Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-29 / 201. szám

1973. augusztus 39,

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

3.

Egy régi faliújság cikkből: „A minőségi munkánkkal nem szokott baj lenni. A brigád jól, lelkiismeretesen dolgozik. Van egy új emberünk, Balázs Ildikó, aki jelenleg kéthetes próbaidejét tölti nálunk. Elhatároztuk ugyanis, ha arra szorítkozunk, hogy új tagot kell felvenni, próbaidőnek vetjük alá és utána elbíráljuk, befogadjuk-e vagy sem. Erre azért van szükség, mert nem akarjuk, hogy a brigád egy kicsit is romoljon...” Aláírás: Lévai Éva, a Teodorakisz brigád vezetője. Keresem Évát, kiderül, azóta már csoportvezető lett, az akkor még próbaidős Ildikó, MEOS. Ma Szépes Zsuzsa az öt tagú brigád vezetője.

— Jól megértjük egymást. Valamennyien régi dolgozók vagyunk, minden sávot ismerünk, nekünk mindenfajta munkát adhatnak, megcsináljuk.

— Nincsenek túlságosan kevesen a brigádban?

— Meglehet, hogy kevesen vagyunk, válaszol, — de ha kezdőt veszünk magunk mellé, akkor csökken a keresetünk, mert nem tud annyit teljesíteni, mint mi. Aztán válogatnunk kell, mert mi KISZ-brigád vagyunk, tehát feltétlenül KISZ-es legyen, és lány, aki hozzánk akar jönni.

— Nem értem, hogy a brigádjuk miért nem vállalkozik új tagok nevelésére. Ez pedig nagyon fontos lenne, hiszen magukat jó munkásként tartják számon. Most ismét sok új lányt vettek fel az üzembe.

— Hát... — kezdi Zsuzsa, de határozott választ, sajnos, nem kapok tőle.

— Mennyit keresnek havonta?

— 1900—2000 forintot.

Juhász Rozáliának, az üzemi KISZ-bizottság csúcstitkárának más a véleménye:

— Zsuzsáékra valóban minden munkát rá lehet bízni. De ha brigádértékelésre kerül a sor, mindig azért kerülnek hátrább a rangsorban, mert kevesen vannak. A bérezés egyéni

teljesítmény-elszámolás alapján történik, nagy veszteség nem érné őket, ha új embert vennének be maguk közé.

A briádok szervezése sem ment egykönnyen annak idején. A brigádvezetőknek kezdetben nem sok tekintélyük volt. Még olyan vélemény is elhangzott, biztos csak dörgölődni akarnak,a vezetőséghez. Később jöttek rá, mit jelent egy kisebb kollektívában az egymásért vállalt kötelezettség, felelősség. Ezt akkor értették meg, amikor először értékelték, melyik brigád mit végzett, milyen társadalmi munkát vállalt, és amikor először osztottak munkájuk alapján jutalmat az üzemben. A BHG kunhegyesi telepén ma 20 szocialista brigád van százhatvan taggal, közülük tizenhét kétszeres jelvényes. Júliustól pedig újabb nyolc munkabrigád csatlakozott a munkaversenyhez, hogy megkaphassa a szocialista brigád címet.

Hovanecz Istvántól kérdem: hogyan alakultak a bérek az üzemben, hátha ebből megérteni, miért félnek a brigádok az új tagoktól?

— Tavaly termelési tanácskozáson elmondták a dolgozók, nem tartják helyesnek a csoportos bérezést és kérték: olyan bérformát dolgozzunk ki, amely igazságos lesz, egyformán megfelelő a jól és a közepesen dolgozóknak is. A munkaügyi főosztály bevezette a szalagdarabbér rendszert. Precízen mérhető a szalag, és minden egyes ember napi teljesítménye is. A Központi Bizottság határozata után, márciusban nálunk is megtörtént a bérrendezés. A forrasztök munkabére átlagosan 10,6 százalékkal növekedett, a művezetőké 8, a szakmunkásoké 16 százalékkal. Az átlagfizetés most 1600 forint.

Az igazsághoz tartozik, hogy , az üzemben nagyon kevés a szakmunkás: a túlnyomó többség betanított munkásként dolgozik. Ha azt nézzük, hogy a nagyközség többi üzemében — szak-, és nehéz fizikai munkával — 2000—2200 forint között van az átlagbér, akkor a BHG-ban dolgozó nők elégedettek lehetnek keresetükkel. Budapesti központjukban sem sokkal magasabb az átlagkereset: évek

hosszú sora óta ott dolgozó forrasztónők évi keresete 19—20 ezer forint, a kunhegyesi üzemben a forrasztónők 17 500—18 000 forintot keresnek.

