Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-14 / 189. szám

t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. augusztus 14. Ibériai jegyzetek Végjáték spanyol módra vizíció hazájában a diktatú­rával szemben. az egyház gátja áll. Persze kifejezet­ten hatalmi meggondolásból. Az egyház Franco után nem támogatója akar lenni a ha­talomnak, mint egykor volt, hanem részese. Ezért most ellenzékbe vonul, kivonja embereit a világi pozíciók­ból, csak a kulcsfontosságú helyeket őrzi, és óvakodik attól, hogy a jelenben kom­promittálja magát Franco mellett. A Franco-féle vég­játékban nem kíván részt vállalni. A játék így sem veszélytelen. Az alsó pap­ság ugyanis annyira komo­lyan veszi az egyház szem­benállását, hogy tekintélyes részük ma már ellenséges magatartást tanúsít a rend­szerrel szemben, Franco el­len beszél és ä szószékről szociális reformokat' követel. A szellemeket kiengedték, és csak kevés példa van ar­ra a történelemben, hogy az ilyen szellemeket mégegy- szer és végérvényesen pa­lackba lehet zárni. Két hét a'att nem lehet megismerni egy országot, egy nép gondolat- világát, érzelmeit. Az utas­nak csak benyomásai lehet­nek, aztán fárad és egyre kevesebb ereje marad, hogy meglássa a külső mögött a valóságot, a csúnya mögött a jóakaratot, a szép külsőn túl a rossz szándékot. De ha nem hamisítja benyomá­sait. még ha ezek nem is a teljes képet tükrözik, va­lami mindig marad a va­lóságból, a mag, amiből az­tán maga módján az olvasó is következtethet, tetszése szerint. Madridi utcakép Erre ma senki Spanyolország katolikus or­szág, most is Franco halálá­ra gondolnak. Mi lesz, ha meghal a „caudillo”, a ve­zér? Lesz-e vezér, s ha lesz, ki lesz? S mi jut ebből a vezérségből az egyháznak? Minthogy a katolikus egy­ház mindig is a halál felé fordította tekintetét, s mivel nem tud válaszolni. A hiva­talos utód természetesen Juan Carlos, a királyi iva­dék. Ö lenne a „vezér1’ Franco után, vagyis a király. De hogy lesz-e királya Spa­nyolországnak Franco után és hogy valóban Juan Car­los lesz-e, erre nincs bizto­síték. Csak jelölt van, de biztosíték nincs. És csak annyi bizonyos, hogy Carlos népszerűsége egyes körök­ben feltűnő. Elsősorban a signoriták körében, akik nem azért járnak egy-egy katonai parádéra, hogy a hadseregben gyönyörködje­nek, hanem azért, hogy megpillanthassák a jóvágá­sú Carlost. Kétségtelenül így is lehet valakiből ki­rály. Valaki egyszer azt mond­ta, hogy Spanyolországban minden Franco ízlése sze­rint van, a politikai struk­túrától számos más lénye­ges és jellegzetes vonásig. Franco annyira kisajátítot­ta az országot, hogy min­den rajta áll, vagy bukik. Annyira személyéhez kö­tött a hatalom, hogy utána ezt a rendszert így és ott senki megtartani nem ké­pes. Kétségtelen, hogy Fran­co uralkodói jellemében 6okminden hasonlít a bölcs és kegyetlen spanyol kirá­lyok módszereihez. Ahogy finoman egy ensúlyoz a fa- lange és az egyház között, ahogyan az udvarába gyűlt politikusokkal „játszik”, ahogyan bölcs és kegyetlen a saját uralkodói szférájá­ban, ez már szinte etikett­szerű. Jelenleg a technokraták irányítják az ország gazda­sági életét, vagyis az Opus Dei, tehát az egyház embe­rei. Persze, a falange is ott van a maga helyén, és fa­siszta beállítottságának megfelelően követeli a tech­nokraták fejet, minden olyan intézkedés után, amely számukra liberális­nak tűnik. Vagyis a