Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-16 / 217. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember lb. Szeptember 16-án ünnepeljük dr. Szent-Györgyi Albert, a világhírű Nobel-dí- jas magyar származású tudós 80. születésnapját. Orvosi diplomát 1917-ben nyert a budapesti Orvostudományi Egyetemen. Pályáját élettani kutatással kezdte, majd maradandót alkotott a molekula-kutatásban. 1937-ben kapta meg a Nobel-díjat a C-vitamin felfedezéséért. A háború alatt részt vett a fasizmus ellenes mozgalmakban. Szent-Györgyi Albert professzor 1947. óta az Egyesült Államokban dolgozik. Képünk laboratóriumában mutatja a világhírű tudóst. Géniben Európa küldöttei SZEPTEMBER 18-án“ kezdődik Genfben az európai biztonsági értekezlet második szakasza. A finn fővá- „ros után a svájci nemzetközi értekezlet-központ ad tehát szállást és munkahelyet azoknak a küldötteknek, akiknek fő feladatuk, hogy előkészítsék a •harmadik, esetleg kormányfői szintű, az egész eddigi munkát betetőző európai biztonsági kcgiferenciát. Maga az utalás az európai biztonság ügyében rendezett talákozók első, második, harmadik szakaszára, mutatja • milyen hosszan tartó és bonyolult folyamatok vezetnek el az eredményhez. Illúzió lenne azt gondolni, hogy a következő időben nehézségek nélkül, viharos gyorsasággal haladnak majd a megbeszlések. A szocialista országok még ebben az évben szeretnék befejezni az európai biztonsági értekezletet, s e cél érdekében nem fukarkodnak a kezdeményezéssel és a rugalmas tanácskozási eljárással. A Közös Piac országainak, általában Európa tőkés része államainak, ínvalamint a résztvevő Egyesült Államoknak és Kanadának a taktikája, inkább u lassításra irányul. Alapvető céljuk, hogy minél több engedményt próbáljanak kicsikarni a Szovjetuniótól és a szocialista közösség többi országától. Ezért a problémák „mélységéről”, a nézetek „egymástól távol-esésétől” beszélnek nagy előszeretettel, hogy aztán azt jósolják: a második szakasz öt-hat hónapig is eltarthat, s a befejező, harmadik menetre csak a jövő év tavaszán kerülhet sor. ANÉLKÜL, HOGY akár lebecsülnénk az előkészítő munka nehézségeit, illetve a „minél előbb minden úron’ nem népszerű álláspontjára helyezkednénk, a szocialista országok küldöttsége, így a magyar diplomácia is optimizmussal és energikus tettvággyal megy Genfbe. A sikeres előrehaladáshoz ugyanis reményt nyújt a — ha nem is ellentmondásoktól és ellenkező tendenciáktól mentes — kedvező nemzetközi légkör, s az a körülmény, hogy az utóbbi időkben több fontos, kedvező irányba ható esemény zajlott le. Mindenekelőtt Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának az NSZK-ban, az Egyesült Államokban és Franciaországban tett látogatásaira kell utalnunk. S az ügyeket előrevetítő tényező volt az európai szocialista országok testvérpártjai vezetőinek krími találkozója, amelyen, az összehangolt külpolitikai tevékenység módozatait, ezen belül a genfi megbeszélések konstruktív irányvonalát vitatták meg. TEGINTETBE kell vennünk természetesen azt is, hogy e látogatások, illetve tanácskozások óta az európai kérdésekben igen fontos szerepet játszó NSZK-ban negatív jelenségek ig mutatkoztak, Bonn megmerevedő, a nemzetközi megegyezések