Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-12 / 188. szám
1973. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Társadalmi munkánk rangja Szeretem a tárgyilagos megfogalmazást és a világos adatokat, de most mégis hiányérzetet és kétségeket hagyott bennem egy szám. Olvastam, hogy az ország lakossága egymilliárd, a Szolnok megyeiek pedig 79,8 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá lakóhelyük szépítéséhez az elmúlt két évben. Megvallom, már a lakosság kifejezés sem tetszett a társadalmi munkáról szólva. Hivatalosan hangzó, passzív fogalom. Márpedig a társadalmi munkát korántsem tekinthetjük valamely — a szó eredeti „hivatalos” jelentésében — bürokratikusán intézett munkának, amit a puszta sokaság elvégez. Mit jelent az egymilliárd forint? Káprázatos szám. A lakosság statisztikai fogalmában gondolkodva évente egy főre száz forint jut. De bizonyos-e, hogy egymilliárd forintot ért társadalmi munkánk? Milyen órabére, árfolyama van? Mondjuk, olyan munkákat foglal magába, amelyek révén egy város, egy falu vagy egy intézmény költségvetése meghatározott kiadásoktól mentesült. Így érthető. Ebben az esetben parkosítást, vízvezeték- és járdaépítést, iskolatatarozást képzelhetünk a szám mögé. De mi van akkor, ha egy úttörőraj gondoz egy magára maradt öreget? Az nem társadalmi munka? Vagy ha egy brigád gondoskodik egy árva gyerekről, „beszáll” valamelyik munkatárs fészekrakó, házépítő munkájába. Nem is beszélve a pártmunkások, a szakszervezeti aktivisták, a tanácstagok, a számos társadalmi szervben tevékenykedők vagy akár a minden szervezett kereten kívül közösségi érzésből, emberségből, megbízatásból vagy együttérzésből ellenszolgáltatást nem várva tevékenykedők felbecsülhetetlen óráiról. Szolnok megyében is van bizonyos véleménykülönbség a társadalmi munka értékelésében. Az egyik felfogás hívei csák a nyilvánvalóan közérdekű munkát fogadják el, az olyan munkát, melynek eredményét mindenki azonnál élvezheti. Ilyen például a parkosítás, a földutak karbantartása, üzletek, óvodák építése. A megyei tanács vb tervosztálya 1971. június 12-én kiadott iratában szabályozta a társadalmi munka szervezését, elszámolását és nyilvántartását. Ebben például szó van az egyedülálló, idős emberek gondozásáról. A valóságban azonban ezt a tevékenységet — talán a nehezebb értékelés miatt — nem szokták beszámítani az elvégzett társadalmi munkába. Nem számítják be az üzemeken belül végzett munkát sem, holott bár közvetettebben, ezzel is az egész közösség válláról vesznek le terhet a társadalmi munkások. A társadalmi munka szervezése, értékelése és nyilvántartása sokat fejlődött, finomodott az elmúlt években. Részben ennek köszönhető, hogy a megyében a munka értéke az 1969. évi 26,1 millióról 39,4, majd 52,6, tavaly pedig a már jelzett 79,8 millióra emelkedett. További fejlesztéssel, finomítással azonban még ezt a nagy számot is meg lehetne haladai. Gyakran hangoztatjuk: a társadalmi munkángk rangja van. De igazán akkor van rangja, ha a közvélemény nagyobb elismeréssel szól arról, aki ilyen módon is szolgálja a közös ügyet, mint aki csupán abban szolgálja a közérdeket, amiben anyagilag is érdekelt. Ügy vélem, nem egyértelmű még a közfelfogás. Mégsem szívesen írom le azt, hogy a társadalmi munka közmegítélésén változtatni kell. Az ilyen kijelentés ugyanis nem változtat semmin. Mindennapi szűkebb vagy tágabb környezetünkben kell megtisztítanunk a társadalmi munka forrásait attól, ami rájuk