— Sok nálunk a tizenéves lány. A legtöbbnek mindegy, hogy 6 vagy 8 forintot keres egy óra alatt. Ügy vannak vele, a szüleim úgy is eltartanak, minek hajtsam magam.

— A bérrendezés után mi forrasztok a 7.60-as órabér helyett 8.40-es átlagot kapunk, de mivel teljesítményben dolgozunk, van aki megkeresi a 13 forintot is. Az jó nálunk, hogy ha tizenhat éves valaki, ha harminc, megkeresi a maga pénzét ha jól dolgozik. .

Bérezésről, pénzről beszélgetünk az egyik asztal mellett. Kiderül, a betanított munkások, szakmai továbbképzésével nem foglalkoznak. A közép- és munkahelyi vezetők — számukra a szakismeret megszerzése elengedhetetlen — továbbtanulását is még számtalan tényező akadályozza. Mindenekelőtt a távolság.

— Csak Budapesten vagy

Miskolcon van híradástechnikai szakközépiskola. Egy napba kerül, amíg az utat

megjárjuk. Csakhogy a levelezőknek havonta 3—4 napot ott kell tölteniök. Sok pénzbe kerül a szálloda, és idővel sem, pénzzel sem

bírjuk.

— Én megpróbálkoztam a

felvételivel, de előkészítőre nem tudtam járni, mert

itt az sincs. Hatan felvételiztünk volna. Nem sikerült, pedig szeretnénk tanulni mi is.

Többen járnak gimnáziumba, marxista középiskolára, néhányan esti egyetemre.

(Folytatjuk)

Varga Viktória

Osztozzanak gondjainkban

Gondolatok a megyei tanács vb-ütése után

ELSŐ OLVASÁSRA nagynak tűnik az összeg: a megyei tanácsnak előzetes számítások szerint különböző forrásokból 1 milliárd 151 millió forintja lesz költség- vetési feladatokra, 72 millió forinttal több, mint ebben az évben. Fejlesztésre pedig 438 millió forint, és ez már csaknem 54 millióval kevesebb, mint amennyi az idén rendelkezésre áll. Mire telik ebből a pénzből? Egyáltalán: sok-e ez a pénz,

elég-e ez a pénz vagy kevés?

Ha alaposabban megvizsgáljuk a költségvetésben a többlet bevételként szereplő 72 millió forintot, kiderül, hogy az a központi intézkedések fedezésére is éppen hogy elegendő. Olyanokra, mint volt az élelmezési normák összegének, a szociális segélyek, a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermekekért fizetett gondozási díjak, a szakmunkástanulók ösztöndíjának felemelése és

így tovább. Így viszont a jövőre rendelkezésre álló pénz csupán a meglévő intézmények jelenlegi színvonalon való működtetésére ad lehetőséget: mennyiségi fejlesztésre csak alig, minőségi fejlesztésre egyáltalán nem ad módot. A fejlesztésre jutó 54 millió forinttal csökkentett összeg pedig önmagáért beszél! Mindez nem kis gondot okoz.

Ha csupán a tanácstagi választások során felszólalók által megfogalmazott nagyon is jogos igényeket szeretnék kielégíteni, ahhoz is még további 100 millió forintra lenne szükség. És ki tagadhatja, hogy szükség van ivóvízre, járdára, villanyra, orvosi rendelőre, lakásra, óvodára. A tanácsok elkészítették ciklusporgram- jukat: tartalmas, nagy feladatokat jelöltek meg. De mindegyik valóra váltásához — még akkor is, ha a lakosság ezután is jelentős

anyagi áldozatokat vállal, ha vállalatok, üzemek, szövetkezetek továbbra is segítő kezet nyújtanak — pénzre van szükség. Említsük Szolnok helyzetét? Egyetlen olyan megyeszékhely az országban ahol nincs megfelelő művelődési ház, ahol az általános iskolák 75 százalékában két-három műszakban tanítanak, ahol nincs nagy áruház. És a többi hat város gondjait még nem is említettük!

Az ÁLLAM teherbíró képessége nem végtelen, mégis azt kell mondanunk 1 nagyobb osztozást várunk gondjainkban a szakminisztériumoktól, országos fő- igazgatóságoktól. Az a megye, amely a nemzeti jövedelem termelésében eddig is jelentős részt vállalt, segítséget, megértést kér, igényel. Éppen azért, hogy ezután még nagyobb eredményeket produkálhasson az ország javára. V. V.

