Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-07 / 183. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NßPLAP 1973. augusztus 7. A legnagyobb lengyel beruházás Épül a „Katovice“ kohómű Kapacitása j évi 4,5 miilió tonna acél Mars—5 r Uj szovjet űrálom is A Szovjetunióban vasárnap felbocsátották a Mars—6 automatikus bolygóközi űrál­lomást. A Mars—6 felbocsá­tásának alapvető célja: a Mars bolygó és a környező térség, valamint a bolygók közötti közeg sajátosságainak tanulmányozása. A Mars—6 űrállomáson a szovjet tudományos berende­zésen kívül francia műsze­reket is elhelyeztek azzal a -céllal, hogy szovjet—francia együttes kísérleteket végez­zenek a Nap sugárzása, a Nap-plazma és a kozmikus sugarak tanulmányozására. A Mars—6 konstrukcióját tekintve valamelyest eltér azoktól az automatikus űrál­lomásoktól, amelyeket ez év júliusában bocsátottak fel a Mars bolygó irányába.. A ter­vek szerint a Mars—6 tudo­mányos feladatainak egy ré­szét a Mars—4 űrállomás be­rendezéseinek felhasználásá­val végezheti el. A Mars—6 űrállomás 1974 márciusának első felében ér majd a bolygó környezetébe. Július 30-án és augusztus 3-árf módosítást hajtattak cégre a Mars—4 és a Mars—5 pályáján. A ballisztikus mé­rési adatok szerint a pálya- módosítások sikeresek voltak. Az űrállomások útjának abban a szakaszában, amikor átmenetileg földkörüli pá­lyán haladnak, a Szovjet Tu­dományos Akadémia tudo­mányos kutatóhajói — a „Szergej Koroljov akadémi­kus”, a „Bezsica”, a „Mor- zsovec” és a „Bisztna” — amelyek az Atlanti-óceánon tartózkodnak, ugyancsak részt vesznek a vezénylő és mérő munkában. A hajók az űrállomásokról érkező információkat a Mol- nyija-1 hírközlő szputnyik útján továbbítják a Szov­jetunió területére. 1972 márciusban a felső­sziléziái Zabkowice környé­kén a kijelölt területen meg­jelentek az első munkások, hogy hozzákezdjenek a je­lenlegi ötéves terv legna­gyobb beruházása, a „Kato­wice” kohómű építéséhez. A kohómű, amely 1976-ban kezdi meg az acéltermelést, 4,5 millió tonna évi acélter­melési kapacitással fog ren­delkezni, s minden lehetőség meglesz az üzem további bővítésére. A lengyel népgazdaság acélszükséglete szüntelenül emelkedik. A LEMP VI. kongresszusán elfogadott program értelmében 1975- ben az acéltermelésnek el kell érnie a 14,7 millió ton­nát, 1980-ban legalább a 24 millió tonnát, 1990-ben pe­dig kb. 28 millió tonnát. Az új nagy kohómű terveinek kidolgozása előtt a szakem­berek mérlegelték a már fennálló — elsősorban a ka- towicei vajdaság városaiban elhelyezkedő — kohóművek bővítésének és modernizálá­sának lehetőségeit és célsze­rűségét. A probléma sokoldalú megvizsgálása alapján azon­ban arra a következtetésre jutottak, hogy sok szempont­ból sokkal előnyösebb lesz egy új, a jelenlegi kohóipa­ri centrumtól nem túlságo­san messze ! eső kombinát felépítése. A termelési és gazdasági szempontokon kí­vül figyelembe vették a munkavédelmi és környezet- védelmi kérdéseket is. A ré­gebben épült lengyelországi kohóművek zöme a városok központjaiban helyezkedik el, s berendezéseik nagy ré­sze elavult. A munka emiatt itt igen nehéz, egészségte­len s ezen kívül az üzemek erősen szennyezik a város levegőjét. A nagy városoktól távol eső, zöldövezettel körülvett „Katowice” kohómű, ame­lyet korszerű termelő és tisz­tító berendezésekkel szerel­nek fel, nem fog oly káro­san hatni a környezetre, mint a régi üzemek, ezen kívül a régi kohóművekben lehetővé teszi számos elavult nagyolvasztó és martinke­mence kioltását. Az új kohóművet lengyel és szovjet szakemberek ter­vezték a világ korszerű ko­hóiparában érvényesülő leg­újabb tendenciák figyelem- bevételével. A két, egyen­ként 3200 köbméteres nagy- olvasztó mindegyike 24 óra alatt 5800 tonna nyersvasat szolgáltat. Az acélművet 350 tonnás konverterekkel szere­lik fel, amelyek 1 óra alatt 500 tonna acélt gyártanak. A kohórhű teljes berendezé­séhez összesen kb. 199 000 tonna súlyú berendezéséket használnak fel. Az alapvető, kb. 90 000 tonna súlyú i