Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

1973. július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolgáltatás, ösztönzés, technika, szervezettség Humoristáit örök témája, bosszúságok kiapadhatatlan forrása, ez a szolgáltatás. — vágy mégsem? inkább min­dennapjaink olyan részlete, amelyet hol feketének, hol fehérnek mutatnak a változó igényel;,? Ez is. az is. Szolgáltatás a Közlekedés, á vezetéken érkező ivóvíz, az egészségügyi ellátás, de ugyanúgy a hajnyírás, a ci- pőtalpalás, a televíziókészü­lékek hibáinak megszünte­tése, a gépkocsi javítás, s még a rádióadás is szolgál­tatás... — 1969-ben átfogó határozatot fogadott el a Mi- . niSzertanács a szolgáltatás­fejlesztésről. A téma fontos­ságát bizonyítja, hogy 1971. májusában, s most legutóbb május 24-i ülésén is napi- ■ rendre tűzte azt a Miniszter­tanács. már a végrehajtást számonkérve. Az 1038/1969. sz. kormányhatározat ugyan­is fontos változások kiindu­lópontja lett. Leltár, menet közben Mit mutat a hosszú távra szóló program menet közben készített leltára? Az ösztön­zés jegyében mentesítették a szolgáltató egységeket az esz­közlekötési járulók s a fej­lesztési adó fizetése alól. — bérpreferenciákat nyújtottak számukra. Az állam — a ne­gyedik ötéves tervben — 1.5 milliárd forintot kitevő köz­ponti szolgáltatásfejlesztési alapot hozott létre, s eddig ebből 960 milliót használtak fel. A szövetkezeti ipar saját erejéből ugyanez idő alatt 225 millió forintot költ a terület korszerűsítésére, ami­hez megyénk ipari szövetke­zetei 47.5 millió forintos hi­tellel és egyéb juttatásokkal járultak hozzá. Sok árucikknél növekedett a garanciális idő. Megszer­vezték az átalány-díjas javí­tását. Erőteljes hálózatfejlesz­tés ment végbe — egyebek között a Gelká-nál —. a Könnyűipari Minisztérium 13 szaama 80 tevékenységi kö­rénél engedélyezte szakkép­zettséget nem igénylő ipar­igazolványok kiadását. Be­kapcsolódtak a lakossági szolgáltatásokba a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek, munkájuk értéke egyetlen év alatt 200 millió forinttal emelkedett. tevékenységük idén további 18 százalékkal bővül. Országosan évi átlag­ban 25 százalékkal nőtt a gépkocsi szervizhálózat ka­pacitása. Szolnok megyében ezt a számot ugrásszerűen megnöveli, a Jászberényben és Tiszafüreden közeljövő­ben felépülő 2x2000 óra ka­pacitású új szövetkezeti szer­viz... Nem szegényes leltár. A gondoké sem az. Tavaly 7.S milliárd Ennyit fizettünk ipari, ke­reskedelmi áruszállítási szol­gáltatásokért 1972-ben. Az 1969-es kormányhatározat óta gyorsan fejlődött a gépko­csik, a háztartási gépek és híradástechnikai cikkek ja­vítása, a textiltisztítás, a la­kossági áruszállítás, a keres­kedelmi szolgáltatás (köl­csönzés, házhoz szállítás stb.) A kívánatosnál lassúbb volt a haladás a lakáskarbantar­tásban, — sőt megyénkben az 1965. évi 16 millió forint­ról tavaly 13.6 millió forint­ra csökkent — és a hagyo­mányos szolgáltatásoknál. — Gondokat okoz. hogy bár 1971-ben valamelyest módo­sítottak a szabályzókon, az 55 Szolnok megyei ipari szö­vetkezet közül mégis csak hat foglalkozik nagyobb mértékben lakossági szolgál­tatásokkal. Feszültségekkel jár a forgóalapoK mérsékelt- sége — az alkatrészek sűrűn azért hiányoznak. —Nem si­került bővíteni az otthoni javítás, azaz a barkácsmoz- galom feltételeit. A szolgáltatások az élet- színvonal szerves alkotóele­mei. Hiába a gyors menet az egyik úton. ha a másikon csigatempót diKtálnak a ká­tyúk A hasonlatnál marad­va: hiába a gépkocsiállo­mány növekedése, s vele a szervizkapacitás bővülése, ha