Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-24 / 197. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. augusztus 24. A kínai külpolitika ösvényein 2. „Zónák” és kapcsolatok Abból a célból, hogy a kínai külpolitika szovjet- ellenes „fővonalát” ideológiailag alátámasszák, a kínai vezetők kidolgozták az úgynevezett „közbeseő zónák” és a „szuperhatalmak” elméletét. Ez a két elmélet szoros kapcsolatban van egymással, és természetszerűen teljesen önkényes: aszerint formálódik és alakul, ahogy a kínai hatalompolitika célkitűzései módosulnak. A szovjet tanulmányok általában három szakaszt különböztetnek meg ennek az elméletnek a kialakításában. Az első szakaszban Peking arra “az álláspontra helyezkedett, hogy két azonosan kezelendő „szuperhatalom” van: a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Az összes többi országok az úgynevezett „közbeeső zónába” tartoznak, amellyel Pekingnek valamilyen for-1 mában szövetségi, együttműködési politikát kell kidolgoznia. Ezt az elképzelést később úgy módosították, hogy a két „szuperhatalom” egyenlő kezelése helyett (amely még . az 1969- ben tartott IX. kínai párt- kongresszus vonalát jellemezte) egyértelműen a Szovjetuniót jelölték meg fő ellenségként. Ezt a kínai elméleti folyóirat, a „Vörös Zászló” (Hungcsi) által folytatott „magyarázó” kampány” követte. Eszerint „van főellenség és van másodlagos ellenség, s egy adott időszakban együtt lehet haladni a másodlagos ellenséggel a főellenség elszigetelésére”. Teljesen világos: ezt a „vonalmódosítást” azért hajtották végre, hogy megpróbálják érthetővé tenni a kínai tömegek előtt az Egyesült Államok felé történő látványos politikai nyitás szükségességét. Ezzel párhuzamosan olyan változás is kibontakozott, hogy az immár nem egyenlő kezelésben részesülő két „szuperhatalom” között nem egy, hanem két „közbeeső zóna” van. i A* egyik:a fejlett kapitalista országok zónája. A másik: a harmadik világ országainak zónája. Erre a vonalváltoztatásra azért volt szükség, hogy az új szakaszban differenciált poétikát dolgozzanak kd az Amerikán kívüli fejlett tőkés országok és a harmadik fülág országainak vonatkozásában. A különbséget Alekszejev szavaival úgy lehet megfogalmazni, hogy Peking szerint Kína „az első közbeeső zónának természetes szövetségese, a második közbeeső zónának pedig természetes vezetője”. A fentebb vázolt folyamat mutatja, hogy a kínai hatalmi politika szolgálatában és annak változásait követve milyen „ideológiai” módosításokat hajtottak végre. Ez természetesen gyakorlati lépésekben is megmutatkozik. Elsőként és legnyilvánvalóbb módon abban, hogy Kína gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatait teljesen átállította a fejlett tőkés országokkal fenntartott forgalom növelésére. 1972-ben Kína és a fejlett tőkés országok árucsere forgalma már 2 és fél milliárd dollár volt és egyetlen év alatt 14 százalékkal növekedett. Ebben az évben Kína teljes kereskedelmi forgalmának 44 százalékát az iparilag fejlett kapitalista országokkal bonyolította le. Ezen belül a forgalom csaknem fele Japánra esett, amely ma külgazdasági tekintetben a kínai gazdaság legfontosabb „felszerelője”. Ez az arány a továbbiakban nyilván megváltozik, minthogy az Egyesült Államok és Kína közötti nagyobb szabású kereskedelem kibontakoztatására csak a következő években kerül sor. Természetszerűen ennek a politikának nemcsak gazdasági kihatásai vannak. Stratégiai és hatalmi szempontból a legvilágosabb megnyilvánulása, hogy a kínai külpolitika ma mindenütt ahol ez Peking legközvetlenebb hatalmi érdekeit nem sérti, az amerikai megszálló erők további fenntartása mellett száll síkra. Az indokínai félszigeten természetesen nem ez a helyzet, mert ezt történelmileg Peking a maga érdekterületének tekinti. Egyértelműen az amerikai csapatok állo- másoztatása mellett foglalt állást, azonban Kína Japán és a nyugateurópai országok viszonylatában. Csi Peng-fej külügyminiszter 1973 júniusában tett londoni és párizsi látogatása során nyíltan felhívta partnereinek figyelmét arra, hogy „az amerikai erők visszavonása a Nyugat-Európa feletti szovjet befolyás veszélyét eredményezné”. Csou En- laj a legutóbb Peringbe látogató amerikai kongresz- szusi képviselőknek nem kevésbé nyíltan azt ajánlotta: ne vonják ki az amerikai haditengerészeti és légierőket a Csendes-óceán és a Délkelet-Ázsia térségében lévő támaszpontokról. A kínai külpolitikának természetesen számolnia kell azzal, hogy „nincs egyedül a sakktáblán”, s hogy az Egyesült Államoknak a Szovjetunióhoz fűződő viszonya megjavításához rendkívüli érdekei fűződnek. Ennek megfelelően különös erővel koncentrálja erőfeszítéseit a nyugat-európai „közbeeső zóna” országaival fenntartott kapcsolatokra. Csou En-laj már májusban sietett kijelenteni, hogy Kína feltétlenül kapcsolatokat kíván teremteni a Közös Piaccal. Ezzel egyidőben tárgyalásokat kezdtek brit harci repülőgépek vásárlásáról. Sőt, odáig mentek, hogy Brandt „keleti politikáját” elítélve, a legszélsőségesebb nyugatnémet jobboldallal működtek együtt. Májusban a Zsenmin Zsipao fő- szerkesztője Strauss-szál folytatott megbeszélésén lándzsát tört az Odera— Neisse határ és a két német állam közötti határ „nyitva tartása” mellett, és gyakorlatilag helyeselte Strauss vonalát: az NDK „bekebelezését” Nyugat-Né- metország által. I E vázlatos Itéo is jelzi, hogy Peking a tőkés világ egészével szemben alapvetően módosította politikáját. Az Egyesült Államokhoz, mint „nem főellenségként kezelendő szuperhatalomhoz” közeledik. Ugyanakkor pedig minden erővel igyekszik fejleszteni kapcsolatait az első „közbeeső zóna” elmélete alapján Nyugat-Európa fejlett tőkés országaival és Japánnal. (Következik: Hegemónia a „világfalu” felett) Heves összetűzések zajlottak le szerdán este az Argentin fővárosban tüntetők és rendőri egységek között. A mintegy kétezer fős menet 16 gerilla egy évvel ezelőtt történt meggyilkolásának első évfordulóján tartott felvonulást, hogy így emlékeztessen a Buenos Airestől 1500 kilométerre délnyugatra lévő Trelew haditengerészeti Vasutasok szocialista muukaverscny■ szerződése Szocialista munkaverseny- szerződést írtak alá szerdán Minszkben Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia valamint a Szovjetunió be- lorussziad és Ívovi vonalain dolgozó vasutas kollektívái. A szerződés a kereskedelmi szállítmányokkal kapcsolatos tervek sikeres teljesítésének határidő előtti megvalósítását tűzi ki célul. A baráti országok vasutas dolgozói vállalták a határátkelő- helyeken a pontos vasúti forgalom biztosítását, a szerelvények állásidejének csökkentését az állomásokon. A győzteseket vörös vándorzászlóval jutalmazzák, a vándordíjakat egy éven túl megőrző kollektívákat pedig elismerő oklevéllel tüntetik ki. Békét köt Salvador és Honduras Salvador és Honduras megállapodtak abban, hogy békeszerződést kötnek a két ország közt négy évvel ezelőtt kirobbant ellenségeskedések végleges megszüntetésének jeleként — közölték szerdán az amerikai államok szervezetének (OAS) washingtoni központjában. bázison lejazlott véres eseményre. A tüníétés résztvevőd a kormánypalota elé vonultak, hogy vizsgálatot követeljenek a 16 emberéletet követelő akció ügyében. A rendőrség ekkor rátámadt a felvonulókra és lőni kezdett a tömegre. Három személy megsebesült, több tüntetőt őrizetbe vettek. súlyos másodfokú égési sebekkel került kórházba. Haise azon az űrhajón utazott, amely 1970-ben a fedélzetén bekövetkezett robbanás miatt kénytelen volt visszatérni a földre. ben a 39 kínai szakember mellett amerikai kollégák is Sanghajba utaztak. Ameiikai űrhajós tragédiája ATexas állambeli Galveston repülőtere közelében második világháborúból származó gépével lezuhant Fred Haise amerikai úrhajós, az Apollo—13 legénységének egyik tagja. Az asztronauta Boeing —707 Kínának sült Államoktól. Az óríásgépSzerdán útnak indult Sanghaj felé annak a tíz Boeing 707-es gépnek az első példánya, amelyet a Kínai Nép- köztársaság vásárolt az Egye• © Osszelűzések Buenos Airesben Olimpia bélyegekből A müncheni olimpia rendezőbizottsága a filatelisták- tól a vártnál több márkát kapott. Bélyegfüzet, két blokk és öt feláras sorozat bevétele elősegítette, hogy a versenyt minden eddigit felülmúló keretek között rendezhessék meg. Az 1976. évi montreali játékok előkészületei az egyszerűség jelszavával indultak meg, mégis olyan hatalmas kiadások jelentkeztek, hogy a bélyegprogram módosításával már szeptember 20-án kiadják az első két értékből álló sorozatot. A kanadai posta nemcsak az esetleges felárat adja az olimpia céljára, hanem a felár nélküli sorozatokból (ilyen a mostani kiadás), a filatelisták részére eladott mennyiségből befolyó teljes összeget is — levonva az előállítási költséget. A szervezők az előkészítés költségeinek jelentős hányadát alkalmi érmek, pénzérmék és bélyegek eladásából kívánják fedezni. Bízik ebben az ottani postavezérigazgató is, nyilatkozata szerint világszerte rendkívüli érdeklődés tapasztalható a kanadai olimpiai bélyegek iránt. Erre a nagy versenyre a filatelisták figyelmét a világon elsőnek a Magyar Posta március 31-én megjelent blokkja hívta fél, amikor a Münchenben eredményesen szerepelt sportolóinkat köszöntötte. 900 bélyeget tervezett Hazánkban nagyon népszerű a Hungarica, a magyar vonatkozású bélyegek gyűjtése. Egyik ága azokat a kiadásokat öleli fel, amelyeket magyar művészek terveztek. A teljességet e téren szinte lehetetlenné te#;zi a világ legtermékenyebb bélyeggrafikusa, Mosdóssy Imre. Rajzai alapján eddig közel 900 féle bélyeg készült a legkülönbözőbb postaigazgatóságok részére. A művész húsz éve erőteljesen foglalkozik bélyegtervezéssel, most 69 esztendős, és hosz- szab ideje Kanadában, él. Dolgozott új hazájának postája részére, de munkáit megjelentették dél-amerikai országok, angol gyarmatok és az ezekből függetlenné vált államok. Mosdóssy naponta 14 órát rajzol, korábban olajfestményeket, freskókat alkotott, az 1939. évi New York-i világkiállítás magyar pavilonja is nevéhez fűződik. — Az Antarktisz életébe pillanthatunk be Ausztrália sarki területének 12 bélyegén. A sorozat bemutatja az élővilágot a planktonoktól az albatrosz madárig, és kutatóállomások repülőgépeit. — SanMarino öt vitorlázógépet: francia, angol. olasz, szovjet és USA-beli tervezők alkotását vitte bélyegre. Békaverseny Hárman kerültek a döntőbe: az egyik a londoni klubhoz tartozó Kvak, a manchesteri Kvek és a birminghami csapat Kvikje. Eldördül a startpisztoly. A harmadik pályán futó Kvik már az első akadálynál lemarad, ha a másodiknál sikerül is csökkentenie a távolságot. Kvak és Kvek fokozza az iramot. A biztosan