be­rendezéseket a Szovjetunió szállítja. Ide tartozik az ag- glomeráló üzem három kor­szerű szalagja, két nagyol­vasztó, két oxigénfúvatásos konverter és a blooming- hengermű. A „Katowice” kohómű ter­mékeinek minősége sokkal magasabb lesz, mint a töb­bi kohóműveké, termékei vi­lágszínvonalat fognak képvi­selni. A termelés emellett olcsóbb lesz s anyagigényes­sége alacsonyabb. Nem túlzás tehát az állí­tás, hogy a „Katowice”, ko­hómű a korszerű iparfej­lesztés újabb, nagy jelentő­ségű lépése, mérföldkő a lengyel kohóipar történeté­ben. Dnna-út az égben Ötvenéves a íinn polgári repülés Északi rokonaink, a finnek, csodálatos népi eposzában, a Kalevalában az Öreg Pohjo- la egy hatalmas rs|?ülő ma­sinával járta be az akkori világot... Egy évvel a fran­cia Montgolfier testvérek kí­sérlete után, 1784. augusztus 29-én az észak-finnországi Oulu városából röppent 105 láb magasba az első finn ballon, és tíz perccel később két kilométerrel odébb sze­rencsésen földet ért a „piló­ta”: J. E. Julin patikárius. Jónéhány évtized telt el addig, amíg ötven esztendő­vel ezelőtt, 1923 szeptembe­rében megalapították a finn rolgári repülőtársaságot, ■ melynek első menetrend- * 'erű járata 1924. február 11 én startolt. , Napjainkban Észak-Európa legszebb légikikötőjében, a helsinki repülőtéren gyakran szólítja az utasokat beszál­lásra a hangosan beszélő a budapesti, a londoni, a New York-i, a kirkenesi, a moszk­vai és a maiagai járatokra. Super Caravelle-k, DC—8- asok, DC—9-esek gördülnek a kifutópályára és röppen­nek a felhők fölé. öt évti­zeddel ezelőtt Londonba, át­szállással 12 óráig tartott a repülőút, ma mindez három óra. Tavaly 16 millió kilo­métert repültek a FINNAIR gépei külföldön, és hétmillió kilométert országon belül. E néhány jellemző momen­tumot Véli Virkkunen, a FINNAIR sajtófőnöke mon­dott el, majd hangsúlyozta: — Társaságunk 1969 jú­niusában nyitotta meg az úgynevezett Duna-utat, tehát a Helsinki—Koppenhága— Prága—Bécs—Budapest útvo­nalon hetente két _ járatunk közlekedett. Az idén fölosz­tottuk, célszerűbbé tettük ezt, és ehelyett három járat köz­lekedik (természetesen már jóval sűrűbben) Észak- és Közép-Európa között: Hel­sinki—Koppenhága—Buda­pest; Helsinki—Berlin—Prá­ga és Helsinki—Varsó—Bécs érintésével. — Örömmel mondhatom, hogy a MALÉV-val kötött szerződésünk érteimében _ a magyar és a finn légitársaság gépei a Budapest—Helsinki— Budapest útvonalon utaskö­zösségben repülnek. A Magyar Légiforgalmi Vállalat helsinki kirendelt­ségvezetőjével, Zboray Gá­borral is beszélgettünk az együttműködésről: — Kitűnően együttműkö­dünk a FINNAIR-rél, renge­teg a finn utasunk, akikről köztudott, hogy igen szívesen jönnek Magyarországra. A MALÉV-nek nem csupán az a célja, hogy gyorsan, bizton­ságosan Budapestre hozza a vendégeit, hanem az is. hogy megismertesse velük szép ha­zánkat. A finnek például gyakran szorgalmazzák iro­dánkban a magyar borvidéki, fürdő- és gasztronómiai tú­rákat, országjárásokat. A MALÉV éppen ezért jól ösz- szeállított útiprogrammal, a hagyományos magyaros ven­dégszeretettel gondoskodik finn barátainkról. — cp — Beszállás Budapest felé! Néoy percen múlott Ha a riasztóberendezés négy perccel korábban szó­lalt volna meg, elkerülhet­ték volna a tömegkatasztró­fát a Man-szigeti szálloda- tűzben — erre a következ­tetésre jutott a douglasi tűz­oltóparancsnokság. A szállo­dát 'ugyanis olyan anyagból építették, amelyen a tűz rendkívül gyorsan elhara­pózik, a tűzoltóparancsnok szerint a Man-szigeti ka­tasztrófa kivizsgálásában központi helyen szerepel majd a riasztóberendezés ügye. A legfrissebb- jelentések szerint a tűzvész következ­tében ötvenen vesztették éle­tüket, de eddig mindössze 15 holttestet sikerült azono­sítani. Huszonnyolc személyt kórházban ápolnak. Fml ék ünnepség Hirosimában Húszezer ember gyűlt ösz- sze tegnap a hiposimai béke­parkban, hogy megemlékez­zék a 28 évvel ezelőtti ame­rikai atombomba-támadás áldozatai róL Az emlékünnepség során a város polgármestere le­leplezte azt a márvány em­léktáblát, amelyen az első atombomba 1973-ban meg­halt 2650 áldozatának neve szerepel, majd pedig állást foglalt az atomkísérletek folytatásával szemben és fel­szólította a világ közvéle­ményét, hogy minden esz­közzel harcoljon az atom­fegyverek teljes betiltásáért. Elektronikus gyárigazgató A lettországi Állami Ter­vező Intézethez levél érke­zett az NDK-ból. A német szakemberek nagyra érté­kelték a termelés operatív irányítását végző automa­ta-rendszert, melyet a rigai tudósok dolgoztak ki. A rendszerhez tartozó elektro­nikus számítógép több üzem irányítását Is képes elvé­gezni. Az „elektronikus” igazga­tót — melynek létrehozásá­ban a Szovjetunió, Csehszlo­vákia és az NDK tervezőin­tézetei vettek részt — a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában és Bulgáriában alkalmazzák. A rigai tudósok most német és csehszlovák kollégáikkal együtt az igazgatási rend­szer továbbfejlesztésén dol­goznak. Különleges kórház A maga nemében párat­lan kórházat avatott fel Julianna holland királynő Hága közelében: a különle­ges kórházban az ún. kon­centrációs láger szindrómát gyógyítják, vagyis azokat a betegségeket, amelyek a né­met koncentrációs táborok egykori foglyainál a ször­nyű lelki és testi szenvedés utóhatásaként lépnek fel. A kórház a nácizmus bármi­Űjabb atomerőmű Nagy teljesítményű atom­erőmű épül az ősi orosz vaf­ros, Szmolenszk mellett. Az új erőmű módot ad a fejlő­dő iparvidék gyakorlatilag kimerült hagyományos ener­giaforrásainak pótlására. Ebben az évben atomerőmű építésébe kezdtek Lenin- grád mellett, Örményország­ban és Kurszk közelében is. Létrehozásukat a hagyo­lyen nemzetiségű áldozatá­nak rendelkezésére áll. Csupán Hollandiában 10 ezer személyt kezelnek olyan be­tegségekkel, amelyek a kon­centrációs táborokban szer­zett sérülésekre vezethetők vissza. A kezelésre szoru­lók között sok a gyermek is: ezeket, a szülők „koncent­rációs szündrómája” miatt érték lelki torzulások. mányos hőerőművek által terrrjeltnél olcsóbb villamos­energiát előállító reaktortí­pusok kidolgozása tette le­hetővé. A világ első — 17 éve Moszkva mellett felépí­tett — atomerőművének üzemeltetése során szerzett tapasztalat igazolta az atom­erőművek nagy megbízha­tóságát és teljes biztonsá­gát. Világosabb lesz az éjszaka? Francia világűrkutatók le­hetségesnek tartják, hogy a Föld kiterjedt részein egy további „holdfényt” ragyog- tassanak. Azt javasolják, hogy a gyenge éjszakai holdfényt a földkörüli pá­lyára bocsátott 6 kilométer átmérőjű óriási tükörrend­szerekkel fokozzák. Ezek ugyanolyan sebességgel ke­ringnek, mint a Föld a Nap körül, s ezért folyamatosan az ég ugyanazon pontján maradnának. A tükrök a napfényt a világűrből a föld irányába vernék vissza. „Zseb-Moped” Az autóktól ■ túlzsúfolt nagyvárosok közlekedési gondjain világszerte kismé­retű járművek forgalomba hozatalával igyekeznek se­gíteni. E törekvések jegyé­ben születtek meg az utób­bi évek úgynevezett city- autói. A francia tudósok kiszá­mították, hogy ilyen módon 150 kilométer sugarú terü­letet lehet megvilágítani. Az így keletkező fény másfél­szer erősebb lenne, mint a holdfény. A tudósok a vilá­gosabb éjszakák egész sor előnyét sorolták fel, köz­tük az utak megvilágítási költségeinek és az energiá­nak a megtakarítását, a közlekedési balesetek szá­mának csökkenését és azt a lehetőséget, hogy északi szélességi fokokon évente kétszer lehetne aratni. jármű súlya mindössze 22,3 kilogramm (!), mégis kb. 110 kiló terhet bír el (egy felnőtt személy és némi csomag súlyát: még cso­magtartó is található az ülés mögötti részen.) A moped tervezője alumínium szer­kezeti elemek alkalmazásé­;*8íí»:w>ím A képen látható mikro- mopedet egy szovjet mérnök konstruálta, bebizonyítván, hogy a motorizáció előnyei­ről nem feltétlenül szüksé­ges lemondani. A „mini” val érte el ezt a meglepően kis önsúlyt. Óránként *35 ki­lométeres sebességgel ha­lad a jármű és mindössze másfél liter normál benzint fogyaszt 100 kilométeren.

Next

/
Thumbnails
Contents