az egyébként szükséges javí­tások többszörösét kell elvé­gezni a rossz utak miatt. Te­hát amit szolglátatások alatt értünk, nem függetleníthető a gazdaság egyéb területei­től. Több ember, vagy ... ? Gyakran úgy tűnik, azért nem jön a vízvezetékszerelő, a makacskodó rádiókészülék helyrehozója. azért késik a mosatás, a tüzelőszállítás, a gázpalackcsere, — mert itt sincs, meg ott sincs elegendő ember. Tény. hogy a fejlett országokban az összes foglal­koztatottaknak több mint a fele — a szó teljes értelmé­ben vett —' szolgáltatást vé­gez. A szolgáltatások fo­gyasztása. igénybe vétele — hazánkban is — gyorsabban növekszik, mint a nemzeti jövedelem, mert új igények teremtődnek. Meszelni minden asszony tudott falun, a festés, tapé­ta zás már szakismeretet kö­vetel. ahogy a padlóbeeresz­tést fölváltó Parkettes; szol ás, lakkozás szintén. Előtérbe kerülnek az eszközigényes szolglátatások, hiszen a ha*- vágáshoz alig néhány kész­ség kell, a tv-készülék, a centrifuga javításához annál több műszer. E bonyolult, folytonosan változó helyzet magyarázza, hogy a szolgál­tatások fejlesztését elsősor­ban nem a több ember oldia meg. Hanem a tovább töké­letesített ösztönzési rendszer, a technikai korszerűsítés, s főként: a szervezettség. Központi és helyi leendők Sokféle útja módja lehet s kell, hogy legyen a szolgál­tatásfejlesztésnek. Központi segítség, hogy az állam ta­valy az úgynevezett tömeges szolgáltatásokhoz, például a cipőjavításhoz, 129 millió fo­rint árkiegészítést adott, s nyújtja azt az idén is, s így biztosítja a többi között a textiltisztítás fix árainak be­tartását. Központi segítség az 500 millió Ft fejlesztési támo­gatás, s helyi serkentés a köz- sé’i városi hozzájárulás ti­ze* ése alóli mentess „‘g, amit a t aná •« szavizbat meg. — Ahogy a hely ség-biztosítás­ban, árellenőrzésben, sok más dologban ugyancsak ak­tív támogatást nyújthatnak a tanácsok. A lakosság részére végzett úgynevezett vásárolt — szol­gáltatásokat az országban több, mint 86 000 felvevőhely bonyolítja le. Igaz, ebből mintegy 70 000 magániparo­sé. Azaz velük is számolni kell. tervekben éppúgy, mint az ésszerű segítség megadásá­ban. Idén várhatóan hét szá­zalékkal növekszik a szolgál­tató hálózat teljesítménye, s bár az igényektől jónéhány területen még mindig elma­rad. egésze távolodik attól az állapottól, hogy már nem mellékes, de még nem lénye­ges szerepet játsszon. Ma egyre világosabb a felismerés ■— s ami fő, tettek sora szin­tén bizonyitia ezt —, hogv a szolglátatások szerepe bár­mely nézőpontból megítélve is, lényeges. M. O. A Tisza üt segítették Kitüntetések a vízügyi igazgatóságnál Tegnap délután, Szolno­kon, a vízügyi igazgatóság székházában azokat a párt, állami, társadalmi vezető­ket köszöntötte Karcagi Gá­bor igazgatóhelyettes-főmér­nök, akik különösen sokat tettek közülük a nagy ügyért, a Tisza II megvaló­sulásáért. Ezt követően Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese kért szót: — Egy nagy munkán túl vagyupk, és előtte a többi, talán még nagyobbnak — mondotta. — Felavattuk a kiskörei vízlépcsőt, de még most építjük ki a Tisza II. öntözőrendszerét. ezután kezdünk még hozzá a csongrádi vízlépcső és sok minden más megépítéséhez. Majd kitüntetéseket adott át az elnökhelyettes. A Víz- gazdálkodás Kiváló Dolgo­zója lett dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhe­lyettese és Mádai László, tiszafüredi erdészetvezető. Tisza II. emlékplakettet ka­pott Csáki' István, , az MSZMP KB tagja. Fodor Mihály nyugdíjas, a megyei tanács volt elnöke és M. Szabó István