szellemét ’ és betűit módosítani próbáló magatartására célzunk Nyu- gat-Berlin kérdésében a Csehszlovákiával, de hazánkkal és Bulgáriával folytatott tárgyalásokon is. Ugyanakkor Bonnban — nyilvánvalóan felismerve a kedvezőtlen hatást, s azt is, hogy a nyugati szövetségesek sem nagyon sietnek segítségükre az indokolatlan és jogtalan „szerződés-revi- ziós” tevékenységben — az utóbbi napokban mintha megint valamivel rugalmasabb álláspont felé hajlanának. Erre vall Brandt kancellárnak minapi sajtó- értekezletén hangoztatott álláspontja, mely szerint az európai biztonsági értekezlet további munkája a nemzetközi feszültség enyhítését szolgálja majd. valamint, hogy a csehszlovák—nyugatnémet viszony ma még nyitott problémái megoldhatók. Előreláthatólag a- genfi második fordulón két kérdéscsoport körül alakul ki vita a szocialista és egyes tőkés országok küldöttségei között. Az egyik: az emberek, eszmék és információk szabad áramlása és a kulturális értékek cseréje. Olyan hangok is hallatszanak, amelyek e kérdést tennék meg az európai biztonsági értekezlet, az európai államok együttműködése legfontosabb problémájának. A szocialista országok nemcsak szükségesnek tartják a kölcsönös tájékoztatást, az emberi kultúra értékeinek cseréjét, hanem sokkal-sokkal többet tesznek ezért,, mint a tőkés államok. Ellene vannak azonban a cserének álcázott ellenséges tevékenységnél?. A MÁSIK VITÁS KÉRDÉS: több nyugati ország, főleg egyes NATO-államok a katonai problémák egész sorát szeretnék az értekezlet napirendjére erőltetni. Tulajdonképpen valamilyen formában szeretnék összekötni a helsinki—genfi tanácskozást a Bécsben folyó és október 30-án újabb szakaszához érkező haderőcsökkentési tárgyalásokkal. Ezzel megint, még bonyolultabb és hosszantartó vizsgálatot, tárgyalást kívánó kérdésektől tennék függővé az európai együttműködésnek ezt a területét is. Az európai biztonsági értekezlet összehívása és a helsinki külügyminiszteri forduló sikere elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok diplomáciai tevékenységének eredménye. Az európai közvélemény Genfben is hasonló konstruktív és rugalmas álláspontot, az ügyeket előrevivő magatartást várhat tőlük. N. 3. 4fr0'úzsiii írók konferenciíja Kazahsztán fővárosában, Alma-Atában befejeződött az ázsiai és afrikai országok íróinak ötödik konferenciája. Tizenöt éve született meg az első kezdeményezés a két világrész írói és költői, drámaírói és irodalmi kritikusai kapcsolatának szervezetté téteflére, alkotómunkájuk kölcsönös gazdagítása érdekében. Az a közös törekvés egyesítette őket, hogy tevékenyen segítsék elő a kibontakozó nemzeti kultúra terjesztését országaikban, töltsék be az űrt, amit a gyarmatosítás hagyott a tömegek műveltségében. Amint az algériai Mulud Mammeri mondotta a konferencián, az új embert, a társadalmi igazságtalanságtól mentes társadalom emberét néni lehet kinevelni, ha az irodalmi alkotások nem kérlelhetetlenek a múlt visz- szahúzó örökségével szemben. A népeknek ma új, haladó kultúrára' van szükségük, és az íróknak ezt kell szolgálniok munkásságukkal. A kísértet sikerült. A Konferencia. részvevői többségükben olyan1 emberek — a mozgalom veteránjai és fiatal írók —, akiknek igen jelentős a