rakódott. Világossá' kell tenni, hogy az a munka közösségi érzésből és tettvágyból fakadhat. Magyarán: ehhez lelkesedés kell. Ami az „egymilliárdos” magfogalmazásból kimaradt — az éppen a lelkesedés, a sokféle és lelkesítő feladatot kereső tettvágy, ami az országban és megyénkben is ezer és ezer tanújelét adja meglétének. j — n. — f. Betonelemek a prágai meíró akuthoz Kiváló sablonokat készítettek Kuaszentmórtonban A Beton- és Vasbetonipari Művek budafoki gyárának dolgozói már két éve szállítanak betontübinget a prágai metró-vonalak alagútjai- hak építéséhez. Az év elején a prágaiak újabb kéréssel fordultak az üzem vezetőihez: szállítsanak az eddigi 5,1 méter belső átmérőjű vonal - alagutak tübbingjein túl, nagyobb és így a földalatti állomásainak ém'tésére is megfelelő 7,8 méter belső átmérőjű terméket is. A munka Sürgős volt. s ezért az üzem dolgozói alig öt hónap alatt soron kívül átalakították, és nagyobb tübbing gyártására is alkalmassá tették a technológiai gépsort. Különösen sok segítséget nyújtott a feladat gyors megoldásához a BVM kunszentmártoni gyára, amelynek dolgozói lakatos- ipari módszerekkel is olyan pontos és kiváló minőségű sablonokat készítettek az elemekhez, mintha szerszámgéppel gyártották volna. A Kőbányai Textilművek zalaegerszegi szövőüzemében naponta 36 ezer méter szintetikus szövet alapanyagot készítenek a 388 szövőgépen. Az év folyamán új üzemrészek kezdték meg a munkát. Üjdonság a mintásán szövő Staubi-nyüs- tös szövőgép. Kép: a szövőüzemben. Köszönet AZ UTOLSÓ SIMÍTÁSOK. Az Asztfaltútépítő Vállalat harminc millió forint értékű munkát végzett a Kolozsvári felüljárón. A héten már az utolsó utat építették, és a kisebb javításokat végezték el a munkások. A forró aszfalton nehéz dolgozni, hiszen 45—50 fokos a hőség (Fotó: N. ZS.) Szocialista brigád a patikában Gyógyszerészek a munkájukról Aki még emlékszik a régi kis patikára, ahol a vásárlók előtt mérték, keverték a gyógyszereket, hajlamos azt hinni, hogy egyszerűsödött, kereskedői rutinmunkává vált ez a szép, felelősségteljes foglalkozás. Az ember blokkot kap, fizet a pénztárnál, azután kezébe adják az előre csomagolt gyári orvosságot Látszat és valóság Dr. Molnár Károlyné főgyógyszerész elnéző mosoly- lyal tiltakozik. — Ez a látszat, de a valóság egészen más. A gyógyszerész most is készít orvosságot bár legtöbbször* szerencsére már nem a vásárlók szeme láttára. A modetn, nagyobb forgalmú gyógyszertárakban külön laboratórium van erre a célra, ahol zavartalanul készíthetik az orvosságot. A beteg nem is tudja, hogy egy ötven filléres szemcseppben esetleg több órás munkája van a gyógyszerésznek. A gyári készítmények aránya növekszik, ez tény. Gyógyszeriparunk gyorsan fejlődik, s olyan orvosságokat is készít amelyeket ugyan a patikában is elő lehet állítani, csak az több munkát igényelne. — Hány gyógyszerész dolgozik a megyében? — Százötvenhárom. — Van orvoshiány, ápolónőhiány. Gyógyszerészhiány van-e? — Van sajnos. Néhány gyógyszerben a forgalom indokolná, hogy egy gyógyszerész helyett kettő dolgozzék. A megyében 74 gyógyszer- tár működik. — Ott, ahol nincs patika, hogyan jutnak gyógyszerhez az emberek? — Ügy, hogy az orvos egy- személyben gyógyszerész is. Harmincegy kézi gyógyszer- tárunk van. Ez nem a legjobb megoldás ugyan, de a legfontosabb, leggyakrabban használt orvosságok azért mégis helyben megkaphatok. — Az orvosok, a védőnők többsége felvilágosító, ismeretterjesztő munkára is vállalkozik. A