rendőrezredes. Tisza II, emlékéremmel tüntették ki Kaposvári Gyu­la múzeumigazgatót, Gácsi Mihály grafikusművészt, Chiovini Ferenc festőmű­vészt, Sári Mihályt, a szol­noki tsz-szövetség titkárát, Csorna Jánost, a megyei ta­nács vb osztályvezetőjét, Vékes Sándort, a tervező- iroda igazgatóját, Vágó Er­vin rendőralezredest. Pál Jánost, Kovács Jánost, ifj. Juhász János erdészt. Kele­men Bélát, a KISZ Tisza II. operatív bizottságának tit­kárát, Szurmai Ferenc épí­tési osztályvezetőt, Mezei Jánost, a megyei tanács vb osztályvezető helyettesét, dr. Antal Pálnét. a Magyar Nemzeti Bank megyei igaz­gatóságának előadóját és Bakó József kiskörei ÁFÉSZ alkalmazottat. „Eltitkolt“ üzemi balesetek Az SZMT munkavédelmi bizottsága, a KSH megyei igazgatóságával közösen vizsgálta meg 18 Szolnok megyei vállalatnál az utóbbi 10 hónapban történt üzemi balesetek okait. Mint az SZMT-székházban tartott tegnapi ülésen is elhangzott: az ellenőrzött üzemekben 58 olyan tisztázatlan balesetet derítettek fel, amelyeket a vállalatok nem jelentettek, kivizsgálásukról nem készült jegyzőkönyv. Ezért a mun­kavédelmi felügyelők javas­latára a Fűrész- és Hordó­ipari Vállalat szolnoki tele­pén és a Szolnoki Mezőgép Vállalatnál bírság kiszabá­sát, további két üzemben pedig fegyelmi eljárást kez­deményeztek. A mostani ellenőrzés ta­pasztalatai alapján a közel­jövőben a megyében újabb harminc vállalatnál, vala­mint termelőszövetkezetben indítanak vizsgálatot, hogy minél kevesebb szándéko­san vagy hanyagságból „el­titkolt” üzemi baleset le­gyen. A Lenin Kohászati Művekben 2.7 milliárd forintos beruházással új nemesacél henger­művet építenek. A csarnokok vasszerkezetének szerelése már befejeződéséhez közele­dik. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei az év végéig összeszerelik az NDK- ból vásárolt berendezéseket. Az új gyár 1975-ben megkezdi a termelést. Képünkön: Készül a kikészítő üzem Jászszentandrás Haladás Tsz Tervszerűen fejlesztik a gazdaságot A Szolnok megyei pártbizottság 1972, szeptember 29-i ülésén átfogóan értékelte megyénk mezőgazdaságának hely­zetét, és megszabta további feladatait. A megyei' pártbizott­ság kiemelt feladatként jelölte meg a komplex termelési és technológiai rendszerek bevezetését, a gazdaságok közötti társulások szervezését. — Vajon mi lett a sorsa e fontos párthatározatnak, mit tettek megvalósítása érdekében a jásszentandrási Hala­dás Tsz-ben? — tettem fel a kérdést Deme Pál fiatal mező­gazdásznak, a nyolcvankét tagú szövetkezeti pártszervezet titkárának. Áltértek az ágazati irányításra — A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság hatá­rozatait közös párt- és gaz­daságvezetőségi üléseken, majd taggyűléseken, párt­csoport és brigádértekezle­teken tárgyaltunk meg. In­tézkedési terveket készítet­tünk, melyekben meghatá­roztuk feladatainkat. A ha­tározatok végrehajtásának ellenőrzésére visszatérünk. Legközelebbi taggyűlésün­kön arról lesz szó, hol tar­tanak például a megyei párt- bizottság tavaly szeptemberi határozatának végrehajtásá­val. — Taggyűléseink állást foglalnak a korszerű techno­lógiai rendszerek mellett, s a gyakorlati megvalósításért sokat tettek párttagjaink. Se­gítették a technológiai fe­gyelem betartását (például a megfelelő tőszám kialakítá­sát, helikopteres vegyszere­zést). Az üzem- és munka- szervezésről szóló párthatá­rozat megvalósításán is dol­goznak. Az idén rátértünk az üzemegység rendszerről a korszerű ágazati irányításra. Az ágazatok — növényter­melés, állattenyésztés, kerté­szet, gépészet, segédüzemek — élén megfelelő