személyes hozzájárulásuk nemzetük haladásához, olyanok, akiknek a tehetségét a világ közvéleménye és hazai olvasók is ismerik. Almsa-Atáham élénk) "vita folyt egész sor olyan kérdésről — a valóság művészi tolmácsolása, a hagyományok értelmeziése és ösz- szefüggése a modern irodalommal, valamint a tökéletesebb műfordítás problémái —, . ami nélkül nehezen képzelhető el a nemzeti kultúrák kölcsönös gazdagodása. Az író helye a társadalomban, az írói alkotás jelentősége a társadalmi fejlődés folyamatában, az író és a társadalom kölcsönhatása — ezek a problémák a konferencia legtöbbet vitatott témái közé tartoztak. IVXirzo Turszun-Zade szovjet—tadzsik költő az irodalom szerepéről és jelentőségéről a következőket mondotta: „Nem fáradok el ismételni, hogy az író legma- giasabbrendű feladata, olyan típusokat teremteni, akik a nép fényes jövője nevében megváltoztatják az életet.” A konferencia igazolta, hogy az írók tevékenysége fontos társadalmi erő, amely nem választható el a népek sorsától, a függetlenségért és a reakció ellen vívott küzdelmektől. Ezt is megértük, és a jövőt illetően ez nagyon bíztató. Eleinte csak viccként mondogatta a barátom, meglássátok, addig rendezik, terelik a forgalmat Szolnokon, amíg végül is lesz néhány olyan utca, ahová csak behajtani lehet — onnét ki már többé nem. Ügy lesz a tiltó táblák rendszere kialakítva. Utána, kellő gyakorlati tapasztalat alapján ezt ki lehet terjeszteni az egész belvárosra. Némi türelemmel így csapdába fogható minden gépkocsi. És ez végképp megoldja a közlekedési problémát. Nem fognak többé a zebrán gázolni, mert zebra sem kell. A fennmaradó utakat, ahonnan a begyűjtött gépkocsik kijönni már többé nem tudnak, végig be lehet kenni fehér csíkokkal. Hadd járkáljon rajta a jónép összevissza. Ittas vezetés veszélye sem áll fenn többé, mitöbb: további zugkocsmák is nyithatók. Ilyen módon a közlekedéshez hasonlóan minden más probléma megoldható. Van rá máris egy jó példa. Szolnok egyik szép, csendes rucájában van egy óra javító műhely. Onnét lehet tudni ezt, hogy a cégtáblájára ki van írva. De aki nem hisz a felíratnak, benézhet a boltba. Ott szabályos órajavító pultok vannak, rajta a semmi mással össze nem téveszthető szerszámok, rissz-rossz órák, alkatrészek. És a kirakatban egy szép nagy táblán a felírat: „Órajavítást nem vállalunk.” Kérem, maradjon mindenki nyugodtan. Nem profilírozták át a boltot excenter prések generáljavítására. Nem is arról van szó, hogy á gépkocsik forgalmának csökkenése miatt az autója‘ vító költözött ide, lévén eny- nyi hely is elég erre a jövőben. Ez órajavító maradt. Csak órát nem javítanak itt többé. Ez az elhatározás ugyanis valamennyi probléma gyökeres megoldását magában foglalja. Mert gondoljunk bele, hányszor hangzott el az ismert panasz: csak belenézett, piszkált valamit rajta, és kért egy ötvenest. Ezután nem néznek, nem piszkálnak. Mehet mindenki az ötvenesével, ahová akar. Mehet, de mivel a közlekedési problémák is megoldódtak, most már csak gyalog. És szembe találja magát egy olyan szép világgal, ahol csupa tábla van a kirakatokban. „Kenyeret nem árulnak” — így a péküzletben. Mert mennyi baj volt abból, hogy sülellen, meg másnapos, vagy éppen egy ártatlan