Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-16 / 217. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember lb. Szeptember 16-án ünnepel­jük dr. Szent-Györgyi Al­bert, a világhírű Nobel-dí- jas magyar származású tu­dós 80. születésnapját. Or­vosi diplomát 1917-ben nyert a budapesti Orvostudományi Egyetemen. Pályáját életta­ni kutatással kezdte, majd maradandót alkotott a mo­lekula-kutatásban. 1937-ben kapta meg a Nobel-díjat a C-vitamin felfedezéséért. A háború alatt részt vett a fa­sizmus ellenes mozgalmak­ban. Szent-Györgyi Albert professzor 1947. óta az Egye­sült Államokban dolgozik. Képünk laboratóriumában mutatja a világhírű tudóst. Géniben Európa küldöttei SZEPTEMBER 18-án“ kez­dődik Genfben az európai biztonsági értekezlet máso­dik szakasza. A finn fővá- „ros után a svájci nemzet­közi értekezlet-központ ad tehát szállást és munka­helyet azoknak a küldöttek­nek, akiknek fő feladatuk, hogy előkészítsék a •harma­dik, esetleg kormányfői szin­tű, az egész eddigi munkát betetőző európai biztonsági kcgiferenciát. Maga az utalás az euró­pai biztonság ügyében ren­dezett talákozók első, má­sodik, harmadik szakaszára, mutatja • milyen hosszan tartó és bonyolult folyama­tok vezetnek el az ered­ményhez. Illúzió lenne azt gondolni, hogy a következő időben nehézségek nélkül, viharos gyorsasággal halad­nak majd a megbeszlések. A szocialista országok még ebben az évben szeretnék befejezni az európai bizton­sági értekezletet, s e cél érdekében nem fukarkod­nak a kezdeményezéssel és a rugalmas tanácskozási el­járással. A Közös Piac or­szágainak, általában Euró­pa tőkés része államainak, ínvalamint a résztvevő Egye­sült Államoknak és Kana­dának a taktikája, inkább u lassításra irányul. Alap­vető céljuk, hogy minél több engedményt próbálja­nak kicsikarni a Szovjet­uniótól és a szocialista kö­zösség többi országától. Ezért a problémák „mélysé­géről”, a nézetek „egymás­tól távol-esésétől” beszélnek nagy előszeretettel, hogy aztán azt jósolják: a má­sodik szakasz öt-hat hóna­pig is eltarthat, s a befeje­ző, harmadik menetre csak a jövő év tavaszán kerül­het sor. ANÉLKÜL, HOGY akár lebecsülnénk az előkészítő munka nehézségeit, illetve a „minél előbb minden úron’ nem népszerű állás­pontjára helyezkednénk, a szocialista országok kül­döttsége, így a magyar dip­lomácia is optimizmussal és energikus tettvággyal megy Genfbe. A sikeres előreha­ladáshoz ugyanis reményt nyújt a — ha nem is el­lentmondásoktól és ellenke­ző tendenciáktól mentes — kedvező nemzetközi légkör, s az a körülmény, hogy az utóbbi időkben több fontos, kedvező irányba ható ese­mény zajlott le. Mindenek­előtt Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának az NSZK-ban, az Egyesült Ál­lamokban és Franciaország­ban tett látogatásaira kell utalnunk. S az ügyeket elő­revetítő tényező volt az európai szocialista országok testvérpártjai vezetőinek krími találkozója, amelyen, az összehangolt külpolitikai tevékenység módozatait, ezen belül a genfi megbe­szélések konstruktív irány­vonalát vitatták meg. TEGINTETBE kell ven­nünk természetesen azt is, hogy e látogatások, illet­ve tanácskozások óta az európai kérdésekben igen fontos szerepet játszó NSZK-ban negatív jelensé­gek ig mutatkoztak, Bonn megmerevedő, a nemzetközi megegyezések