tech­nokraták, konszolidált, jó­létben, viszonylagos nyuga­lomban, külpolitikailag a nyugathoz integrált Spa­nyolországot kívánnak. A Falange — a bikaviadal hí­ve. A technokrácia aranyat, a Falange vért akar... Tartható-e ez az állapot Spanyolországban? Míg Franco él, a Guardia civil, és más erőszakszerveknek köszönhetően igen valószí­nű. Franco után bizonyos távon, nem valószínű. A számos baloldali, de­mokrata, illegálisan műkö­dő csoporton kívül ma egyetlen legális ellenzéke van a rendszernek: az egy­ház. Rendkívül paradox és Spanyolországon kívül ne­hezen érthető, hogy az ink­Mint ahogy a Spanyolor­szágba ma már rendszere­sen utazó IBUSZ turista- csoportok tagjai közül is bizonyára, ahányan annyi­féle változatban látják a képet,' amely eléjük tárul. Hol a tündért, tájat, hol az élet reálisabb, keményebb vonásait. És ez így van jól. Mindenki csak a saját él­ményeivel lehet gazdagabb, mások gondolatai csak ki­egészíthetik azt. De egy biz­tos : spanyol földön szép országot látunk, vitathatat­lan értékeket a távol és kö­zelmúlt történelmének ár­nyaival. És miftdenek fö­lött egy népet, amely egyé­niségét megőrizte. VÉGE Pipicz Jenő a Falovakat Iktató Vállalat legidősebb és legkisebb be­osztású hivatalno­ka hosszú ideje meditál azon, ho­gyan lehetséges, ha az ember bosz- szúságában epés megjegyzést tesz, azt percek alatt, de legkésőbb más­nap a hírvivők el­juttatják az érde­kelthez. Vagyis az osztályvezetőjéhez. S mivel Pipicz in­dulatos ember volt. gyakran érték kel­lemetlenségek, le- tolások, ahogy mondani szokták, mondani szokták mindig háromszo­rosan nyomták ne­ki vissza a tüskét. Hosszas töpren­gés után eljutott a nagy felfedezés­ig: fog ő majd jó­kat is mondani a feletteseiről. Nem­csak azért, hogy a hírvivők őt elő­nyös színben tün­tessék fel, hanem mert valóban úgy érezte: sok jó tu­lajdonsága van a csoportvezetőnek éppúgy, mint az osztályvezetőnek. Elkezdte hát di­csérni őket a kol­légáinak. Hogy milyen ragyogóén oldotta meg ezt vagy ezt a felada­tot Guzmics, a nagyfőnök. Meg milyen embersé­ges, munkatársai­val törődő ember Panyolai osztály- vezető. Nem be­szélve a kis Vi­rágról. a csoport- vezetőjéről. aki pontosan, röviden, érthetően adja ki a munkát és igaz­ságosan, nem rész- rehajlóan nyugtáz­za az eredménye­ket. / A hírvivőknek adott dicséretek után napokig ke­rülgette főnökeit, Kerekes Imre de nem látta vi­szont az ered­ményt. Arcukról sem jót, sem rosz- szat nem tudott leolvasni. Úgy lát­szik — gondolta—, a hírszolgálat a dicséretre zárlatos. Azért nem adta fel a reményt, s megkísérelte még egyszer osztályve­zetőjéhez eljuttat­ni dícséretét. Na­gyon markánsan fogalmazott: — Tudjátok, fi­úk — mondta szobatársainak — ez a Panyolai európai viszony­latban a legzse­niálisabb osztály- vezető, s mégis szerény * és erköl­csös. Ragyogó, fér­fias megjelenése vonzza magához az osztályon a nő­A hírverés technikája Leomid Frezsnyev beszédei olaszul Olasz nyelven is megjelent Leonyid Brezsnyev beszédei­nek gyűjteményes kiadása. A Milánóban kiadott könyv óriási érdeklődést keltett az olasz társadalom széles ré­tegeiben. Az Unitá, az Olasz Kom- | munista Párt lapja a könyv ? megjelenésével kapcsolatban •' kiemeli, annak vitathatatlan dokumentációs értékét és rá- . mutat, hogy Brezsnyev be­szédei lehetőséget adnak a szovjet politika jobb megér­téséhez. í „A nemrégiben lezajlott legmagásabb szintű tágyalá- , sok meggyőzően