vannak. Olyan fontos államközi megállapo­dások jöttek létre, mint pél­dául Lengyelországgal az alumí­niumipari és a kéngyáríási együttműködés, Romániá­val a földgázecyezmény. Bulgáriával a szódagyártá­si megállapodás. Csehszlovákiával Lengyelor­szággal és Romániával hen­gereltáru gyártására, illetve cseréjére. Csehszlovákiával és Romániával köz”+i jár­műalkatrészek gyártására, Lengyelországgal műszálak gyártására alakult ki koope­ráció. — az utóbbi állammal autóipari kooperációs meg­állapodás is létrejött. — Az NDK-ból bérmunkát vállaltunk a magyar cipőipar kapacitásának jobb kihasz­nálására. Az említett országokkal le­bonyolított külkereskedel­münkben évente 50 -79 millió rubelt a kooper ban készülő termékek k' seinek. A magyar külkereskede szervek legfontosabb fela ta jelenleg a KGST-o gokbeli partnerekkel évi árucsereforgalmi könyvek és az 1 O" évekre szóló megállapodás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents