Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

1973. szeptember 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 K-.-'-y'--:* >:ox*v A Damjanich múzeum restaurátora Horváth Mária török tál festését javítja, ál­lítja vissza eredeti formájába Munkásakadémiák, új klubok, művészeti csoportok Készül a terv a kunszentmártoni művelődési házban Tavaly nyáron jelent meg az 1972. évi II. törvény az egészségügyről. Alapvetően új vonását legszemléletesebben és legáltalánosabban első mondata jelzi: „A Magyar Nép- köztársaságban az egészségügy állami feladat”. Ez azt je­lenti, hogy az állam a szocialista egészségügy alapelveivel összhangban biztosítja a lakosság egészségügyi ellátását. Mindezt a betegbiztosítás, általánossá tétele után lehetett kimondani. Üj vonása még a törvénynek többek között az is, hogy az egészségügyi feladatok ellátásában számít az egész társadalom hatékony közreműködésére. Ezekben a napokban a közművelődési intézmények jzámba veszik eddigi ered­ményeiket, s felmérik a le­hetőségeket és a területü­kön jelentkező társadalmi Igényeket. Készítik az 1974- «s év programját. A kunszentmártoni Járási Művelődési Központban is a jövő évre készülnek. Ba­la j ti Istvánná igazgatóhelyet­tes a következőket mondotta a tennivalókról: — Legfontosabbnak az is­meretterjesztő munkát tart­juk ezen belül is a három helyi üzemben, a Tisza Ci­pőgyár üzemegységében, a Pannónia Szőrmekikészítő Gyár üzemében és a Beton­os Vasbetonipari Művek gyáregységében kezdődő munkásakadémiákat. Egy-egy üzemben húsz-húsz dolgozó nyolc előadáson ismerkedik szakmai, politikai, irodalmi, esztétikai és munkajogi is­meretekkel. Ezeket az elő­adásokat a téli hónapokban tartjuk. Az egyes témákhoz a TIT biztosít előadókat. — Milyen műkedvelő művé­szeti csoportokat működtetnek 1974-ben? — Szeretnénk újjászervez­ni az irodalmi színpadot, s változatosabbá tenni műso­rát is. Továbbra is működik a gyermek- és felnőtt nép­tánccsoportunk, s megfelelő érdeklődés esetén jövőre is megszervezzük a felnőtt szín­játszók körét. Ezek a csopor­tok műsoraikat természete­sen a járás valamennyi in­tézményében bemutatják, nemcsak Kunszentmárton- ban. Az iskolás gyermekek részére pedig szeretnénk balett-tanfolyamot rendezni. — A klubmunka milyen helyet foglal el jövő évi terveikben? — Nagy figyelmet fordí­tunk a klubok tevékenysé­gére. Amatőrfilm- és fotó­klubot, ifjúsági klubot, ifjú szakmunkások klubját és értelmiségiek klubját ter­vezzük. Eddig klubjaink ré­szére nem tudtunk elfogad­ható helyiséget biztosítani. Most alakítottunk át egy ter­met klub számára 40 ezer forintos költséggel és jelen­tős társadalmi munkával, amelyet szeptember 29-én avatunk s itt megfelelő be­osztással helyet kap vala­mennyi klubunk. Működé­sükhöz így a tárgyi, és a személyi feltételeket is biz­tosítani tudjuk. — Milyen figyelemre méltó el­képzeléseket tartalmaz még a terv? — Tíz éve működik már igen eredményesen népidí­szítőművészeti szakkörünk. Ezt szeretnénk továbbra is, legalább az előző évek szín­vonalán, működtetni. Nagyon eredményesek vol­tak az idén először megren­dezett nyári gyermekfoglal­kozások. Heti két alkalom­mal tartottunk az iskolás gyermekek részére mesedél- előttöket filmvetítéseket és játékdélutánokat. Eleinte ke­vés gyermek jött el, de ké­sőbb már szinte nem is fér­tek, annyian voltak. A szü­lők és a nevelők egyaránt hasznosnak és jónak tartot­ták ezeket a foglalkozásokat. Jövő nyáron is feltétlenül szeretnénk gyermejtíolgalko- zásokat tartani. — Megemlíteném még, hogy a járás tizenegy köz- művelődési intézményének