Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-05 / 207. szám

rí SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 5. Csúcs a fenyők klubjában Ma kezdődik az el nem kötelezett országok algíri csúcskonferenciája. A főváros közelében lévő szép nevű, fes­tői helyen, a „fenyők klubjában” lévő „nemzetek palotájá­ban” a nyitást megelőző órákban is szorgos politikai munka folyt: itt végezték el az utolsó előkészületeket a külügymi­niszterek, mielőtt a nyitány után átadnák a vezérszólamot a mintegy nyolcvan országot képviselő állam- és kormány­főknek. Magát az el nem kötelezettség politikáját módszeresen és pontokba szedve 1961-ben, a jugoszláv fővárosban tar­tott csúcskonferencián deklarálták. Az a politikai áramlat azonban, amely ennek a vonalvezetésnek alapul szolgált, régebbi keletű. A gyökereket tulajdonképpen az 1955-ben, az indonéziai Bandungban megtartott konferenciáig lehet­ne visszavezetni. Ezen egy híján harminc afrikai és ázsiai állam nyilvánította ki azt az akaratát, hogy nemzetközi po­litikáját a békés egymás mellett élés, a függetlenség, az antiimperialista küzdelem céljainak és érdekeinek megfe­lelően irányítja. Azóta sokminden történt, de az áramlat kétségtelenül szélesedett. Az 1961-es első, belgrádi csúcsértekezleten 28, az 1964-es kairói csúcson már 57, az 1970-es lusakai (Zam­bia) állam- és kormányfői konferencián 64, a mostani ne­gyedik csúcson pedig — a különböző mozgalmak delegátu­saival együtt — majdnem száz ország képviselteti magát. Ezek az országok minden szempontból jelentősen kü­lönböznek egymástól. Más a gazdasági, társadalmi, politikai berendezkedésük és fejlettségi fokuk, nem egyszer lényege­sen eltérnek egymástól pillanatnyi és hosszabb távú érde­keik. Ami viszont összefűzi őket, az a legalábbis kinyilvá­nított szándék, hogy közös erővel küzdenek a világbékéért, a nemzeti függetlenségért, az imperialista aknamunka és mindennemű neokolonialista kísérlet ellen. Az Algírban megjelentek politikai és nem utolsósorban Ideológiai sokrétűsége kétségtelenül bizonyos lehetőségeket Ígér a nemzetközi enyhülés ellenségeinek. Hogy ezt meg­próbálják kihasználni, arról sem bizonyos amerikai és an­gol szélsőjobboldali körök, sem Peking szóvivői nem hagy­nak kétséget. A csúcs iyen értelemben is ennek a sajátos államcsoportnak a nagy erőpróbája lesz. A béke és hala­dás hívei bíznak abban, hogy a résztvevők megértik, mi­lyen fontos feladatok várnak rájuk az enyhülés időszaká­ban. A „fenyők klubjában” képviselt államoknak nem szi­rénhangokra, hanem nyugodt, egyenletes fejlődésre van szükségük. Ezt csak a béke és az erősek aktív segítsége biztosíthatja — ehhez viszont kizárólag az enyhülés útja vezet. A Szovjetunió és más szocialista országok megalaku­lásától kezdve rokonszenveztek az antiimperialista aktív semlegességi mozaglommal, az utóbbi évtizedben számos al­kalommal együtt léptek fel az ENSZ-ben, a nemzetközi küzdőtéren az agresszió, a gyarmati rendszer és a fajgyű­lölet ellen. A fejlődő országok gazdasági függőségük, elma­radottságuk leküzdésében mindig számíthattak a szocialista világ politikai, erkölcsi és anyagi támogatásra. Az ei nem kötelezettségi mozgalom pozitív tartalmú továbbfejlődése elválaszthatatlan ennek a realitásnak a tudatosításától. Az algíri értekezlet akkor végez sikeres munkát, ha az el nem kötelezettek mozgalmát a megváltozott nemzetközi helyzet új feltételeihez igazítva előmozdítja a békeszerető erők legfőbb feladatának megoldását: a nemzetközi szintéren végbemenő kedvező változások megszilárdítását. A bonni manőver zsákutcába vezetett Willy Brandt kancellár prá­gai