gyógyszerészek kevésbé aktívak. Nem így van? — Ennek az az oka, hogy kevesebben dolgoznak mint más egészségügyi pályán. Néhány dolgot azért említek. A megyében, a KÖ- JÁL-lal kötött szerződés alapján huszonegy gyógyszerész vesz részt rendszeresen a méregraktárak, védőfelszerelések ellenőrzésében. Sokan közéleti emberek, tanácstagok és állandó bizottsági tagok, és így tovább. Tilos a tévedés Szolnoknak, de valószínűleg a megyének is legforgalmasabb gyógyszertára a 15/49. számú éjjel nappal gyógyszertár, közismertebb nevén a Fehér kereszt patiIíe lifs rí eJc?m a K ösép í issa vidék én 62 millió forint beruházásra és felújításra ka. Vezetője dr. Szele Béla, nehezen talál helyet a beszélgetéshez. — Építkeznek a belső szobákban — mondja. — Rövid időre, talán egy hétre hamarosan be is kell zárni a gyógyszertárat. — Mi a gyógyszerészi munkájának legfontosabb jellemzője? (I — Az óriási felelősséget# említem az első helyen. Azt# szoktuk mondani, hogy az<* orvos tévedhet, de a gyógyul szerész nem, sőt korrigálnia# kell az orvos esetleges téve-# dését is. — Gyakran előfordul ez? ^\ — Nem. Inkább a sok ol-(| vashatatlan vény okoz gon dot. Néha szinte ki kell nyo mozni, hogy mit akarhatott, az orvos. Kikérdezzük a beteget, de néha még így sem sikerül megállapítani, mire van- szüksége. A helyzetet nehezíti, hogy a rendelőintézet közelsége miatt min den harmadik vásárló vidéki, gyakran az otthon kapott receptet is nálunk szeretnék kiváltani, őket nem lehet hazaküldeni azzal, hozzanak másikat. Sok fejtörést okoznak alaki hibás, vagy hiányos vények, amelyekre pedig nem volna szabad kiadni a gyógyszert Vállalásaink között szerepel- azonban, hogy senkit sem küldünk el a vény alaki hi bája miatt, ezért utólag mi szerezzük be a hiányzó aláírást, pecsétet. — Miért vállalták? — Két éve szocialista bri gád dolgozik a gyógyszertárban. További vállalásunk, hogy magunk oldjuk meg a belső helyettesítéseket, sőt néha a mi kollégánk helyet tesít más gyógyszertárakban. Most például Tiszapüspöki- ben. — ön a napi munkája mellett gyógyszerismertető munkát is végez. Mondana erről valamit? i a jó munkíérí Ur. Dimenv Imre Leveie Ur. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter levelet intézett a betakarításban résztvevő gazdaságok, vállalatok dolgozóihoz. Többi között alábbiakat írja: Az összehangolt, szervezett munka jól érvényesült a gabonabetakarítás előkészítésében és elvégzésében. A munkában érdekelt gazdaságok, vállalatok és irányító szervek jól hasznosították az előző évek tapasztalatait. örvendetes, hogy jelentősen javult a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, a szolgáltató, a felvásárló és a feldolgozó vállalatok együttműködése. Ez a munkák során a jobb műszaki-anyagi ellátásban, a terményátvétel zavartalanságában jól érvényesült. Külön ki kell emelni a kombájnosok nagyszerű, fáradságot nem ismerő munkáját. Ebben a munkában élen jártak a szocialista brigádok, amelyek kiváló eredményeikkel, lelkesedésükkel és fegyelmezettségükkel példát mutattak és ösztönzést adtak a gabonabetakarításban részvevő minden dolgozónak. Az idei gabonabetakarítás nagyszerűen bizonyította a nagyüzemek kölcsönös segítőkészségét azzal, hogy a gabonabetakarítást korábban befejező termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gépeikkel a szomszédos gazdaságok segítségére siettek. Ez nagy mértékben hozzájárult a gabonabetakarítás gyors elvégzéséhez, a termés biz- tO'nságba helyezéséhez. Az összehangolt, szervező, kivitelező munka és a társadalmi összefogás eredményezte az idei gabonabetakarítás sikerét. Az idei gazdag kalászos gabonatermésért, a betakarítás gyors és sikeres elvégzéséért elismerésemet és köszönete- met fejezem ki mindazoknak, akik hozzáértő, áldozatkész, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak a jó eredmények eléréséhez. Meggyőződésem, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, a felvásárló, a feldolgozó, az ellátó és a szolgáltató vállalatok, az állami irányítás és az érdekképviseleti szervek dolgozói a gabonabetakarítás sikereire alapozva előrelátóan, szervezetten készülnek fel a mezőgazdaságnak nagyobb feladatot jelentő őszi munkákra. Az őszi feladatok maradéktalan elvégzésével is biztosítják az élelmiszergazdaság idei tervének teljesítését. (Tudósítónktól.) Az évszázados tapasztalatok szerint az Alföld egyik legkritikusabb, belvíz által gyakran sújtott területe, a Középtiszavidéke. A terület vízrendezési beruházója a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Az idén 30 millió forintot fordítanak az új belvízcl- hárító rendszerek kialakítására, 32 millió forintból pedig felújítják, karbantartják a már működő csatornákat, műtárgyakat. A milléri területen a másodpercenként 10 köbméter elektromos belvíz-szivattvú- leleo épül. a hozzá kapcsolódó létesítményekkel. A ti- szamenti Sajtokon hat köbméter másodpercenkénti tel- lesítményű korszerű szivaty- tyútelep mélyítésén munkálkodnak. Üj létesítmény lesz i kanvari szivattyútelep is. amely előreláthatólag jövőre készül el. A szivattyútelepekkel egyidőben épül a mesterszállás—harangzugi két pelvizlevezető csatorna, valamint a bartapusztai belviz- üblözet első üteme. Ez a létesítmény a tisza- földvár—mezöhéki öniöző- fiirthöz kapcsolódóan segíti majd a belvízkárok elhárítását. Az idei fejlesztésre és fenntartásra előirányzott 62 .niillió* forint több mint 60 izázalékát már felhasználták. A belvízrendszerek építése a szárazabb időjárási periódus ellenére is szükséges. mert a talaj rossz viz- háztartású. Júniusban például a rövid Idő alatt lezúduló, helyenként 80—100 milliméteres csanadék 4200 hektáros területen okozott belvízelöntést. Másodfokú készültséggel — rsaknem 6.5 millió köbméter vizet vezettek le a földekről hogy megmentsék a kultúr- növényzetet a pusztulástól. A betegekért — A magyar gyógyszer- gyárak és néhány külföldi gyár rendszeresen megküldi nekem az új gyógyszerekről szóló közleményeket, én pedig beszámolok ezekről az orvosgyűléseken. Egyébként is figyelemmel kísérem a német nyelvű szakirodalmat, s felhasználom ebben a munkában. — Nem nehéz a napi munka mellett ezt a feladatot is ellátni? —r A tájékozódásra akkor is szükségem lenne ha „csak” a gyógyszertári munkát végezném. Az új gyógyszerek rendszerint tökéletesebbek. Minél több orvos alkalmazza őket. annál jobb, hiszen a betegek sokasága jut hamarabb korszerűbb, hatásosabb orvossághoz. Ennek a tudatában szívesen, örömmel vállalom az új gyógyszerek ismertetését, terjesztését B. A, A magyar erősáramú ipar kiállítása Moszkvában A Transzelektro Magyar Villamossági Külkereskedelmi Vállalat kiállítássorozatot nyitott Moszkvában, ahol bemutatja szovjet partnereinek a magyar erősáramú ipar különféle gyártmányait, az elektromos háztartási készülékektől a komplett erőművi berendezésekig. A kereskedelmi tárgyalások megkezdődtek, s már több millió forint értékű termék szállítására kötöttek szerződést a szovjet partnerekkel.