vezető Kvak túljut az utolsó gáton — ez az utolsó akadály az Angol Kupához vezető úton az idomított békák bajnokságában. Templomrablók Indiában India régi templomai tele vannak értékes műkincsekkel. Nem csoda, hogy egész tolvajbandák kedvelt vadászterületeivé váltak. Az istenszobrok, a domborművek, a. faliképek nincsenek biztonságban. Az idegenforgalmi hatóság az egyik lapban lenyűgözően szép dombormű fényképét közölte a következő aláírással: „Kiraboltak egy gazdagon díszített templomot — amely olyan, mint egy kőbe vésett imádság — hogy egy lelkiismeretlen megtöltse vele a zsebét.” A felirat óvott attól, hogy a Medvefóka nyaraló A Szovjetunió keleti részén fekvő Parancsnok-szigeteket az egész világon ismerik. Itt van ugyanis a medvefókák kedvenc te- nyészhelye. Ezek az állatok, akár a vándormadarak, nyáron visszatérnek szülőföldjükre, ahol felnőttek és ahol előgazdag indiai művészeti örökséget átengedjék a vandáloknak. A templomok kirablása súlyos gondokat okoz a rendőrségnek egész Indiában. A tolvajok tudják, hogy a régiségek magas áron kelnek el, hogy az indiai művészi tárgyaknak növekvő árfolyama van, s hogy elsősorban Amerikában felvevőkész piacra találnak. Jó okuk van rá tehát, hogy a szent helyeket aranybányának tekintsék, amelyből kedvük szerint és igen kicsiny kockázattal tölthetik meg a zsebüket. sik fel nyári „lakásukat”. A nőstények itt szülik meg kicsinyeiket. Prémjükért kíméletlenül irtották őket. És a század elején kipusztulás veszélye fenyegette az értékes tengeri állatokat. A vadászati korlátozások nem vezettek eredményre. A fókák megMedvefókák szőr ismerkedtek meg a tengerrel. A melegvízű tengerekről hosszú utat tesznek meg: máig sem sikerült kideríteni, hogyan tudják megtalálni az óceán végtelen térségein a Parancsnok-szigetekhez vezető utat. Először mindig a hímek térnek vissza a szigetekre. A med- Vefókák június elején kereHalló fogak A süket ember számára a fog hallócsőként szolgálhat. Ebben az esetben a miniatürizált „felvevő fogat” a szájban rögzítik egy hiányzó fog helyén. Az apró rádióadó felveszi a hangokat, és a felső állkapocs-csonton keresztül a fül belső részébe továbbítja. A találmány dr. Earl Col- lard és Frederick Allen, a mentése érdekében 1957- ben a Szovjetunió, Kanada 'és Japán szerződést írt' alá, amelyben kötelezte magát, hogy a Csendes-óceán északi részében beszünteti a medvefóka-vadászatot. Ettől az időtől fogva a Parancsnok-szigeteken „nyaraló” medvefókák száma jelentékenyen nőtt. kaliforniai egyetem munkatársainak nevéhez fűződik. A „halló fog” bizonyos esetekben előnyösen helyettesítheti az eddig szokásos hallókészülékeket. A „halló fog” mindenképpen eszményi megoldásnak tűnik, mert nem szükséges hozzá sem vezeték, látható alkatrészei sincsenek. Csuklón viselt mentőöv Ha az ember a vízben hirtelen merülni kezd. és nem veszítette el a fejét, akkor nyomban eszébe jut az a kis csomag, amelyet karóraként a kezére erősített. Ez a csomagocska elősegíti, hogy a merülőben leÉrdemes elpirulni Pierre Lebrun, az ismert francia orvospszichológus azt állítja, hogy a nőknek ma sokkal rosszabb az arcbőrük, mint nagyanyáiké volt. Az ok: a mai nők túlságosan sok kozmetikumot vő ember a felszínen maradjon. Elég megnyomni a csomagban levő, szénsavgázzal töltött patron gombját, és a patron burkolata máris felfúvódik és biztonságos mentőövvé alakul át. használnak és leszoktak arról. hogy eloirulianak. Nagyanyáink már egy férfimé!1 lény látványától is elpirultak és így vérkeringésük, egvben arcbőrük sokkal jobb volt. í