svábbogár találtatott benne. „Húsfélét nem tartunk” — olvassa majd a hentesbolt ablakában, ami csak annyiban lesz új, hogy most nyíltan be is vallják. És a gyermekek öröme: Tanszerbolt, tanszer- nélkül. Végül is szembetalálja magát egy újságos bódéval, ahol természetesen újságot nem árulnak. Ez önmaga a gyönyör egyeseknek. Mert mire volt jó eddig az újság? Tele volt közlekedési balesetekkel, meg panaszokkal. Azt firtatta, miért nem ehető a kenyér, hová lett a hentesáru, miért nincs elegndő tanszer. Csak mérgelődött, aki a kezébe vette. Marni kezdte a gyomrát a sav, ideges rángatózás fogta el, mehetett egyenesen á kórházba. És ha most azt hiszi valaki, hogy e kis dolgozat csattanójaként azt olvashatja, hogy a kórházon is tábla van: „Itt nem gyógyítunk” — az téved. Ott nincs tábla. Szerencsére ott a dolgozók normálisan funkcióéinak. Sőt: valóságos tülekedés van. Mindenkit itt találunk, aki tegnap még a táblákat rajzolgatta. és helyezgette el azokban a bizonyos kirakatokban. így áll vissza mindannyiurijc szerencséjére • mégis csak a régi, megszokott abnormális élet. —- tabáni —> Abnormális vérkeringés 7használati tormák és módok A nyelv számunkra gondolataink, érzéseink kölcsönös cseréjét megvalósító jelrendszer. A nyelvhasználat formáit, módjait elsősorban az dönti el, hogy milyen közlésterületen élünk a nyelvi jelekkel szóban és írásban. Az sem mindegy, hogy kinek szánjuk közléseinket: a beszélő társakhoz való igazodás igen fontos követelmény nyelvhasználatunkban. Amikor beszélünk, valójában a beszélő és a hallgató kölcsönös egymásra hatását is tekintetbe kell vennünk: így alakul ki a helyes kommunikációs, azaz közlési kapcsolat a beszélő és a beszélőtársak között. A nyelvi formák használatában, gondolataink megfogalmazásában, az információk közlésében a beszédhelyzetre is figyelnünk kell. Három alaphelyzetet szoktunk megkülönböztetni. Másképpen formálódik, alakul nyelvhasználatunk, ha otthon, a családi környezetben hangzik el beszbédünk, másképpen, ha a közéletben, a hivatalos helyen szólunk, s egészen másképpen, ha nagyobb létszámú hallgatóság előtt nyilatkozunk meg. A kis közösségben, otthon, a családban oldottabb a kapcsolat a beszélőtársak között, s inkább a köznapi élet nyelvhasználatának formái jutnak szerephez beszédünkben. Több az egyéni szín a nyelvi formálásban, s nagyobb mértékben tájnyelvi színezetű a beszéd hangzása. A nyelvhasználat kötetlensége azonban nem jelenti azt, hogy nagyobb mértékben adjunk teret a pongyolaságnak, a durvaságnak, az emberhez nem méltó nyelvi formáknak. Sajnos, a szülők otthoni nevelése még nemigen terjed ki ezekre a nevelési feladatokra, pedig a gyerek nyelvi műveltsége szempontjából sem közömbös, hogy milyen nyelvi környezetben nevelődik fel. A hivatalos helyen, a közéleti beszéd helyzetekben megvalósuló nyelvhasználattal kapcsolatban már nagyobbak a követelmények. Nemcsak a nyelvi normákhoz kell jobban igazodnunk, hanem ahhoz az alapvető szabályhoz és követelményhez is, hogy törekednünk kell értelmesen, érthetően megfogalmazni gondolatainkat, információinkat. Ugyanakkor vigyáznunk kell arra, hogy ne használjunk olyan nyelvi formákat, amelyek túlságosan elszemélytelenítik a közlést, és sértik a beszélő