utazásának lemondása és a csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások átmeneti meg­szakadása nyomán egyre so­kasodnak az NSZK-ban a bonni külügyminisztérium vonalvezetését bíráló han­gok. A lapokban és a televízió­ban mind több kommentátor jut arra a megállapításra, hogy a nyugatnémet kor­mány „öngólt lőtt”. Hiszen eleve bizonyos volt, hogy a nyugat-berlini konzuláris kér­désben nem kényszerítheti rá Csehszlovákiára a négyhatal­mi megállapodás önkényes értelmezését. Mi értelme volt tehát túlzott követelések tá­masztásának, amikor az NSZK így saját magát ma­nőverezte bele a szákutcába? — hangzik a kérdés meg­annyi fogalmazásban. A másik, ennél is fontosabb kérdés, hogy mi történjék a továbbiakban, miként lehetne az egész ügyet elmozdítani a holtpontról, miáltal az NSZK rendezhetné kapcsolatait Csehszlovákiával, Magyaror­szággal és Bulgáriával. Ügy tűnik, kormányszinten továbbra is reménykednek abban, hogy eredeti elképze­léseiket juttathatják érvény­re, vagy legalábbis ezt a lát­szatot igyekeznek kelteni. Jól tájékozott bonni körök­ben „gondolkodási szünetre” számítanak, és távolabbi ter­veiket legfeljebb homályosan arra a lehetőségre alapoz­zák, hogy New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén — amely­nek napirendjén szerepel a két német állam felvétele — Scheel külügyminiszter vé­leményt cserélhet a nyugat­berlini rendezés négy alá­író hatalmának politikusaival, közöttük Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A jobboldali keresztényde­mokrata ellenzék az utóbbi évek folyamán első ízben biztosítja támogatásáról a nyugatnémet kormányt. Ezekben a körökben azt ajánlják, hogy az NSZK zsa­rolással próbálja rábírni ma­gát a Szovjetuniót a nyu­gat-berlini megállapodások „megjavítására”. Lón Nol katonai csődje A Lón Nol rezsim alaku­latai, amelyek már tíz nap óta hiábavaló kísérleteket tesznek a fővárost a tenger­parttal összekötő 4. számú főútvonal feletti ellenőrzés visszaszerzésére, kedden fel­függesztették hadműveletei­ket és visszavonultak tá­maszpontjukra. A tudósításokból az Í6 ki­tűnik, hogy az Amerika-ba- rát kambodzsai rezsim kato­nái nem hajlandók tovább harcolni, amíg nem kapir : meg elmaradt zsoldjukat, ar­ra panaszkodnak, hogy sem­mi pihenőt sem biztosítanak számukra. Am Rong ezredes, a Phnom Penh-i hadvezetés szóvivője tegnap esti sajtótájékoztató­jában próbálta elkendőzni a rezsim teljes katonai csőd­jét. Azt állította, hogy a Phnom Penht — Kompong Som mélytengeri kikötővel összekötő 4. számú országút térségéből „visszavonták” a rezsim alakulatait, mert a hadvezetés „új stratégiát” fo­gadott el. Azt azonban kény­telen volt elismerni, hogy a katonák már túlságosan fá­radtak a harc folytatásához. Pusztító árvíz Az India északi államaiban pusztító nagy árvíz új területeket veszélyeztet. A természeti csapás je­lenleg Madhya Prades, Gujarat, Nyugat-Bengália és Rajasthan államokat sújtja. Egyes körzetek majdnem teljesen víz alatt állnak. Jelentős kár érte a mező- (I gazdasági növényeket, lakóházak dőltek romba, kö­rülbelül 100 ember életét vesztette, és egyedül Ra­jasthan államban 80 000 falusi lakost vágott el az ár (1 a külvilágtól. I Katonai vegyesbizottság ülése Az el nem kötelezett országok IV. csúcstalálkozójára Algériába érkezett Nguyen Huu Tho, a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány elnöke. Képünkön: Ngu­yen Huu Tho (balról) és Boumedicnne algériai államfő (jobbról) i • Waldheim a közel-keleti kérdés békés rendezésében reménykedik Kilencnapos közel-keleti körútját befejezve tegnap el­hagyta a jordániai fővárost Kurt Waldheim, az Egye­sült Nemzetek