szellemét ’ és betűit módosítani próbáló magatartására célzunk Nyu- gat-Berlin kérdésében a Csehszlovákiával, de ha­zánkkal és Bulgáriával foly­tatott tárgyalásokon is. Ugyanakkor Bonnban — nyilvánvalóan felismerve a kedvezőtlen hatást, s azt is, hogy a nyugati szövetsége­sek sem nagyon sietnek se­gítségükre az indokolatlan és jogtalan „szerződés-revi- ziós” tevékenységben — az utóbbi napokban mintha megint valamivel rugalma­sabb álláspont felé hajla­nának. Erre vall Brandt kancellárnak minapi sajtó- értekezletén hangoztatott ál­láspontja, mely szerint az európai biztonsági értekez­let további munkája a nem­zetközi feszültség enyhítését szolgálja majd. valamint, hogy a csehszlovák—nyugat­német viszony ma még nyi­tott problémái megoldhatók. Előreláthatólag a- genfi második fordulón két kér­déscsoport körül alakul ki vita a szocialista és egyes tőkés országok küldöttségei között. Az egyik: az embe­rek, eszmék és információk szabad áramlása és a kul­turális értékek cseréje. Olyan hangok is hallatsza­nak, amelyek e kérdést ten­nék meg az európai bizton­sági értekezlet, az európai államok együttműködése legfontosabb problémájának. A szocialista országok nemcsak szükségesnek tart­ják a kölcsönös tájékozta­tást, az emberi kultúra ér­tékeinek cseréjét, hanem sokkal-sokkal többet tesz­nek ezért,, mint a tőkés államok. Ellene vannak azonban a cserének álcázott ellenséges tevékenységnél?. A MÁSIK VITÁS KÉR­DÉS: több nyugati ország, főleg egyes NATO-államok a katonai problémák egész sorát szeretnék az értekez­let napirendjére erőltetni. Tulajdonképpen valamilyen formában szeretnék össze­kötni a helsinki—genfi ta­nácskozást a Bécsben folyó és október 30-án újabb sza­kaszához érkező haderőcsök­kentési tárgyalásokkal. Ez­zel megint, még bonyolul­tabb és hosszantartó vizs­gálatot, tárgyalást kívánó kérdésektől tennék függővé az európai együttműködés­nek ezt a területét is. Az európai biztonsági ér­tekezlet összehívása és a helsinki külügyminiszteri forduló sikere elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok diplomáciai tevé­kenységének eredménye. Az európai közvélemény Genf­ben is hasonló konstruktív és rugalmas álláspontot, az ügyeket előrevivő magatar­tást várhat tőlük. N. 3. 4fr0'úzsiii írók konferenciíja Kazahsztán fővárosában, Alma-Atában befejeződött az ázsiai és afrikai országok íróinak ötödik konferen­ciája. Tizenöt éve született meg az első kezdeményezés a két világrész írói és költői, drá­maírói és irodalmi kritiku­sai kapcsolatának szervezetté téteflére, alkotómunkájuk kölcsönös gazdagítása érdeké­ben. Az a közös törekvés egyesítette őket, hogy tevé­kenyen segítsék elő a kibon­takozó nemzeti kultúra ter­jesztését országaikban, tölt­sék be az űrt, amit a gyar­matosítás hagyott a töme­gek műveltségében. Amint az algériai Mulud Mammeri mondotta a kon­ferencián, az új embert, a társadalmi igazságtalanság­tól mentes társadalom em­berét néni lehet kinevelni, ha az irodalmi alkotások nem kérlelhetetlenek a múlt visz- szahúzó örökségével szem­ben. A népeknek ma új, ha­ladó kultúrára' van szüksé­gük, és az íróknak ezt kell szolgálniok munkásságuk­kal. A kísértet sikerült. A Kon­ferencia. részvevői többsé­gükben olyan1 emberek — a mozgalom veteránjai és fia­tal írók —, akiknek igen jelentős a