bizonyítót- , ták, hogy a békés egymás * mellett élés szívós keresése . végeredményben új rendszert ” teremtett a Szovjetunió és a nagy nyugati hatalmak köl­csönös kapcsolataiban, amely­nek keretei között az egysze­rű egymás mellett élés átad- : ja helyét a legkülönbözőbb területeken gyorsan szélese- l dő konkrét együttműködés- ■ nek. L. I. Brezsnyev ameri­kai útja különösen sokaimon- , dó ebből a szempontból” — hangsúlyozza az Unitá. Ágyúval a jégeső ellen Az ember végtelen idők óta kénytelen a természet elemeivel dacolni, A száraz­ság, az özönvízszerű esőzé­sek mellett a jégeső is év­ről évre jelentős károkat okoz a mezőgazdasági kultú­rákban. Ázsia és Európa egyes területei különösen sokat szenvednek a jégeső pusztításától. Érthető, hogy a Szovjetunióban évek óta behatóan foglalkoznak a jég­eső elleni küzdelem problé­májával. A kutatás nemcsak elméleti síkon folyik, ha­nem igen eredményes gya­korlati módszereket dolgoz­tak ki a „jégelhárítás” front­ján. A védekezésnek nagy­jából az a lényege, hogy a jégfelhők keletkezését és vonulási útiát radarral mé­rik és pontos jelzések alap­ján, ágyúval, rakétával ezüstjodidot lőnek a fel­hőbe. A jégeső elleni védeke­zésnél igen fontos a pélzás mellett a beavatkozásra, te­hát az ezüstjodid-bombák belövésére alkalmas időpont kiválasztása. Másrészt azt is pontosan meg kell hatá­rozni, hogy milyen felhőkbe kell fellőni az ezüstjodidot; Radarhullámok segítségével letapogatható a jégszemcse átmérője és sűrűsége. A jég­felhőket tehát a technika mai állása mellett elég pon­tosan be lehet már mérni. Általában 4—7 ezüstjodidos bombával lehet megvédeni egy 200 000 hektáros terüle­tet, Amikor a jégszemcséket tartalmazó felhő a védendő terület felé közeledik, le­hetőleg még a zónahatár el­érése előtt megkezdik bom­bázását. Az ezüstjodid ha­tására a szemcsék zsugorod­nak és végül esőcseppekben hullanak le a földre. Telefonon át „megszólal” a szív / Uj min szteri Inök; Ali Bhutlo A pakisztáni nemzetgyűlés vasárnap 108 szavazattal 23 ellenében Zulfikar Ali Bhut­to eddigi köztársasági elnö­köt választotta az ország új miniszterelnökévé. Fazal Elahi. Pakisztán augusztus 10-én megválasz­tott köztársasági elnöke és Bhutto miniszterelnök az or­szág új alkotmányának élet­belépésekor, hétfőn éjfélkor tette le a hivatali esküt. ^ Magyar fim a második helyen Gábor Pál „Utazás Jakab­bal” című filmje második helyezést ért el a vasárnap este véget ért- locarnoi nem­zetközi filmfesztiválon. A zsűri a fesztivál nagy­díját az „Isteni szikra” cí­mű lengyel filmnek ítélte, amelynek rendezője Krzysz- íof Zanussi. Számos országban szer­kesztettek már készüléket elektrokardiogramok távle­adására és vételére, de hasz­nálatuk a gyakorlatban még nem kezdődött meg. A Bol­gár Tudományos Akadémia Központi Fizikai Intézeté­nek munkatársai nemrégi­ben elkészítették a „Tele­káré” elnevezésű készülé­küket, amelyről az intézet igazgatója, dr. Georgij Geor- gijev a következőket mons dotta: — Már néhány éve meg­kezdtük a kísérleteket. Ak­kor már volt tudomásunk róla, hogy a Szovjetunióban és más országokban ered­ményesek voltak a telekar- diográffal végzett kísérletek — vagyis nem mi találtuk fel ezt a berendezést. A mi hozzájárulásunk csupán annyi, hogy megszerkesztet­tük a bolgár telekardiográ- fiát, a „Telekard”-ot és gondos vizsgáztatás után be­vezettük a gyakorlatba. Alaszkában az utóbbi év­tizedben