Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-14 / 189. szám
1973. augusztus 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 T orzsalkodók Közeledik az új tanév Martfűn ismét segítenek (Tudósítónktól). A Tisza Cipőgyár szak- szervezeti bizottsága és a nőbizottság gondos felmérő munkával összegyűjtötte azoknak a nagycsaládos dolgozóknak a névsorát, akik több gyermeket iskoláztatnak. A három, vagy ennél több iskolásgyermeket eltartó szülők, illetve az egyedülálló anyák még e hónapban tanulmányi segélyként ösz- szesen 30 ezer forintot kapnak a gyár részesedési alapjának terhére. Az idén hatvan család jut ilyen formán anyagi segítséghez. öt éve lehet, hogy a szak- szervezet a nőbizottság segítségével elindította ezt a nemes akciót a Tisza Cipőgyárban. Azért adják a pénzt, hogy a legszükségesebb tanszereket. iskolai felszerelést könnyebben megvehessék a szülők. Az a cél, hogy a nagycsaládosok gyermekei se kerüljenek hátrányba, jobb kedvvel, . „tele táskával’’ kezdjék ők is az iskolaévet. Tudomásunk szerint a megye más nagyvállalatai is követik a martfűi példát. Helyesen tették. Minden bizonnyal népszerű ez a szociális gondoskodás a martfűi munkáscsaládok körében. Talán ennek is része van abban, hogy az utóbbi két-három évben kevesebb régi dolgozó válik meg a gyártól, mint korábban. — sj — Nukleáris műszer az öntözés szolgálatában Győr megyében a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet egy csoportja nukleáris műszerrel vizsgálja a talajnedvességet. A kapott adatokat számítógéppel dolgozzák fel, a megye mező- gazdasági üzemei pedig közvetlenül az öntözésben hasznosítják. Ezt a munkát a VlTUKI a későbbiekben országos méretűre kívánja kifejleszteni. A képen: a sugárforrás elhelyezése az ún. mérőkútra Ellenőrzik a szabálysértési eljárások, teimelőszövetkezeli jogviták törvényességét Ügyészi vizsgálatok a második félévben A tanácsok hlvatalaiv ban. úgyszintén a házkezelő- ségeken se vége, se hossza a tyúkpöröknek. Hirtelen haragú — többnyire bérházi — lakók vélt, vagy jogos sérelmük orvoslása végett gyakorta keresik fel az amúgy is túlterhelt hivatali dolgozókat. A panaszok általában apró ügyekből erednek, amelyek csak ritkán igényelnek hivatalos beavatkozást. Az esetek többségében szót érthetnének a perlekedő felek is, anélkül, hogy tengeri kígyóvá' növelnék az „ügyet” és aktáit. Nem is hivatkozunk emberi megértésre; csupán arra. hogy az együttélésnek vannak szabályai, s ezek kötelezők panaszosra és a bepanaszoltra egyaránt. A jóindulatú közeledés, az indulat nélküli szó — egyszóval két ember beszélgetése is eredményre vezethet a vitás ügyekben. — ha egyik ember a másikat nem tartja eleve ellenségnek. Pe ha nincs egyetértés, valóban egy harmadikra vár az igazságtevés. Megegyezés helyett azonban — sajnos — sokan az elintézésnek azt a másik módját választják, amely a legtöbbször nem mozdítja elő a megértést, inkább elmérgesíti a helyzetét, elindítja a házon belüli pletykát s kiváltja a haragszom- rád magatartást. S mindez azért, mert akit — akár vélt, akár jogos — sérelem ért, rohan a tanácshoz, a városi házkezelőségre, olykor a bíróságra, beadványokat szerkeszt. kilincsel, nem sajnál időt és fáradságot — nem a magáét, de főleg a másét! —, hogy elégtételt kapjon. Kap ÍSf ha igaza van. Ha pedig kiderül, hogy nincs igaza? Nos, így is, úgy is szerzett magának egy haragost, s a hivataloknak fölös munkát. Viszont erre félennyi a lehetőség, ha maga próbálkozik szót érteni, mielőtt hatósági beavatkozást kér. Az ilyen jóindulatú közeledés után született hivatalos döntés esetén is lehet harag, de a panaszos — ha igaza volt! — abban a tudatban élhet, hogy legalább megpróbálta az egyezkedést. Hiszen, ha nem csip-csup ügyek indítanák el a lavinát! De többségükben ilyenek. Példák serege igazolja ezt. Íme néhány. Valaki feljelentett a házkezelőségen valakit azért, mert