személyes hozzá­járulásuk nemzetük haladá­sához, olyanok, akiknek a tehetségét a világ közvéle­ménye és hazai olvasók is ismerik. Almsa-Atáham élénk) "vita folyt egész sor olyan kér­désről — a valóság művé­szi tolmácsolása, a hagyo­mányok értelmeziése és ösz- szefüggése a modern iroda­lommal, valamint a tökéle­tesebb műfordítás problémái —, . ami nélkül nehezen képzelhető el a nemzeti kul­túrák kölcsönös gazdagodása. Az író helye a társadalom­ban, az írói alkotás jelentő­sége a társadalmi fejlődés folyamatában, az író és a társadalom kölcsönhatása — ezek a problémák a konfe­rencia legtöbbet vitatott té­mái közé tartoztak. IVXirzo Turszun-Zade szov­jet—tadzsik költő az iroda­lom szerepéről és jelentősé­géről a következőket mon­dotta: „Nem fáradok el is­mételni, hogy az író legma- giasabbrendű feladata, olyan típusokat teremteni, akik a nép fényes jövője nevében megváltoztatják az életet.” A konferencia igazolta, hogy az írók tevékenysége fontos társadalmi erő, amely nem választható el a népek sorsától, a függetlenségért és a reakció ellen vívott küzdelmektől. Ezt is megértük, és a jö­vőt illetően ez nagyon bíz­tató. Eleinte csak viccként mondogatta a barátom, meg­lássátok, addig rendezik, te­relik a forgalmat Szolnokon, amíg végül is lesz néhány olyan utca, ahová csak be­hajtani lehet — onnét ki már többé nem. Ügy lesz a tiltó táblák rendszere ki­alakítva. Utána, kellő gya­korlati tapasztalat alapján ezt ki lehet terjeszteni az egész belvárosra. Némi tü­relemmel így csapdába fog­ható minden gépkocsi. És ez végképp megoldja a köz­lekedési problémát. Nem fognak többé a zeb­rán gázolni, mert zebra sem kell. A fennmaradó utakat, ahonnan a begyűjtött gép­kocsik kijönni már többé nem tudnak, végig be le­het kenni fehér csíkokkal. Hadd járkáljon rajta a jó­nép összevissza. Ittas veze­tés veszélye sem áll fenn többé, mitöbb: további zug­kocsmák is nyithatók. Ilyen módon a közlekedés­hez hasonlóan minden más probléma megoldható. Van rá máris egy jó példa. Szol­nok egyik szép, csendes ru­cájában van egy óra javító műhely. Onnét lehet tudni ezt, hogy a cégtáblájára ki van írva. De aki nem hisz a felíratnak, benézhet a boltba. Ott szabályos óraja­vító pultok vannak, rajta a semmi mással össze nem téveszthető szerszámok, rissz-rossz órák, alkatrészek. És a kirakatban egy szép nagy táblán a felírat: „Óra­javítást nem vállalunk.” Kérem, maradjon minden­ki nyugodtan. Nem profilí­rozták át a boltot excenter prések generáljavítására. Nem is arról van szó, hogy á gépkocsik forgalmának csökkenése miatt az autója‘ vító költözött ide, lévén eny- nyi hely is elég erre a jö­vőben. Ez órajavító maradt. Csak órát nem javítanak itt többé. Ez az elhatározás ugyanis valamennyi problé­ma gyökeres megoldását ma­gában foglalja. Mert gon­doljunk bele, hányszor hangzott el az ismert pa­nasz: csak belenézett, pisz­kált valamit rajta, és kért egy ötvenest. Ezután nem néznek, nem piszkálnak. Mehet mindenki az ötvene­sével, ahová akar. Mehet, de mivel a közle­kedési problémák is meg­oldódtak, most már csak gyalog. És szembe találja magát egy olyan szép vi­lággal, ahol csupa tábla van a kirakatokban. „Kenyeret nem árulnak” — így a pék­üzletben. Mert mennyi baj volt abból, hogy sülellen, meg másnapos, vagy éppen egy ártatlan svábbogár