szervezetének főtitkára. Waldheim Am- manból Algírba repült, ahol részt vesz az el nem kötele­zett országok negyedik csúcs­konferenciáján. Waldheim az ENSZ í tisze alatt történő béketárgyalá­sokra tett javaslatot az arab országoknak és Izraelnek — írja tegnapi számában az A1 Hajjat című libanoni napilap. Noha az ENSZ főtitkára út­ja során többször is leszö­gezte. hogy nem közvetítő­ként érkezett a Közel-Kelet­re, nyilatkozataiból mégis ar­ra lehet következtetni, hogy nem üres kézzel indult kőr­útjára — vélekedik a libano­ni lap. Waldheim a repülőtéren adott nyilatkozatában elége­detten jelentette ki: „Most kedvezőbb helyzetben tudok dönteni altról, mit tegyünk, hogyan cselekedjünk, majd ha visszatértem New York-i irodámba.” Hozzátette: az ENSZ-nek eltökélt szándéka, hogy a Biztonsági Tanács 1967-ben elfogadott 242-es számú határozata alapján megteremtse a békét e tér­ségben. Hangsúlyozta még, hogy a rendkívül súlyos helyzet ellenére reményt lát a rendezésre, mert körútja minden állomásán meggyőző­dött arról, hogy a felkere­sett körzetben általános a békevágy. Tankok a szudáni főváros utcáin Az A1 Ah ram khartomi jelentése szerint tankok özönlötték el a szudáni fő­város utcáit, miután a kor­mány ellen tüntető diákok és a kormány hívei között összetűzésekre került sor. Az összecsapásban egy diák és egy rendőr életét vesztet­te. A tüntetést az váltotta ki, hogy a kormány válasz­ként az elmúlt héten Khar­toumban lezajlott diákzavar­gásokra — elrendelte az ösz- szes iskola bezárását. Mohamed El-Bakir tábor­nok, szudáni alelnök rádió­beszédében összeesküvésnek minősítette a diák-zavargá­sokat, s azokért „a muzul­mán testvériség nevű szer­vezetre, a kommunistákra és a betiltott politikai pár­tokra” hárította a felelős­séget. Politikai évadnyitás Washingtonban Négynapi szünet után teg­nap ismét ülést tartott a két dél-vietnami fél katonai ve­gyesbizottsága. A testület munkájának folytatását az tette lehetővé, hogy a DIFK delegációja — Saigon kérésére — hozzá­járult a kétoldalú katonai vegyesbizottság küldöttség­vezetői szintű üléseinek fel­újításához. Ezeken — az AP “♦épülésé szerint — megvi- íjd azt a javaslatot is, amelyet a DIFK terjesz­tett elő a Nemzetközi Ellen­őrző és Felügyelő Bizottság létszámának csökkentésére. A tegnapi ülésen — nyu­gata sajtótudósítók szerint — nem értek el haladást A saigoni delegáció ugyanis — miként a DIFK-hez közel­álló forrásból jelentették — az érdemi munka helyett is­mét alaptalan rágalmakkal illette tárgyaló partnerét Képtelen követelésekkel és fenyegetőzésekkel állt elő. Nixon elnök tegnap déle­lőtt Kissinger kijelölt kül­ügyminiszter és Schlesinger, az új hadügyminiszter tár­saságában megjelent a CXA új főnöke, William Colby hivatali eskütételénél, mint­egy ezzel is aláhúzva, hogy — legalábbis legfelső szin­ten befejeződött a Waterga- te-ügy kapcsán szétzilálódott kormányzatának újjáalakítá­sa. Az elnök a hét második felére kabinetülést hívott össze „a dolgok belendíté- sének” megvitatása céljából BREZSNYEV: A szellemi értékek gyümölcsöző cseréje ú;abb 'ehetőséget nyújt a társadalmi igazságért küzdő erők egységének erősítésében Ázsiai és afrikai írók konferenciája Az ázsiai és afrikai orszá­gok íróinak ötödik konferen­ciája tegnap megkezdte mun­káját Alma-Atában. a szov­jet Kazahsztán fővárosában. Az írók az irgalomnak a nemzeti felszabadításért, a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért foly­tatott harcban betöltött sze­repét, valamint az irodalom­nak a társadalmi átalakulás folyamatában és az új társa­dalom kialakításában meg­nyilvánuló jelentőségét vi­tatják meg. Leonyid Brezsnyev az SZKP Központi Bizottsága főtitkára a konferencia részt­vevőihez küldött üdvözleté­ben rámutat: „A nemzetközi kapcsolatok­nak a különböző társadalmi berendezkedésű államok bé­kés egymás mellett élésének elveire történő átállása idő­szakában „a kapcsolatok fej­lődése és a szellemi értékek gyümölcsöző cseréje újabb lehetőségeket nyújt Ázsia és Afrika alkotó értelmiségé­nek. hogy aktívan részt ve­gyen a békéért, a nemzeti felszabadításért és a társa­dalmi igazságért küzdő erők egységének további erősíté­sében.” A szovjet emberek, mond­ja a továbbiakban a távirat, változatlanul szolidárisak Ázsia és Afrika népeinek az imperializmus, a gyarmati és faji elnyomás ellen folyta­tott szabadságszerető har­cával. Nagy érdeklődéssel kí­sérik a nemzeti felszabadító harcot, híven és világosan bemutató, a fiatal nemzeti államok új életének építésé­ben aktív részt vállaló ha­ladó afro-ázsiai írók művé­szetét és társadalmi tevé­kenységét. Leonyid Brezsnyev kife­jezte óhaját, hogy az Alma- Ata-i írókonferencia úgy kerüljön be az afro-ázsiai or­szágok írómozgalmának tör­ténetébe, mint a kultúra kép­viselői. testvéri együttműkö­désének fejlesztésében elért jelentős mérföldkő. A „fehérgallérosok" sztrájkja Chilében Tegnap óta sztrájkolnak a chilei „fehérgallérosok” is. az orvosokat, jogászokat, mérnököket, építészeket, re­pülőgéppilótákat és a keres­kedelmi flotta tisztjeit tö­mörítő szakszervezetek veze­tői hétfőn este úgy döntöt­tek, hogy meghatározatlan időre sztrájkot hirdetnek. A július 27-e óta sztrájkoló magánfuvarozók támogatásá­ra. A „fehérgallérosok” ad­dig folytatják a sztrájkot, amíg „a kormány nem mó­dosítja politikáját”. Allende elnök nem fogadta el Raul Montero tengernagy lemondását a haditengeré­szetnél viselt főparancsnoki tisztéről. Montero pénteken nyújtotta be lemondását, azonban Allende kérésére el­állt szándékától. Népi egység kormányát él­tető több tízezres tömeg vo­nult tegnap — Allende el­nök megválasztásának 3. év­fordulóján — a Santiago központjában lévő La Mo- neda-palota elé. A hírügy­nökségek jelentése szerint sí chilei főváros központi ut­cáit vörös-fehér-kék színűi nemzeti zászlók erdeje bo­rítja, és a fegyelmezetten felvonuló munkások „egység és harc!”, „szétverjük a1 provokátorokat!” feliratú táblákat vittek. A késő esti órákban az elnöki palota erkélyéről beszédet mond dr. Salvador Allende köz- társasági elnök. „ Ősszel két választás Ausztriában Szeptember első hetében vé­get ért Ausztriában a politi­kai nyár. Mozgásba jön az ország belpolitikai élete, el­sősorban azért, mert ősszel két jelentős választást tarta­nak. Október 21-én Bécsben tanácsi, Felső-Ausztriában pedig tartományi választáso­kon mondanak véleményt a szavazópolgárok a Kredsky- kormány politikájáról. Az őszi mérleg következ­tetni enged majd a parla­mentben abszolút többség­gel rendelkező szocialista párt esélyeire, elsősorban a két év múlva esedékes parlamenti választásokat illetően. Bécsben már kibontakozó­ban van a választási kam­pány. A legnehezebb hely­zetben ismét a kommunisták vannak, mert ők nem élhet­nek a televízió és tódió biz­tosította propaganda-lehető­ségekkel. Ezt a két legna­gyobb propagandafórumot ugyanis csak a parlamentben képviselt pártok vehetik igénybe. így a kommunista párt csak sajtójában és tö­meggyűléseken ismertetheti választási célkitűzéseit. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1973/74. oktatási évre beiskoláz hús- és hentesáru eladói szakra általános iskolát végzett fiú tanulókat. Jelentkezés: Szolnok, Beloiannisz u. 6. Személyzeti osztály. 1

Next

/
Thumbnails
Contents