munkáját látogatásainkkal, tanácsainkkal, műsorjavasla­tainkkal és módszertani anyagainkkal továbbra is se­gítjük. ^ L. Gy. Egészségügyi törvény Betegellátás — A lakosság nevelése — Orvosetika Beszélgetés a megyei tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztályának vezetőjével — Ez a törvény tartalmaz­za először az egészségre ne­velés fogalmát. A megye területén ezt a munkát az osztály egészségnevelési cso­portja irányítja, a Vöröske­reszt, a Hazafias Népfront, a szakszerveztek, az iskolák és egyéb szervek, intézmé­nyek bevonásával. Rendsze­ressé váltak az előadásso­rozatok, egészségnevelési na­pok. Tavasszal Tiszaföldvá- ron, Cibakházán és még több községben is rendeztek mezőgazdasági egészségügyi napot. A rendezvénysorozat záró értekezletét Karcagon tartották, munka- és védő­ruha bemutatóval egybeköt­ve. Ezeken az előadásokon, bemutatókon összesen öt­százötven érdeklődő jelent meg. Több tsz-ben és álla­mi gazdaságban egészségne­velési munkacsoportok ala­kultak. Ez év első felében összesen 449 előadás hang­zott el a megyében, 16 878 érdeklődő előtt. November 1-én kezdődik a Fogászati Hónap, szintén fontos alka­lom lesz az egészségnevelés­re. Célunk mindezekkel az, hogy az egészséges életmó­dot, a táplálkozási és egyéb egészségügyi szabályokat mindenki magáévá tegye. A törvény végrehajtásá­nak Szolnok megyei eredmé­nyeiről és tapasztalatairól kérdeztem dr. Leilei Gábort, a megyei tanács vb egész­ségügyi és szociálpolitikai osztályának vezetőjét. — Arra nincs lehetősé­günk, hogy szót ejtsünk valamennyi részkérdésről. Néhány fontos téma kieme­lése azonban képet adhat arról, hogy a megye hol tart az egészségügyi törvény megvalósításában. Az egyik szakasz például így szál: „Biztosítani kell, hogy a la­kosság a települési viszo­nyoktól lehetőleg függetle­nül kellő időben hozzájut­hasson a számára szükséges korszerű gyógyító-megelőző ellátáshoz”. — A szocialista egészség­ügy egyik pillére az úgy­nevezett hozzáférhetőség el­ve. Ezt, különösen a közsé­gekben élő lakosság számára a körzeti orvosi szolgálat biztosítja. A megyében eb­ből a szempontból kedve­ző a helyzet. Országosan egy vidéki körzetre 2650, Szolnok megyében 2586 la­kos jut. Sajnálatos tény vi­szont. hogy több mint 20 körzeti orvosi állás betöl­tetlen, bár természetesen e körzetek lakosai sem ma­radnak orvosi ellátás nél­kül. A helyzetet nehezíti, hogy nálunk az országos át­lagnál magasabb az idős emberek aránya, s ez ter­mészetesen nagyobb megter­helést jelent az egészségügyi szolgálat számára. — A törvény szabályoz­za a dolgozók üzemi gyó­gyító-megelőző ellátását is. Kimondja többek kö­zött. hogy: „Az üzem fenntartója köteles a feltételeket biztosítani ahhoz, hogy az üzemi egészségügyi szolgálat hiánytalanul elláthassa feladatát”. E tekintetben mi a helyzet! —■ Ennek érdekében kez­dődött meg az üzemkörzeti orvosi hálózat kiépítése. Ez utóbbi akkor működik jól, ha nagy üzemhez kis kör­zet tartozik. Példaképpen a szolnoki Cukorgyárat és a Vegyiműveket említhetem. Az üzemek többsége azon­ban megyénkben kicsi. Az elaprózottság hátrányt je­lent az üzemorvosi óraszám növelésében. Ez úgy oldha­tó meg, hogy több kisebb üzem közösen tart fenn or­vosi rendelőt. Erre néhány jászberényi ktsz kezdemé­nyezése a példa. Nagyüze­meinkben háromezer dol­gozóra jut eey főállású üzem­orvos. Elmondható, hogy a nagyüzemék vezetői fontos­ságának megfelelően törőd­nek az üzemorvosi ellátás­sal. Efvés helyeken, példá­ul a Hűtőgépgyárban, a Ti- szamenti Vegyiművekben, a Tisza Cipőgyárban, már szakorvosi rendelést is biz­tosítottak a dolgozóknak. A Közéntiszai Állami Gazda­ság bánhalmi üzemegységé­ben kísérleti jelleggel me­zőgazdasági üzemkörzet mű­ködik, A kórházak és nagy­üzemek közötti szocialista szerződés (például Szolno­kon és Jászberényben) jól segíti az üzemorvosi, üzem­körzeti hálózat fejlesztését. — A törvénvben külön fejezet foglalkozik a la­kosság egészséges élet­módra nevelésével. Szol­nok megye milyen ered­ményeket tud felmutat­ni ezen a téren? Ki volta szigetvári krónikás? Eredményhez vezetett a kutatás Szigetvár 1566-os hősi vé­delméről. Zrínyi Miklós és vitézeinek drámai küzdel­méről az esemény után két évvel latin nyelvű emlék­irat jelent meg Bécsben. Ennek forrása egy horvát nyelvű krónika volt. amely­nek szerzője maga is részt vett a harcban. Az ismeret­len krónikás kilétéről év­századok óta — ma is vitat­koznak a magvar és a hor­vát történészek. Dr. Tóth István, a Pécsi Tanárképző Főiskola docense, aki koráb­ban tisztázta az Árgilus ki­rályfi című széphistória szerzőiének kilétét és kide­rítette Janus Pannonius eredeti nevét, most azonosí­totta a négyszáz évvel ez­előtt ólt szigetvári króni­kást. Zrínyi kirohanását, a szi­geti vár elestét 1 mindössze négyen élték túl. vagyis az ismeretlen történetírót köz­tük kell keresni. Bizonyos tények, valamint szövegrészek, illetve nyelvé­szeti és életrajzi adatok egy­értelműen azt bizonyítják, hogy a történelmi és irodal­mi vonatkozásban egyaránt jelentős horvát nyelvű kró­nika szerzője Alapv Gáspár, aki kitűnően ismerte a '.kü­lönböző horvát nyelvjáráso­kat. Maga is részt vett Zrí­nyi kirohanásában, és a küzdelem vége felé vissza­futott a várba, szolgaruhá­ba bújt és elrejtőzött. A tö­rökök rátaláltak, de szolga­félének gondolván, megke­gyelmeztek neki. Később Zrínyi György kiváltotta a rabságból. Egy honvédtiszt vallomása 25 ér a haza fegyveres szolgálatában Aki először találkozik Gyebnár György alezredes­sel. zárkózottnak hiheti. A figyelmesebb szemlélő azon­ban hamar felfedezi a tar­tózkodó magatartás mögött az intenzív élet, a le nem higgadó szenvedélyesség je­leit. Élénk arcmimikája, pil­lantásai, szikrázó szavai, majd váratlan cinkos mo­solya minden pózt leráz róla. Marad az ember, aki sokszor kópés derűvel szórja szét ön­magát. Elmélyült munkában za­vartam meg, de azért szíve­sen fogadott. Míg beszélget­tünk, megelevenedtek az el­múlt évek nevezetes, vagy kevésbé ismert epizódjai. Hol is kezdte? Arra kérem, vall­jon önmagáról, életéről, hi­vatásáról. — 25 évvel ezelőtt — 1948 nyarának végén — az üzemi pártirodára hívtak bennün­ket, fiatal vasasokat. Hamar kiderült, hogy a Magyar Néphadsereg új tisztikarát szervezik. A pályakezdés nem volt könnyű, de segítettek az előző évek küzdelmei, hisz hétgyermekes napszámos csa­ládból kerültem ki az életbe. No meg fiatalon — 1944 őszén — már bekapcsolódtam a munkásmozgalomba. Elő­ször a MADISZ-ban, majd a Vasas Szakszervezetben dol­goztam. üzemi SZIT-titkár lettem, azután a párt tagja. Fiatal éveim mozgalmi mun­kája összekapcsolódott a fel- szabadulást követő' választá­sokkal. Ezekből emlékezetes az 1949-es. amikor már mint katona, a Szolnok megyei pártbizottság munkatársaként a Jászságban dolgoztam. A hadseregben elöltött ne­gyedszázad, eseményekben, fordulatokban, a hivatással járó maradandó emlékekben gazdag volt. Fokozatosan, minden lépésért megkínlód­va vettem birtokba a pályát, és kemény harcot vívtam az elismerésért. Mindenekelőtt leérettségiztem, akadémiát végeztem, majd egyetemi diplomát szereztem. De a tanulásra biztosított időn kí­vül az elmúlt évek sok ezer óraiát