három méterrel arrébb húzta a kukákat, hogy kocsijával behajthasson a kapun. „Beszáll a lakásomba a légy. Dehát persze! Annak a másiknak lehet csak igaza, hiszen neki autója van.” Az a „másik” csakugyan figyelmetlen volt. Még akkor is, ha jól tudja, hogy a légynek nem jelent különösebb erőpróbát, hogv három méterrel tovább repüljön. Az a „másik.” — még ha kocsija van is — bizonyára megértette volna, ha a „sértett” — mielőtt a feljelentéshez folyamodott — így szól: kérem, ne tegye ezt, ártalmas az egészségre. Ám ez a figyelmeztetés túl egyszerű lett volna... Másik példa. Valaki pénteken kakast vásárolt a piacon, letudván vele a vasárnapi ebéd gondját. A ház pincéjében ketrecbe zárta. A rusnya jószág, szombat hajnalán kukorékolt. Hogy merészel kukorékolni, még ha kakas is! No de majd...! És elkezdődött a kivizsgálás. És megtörtént a bejelentés. Persze, ekkorra már a lábas is elfeledte, hogy kakas főtt benne.,. Végül a harmadik. A szintén régi bérház udvarának hátsó végében áll egy kerítéssel leválasztott rész. Abban egy házikó. S a házikóra egy 'jópofa kis kutya vigyáz éjjelente. (Hogy idegenek ne közlekedjenek keresztül-ka- sul a kerten, egyik utcából át a másikba,) A pulihoz hasonló szőrmók néha elvak- kantja magát. Valakit ez zavar. Valaki nem tud aludni. S persze — mert: miért ne? — feljelenti a kutya gazdáját. Csaknem egy éve tart a pereskedés... Hát szükség van erre? Igaza van annak, aki nem tűri ablaka közelségében a szemétgyűjtő edényt; igaza lehet annak is, akit egy évben kétszer-háromszor kakaskukorékolás ébreszt, s ő ezt nem szereti; s a kutyaugatás is lehet panaszt kiváltó ok. Csupán az nem igaz, hogy a dolgok elintézésének egyedül célravezető módja a feljelentés! Annak van igaza, aki természeténél fogva, inkább a békességet kedveli, mintsem a civakodást. A torzsalkodás a rosszindulatú- ak hobbija. Miért tételezzük fel meggyőződés nélkül, hogy az embereket csak „hatóságilag” lehet rendre inteni? Miért hiányzik az emberből az ember iránti bizalom? Szükség esetén Vískorláioxás — több fokosaiban Az OVH legújabb rendelkezése Megjelent az Országos, Vízügyi Hivatal elnökének utasítása, amelyben a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterrel, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökével egyetértésben szabályozta a mezőgazdasági vízhasználat korlátozásának rendjét. Eszerint tervet kell kidolgozni, amelynek alapján szükség esetén — hogy ha a vízmennyiség természeti, vagy egyéb elhárítatlan okokból csökkent — korláÁltalános felügyeleti és polgári jogi tevékenység során a Legfőbb Ügyészség a következő hónapokban — második félévi munkaterve alapján — megvizsgálja különféle jogviták intézésének és a szabálysértési eljárásoknak a törvényességét. A valamennyi — megyei és fővárosi — főügyészség és az általuk kijelölt járási (várpsi, kerületi) ügyésztozzák az öntözéshez és a haltenyésztéshez szükséges vízfelhasználást. A terveket az alapul vett vízhozam 20; 40; 60 százalékos csökkenésének megfelelő bontásban kell elkészíteni. A vízügyi igazgatóságonként megalakuló vízkorlátozó bizottság vizsgálja felül és hagyja jóvá ezeket a terveket, s intézi a végrehajtást is. A vízkorlátözásnak is több fokozata van, elsőfokú korlátozást rendelnek el, hogyha a vízhozam 20 százalékkal, másodfokút, amikor 40, s harmadfokút, ha 60 százalékkal csökken. Az intézkedés meghatározta azt a sorrendet is, amely szerint érvényesíteni kell a korlátozást. így legelőször a halastavak és a rizstelepek vízpótlását csökkentik szükség szerinti mértékben, de legfel.ietfo ötven százalékkal. A legvégső esetre marad pedig az esőztető öntözéshez szükséges vízadag mérséklése. Hangsúlyozza azonban az intézkedés, hogy a korlátozás során sem szabad csökkenteni az intenzív hasznosítású gyepek, valamint a nyári telepítési füvesek és évelő pillangósok öntözését. Az új rendelkezés kihirdetéssel hatályba lépett, de a jelenlegi helyzetben — a vízügyi szakemberek véleménye szerint — folyóink, tavaink, s a víztározók, csatornarendszerek elegendő mennyiségű vízzel rendelkeznek, tehát az idén már nem valószínű, hogy sor kerülne korlátozásra. ségek részvételével megtartandó törvényességi vizsgálat témája lesz a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak a tagsági viszonyból, illetve a munkaviszonyból származó vitás ügyeinek intézése. E vizsgálatnak az a célja, hogy megállapítsák: a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyból, illetőleg munkaviszonyból származó ügyekben — különösen a fegyelmi és kártérítési eljárásokban, valamint a tagsági, illetve munkaügyi vitákban a termelőszövetkezetek szervei olyan határozatokat hoznak-e, amelyek megfelelnek az anyagi és eljárásjogi rendelkezéseknek. Megvizsgálják azt is, hogy a tagsági és munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos perekben a bíróságoknál, illetve a munkaügyi bíróságoknál a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő és egységes gyakorlat alakult-e ki. A szabálysértési eljárások alakulásának vizsgálatával Lapunk 1973. augusztus 11-i számában „Több áru, jobb minőség — nagyobb választék” címmel cikk jelent meg a Mezőtúri Állami Gazdaság húsüzeméről, hogyan segít az be termékeivel a városi ellátásba. A gazdaság főkönyvelőjének tájékoztatása szerint Szolnokon, az új vásárcsarnokban is üzletet akartak nyitni, de erre a tanács illetékes osztályától nem kaptak engedélyt. A cikk fenti kiléteiéhez szólt hozzá levélben Kukri Béla, a városi tanács általános-elnökhelyettese, aki a következőket írta: „A fedett piac helyiségeinek — a kereskedelmi szervek közötti — elosztása a jobb áruellátás érdekében már a tervezés időszakában megtörtént. A húsellátás érdekében a különböző szervek részére húsboltot (a csarnokban a legnagyobb méretű pavilont), halboltot és vadelárusító helyet bizés törvényességi tapasztalatainak összegyűjtésével átfogó értékelést készit — várhatóan az év végére — a Legfőbb Ügyészség. E vizsgálattal tájékozódnak arról, hogyan alakulnak, mennyire megalapozottak a szabálysértési eljárások, miként biztosítják az eljárás alá vont személyek törvényes jogainak védelmét, milyen a bírságolási politika, mit mutatnak a végrehajtási eljárások tapasztalatai. Minderről a rendőrhatóságoknál, a tanácsi igazgatási osztályoknál, és községi tanácsoknál, tanácsi pénzügyi szabálysértési hatóságoknál, vámhatóságoknál, az állami közegészségügyi és járványügyi felügyeletnél, az állami keres_kedelmi felügyelőségnél, a szakszervezeti munkavédelmi felügyeletnél és a bányahatóságnál tájékozódnak *— az ország különböző részein — mégpedig olyan ügyek kapcsán, amelyeket e szerveknél 1973. első félévében intéztek, iktattak, tosítottunk. A Mezőtúri Állami Gazdaság 1973. július 16-án jelentkezett azzal az igénnyel, hogy önálló helyiséget kér a csarnokban. Ekkor azonban — több hónapi előkészítés után — az érintett kereskedelmi szervekkel a megegyezések megtörténtek. A mezőtúri gazdaságnak a város ellátásába történő bekapcsolása érdekében utasítottam a termelés-, ellátásfelügyeleti osztályt, hogy szervezze meg a szolnoki ÁFÉSZ és a Mezőtúri Állami Gazdaság közös fenntartásában az ÁFÉSZ részére korábban kijelölt húsbolt üzemeltetését. A termelés-, ellátásfelügyeleti osztály ennek megfelelően a gazdaság képviselőjével együtt az ÁFÉSZ-szel a tárgyalást lefolytatta, amelynek eredményeképpen a két szerv megegyezett, és az áruellátást közösen biztosítják.” Cs. L. IS api postánkból Mezőtúri húsáru a szolnoki ÁFÉSZ boltjában Az enyingi gazdaság híres tejtermeléséről. Az elmúlt évben a fejési átlag 4076 liter volt. A kiváló tejtermelő gazdaság magyartarka állományához nagy tejelökcpcs- ségű kanadai lapály szarvasmarhákat importált. A képen: Villanypásztor Őrzi a fás legelőn tartott kanadai lapály üszőket.