Pártalapszervezeti munka Jánoshidán

Terülelfelelősi hálóarat, a községi pártbizottság mellett

Pártunk X. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója külön hangsúlyozta az alapszervezeti munka fontosságát, állandó erősítését. Ez vezette a jánoshidai községi pártbizottságot, amikor az alapszervezetek állandó segítésére mozgósította legjobb erőit.

A háromezerhatszáz lakosú községben hét alapszervezet tevékenykedik, közülük három a Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben. A többi az általános iskolában, a községi tanácsnál, az ÁFÉSZ-nál és a község területén működik.

A községi pártbizottság egy évvel ezelőtt programot dolgozott ki az alapszervezetek segítésére — tájékoztatott Nemcsényi István, a községi pártbizottság titkára. — A pártbizottság, illetve a végrehajtó bizottság legtapasztaltabb tagjaiból instruktor! csoportot hoztunk létre az alapszervezeti munka helyszíni segítésére és ellenőrzésére. Feladatuk a felsőbb pártszervek határozatainak ismertetése és a végrehajtás elősegítése. A csoport tagjai részt vesznek a vezetőségi üléseken, a taggyűléseken, — többször a pártcsoportok értekezleteire is eljutnak. A Községi párt-végrehajtóbizott- ságof rendszeresen tájékoztatják a területfelelősök az alapszervezetek életéről, — problémáiról. Ez elősegíti a testületi munka színvonalának emelését is, mert a tapasztalatok általánosítása, a döntések előkészítése sokoldalúbb és megalapozottabb.

— Nem gyengítik ezzel az alapszervezetek önállóságát?

— Arra vigyázunk. Tévé' kenységünk nem sértheti az alapszervezetekben a kollektív vezetést és a vezetőségi tagok személyes felelősségét.

— Milyen tapasztalatotokat szereztek az instruktort munkában?

— A területi alapszervezet patronálásával idősebb Molnár Ferenc, a tsz gépesítési alapszervezetének segítésével pedig Ács Ferenc elvtársat bíztuk meg. A területi alapszervezethez sok idős párttag is tartozik. Molnár elvtárs személyesen ismeri őket. Korábban sok gondunk volt ebben a szervezetben az aktivitással. A Központi Bizottság novemberi határozatának szellemében minden párttaggal beszélgettek. Akik kötelességeiket elhanyagolták. azoknak nyíltan megmondták: többet várunk tőlük. Az uóbbi hónapokban a szervezeti élet fellendült, a

Pártnap

Mezőtúron

A mezőtúri Városi Tanács dolgozóinak tartott pártnapi előadást tegnap Tóth János, a megyei pártbizottság titkára. Nagy figyelemmel kísért előadásában — röviden — belpolitikai kérdésekről beszélt, majd arról, hogy ezek a kérdések ma már elválaszthatatlanok a nemzetközi politikai élet eseményeitől. Azért is kell erről szólni, mert közvéleményünk rendkívül érzékenyen figyeli a kormány minden diplomáciai lépését.

Szólott a nemzetközi viszonyok kedvező alakulásáról, s ezzel összefüggésben a Szovjetunió aktív külpolitikai tevékenységéről. Hazánk és a többi szocialista ország szerepéről, hogy miképpen járultunk hozzá az elmúlt időszak nagy horderejű, enyhülést okozó eseményeihez. Ezek közül kiemelkedik a vietnami hábo- !CÚ befejezése, az NDK el;

ismerése — negyedszázados harc eredményeként

Megjegyezte, hogy a kedvező külpolitikai légkört elősegítette Leonyid Brezs- nyev, az SZKP főtitkárának NSZK-beli, amerikai és franciaországbeli látogatása. Új korszak kezdődött az NSZK—csehszlovák kapcsolatokban is, amit az utóbbi hetek tárgyalássorozata bizonyít. Mindez nem véletlen, része annak a nemzetközi politikának, amit a szocialista országok 1969- ben a moszkvai tanácskozáson meghirdettek.

A megyei pártbizottság titkára befejezésül szólt az utóbbi hónapok, hetek eny- iülést bizonyító eseményeiről.

Előadását a napokban Genfben kezdődő európai biztonsági értekezlet. esélyeinek latolgatásával zárta, majd néhány kérdésre válaszolt.

Nagyobb mérce a szocialista brigádoknak

Folytatás az 1. oldalról

gadták, hogy a kitüntetések elbírálásakor az utóbbi időben megemelték a mércét, nem volna ugyanis értelme, sőt káros volna, ha a brigádok számszerű növelése kedvéért kritikátlanul adományozták a címeket, a kitüntetéseket.

A vállalatok egy részénél a dolgozóknak már 60—70 százaléka szocialista címet nyert brigádokban dolgozik.