társak egészséges nyelv- érzékét. Ebben a nyelvhasználati formában sajnos, olyan nyelvi elemek is szerepet kapnak, amelyek inkább a közlés elértelmetle- nítését eredményezik. Még mindig feleslegesen és főleg igen gyakran kapnak nyelvi szerepet az ilyen nyelvi képletek: vonalán, vonatkozásában, a felé, úgy néz ki, nem tudtuk egészben hozni a tervet, a hanyagságot jeleztük konkréten az illetékesek felé, elfekvő készleteinkből megvételre ajánljuk a használatból kivont következő állóeszközeinket stb, stb. Dr. Bakos József Anatole France: a gúnyról Vízszintes: 1. Gyerekek szeretik hallgatni. 4. Anatole France mondotta a gúnyról. Folytatása a függőleges 1. számú sorban. 12. Repülőgép típus. 13. Papagáj név. 14. Északamerikai tó. 15. Ehhez hasonló. 16. Idősebb nőtestvér. 18. Tagadás. 20. Görögkeleti pap — névelővel. 22. Kínai pénz- és súlv-egvség. 23. Csúszós. 25. Férfinév. 26. Hiányos adat! 27. Elegy. 29. Argumentum. 30. Bozótban van! 31. ..Nagy a... búsulion a ló”. 32. Gltia a szonHúságot. 34. Idom egynemű i betűi. 35. Hátvéd. 36. Román Anna. 37. A teli es ábécé kezdete. 39. ..Előbb iön a dohány. azután a...” 40. A Dunát köti össze a Balatonnal. 41. Város az USA Ohio államában. 42. Határozói igenév végz.. -va párja. 43. A Tisza mellékvize. 44. Övni rendel. 45. Személyes névmás. 47. A hangok művészete. 49. ..Ki mint vet — úgv...” 50. Időmeghatározás. 51. Motorversenyeiről ismert angol sziget. 53. Maevar nemzetközi sakkmester (Évái. 55- Zabolátlan (ford.) 56. A kémiai elem legkisebb része. 58. A Totóban is szereplő francia I labdarúgó csapat. 59. Névérték (idegen eredetű szól. 60. Módi. 62. Számrendszerünk alapsz.áma. 63. Fájdalomcsillapító. 64 Akti- ; n.ium vegviele 65. Tlven véna is I van. 67. EdzeU fém. 69. Kieltett betű. 70. Pántlika. Függőleges« 2 Hivatali beosztás. 3. Megvan. 4. ...cső (nv'k- j roszkóp). 5 Megszólítás. 6. Óko- I ri mezonotámiaí város. A«w=zí- I ria fővárosa volt. 7. Tenor sze- ■ rep a „Szerelmi báiital” e. operában. 8. Kis folyóvíz. 9. >lői becenév. 10. Könnyű ka.^nai sapka. 11. ...-szigetek (Szicüiától északra). 17. Halit. 19. ..Megy az...”, Illyés Gyula verse. 21. Osztályvezetői értekezlet rövidítése. 23. Beduin törzsfőnök. 24. Testmozgás. 27. Sárgásbarna szín. 28. Kicsinyítő képző. 31. kettéoszt. 33. Függőzár. 35. Közlekedési Vállalat néviele. 36. Ezen a szigeten uralkodott Kaiké. — ki a mitológia szerint Odüsszeusz kíséretét disznóvá változtatta. 38. Káros hatással van. 40. Kedvelik. 41. Miskolc hegve. 43. ..Ásító...” (Munkácsy Mihály festménye). 44. Algériai kikötő. 46. Pettves kis bogár. 48. A vízszintes 35. szám alatti közepe. 49. „A” rendszeresen összerakott szalmás-gabona. 50. Egyik Tv-bemondónőnk beceneve. 52 Hónap rövidítése. 54. Fordított női név. 55. ...e« Salam. 57 A Main« német iieve. 59. Tetőfedő anvag. 6i Felfog (ford.) 63. Végtag része. 66. Gazdasági éoület. 6C. Kettős betű. Beküldendő: a vízszintes 4.,függőjeges 1. számú sorok meg- fe’tése. szeptember 20-ig. Múlt.hetí rejtvényünk helyes megfeitóse: Ha a szükség beköszön az aitón. a Szeretet az ablakon ugrik ki. — Kör.wet nverf özv Serec Ferencné. Mezőtúr. (A könyvet postán küldjük el.) s7ot,vök megyei néplap HFlTVltVV«7FT VÉNYE 1973. szeptember 16*