képzettsé­gű szakemberek állnak. A brigádok összevonásával ész­szerűbben tudjuk a felsza­badult munkaerőt foglalkoz­tam, átcsoportosítani. — A párt- és gazdaságve­zetőség kezdeményezésére az idén széles körű verseny- mozgalom bontakozott ki nálunk, 16 szocialista cí­mért küzdő brigád alakult. A verseny értékelése ponto­zásos rendszer alapján, ne­gyedévenként történik. Zárt rendszerek, társulások ■— Gazdaságunk az idén csatlakozott a bajai zárt rendszerhez. Korábban 400 holdon, most 362-n terme­lünk kukoricát. A terület csökkent, ám a korszerűbb fajtákkal a hozam emel­kedik. Megfelelő tőtávolság­gal, nagyadagú műtrágyával, teljes gépesítéssel többet ter­melhetünk. A lucernaliszt előállításá­ra a Hevesi Állami Gaz­dasággal társultunk, 280 va­gon zöld lucernát szállítunk, s lisztet kapunk helyette. A takarmánygazdálkodás fejlesztésére 5 millió forint költséggel felépül a keve­rőüzemünk. Fejlesztjük a te­henészetet, tagjai vagyunk a Jásztej közös vállalkozásnak. Saját üzemünkben évente 1800 sertést dolgozunk fel ^hentesáruvá. Elátjuk Jász- szentandrást és a környező községeket is. Nőtt a kertészet területe — Szövetkezetünkben ha­gyományos a zöldség- és sző­lőtermelés. Hétszáz holdon kertészkedünk, melyből 400 hold a paradicsom, a többi görögdinnye. A vírusos fer­tőzés miatt megszűnt a pap­rika termelése, a kertészet területe azonban 100 hold­dal nőtt. Háromfajta —kü­lönböző érési idejű — pa­radicsomot termelünk. Csak a levét szállítjuk el a Hat­vani Konzervgyárnak, közös beruházással már épül a „lévonal” a feldolgozó. Cé­lunk, hogy olyan fajtát ke­ressünk, mely egyszerre érik, s gépesíthető a betakarítása. Negyven—ötven holdról pa- radicsommagot is nyerünk, mely igen gazdaságos, hisz 20 ezer forintért veszik meg mázsáját. 300 hold szőlőnk van, melyből 180 hold a hagyo­mányos telepítésű. Már dön­töttünk, hogy jövőre meg­kezdjük a rekonstrukciót, gépesítjük a nyitást és a per­metezést. Igénybe vesszük a kormányhatározatban is rög­zített állami támogatást. A párttitkár tájékoztatója után rövid határjárásra in­dultunk. Gondozott, biztató termést ígérő táblákat lát­tunk. Bizakodó, jókedvű szövekezeti tagokkal talál­koztunk. Közös összefogással valósítják meg a Haladás Tsz-ben a párt határozatait, melyek a népgazdasági és egyéni érdekekkel találkoz­nak. — m. I. — Külföldi tehénfajták Átépítik a kohót A diósgyőri Lenin Kohá- szati Művekben tegnap reg­gel megkezdték az 1-es szá­mú kohó átépítését. Ez az olvasztómű folyamatosan tíz esztendeig üzemelt nagyjaví­tás nélkül és ez idő alatt 1 884 000 tonna nyersvasat csapoltak belőle. A kohó res­taurálását négy külső válla­lat és a kohászat gyáregysé­gének mintegy ötszázötven dolgozója 90 napra tervezi. A szarvasmarhaprogram sikeres megvalósítása érde­kében bizonyos fajtaváltoz­tatás kezdődött az állatál­lományban: magas tejhoza­mú és más előnyös tulaj­donságokkal rendelkező kül­földi tehénfajtákat honosí­tanak meg több gazdaság­ban. A jó állattenyésztő hí­rében álló Sárvári Állami Gazdaság például jugoszláv fekete lapály tehénállományt vásárolt, amelynek egy-egy tehene évente átlagosan 4000 liter tejet ad. Néhány héttel ezelőtt az USA-ban és Kanadában ho­nos nagy tejtermelő képes­ségű Holsteinz-Friz fekete lapály marhák érkeztek re­pülőgéppel a Vas megyei gazdaságba. Az igénytelen, szinte egész évben a szabad­ban tartott tehenek évi 5000 liter tejhozamúak A gazda­ság szakemberei maguk vá­logatták ki a megvásárolt 500 üszőt, amelyek eddig egészségügyi karanténban voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents