Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-05 / 207. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 5. BULGÁRIA MEZŐGAZDASÁGA Kombájn mellett számítógép Nagyüzem a kricsimi konzervgyárban KÉPERNYŐJE ELŐTT Magyar műszer „vezérlésével“ ? Alagutat fúrnak a La Manche- csatorna alatt Könnyen lehet, hogy meg­tisztelőén komoly feladatot kap egy kitűnő magyar mű­szer, a Magyar Optikai Mű­vek giroszkópikus teodolitja. A műszer a maga nemében páratlan tulajdonsággal ren­delkezik: egy szögmásodper­ces pontossággal képes meg­határozni és tartani az irányt Amikor például a budapesti METRO alagútjá- nak fúrását irányították ve­le, az egymással szemben elindult három méter átmé­rőjű fúrópajzsok négy cen­timéteres pontossággal talál­koztak össze. A magyar lapok is beszá­moltak arról, hogy alagút építését tervezik Európa és Anglia között a La Manche- csatorna alatt Korábban nehéz .és bonyolult feladat volt a mélybe „levinni”, és ott meg is őrizni a felszínen viszonylag könnyen kitű­zött irányt. Ez a teodolit vi­szont, bármilyen mélységbe eresztik vagy viszik is le, a legkisebb eltérés nélkül azonnal mutatja a felszínen meghatározott megfelelő irányt Csak annyi időre van hozzá szükség, amíg a mű­szer leérkezik „munkahelyé­re”, mert „tudását” válto­zatlanul viszi magával. Ez a tény bírta rá az ér­dekelt angol vállalatokat és a MOM-ot, hogy megtárgyal­ják a lehetőségét annak, miképpen lehetne a leendő alagút irányának kitűzésére ezt a kiváló műszert szolgá­latba állítani. Még folynak a tárgyalások, de minden­esetre újabb, jól megalapo­zott elismerést jelentene a nagy nemzetközi tekintély­nek örvendő magyar geodé­ziai műszergyártás számára, ha ez a magyar eszköz irá­nyítana olyan hatalmas technikai munkálatokat, ami nyilvánvalóan az egész vi­lág érdeklődésének homlok­terébe kerül majd. Julius Fucikra emlékeztek 1943. szeptember 8-án öl­ték meg Berlinben a náci hóhérok Julius Fucikot, a cseh nép hős fiát, a forra­dalmár újságírót és szer­kesztőt. Az illegalitásba kényszerült Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját. Ez az évforduló világszerte a nemzetközi újságíró szolida­ritás napja. A közelgő 30. évforduló alkalmából a Ma­gyar Üjságírók Országos Szövetsége tegnap emléke­zett meg a mártírhalált halt Julius FucikróL Július Fucikról megemlé­kezve a magyar újságírók ismét hitet tesznek a hala­dás, a béke, a demokrácia és a szocializmus eszméi mellett. Megerősítik szolida­ritásukat az egész világ ha­ladó újságíróival. A férj bosszúsan szólt fe­leségéhez: — Már itt lehetne a pót­mama. Lekésünk áz előadás­ról, ha még vámunk kell rá. — Miért kellene megvár­nunk? Minden héten fél­nyolc körül itt van. Egyszer valamivel előbb, néha pár perccel később. Add oda mamának a negyven forin­tot a pótmama részére és induljunk. — Én mindig nyugtalan vagyok, ha egyedül hagyjuk itthon a mamát. Elronthat- ;'i televíziót, nyitva fe­ti a gázcsapot és még és beenged a lakásba etörőt. Ugyan, ne aggódj. Gye- , a pótmama perceken 1 itt lesz és vigyáz a •a, amíg mi visszajö­jó! Megyünk, ma- 'ek nyugod­2. A termékeny Trákia „fő­városától”. Plovdivtól 11 ki­lométerre lévő, nehezen ki­mondható nevű kis községbe. Prvencbe gyakran látogatnak külföldi, hazai szaKemberek. Itt, a „Georgi Dimitrov” ag­rár-ipari komplexum köz­pontjában 23 falu határának mezőgazdasági munkáit irá­nyítják. Peter Szpaszov. a komplexum mezőgazdasági tanácsadója — előzőleg 10 évig volt az egyik termelő- szövetkezet elnöke — sorolja a legjellemzőbb adatokat. — 1970-ben. az elsők kö­zött jött létre ez a komple­xum. öt nagy termelőszövet­kezet összevonásával. A 23 falu 35 ezer lakosából tíz és fél ezren gazdálkodnak és dolgoznak a 16 ezer hektár­nyi művelt területen és a kapcsolódó feldolgozó üze­mekben. Az elmúlt évi 43 millió leva értékű termék több mint felét — 28 millió levát — a növénytermesztés adta. — az állattenyésztés „csak” 4 millió levával ré­szesedett a termelésből. Eb­ből is kitűnik, hogy területi adottságai következtében a komplexum növénytermesz­tésre szakosodott, ezen belül is a gyümölcs-, zöldségter­mesztés áll az első helyen. Körzetenkénti szakosodás is megfigyelhető, itt Prvenec- ben a zöldségé. Belasticában a szőlőé. Branipoléban a gyümölcsé a vezető szerep. Az állattenyésztés csak má­sodlagos szerepet játszik. 4000 szarvasmarha — ebből két­ezer tejelő tehén, laktáción* ként 4000 literes tejhozammal — és 15 ezer juh az összes állatállomány. Külön sertés­telepe nincs a gazdaságnak, de a komplexum egyike an­nak a nyolc agráripari komp­lexumnak. melyek közösen hozták létre a megyei köz­ponti sertéstelepet. Ez önálló egységként működik, függet­lenül a gazdaságoktól jólle­het a tenyészanyagróL a tá­kolmányról és a szükséges pénzalapokról a társgazda­ságok gondoskodnak. (A te­lep gazdálkodása, elszámolá­sa hasonló a hazai ..Termelő- szövetkezetek önálló Közös V állalkozásaihoz”.) A -„tagok” jövedelme a végzett munkától függ. Az el­számolás, a bérezés alapja a norma, amit nyugodtan ne­vezhetnénk munkaegységnek is. A végzett munka nehéz­ségi fokától függően 10 ka­tegóriát állapítottak meg. — ezek egyenkénti értéke mun­kanaponként 3.8 és 10 leva között változik. Mindenkinek legalább 135 napot kell le­dolgoznia, ennyi a prémium alapfeltétele. Az évi jövede­lem 70 százalékát a ledolgo­Alig ment el a fia meg a menye, a mama felcserélte háziruháját egy utcaival, bezárta a lakást és eltávo­zott. Fél tizenegyig volt tá­vol, jó negyedórával a fi­atalok előtt érkezett haza. — Látom, a mama megint jól eljátszott a pótmamával, — mutatott^ rá az asztalon heverő dominókockákra a fi­atalasszony. — Megint én győztem, dicsekedett az anyósa, — az a nő nem tud jól ját­szani, node majd belejön. Másnap két szállítómun­kás frizsidert hozott a la­kásba. A fiatalasszony csodálkoz­va kérdezte: zott idő alapján előlegként fizetik ki, a fennmaradó részt prémium, vagy nyereség for­májában kapják meg a ta­gok. Az elmúlt év végén 15 millió levát osztottak, az egy tagra eső átlagjövedelem 1564 leva volt ez több. mint az országos átlagi övedelem. A készpénz jövedelmen kí­vül természetbeni juttatást — bort, gyümölcsöt takar­mányt — kapnak a tagok 0.2 hektár háztáji földjük is van — ennek művelését is részben közösen végzik —. ami a művelés intenzitásától és a szabad állattartás ered­ményességétől függően to­vábbi 500—1000 leva évi jö­vedelmet jelent Minthogy a a legtöbb asszony dolgozik — a tagságnak közel fele nő — minden faluban van ingye­nes bölcsőde, óvoda. A tago­kat évente 14 nap fizetett szabadság illeti, a komple­xumnak saját üdülője van. Az öregek nyugdíjat kedvez­ményeket és természetbeni juttatást kapnak. A hatalmas területen 10 Nagy fejlődés előtt áll Komárom megye múzeumi hálózata, s a gyarapodó gyűjtemények bemutatására is újabb lehetőségek nyíl­nak. Tatán például befeje­zés előtt áll a XIV. századi vár több éve tartó helyre- állítása. Már elkészült körü­lötte a XIV. században épült eredeti vár feltárt marad­ványaiból az Aquincumhoz hasonló romkert. Az épület­ben jövőre megnyitják — 15 kiállítási teremmel — a Dunántúl egyik legna­gyobb múzeumát. Tatán leg­utóbb felavatták a Miklós malomban azt a nemzeti­ségi néprajzi múzeumot, amely a német nemzetiség — Nincs valami tévedés? — Erre a címre kellett elhoznunk. Második emelet tizenkettő. A mama megszólalt: — Ne lepődj meg, én vet­tem nektek. Hozzá akartam járulni a háztartáshoz, — mondta büszkén, mosolyog­va az öregasszony. — De miből? Hiszen a kedves mamának nincs pén­ze. A frizsider drága. — Szereztem. — Honnan? — Egy nagy vallomással tartozom nektek. — Vallomással? — Én ugyanis egyetlen egyszer sem dominóztam itthon senkivel. igazgatóság. 20 központi iro­da irányítja a munkát, me­lyet 80—12o fős, úgynevezett ágazati brigádok végeznek. A brigádok vezetői általában agronómusok. A gépesítettség foka. a technikai színvonal — mint általában mindenütt — magas, a terület 80 száza­lékát öntözik. Prvenecben számító központ működik. — ahol számítógép végzi a bér­elszámolást. a számlázást, — nyilvántartja a megrendelé­seket. a raktári készleteket a gépkarbantartást, de a szá­mítástechnika alkalmazását rövidesen kiterjesztik a ke­reskedelmi forgalom, a ter­melés, a takarmányfogyasz­tás „figyelemmel kísérésére” is. A 300 ezer leva beruhá­zással épített számító köz­pont 200 adminisztrátor he­lyett „végzi el” a munkát. Bulgáriában ma már hat ag- roipari komplexum rendelke­zik hasonló gépi segítséggel. U. P. Következik: Ipari mezőgaz­daság — mezőgazdasági ipar hagyományait eleveníti fel. Az ország egyik legnagyobb műemlék-komplexumát ala­kítják ki az esztergomi Vár­hegyen, az árpádházi királyi palota környékén. A megyében gyorsan nő a múzeumbarátok körében te­vékenykedők száma. A bá­nyászat emlékein kívül a megye újkori történetének, politikai eseményeinek, ipari fejlődésének dokumentumait is gyűjtik a később létesülő munkásmozgalmi múzeum számára. S hogy nem ered­mény nélkül, arra bizony­ság, hogy például a tatabá­nyai múzeumbarátok máris többezer leendő múzeumi tárgyat leltek fel és gyűjtöt­tek össze. — Hogyan? Hát a pótma­ma, akinek részére minden héten itthagytunk negyven forintot, hogy vigyázzon a kedves mamára, amíg mi bridzsezni megyünk? — Én már az első eset­ben lebeszéltem arról, hogy hozzám járjon. — Lebeszélte? És így ösz- szegyűjtötte a negyven fo­rintokat? De még így se értem, — vette át a szót a fia. — Ebből az összegből nem vehetett ennyi idő alatt ilyen szép frizsidert a kedves mama. — Nem is, de a duplájá­ból már igen. Én ugyanis, amíg ti bridzsezni jártatok, mindig elmentem a szom­széd házba egy pici gyerek­hez pótmamának. A szülők­nek pont arra a napra volt színházi bérletük, amikor ti is távol voltatok. Ök is negyven forintot fizettek egy-egy estére. Palásti László Nem tartozom azok közé, akik a televízió komolyze­nei adásait, programjait — elsősorban a hangversenye­ket — különféle esztétikai meggondolásokból fanya­logva fogadják, hangoztat­ván legfőképp, hogy a ka­merának semmi keresniva­lója a hangok birodalmában, hiszen a kép, a látvány csak zavar a muzsika meg­hitt élvezetében: a zenél hallgatni, és nem látni kell. Nekem állandó bérletem van a zenei programokhoz és a televízió úgynevezett bérletes adásait is mindig szívrepesve várom. Amikor szem- és fültanúja lehetek, hogy avatott kézzel miként bontanak elemeire, alkotó részeire egy-egy zenei re­mekművet, amikor számom­ra felfedik a zene elvont jelei mögött felfedezhető ér­telmi és érzelmi valóságot. Legutóbb Bartók Magvar képek „élveboncolását” Fe- rencsik János vállalta — magyar Bernsteinként — és tömör, találó megjegyzései­A televíziónak nagy ér­deme van abban, hogy egy­re többet tudunk a klasszi­kus drámairodalom hagyo­mányairól, s egyre többet ismerünk a görög kultúrá­ból is. Most a Trójai nők bemutatásával ennek újabb bizonyítékát szolgáltatta. Vasárnap este több mint 2000 év távlatából — Sart­re kisebb gondolati kozme­tikájával — érkeztek el hozzánk a legmodernebb görög tragédiaíró, a felvi­lágosult görög gondolatai a háborúról, az emberi bar­bárság fájdalmas pusztítá­sairól. A lerombolt Trója, a legyőzött város asszonyai­nak szomorú sorsában, győz­teseknek való kiszolgálta­tottságukban szívet szoron­gató, fájdalmas dallamok­ból szőtt, sötéten fénylő dráma-szimfóniát alkotott. Az egyéni sorsok szólóiból és a tömeg érzelmeit kife­jező kórusból komponál! dráma hatalmas felkiáltójel. Sartre ezt a jelet — kép­letesen — meghosszabbítja A dráma gondolatait meg­toldja, napjaink barbárságá­ra intő figyelmeztetéssel. „Európainak, állatnak nézi­tek azt, aki ázsiai, afrikai, mert barbár.” — vágja sze­mébe a gőgös követnek Hektor felesége. De ezek már nem Euripidész sza­vai. ezek a gondolatok Sartre-tól származnak. S hallatukra lehet-e nem gondolni a műveltség nevé­ben nem is oly rég hódí­tásra induló nácik pusztítá­saira, vagy épp a történel­mileg legfrissebb barbár­ságra, az amerikaiak Viet­namban viselt dolgaira. A háborút a nők, az asz- szonyok mindig jobban sínylik meg. mint a férfiak. Lám a trójai harcosok is legyőzetve bár, de mégis a hősies halál koszorújával „szabadultak” meg az élet­től. De miféle élet az, amely a kérő nélkül maradt lá­nyoknak, a férjük vesztette feleségeknek, a fiaiktól meefosztott anyáknak ma­rad? A tévéjáték, amelyet Vá­mos László rendezett, lát­hatóan az egyéni tragédiák emberi tartalmának kifeje­zésére helyezte a hangsúlyt, ígv az arc, a szem — a lé­lek tükre — fokozott sze­rephez jutott A lélek mé­lyén dúló fájdalom az arc Érdekes feladatra vállal­kozott Gyarmati Klára szerkesztő. Szabó Ároád operatőr és Markos Miklós rendező. Azt kívánták