ta­láltatott benne. „Húsfélét nem tartunk” — olvassa majd a hentesbolt ablaká­ban, ami csak annyiban lesz új, hogy most nyíltan be is vallják. És a gyermekek örö­me: Tanszerbolt, tanszer- nélkül. Végül is szembeta­lálja magát egy újságos bó­déval, ahol természetesen újságot nem árulnak. Ez ön­maga a gyönyör egyeseknek. Mert mire volt jó eddig az újság? Tele volt közlekedé­si balesetekkel, meg pana­szokkal. Azt firtatta, miért nem ehető a kenyér, hová lett a hentesáru, miért nincs elegndő tanszer. Csak mér­gelődött, aki a kezébe vet­te. Marni kezdte a gyom­rát a sav, ideges rángatózás fogta el, mehetett egyenesen á kórházba. És ha most azt hiszi va­laki, hogy e kis dolgozat csattanójaként azt olvashat­ja, hogy a kórházon is táb­la van: „Itt nem gyógyí­tunk” — az téved. Ott nincs tábla. Szerencsére ott a dolgozók normálisan funk­cióéinak. Sőt: valóságos tülekedés van. Mindenkit itt találunk, aki tegnap még a táblákat rajzolgatta. és helyezgette el azokban a bizonyos kirakatokban. így áll vissza mindannyiurijc szerencséjére • mégis csak a régi, megszokott abnormá­lis élet. —- tabáni —> Abnormális vérkeringés 7használati tormák és módok A nyelv számunkra gon­dolataink, érzéseink kölcsö­nös cseréjét megvalósító jel­rendszer. A nyelvhasználat formáit, módjait elsősorban az dönti el, hogy milyen közlésterületen élünk a nyelvi jelekkel szóban és írásban. Az sem mindegy, hogy kinek szánjuk közlése­inket: a beszélő társakhoz való igazodás igen fontos követelmény nyelvhasznála­tunkban. Amikor beszélünk, valójában a beszélő és a hallgató kölcsönös egymás­ra hatását is tekintetbe kell vennünk: így alakul ki a helyes kommunikációs, az­az közlési kapcsolat a be­szélő és a beszélőtársak kö­zött. A nyelvi formák haszná­latában, gondolataink meg­fogalmazásában, az informá­ciók közlésében a beszéd­helyzetre is figyelnünk kell. Három alaphelyzetet szok­tunk megkülönböztetni. Más­képpen formálódik, alakul nyelvhasználatunk, ha ott­hon, a családi környezetben hangzik el beszbédünk, más­képpen, ha a közéletben, a hivatalos helyen szólunk, s egészen másképpen, ha na­gyobb létszámú hallgatóság előtt nyilatkozunk meg. A kis közösségben, otthon, a családban oldottabb a kap­csolat a beszélőtársak kö­zött, s inkább a köznapi élet nyelvhasználatának for­mái jutnak szerephez be­szédünkben. Több az egyéni szín a nyelvi formálásban, s nagyobb mértékben táj­nyelvi színezetű a beszéd hangzása. A nyelvhasználat kötetlensége azonban nem jelenti azt, hogy nagyobb mértékben adjunk teret a pongyolaságnak, a durvaság­nak, az emberhez nem mél­tó nyelvi formáknak. Saj­nos, a szülők otthoni neve­lése még nemigen terjed ki ezekre a nevelési feladatok­ra, pedig a gyerek nyelvi műveltsége szempontjából sem közömbös, hogy milyen nyelvi környezetben neve­lődik fel. A hivatalos helyen, a köz­életi beszéd helyzetekben megvalósuló nyelvhasználat­tal kapcsolatban már nagyob­bak a követelmények. Nem­csak a nyelvi normákhoz kell jobban igazodnunk, ha­nem ahhoz az alapvető sza­bályhoz és követelményhez is, hogy törekednünk kell értelmesen, érthetően meg­fogalmazni gondolatainkat, információinkat. Ugyanak­kor vigyáznunk kell arra, hogy ne használjunk olyan nyelvi formákat, amelyek túlságosan elszemélytelenítik a közlést, és sértik a beszé­lő