bőséges kőolaj­kincsre bukkantak a kuta­tók. A lelőhelyek feltárását a modern technika eszközei­vel a kivételesen zord klí­— Mi tulajdonképpen a „Telekáré” ? Egyszerűen szólva: egy leadóból és ve­vőből álló berendezés. A kettőt telefonvezeték köti össze. A vevőkészülék pél­dául egy megyei kórházban van és rákapcsolhatok a különböző városi kórházak, falusi és üzemi rendelők le- adói. A mindössze 400 gramm súlyú leadó hordoz­ható, könnyen kezelhető- Elektródáit — ugyanúgy, mint a hagyományos EKG- nál — a beteg testén he­lyezik el, majd megteremtik a telefonösszeköttetést a megfelelő megyei központ­tal. A leadó a szív áram­impulzusait hangjelzésekké változtatja, s ezekből a ve­vő a központban elkészíti a pontos elektrokardiogramot. Ennek alapján a kardioló­gus — ugyancsak telefonon — megadja a szükséges uta­sításokat a diagnózishoz és a kezeléshez. rületétől viszonylag nem túl messze feltörő alaszkai olajra. Valószínűleg nem marad más hátra, mint re­pülőgépekkel. olajszállító lé- gihidat kiépíteni a lelőhe­Olajszállító repülőgép Francia alkotás a „Jules bátyám” nyerte a zsűri nagy­díját, a bírálóbizottság elis­merően nyilatkozott még a szovjet, az indiai, az olasz és a nyugatnémet verseny­filmről. két. mint a fény a lepkéket, de ő úgy tesz, mintha ezt észre sem venné. Nagy jellem. Ezt mondta és azt is elhatározta, ha ez nem jut Pa­nyolai fülébe, ak­kor végleg felad­ja a harcot. Nem kellett fel­adnia. Eljutott. Fél óra múlva hí­vatták. — Pipicz kar­társ ! — fogadta Panyolai ordítva az öreget — kiké­rem magamnak, hogy megjegyzése­iddel megzavard a családi életemet! Ugyanis, ha nem tudnád. nős va­gyok és gyerekeim vannak. Micsoda arcátlanság rólam azt terjeszteni, hogy bolondulnak értem a nők?! igv szólt Panyo­lai. Ugyanis sajá­tos technikai ok- b’> az üzenetnek csak a második fe­le űitott a fülébe. Ordas Nándor májú környezetben is meg tudják oldani, ám annál több gondot okoz a kőolaj elszállítása. Tengelyen való szállításról nem lehet szó, a hóborította vidékeken többszáz vagy ezer kilomé­ter hosszú távvezetékeket pedig csak mélyen a föld alá lehetne építeni a nagy hidegek birodalmában. Pedig az Egyesült Államoknak nagy szüksége lenne a te­A legutóbbi Párizsi Vá­sár alkalmával a Francia Falunak nevezett pavilon aratta a legnagyobb sikert, itt állították ki ugyanis a napenergiával fűtött házat. A napsugarakat — ame­lyek erőssége négyzetméte­renként és naponként több kWh — üvegházzal fogják fel. A napenergiával fűtött ház déli homlokzata négy, ún. hőcsapdából áll. Ezek egyik fala vastag, feketére festett betonból készül, mé­lyek és a felhasználók kö­zött. E célra a Boeing re­pülőgépgyárban már építik a világ legnagyobb teher­szállító repülőgépének proto­típusát, amelynek méreteit a modellről készített felvé­tel is elég jól érzékelteti. A gépóriást 12 sugárhajtómű­vel látják el. 1000 tonna (!) teherrel 1800 kilométer tá­volságra tud majd repülni 750 km/óra sebességgel. sik három oldala pedig üveg. A betonfalon nyílások van­nak, ezeken keresztül áram­lik a felmelegedett levegő a lakószobába. Rövid idejű tárolás lehetővé teszi az éj­szakai fűtést is. Nyáron a napos oldal elé zsalut ál­lítanak: az üvegházak ilyen­kor kiszívják a meleg leve­gőt a lakásból, ahová az északi oldalról hűvös leve­gő áramlik be. Franciaor­szágban már több ilyen tí­pusú ház készült. :í Fűtés napenergiával

Next

/
Thumbnails
Contents