Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-05 / 207. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 5. BULGÁRIA MEZŐGAZDASÁGA Kombájn mellett számítógép Nagyüzem a kricsimi konzervgyárban KÉPERNYŐJE ELŐTT Magyar műszer „vezérlésével“ ? Alagutat fúrnak a La Manche- csatorna alatt Könnyen lehet, hogy megtisztelőén komoly feladatot kap egy kitűnő magyar műszer, a Magyar Optikai Művek giroszkópikus teodolitja. A műszer a maga nemében páratlan tulajdonsággal rendelkezik: egy szögmásodperces pontossággal képes meghatározni és tartani az irányt Amikor például a budapesti METRO alagútjá- nak fúrását irányították vele, az egymással szemben elindult három méter átmérőjű fúrópajzsok négy centiméteres pontossággal találkoztak össze. A magyar lapok is beszámoltak arról, hogy alagút építését tervezik Európa és Anglia között a La Manche- csatorna alatt Korábban nehéz .és bonyolult feladat volt a mélybe „levinni”, és ott meg is őrizni a felszínen viszonylag könnyen kitűzött irányt. Ez a teodolit viszont, bármilyen mélységbe eresztik vagy viszik is le, a legkisebb eltérés nélkül azonnal mutatja a felszínen meghatározott megfelelő irányt Csak annyi időre van hozzá szükség, amíg a műszer leérkezik „munkahelyére”, mert „tudását” változatlanul viszi magával. Ez a tény bírta rá az érdekelt angol vállalatokat és a MOM-ot, hogy megtárgyalják a lehetőségét annak, miképpen lehetne a leendő alagút irányának kitűzésére ezt a kiváló műszert szolgálatba állítani. Még folynak a tárgyalások, de mindenesetre újabb, jól megalapozott elismerést jelentene a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő magyar geodéziai műszergyártás számára, ha ez a magyar eszköz irányítana olyan hatalmas technikai munkálatokat, ami nyilvánvalóan az egész világ érdeklődésének homlokterébe kerül majd. Julius Fucikra emlékeztek 1943. szeptember 8-án ölték meg Berlinben a náci hóhérok Julius Fucikot, a cseh nép hős fiát, a forradalmár újságírót és szerkesztőt. Az illegalitásba kényszerült Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját. Ez az évforduló világszerte a nemzetközi újságíró szolidaritás napja. A közelgő 30. évforduló alkalmából a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége tegnap emlékezett meg a mártírhalált halt Julius FucikróL Július Fucikról megemlékezve a magyar újságírók ismét hitet tesznek a haladás, a béke, a demokrácia és a szocializmus eszméi mellett. Megerősítik szolidaritásukat az egész világ haladó újságíróival. A férj bosszúsan szólt feleségéhez: — Már itt lehetne a pótmama. Lekésünk áz előadásról, ha még vámunk kell rá. — Miért kellene megvárnunk? Minden héten félnyolc körül itt van. Egyszer valamivel előbb, néha pár perccel később. Add oda mamának a negyven forintot a pótmama részére és induljunk. — Én mindig nyugtalan vagyok, ha egyedül hagyjuk itthon a mamát. Elronthat- ;'i televíziót, nyitva feti a gázcsapot és még és beenged a lakásba etörőt. Ugyan, ne aggódj. Gye- , a pótmama perceken 1 itt lesz és vigyáz a •a, amíg mi visszajöjó! Megyünk, ma- 'ek nyugod2. A termékeny Trákia „fővárosától”. Plovdivtól 11 kilométerre lévő, nehezen kimondható nevű kis községbe. Prvencbe gyakran látogatnak külföldi, hazai szaKemberek. Itt, a „Georgi Dimitrov” agrár-ipari komplexum központjában 23 falu határának mezőgazdasági munkáit irányítják. Peter Szpaszov. a komplexum mezőgazdasági tanácsadója — előzőleg 10 évig volt az egyik termelő- szövetkezet elnöke — sorolja a legjellemzőbb adatokat. — 1970-ben. az elsők között jött létre ez a komplexum. öt nagy termelőszövetkezet összevonásával. A 23 falu 35 ezer lakosából tíz és fél ezren gazdálkodnak és dolgoznak a 16 ezer hektárnyi művelt területen és a kapcsolódó feldolgozó üzemekben. Az elmúlt évi 43 millió leva értékű termék több mint felét — 28 millió levát — a növénytermesztés adta. — az állattenyésztés „csak” 4 millió levával részesedett a termelésből. Ebből is kitűnik, hogy területi adottságai következtében a komplexum növénytermesztésre szakosodott, ezen belül is a gyümölcs-, zöldségtermesztés áll az első helyen. Körzetenkénti szakosodás is megfigyelhető, itt Prvenec- ben a zöldségé. Belasticában a szőlőé. Branipoléban a gyümölcsé a vezető szerep. Az állattenyésztés csak másodlagos szerepet játszik. 4000 szarvasmarha — ebből kétezer tejelő tehén, laktáción* ként 4000 literes tejhozammal — és 15 ezer juh az összes állatállomány. Külön sertéstelepe nincs a gazdaságnak, de a komplexum egyike annak a nyolc agráripari komplexumnak. melyek közösen hozták létre a megyei központi sertéstelepet. Ez önálló egységként működik, függetlenül a gazdaságoktól jóllehet a tenyészanyagróL a tákolmányról és a szükséges pénzalapokról a társgazdaságok gondoskodnak. (A telep gazdálkodása, elszámolása hasonló a hazai ..Termelő- szövetkezetek önálló Közös V állalkozásaihoz”.) A -„tagok” jövedelme a végzett munkától függ. Az elszámolás, a bérezés alapja a norma, amit nyugodtan nevezhetnénk munkaegységnek is. A végzett munka nehézségi fokától függően 10 kategóriát állapítottak meg. — ezek egyenkénti értéke munkanaponként 3.8 és 10 leva között változik. Mindenkinek legalább 135 napot kell ledolgoznia, ennyi a prémium alapfeltétele. Az évi jövedelem 70 százalékát a ledolgoAlig ment el a fia meg a menye, a mama felcserélte háziruháját egy utcaival, bezárta a lakást és eltávozott. Fél tizenegyig volt távol, jó negyedórával a fiatalok előtt érkezett haza. — Látom, a mama megint jól eljátszott a pótmamával, — mutatott^ rá az asztalon heverő dominókockákra a fiatalasszony. — Megint én győztem, dicsekedett az anyósa, — az a nő nem tud jól játszani, node majd belejön. Másnap két szállítómunkás frizsidert hozott a lakásba. A fiatalasszony csodálkozva kérdezte: zott idő alapján előlegként fizetik ki, a fennmaradó részt prémium, vagy nyereség formájában kapják meg a tagok. Az elmúlt év végén 15 millió levát osztottak, az egy tagra eső átlagjövedelem 1564 leva volt ez több. mint az országos átlagi övedelem. A készpénz jövedelmen kívül természetbeni juttatást — bort, gyümölcsöt takarmányt — kapnak a tagok 0.2 hektár háztáji földjük is van — ennek művelését is részben közösen végzik —. ami a művelés intenzitásától és a szabad állattartás eredményességétől függően további 500—1000 leva évi jövedelmet jelent Minthogy a a legtöbb asszony dolgozik — a tagságnak közel fele nő — minden faluban van ingyenes bölcsőde, óvoda. A tagokat évente 14 nap fizetett szabadság illeti, a komplexumnak saját üdülője van. Az öregek nyugdíjat kedvezményeket és természetbeni juttatást kapnak. A hatalmas területen 10 Nagy fejlődés előtt áll Komárom megye múzeumi hálózata, s a gyarapodó gyűjtemények bemutatására is újabb lehetőségek nyílnak. Tatán például befejezés előtt áll a XIV. századi vár több éve tartó helyre- állítása. Már elkészült körülötte a XIV. században épült eredeti vár feltárt maradványaiból az Aquincumhoz hasonló romkert. Az épületben jövőre megnyitják — 15 kiállítási teremmel — a Dunántúl egyik legnagyobb múzeumát. Tatán legutóbb felavatták a Miklós malomban azt a nemzetiségi néprajzi múzeumot, amely a német nemzetiség — Nincs valami tévedés? — Erre a címre kellett elhoznunk. Második emelet tizenkettő. A mama megszólalt: — Ne lepődj meg, én vettem nektek. Hozzá akartam járulni a háztartáshoz, — mondta büszkén, mosolyogva az öregasszony. — De miből? Hiszen a kedves mamának nincs pénze. A frizsider drága. — Szereztem. — Honnan? — Egy nagy vallomással tartozom nektek. — Vallomással? — Én ugyanis egyetlen egyszer sem dominóztam itthon senkivel. igazgatóság. 20 központi iroda irányítja a munkát, melyet 80—12o fős, úgynevezett ágazati brigádok végeznek. A brigádok vezetői általában agronómusok. A gépesítettség foka. a technikai színvonal — mint általában mindenütt — magas, a terület 80 százalékát öntözik. Prvenecben számító központ működik. — ahol számítógép végzi a bérelszámolást. a számlázást, — nyilvántartja a megrendeléseket. a raktári készleteket a gépkarbantartást, de a számítástechnika alkalmazását rövidesen kiterjesztik a kereskedelmi forgalom, a termelés, a takarmányfogyasztás „figyelemmel kísérésére” is. A 300 ezer leva beruházással épített számító központ 200 adminisztrátor helyett „végzi el” a munkát. Bulgáriában ma már hat ag- roipari komplexum rendelkezik hasonló gépi segítséggel. U. P. Következik: Ipari mezőgazdaság — mezőgazdasági ipar hagyományait eleveníti fel. Az ország egyik legnagyobb műemlék-komplexumát alakítják ki az esztergomi Várhegyen, az árpádházi királyi palota környékén. A megyében gyorsan nő a múzeumbarátok körében tevékenykedők száma. A bányászat emlékein kívül a megye újkori történetének, politikai eseményeinek, ipari fejlődésének dokumentumait is gyűjtik a később létesülő munkásmozgalmi múzeum számára. S hogy nem eredmény nélkül, arra bizonyság, hogy például a tatabányai múzeumbarátok máris többezer leendő múzeumi tárgyat leltek fel és gyűjtöttek össze. — Hogyan? Hát a pótmama, akinek részére minden héten itthagytunk negyven forintot, hogy vigyázzon a kedves mamára, amíg mi bridzsezni megyünk? — Én már az első esetben lebeszéltem arról, hogy hozzám járjon. — Lebeszélte? És így ösz- szegyűjtötte a negyven forintokat? De még így se értem, — vette át a szót a fia. — Ebből az összegből nem vehetett ennyi idő alatt ilyen szép frizsidert a kedves mama. — Nem is, de a duplájából már igen. Én ugyanis, amíg ti bridzsezni jártatok, mindig elmentem a szomszéd házba egy pici gyerekhez pótmamának. A szülőknek pont arra a napra volt színházi bérletük, amikor ti is távol voltatok. Ök is negyven forintot fizettek egy-egy estére. Palásti László Nem tartozom azok közé, akik a televízió komolyzenei adásait, programjait — elsősorban a hangversenyeket — különféle esztétikai meggondolásokból fanyalogva fogadják, hangoztatván legfőképp, hogy a kamerának semmi keresnivalója a hangok birodalmában, hiszen a kép, a látvány csak zavar a muzsika meghitt élvezetében: a zenél hallgatni, és nem látni kell. Nekem állandó bérletem van a zenei programokhoz és a televízió úgynevezett bérletes adásait is mindig szívrepesve várom. Amikor szem- és fültanúja lehetek, hogy avatott kézzel miként bontanak elemeire, alkotó részeire egy-egy zenei remekművet, amikor számomra felfedik a zene elvont jelei mögött felfedezhető értelmi és érzelmi valóságot. Legutóbb Bartók Magvar képek „élveboncolását” Fe- rencsik János vállalta — magyar Bernsteinként — és tömör, találó megjegyzéseiA televíziónak nagy érdeme van abban, hogy egyre többet tudunk a klasszikus drámairodalom hagyományairól, s egyre többet ismerünk a görög kultúrából is. Most a Trójai nők bemutatásával ennek újabb bizonyítékát szolgáltatta. Vasárnap este több mint 2000 év távlatából — Sartre kisebb gondolati kozmetikájával — érkeztek el hozzánk a legmodernebb görög tragédiaíró, a felvilágosult görög gondolatai a háborúról, az emberi barbárság fájdalmas pusztításairól. A lerombolt Trója, a legyőzött város asszonyainak szomorú sorsában, győzteseknek való kiszolgáltatottságukban szívet szorongató, fájdalmas dallamokból szőtt, sötéten fénylő dráma-szimfóniát alkotott. Az egyéni sorsok szólóiból és a tömeg érzelmeit kifejező kórusból komponál! dráma hatalmas felkiáltójel. Sartre ezt a jelet — képletesen — meghosszabbítja A dráma gondolatait megtoldja, napjaink barbárságára intő figyelmeztetéssel. „Európainak, állatnak nézitek azt, aki ázsiai, afrikai, mert barbár.” — vágja szemébe a gőgös követnek Hektor felesége. De ezek már nem Euripidész szavai. ezek a gondolatok Sartre-tól származnak. S hallatukra lehet-e nem gondolni a műveltség nevében nem is oly rég hódításra induló nácik pusztításaira, vagy épp a történelmileg legfrissebb barbárságra, az amerikaiak Vietnamban viselt dolgaira. A háborút a nők, az asz- szonyok mindig jobban sínylik meg. mint a férfiak. Lám a trójai harcosok is legyőzetve bár, de mégis a hősies halál koszorújával „szabadultak” meg az élettől. De miféle élet az, amely a kérő nélkül maradt lányoknak, a férjük vesztette feleségeknek, a fiaiktól meefosztott anyáknak marad? A tévéjáték, amelyet Vámos László rendezett, láthatóan az egyéni tragédiák emberi tartalmának kifejezésére helyezte a hangsúlyt, ígv az arc, a szem — a lélek tükre — fokozott szerephez jutott A lélek mélyén dúló fájdalom az arc Érdekes feladatra vállalkozott Gyarmati Klára szerkesztő. Szabó Ároád operatőr és Markos Miklós rendező. Azt kívánták megmutatni, hogy két szegény sorból induló munkásember hogyan jutott el a vezérvei feltárta a fénylő gyöngyszemek, Bartók apró zenei képeinek belsejét, hogy mitől is fénylenek ezek a zenei miniatűrök, csillogó színüket mitől is kapják. Van annak sajátos vonzereje, hogy a muzsika újra- teremtője, az alkotó karmester, akinek irányításával születik a varázslat, a művészet varázslata, ő kalauzolja el a hallgatót abba a világba, amelynek rej- tekeit, zugát, titkát nálánál jobban senki nem ismerheti. A tévébérlet adásaival a komolyzene népszerűsítésének okos és vonzó lehetőségét teremtette meg és alkalmazza sikerrel a televízió. Természetesen lehetne tovább bővíteni a zenei kalauzolás módszerét, összetettebbé tenni, finomítani az élő szó mellett akár más eszközöket is felhasználni a muzsika megszerettetése érdekében: mert a komolyzene csak látszólag nehéz muzsika. rezdüléseit is jól megmutató közelképekben olykor szinte kézzelfoghatóvá vált. Vitatható viszont, hogy a színpadi díszletek világa helyett nem lett volna-e szerencsésebb valóságos környezetbe helyezni a Trójai nők tragédiáját. Az alakok rajzában lélektani realizmusra törekvő rendezés realista hitelében akkor talán tovább erősödhetett volna. A szereplők közül elsősorban a Hekabét megformáló Sulyok Máriát kell említenünk, aki nemes anyagból, avatott kézzel faragta ki a trójai királynéból a fájdalom élőszobrát Az ő tróntól, férjtől gyermekeitől megfosztott,, egy tömbből álló súlyos Heka- béja, élete romjain is királyné maradt. Játéka kivételes élmény! Ugyanakkor hamis felhang is keveredett a tragédia tónusába, felesleges túljátszás. Az őrült Kasszandra őrjöngése ha valamivel visszafogottabb és kevésbé illusztratív, többet mondott volna el a megbomlott lélek súlyos zavaráról. Szalay Edit erejét ez a feladat meghaladta. Al- mási Éva is csak egyes pillanatokban tudta átélni és megéreztetni, hogy milyen fájdalmak gyötrik Andro- makhé lelkét. Viszont megrendítő volt abban a jelenetben, amikor anyafarkas módjára védte fiát a „rabló” görögöktől. Valamivei maibb hangvételt képviselt, némileg ki is rítt a tragédia klasszikus világából Latino- vits Zoltán Menelaosza. Mintha túlságosan egyénire, latinovitsosra sikerült volna a spártai király alakja. És bizony a bagolyszemű Pállasz Athénébe is több bölcsesség fért volna el, mint amennyit Korompai Vali ajándékozott neki. A kórus hatását néhány feltűnően gyenge egyéni teljesítmény csökkentette. Csomós Mari mint karvezető teljesítménye nem tartozik ezek közé. A televíziós Trójai nők nem volt tehát minden részletében kifogástalan, összhatásában azonban mindenképp az emlékezetes produkciók közé számít. Ily- lyés Gvula nyelvi leleményekben gazdag tolmácsolásában Euripidész ismét győzött a képernyőn, miként siker volt a Medeia is. igazgatóságig, azaz hogyan emelkedtek ki környezetükből. A dokumentumfilm sajnos nem mutatott túl bizonyos jól ismert igazságokon, a tipikust szürkén közvetítette, felfedezéssel nem szolgált. V. M, hí Konkurrencia Aquincumnak Komáromban I) POMA Röviden A Trójai nők