társak egészséges nyelv- érzékét. Ebben a nyelvhasz­nálati formában sajnos, olyan nyelvi elemek is sze­repet kapnak, amelyek in­kább a közlés elértelmetle- nítését eredményezik. Még mindig feleslegesen és főleg igen gyakran kapnak nyelvi szerepet az ilyen nyelvi képletek: vonalán, vonatko­zásában, a felé, úgy néz ki, nem tudtuk egészben hozni a tervet, a hanyagságot je­leztük konkréten az illetéke­sek felé, elfekvő készleteink­ből megvételre ajánljuk a használatból kivont követke­ző állóeszközeinket stb, stb. Dr. Bakos József Anatole France: a gúnyról Vízszintes: 1. Gyerekek szere­tik hallgatni. 4. Anatole France mondotta a gúnyról. Folytatása a függőleges 1. számú sorban. 12. Repülőgép típus. 13. Papagáj név. 14. Északamerikai tó. 15. Ehhez hasonló. 16. Idősebb nő­testvér. 18. Tagadás. 20. Görög­keleti pap — névelővel. 22. Kí­nai pénz- és súlv-egvség. 23. Csúszós. 25. Férfinév. 26. Hiá­nyos adat! 27. Elegy. 29. Argu­mentum. 30. Bozótban van! 31. ..Nagy a... búsulion a ló”. 32. Gltia a szonHúságot. 34. Idom egynemű i betűi. 35. Hátvéd. 36. Román Anna. 37. A teli es ábécé kezdete. 39. ..Előbb iön a do­hány. azután a...” 40. A Dunát köti össze a Balatonnal. 41. Vá­ros az USA Ohio államában. 42. Határozói igenév végz.. -va párja. 43. A Tisza mellékvize. 44. Övni rendel. 45. Személyes névmás. 47. A hangok művészete. 49. ..Ki mint vet — úgv...” 50. Időmeg­határozás. 51. Motorversenyeiről ismert angol sziget. 53. Maevar nemzetközi sakkmester (Évái. 55- Zabolátlan (ford.) 56. A ké­miai elem legkisebb része. 58. A Totóban is szereplő francia I labdarúgó csapat. 59. Névérték (idegen eredetű szól. 60. Módi. 62. Számrendszerünk alapsz.áma. 63. Fájdalomcsillapító. 64 Akti- ; n.ium vegviele 65. Tlven véna is I van. 67. EdzeU fém. 69. Kieltett betű. 70. Pántlika. Függőleges« 2 Hivatali beosz­tás. 3. Megvan. 4. ...cső (nv'k- j roszkóp). 5 Megszólítás. 6. Óko- I ri mezonotámiaí város. A«w=zí- I ria fővárosa volt. 7. Tenor sze- ■ rep a „Szerelmi báiital” e. ope­rában. 8. Kis folyóvíz. 9. >lői becenév. 10. Könnyű ka.^nai sapka. 11. ...-szigetek (Szicüiától északra). 17. Halit. 19. ..Megy az...”, Illyés Gyula verse. 21. Osztályvezetői értekezlet rövidí­tése. 23. Beduin törzsfőnök. 24. Testmozgás. 27. Sárgásbarna szín. 28. Kicsinyítő képző. 31. kettéoszt. 33. Függőzár. 35. Köz­lekedési Vállalat néviele. 36. Ezen a szigeten uralkodott Kai­ké. — ki a mitológia szerint Odüsszeusz kíséretét disznóvá változtatta. 38. Káros hatással van. 40. Kedvelik. 41. Miskolc hegve. 43. ..Ásító...” (Munkácsy Mihály festménye). 44. Algériai kikötő. 46. Pettves kis bogár. 48. A vízszintes 35. szám alatti közepe. 49. „A” rendszeresen összerakott szalmás-gabona. 50. Egyik Tv-bemondónőnk becene­ve. 52 Hónap rövidítése. 54. Fordított női név. 55. ...e« Sa­lam. 57 A Main« német iieve. 59. Tetőfedő anvag. 6i Felfog (ford.) 63. Végtag része. 66. Gaz­dasági éoület. 6C. Kettős betű. Beküldendő: a vízszintes 4.,­függőjeges 1. számú sorok meg- fe’tése. szeptember 20-ig. Múlt.hetí rejtvényünk helyes megfeitóse: Ha a szükség be­köszön az aitón. a Szeretet az ablakon ugrik ki. — Kör.wet nverf özv Serec Ferencné. Me­zőtúr. (A könyvet postán küld­jük el.) s7ot,vök megyei néplap HFlTVltVV«7FT VÉNYE 1973. szeptember 16*

Next

/
Thumbnails
Contents