kellett önképzésre is fordítani, hisz az élet — ez­zel együtt a hadsereg fejlő­dése is — megköveteli ezt. No meg a tanítás, a jövő tisztjeinek nevelése máskép­pen el sem képzelhető. — Mit tart munkájában a lepfontosabbnak? — Lehet, hogy frázisnak tűnik, amit mondok, de min­dig azt tartottam és tartom legfontosabbnak, hogy amire elköteleztem magam 25 év­vel ezelőtt, annak képessége­im szerint a legjobban meg­feleljek. Arra törekszem, hogy a fiatal tisztek neve­lésében és képzésében minél jobb eredményt érjek el. — Elégedettnek érzi ma­gát? — Ügy érzem, megbecsül­nek, s ez további biztonsá­got és perspektívát jelent 6zámomra. Jelzi ezt az is. hogy 25 év alatt nyolc ki­tüntetést kaptam. Végül családjáról, magán­életéről faggatom, — 25 éves katonai pálya­futásom zavartalanságát ki­egyensúlyozott családi éle­temnek is köszönhetem. A szerető feleség gondoskodása, biztatása sokszor átsegített a katonai szolgálat nehézségein. De ezzel együtt az évek gyor­san teltek. így két leány- gyermekem már a felnőtt korba lépett. Szabad időm jelentős részét területi párt­ós társadalmi munkával töl­töm. de azért jut idő a csa­ládra. színházra és a szép- irodalom olvasására is. Még sokáig beszélgettünk. Idézgettük a múltat és ter­vezgettük a jövőt. Közben ar­ra gondoltam, hogy mi fia­talabbak már nem igen em­lékezünk a húszegynéhány éve szállóigévé Vált mondat­ra: „A párt hív...!” Idősebb kommunisták viszont még ma is forradalmi hévvel gon­dolnak vissza ezekre a hívó szavakra. — Tóth Gyula — — A törvény foglalko­zik az orvosetika kérdéseivel is. — Az új rendelkezés sze­rint az orvosnak tevékenysé­gében és magánéletében a szocialista erkölcs szabályai­nak megfelelően olyan ma­gatartást kell tanúsítania, amely az orvosi hivatásba vetett bizalmat és az or­vosi hivatás tekintélyét biz­tosítja. Az új egészségügyi tör­vény elrendeli, hogy az ál­lampolgárok ingyen jogosul­tak orvosi vizsgálatra és a szükséges gyógykezelésre. Az orvos nem tanúsíthat olyan magatartást, hogy az ingyenes ellátásra jogosult beteg kötelességének érez­ze az ajándékozást. Az or­vosnak tilos juttatást elfo­gadnia a beteg gyógyintézet­be történő elhelyezéséért vagy felvételéért, munkaal­kalmasság, keresőképesség, rokkantsági fok egészségügyi elbírálásáért, hatósági orvo­si vagy államigazgatási jel­legű tevékenységért. Az utóbbi 5 év alatt eti­kai vizsgálatra került hat­van panasz közül tizenhetet kellett fegyelmi tárgyalás elé utasítani. Ezek közül is csak négy ügynek volt anya­gi vonatkozása. Nem tekint­hetjük . soknak a felfedett etikai vétségek számát, hi­szen 668 orvos van a me­gyében, az egészségügyi dol­gozók száma pedig 5300. Tovább akarjuk fejleszteni megyénk egészségügyi etikai színvonalát. Ezért az etikai akcióprogram végrehajtására az Orvos- Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének, me­gyei bizottságával együtt in­tézkedési tervet dolgoztunk ki, amellyel az etikai hely­zet felméréséből kiindulva, annak folyamatosan maga­sabb szintre emelését szeret­nénk elérni — fejezte be nyilatkozatát dr. Leilei Gá­bor. Bistcy András A tiszali»eti napok nyitánya Kellemes, napsütéses idő- lsen sportrendezvényekkel, női és férfi kispályás lab­darúgó-mérkőzésekkel. kézi­labda és röplabda villám­tornával nyitották meg teg­nap délután a szolnoki ti- szaligeti napokat. Népes né­zősereg szurkolt a csatiatok­nak. Sokan végigdrukkol­ták az úttörők játékos ve­télkedőjét és a sakkcsatákat is. Az est fénypontja pedig a divatbemutatóval fűszere­zett medenccbál volt a tisza- ligeti strandon.

Next

/
Thumbnails
Contents