Országosan egy év alatt 106 000-ről 115 000-re nőt a mozgalomt>an részvevő kollektívák száma. A további számszerű fejlesztés csak abban az esetben és olymértékben kívánatos, hogy az ne vezessen a mozgalom é- lenjáró, példamutató jellegének visszaeséséhez.

— Nem sikerült viszont lényegesen előbbre lépni a munka- és üzemszervezés

korszerűsítésében. Bár a szervezésfejlesztési programokat általában kidolgozták, a vállalatok jelentős részénél vontatottan haladnak a gyakorlati intézkedések. Még mindig

viszonylag kevés helyen igénylik szervezett formában a dolgozók javaslatait a veszteségidő csökkentésére, a munkafolyamatok jobb összehangolására.

— Nem tekinthetjük kielégítőnek a munkaverseny ősz- tönzését sem. A jutalmazás még mindig általában utólagos és ünnepekhez kötődik. Továbbra is gyakori az e- gyenlősdi, a jutalmazási összegek elaprózása.

— A minisztériumok, bár késedelmesen, de helyes módon lépéseket tettek a munkaverseny irányításának és szervezésének fejlesztésére. 1973. január 1-én életbe léptek a vállalati munkaverseny-szabályzatok, amelyeket jelentős előrehaladásnak tekinthetünk, bár

több helyen még ma sem határozzák meg a kellő mélységig és konkrétsággal a munkahelyi gazdasági vezetők feladatait a munkaverseny szervezésében, s az ehhez szükséges hatásköröket és eszközöket sem rendezték a vállalatok egy részében.

A fél év folyamán a legtöbb szakszervezet és SZMT elnöksége elemezte a munka- versennyel kapcsolatos új szabályozások helyzetét, ösztönzésükre több tárca a negyedik negyedévben a minisztériumi vezetők értekezletén ugyancsak megvizsgálja az ágazati munkaver- senymozgalom tapasztalatait. Ezeken a tanácskozásokon első ízben számoltatják majd be az igazgatókat a munkaverseny fejlesztésére tett intézkedéseiről.

taggyűlések is látogatottak.

— A gépesítési alapszervezetről is hadd említsek egy példát. Az aratás előtt Ács elvtárs sokat tartózkodott ott. Részt vett a brigádérte" kezleten, pártcsoport megbeszélésen. SoKat beszélgettek a kombái nosokkal. Nekik és a szerelőknek is köszönhetjük, hogy példásan haladt a betakarítás, s a járásban a mi szövetkezetünkben lett legmagasabb a búza átlagtermése. A betakarítás után a párt- és a gazadságvezetőség külön levélben köszönte meg az ott dolgozók lelkiismeretes munkáiét.

— Nemrég a végrehajtó bizottság tárgyalt az alapszervezetek és az instruktorok munkájáról. Megállapítottuk, hogy szorosabbá vált a községi pártbizottság és az alapszervezetek kapcsolata. Mindenütt élénkebbé vált a szervezeti élet. nőtt a kommunisták aktivitása. A felsőbb szervek határozatait időarányosan végrehajtják az alapszervezetekben.

— Ellenőriztük a Közpon-i ti Bizottság közoktatásfejlesztéséről szóló határozatának végrehajtását, melybe bevontuk az összes alapszervezeteket. Megbeszéltük, ho-, gyan segíthető elő például.' hogy javuljanak a tanítás, nevelés anyagi gondjai, tárgyi feltételei. A Vörös Hajnal Tsz kommunistái az óvodában játszóteret építettek. A területi pártszervezet szervezte a parkosítást, az ÁFÉSZ sportfelszerelést adott s kirándulni vitte a gyerekeket.

— Községünkben kevés a munkaalkalom, sok az eljáró dolgozó. Ügy véltük, hogy fontos része a nőpolitikái határozat végrehajtásának, ha elősegítjük a foglalkoztatást. Így jött létre a Nagykőrösi Konzervgyár — helybeli hagymatisztító részlege, és épül már a budapesti Ruházati Ktsz üzeme, ahol százhúsz nőt foglalkoztatnak maid.

— A havonkénti titkári értekezletek hogyan segítik az alapszervezetek munkáját?

— Ezek az értekezletek feladatmeghatározó, beszámoltató és tapasztalatcsere jellegűek. Az iskolai pártszervezetet például az úttörők táborozásának megszervezéséről, az ÁFÉSZ titkárát a szolgáltatásról, a tanácsi alapszervezetet pedig a jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok megvalósításáról számoltattuk be.

A beszélgetésből kirajzolódott. hogy a jánoshidai alap- szervezetekben fellendült a pártpolitikai munka, melvhez hathatós segítséget adnak a községi pártbizottság instruktorai Is.

— m. L —•