meg­mutatni, hogy két szegény sorból induló munkásember hogyan jutott el a vezér­vei feltárta a fénylő gyöngy­szemek, Bartók apró zenei képeinek belsejét, hogy mi­től is fénylenek ezek a zenei miniatűrök, csillogó színü­ket mitől is kapják. Van annak sajátos vonz­ereje, hogy a muzsika újra- teremtője, az alkotó kar­mester, akinek irányításá­val születik a varázslat, a művészet varázslata, ő ka­lauzolja el a hallgatót ab­ba a világba, amelynek rej- tekeit, zugát, titkát nálánál jobban senki nem ismerhe­ti. A tévébérlet adásaival a komolyzene népszerűsítésé­nek okos és vonzó lehetősé­gét teremtette meg és alkal­mazza sikerrel a televízió. Természetesen lehetne to­vább bővíteni a zenei kalau­zolás módszerét, összetetteb­bé tenni, finomítani az élő szó mellett akár más eszkö­zöket is felhasználni a mu­zsika megszerettetése érde­kében: mert a komolyzene csak látszólag nehéz mu­zsika. rezdüléseit is jól megmuta­tó közelképekben olykor szinte kézzelfoghatóvá vált. Vitatható viszont, hogy a színpadi díszletek világa he­lyett nem lett volna-e sze­rencsésebb valóságos kör­nyezetbe helyezni a Trójai nők tragédiáját. Az alakok rajzában lélektani realiz­musra törekvő rendezés realista hitelében akkor ta­lán tovább erősödhetett vol­na. A szereplők közül első­sorban a Hekabét megfor­máló Sulyok Máriát kell említenünk, aki nemes anyagból, avatott kézzel fa­ragta ki a trójai királyné­ból a fájdalom élőszobrát Az ő tróntól, férjtől gyer­mekeitől megfosztott,, egy tömbből álló súlyos Heka- béja, élete romjain is ki­rályné maradt. Játéka ki­vételes élmény! Ugyanakkor hamis felhang is keveredett a tragédia tónusába, feles­leges túljátszás. Az őrült Kasszandra őrjöngése ha va­lamivel visszafogottabb és kevésbé illusztratív, többet mondott volna el a meg­bomlott lélek súlyos zava­ráról. Szalay Edit erejét ez a feladat meghaladta. Al- mási Éva is csak egyes pil­lanatokban tudta átélni és megéreztetni, hogy milyen fájdalmak gyötrik Andro- makhé lelkét. Viszont meg­rendítő volt abban a jele­netben, amikor anyafarkas módjára védte fiát a „rabló” görögöktől. Valamivei maibb hangvételt képviselt, némi­leg ki is rítt a tragédia klasszikus világából Latino- vits Zoltán Menelaosza. Mintha túlságosan egyénire, latinovitsosra sikerült volna a spártai király alakja. És bizony a bagolyszemű Pál­lasz Athénébe is több böl­csesség fért volna el, mint amennyit Korompai Vali ajándékozott neki. A kórus hatását néhány feltűnően gyenge egyéni teljesítmény csökkentette. Csomós Mari mint karvezető teljesítmé­nye nem tartozik ezek kö­zé. A televíziós Trójai nők nem volt tehát minden rész­letében kifogástalan, összha­tásában azonban minden­képp az emlékezetes pro­dukciók közé számít. Ily- lyés Gvula nyelvi lelemé­nyekben gazdag tolmácsolá­sában Euripidész ismét győ­zött a képernyőn, miként siker volt a Medeia is. igazgatóságig, azaz hogyan emelkedtek ki környezetük­ből. A dokumentumfilm sajnos nem mutatott túl bi­zonyos jól ismert igazságo­kon, a tipikust szürkén köz­vetítette, felfedezéssel nem szolgált. V. M, hí Konkurrencia Aquincumnak Komáromban I) POMA Röviden A Trójai nők

Next

/
Thumbnails
Contents