Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-29 / 176. szám
1973. iSnus 5t íimiTOá mnsuzEi HÉroítt 3 Zavartalan, gazdag aratás Hamarosan szabadságra mehetnek a kombájnosok P énteken reggel indultunk a megye déli és a keleti felébe. Aratókat kerestünk. Elég nehezen találtunk. Mindenütt vége felé jár az aratás. Az operativ bizottság hétköze- pi ülésén mondták: 85 százalékra állunk. Azóta már a 90-et is elhagytuk. Lábon álló gabonát keveset láttunk. Annál többet kocsin, raktárakban. Az utolsó hektárokat aratják a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Sokfelé csak annyit mondtak: van még egy kevés. Aztán, amikor a tetthelyre értünk, már pihent a kombájn, felfalta hajnalban, délelőtt az utolsó tábla lábon álló termését jis. Soha ilyen korán, ilyen szervezetten nem arattak a megyében, pedig mindig nagy figyelem, szervezés, felkészülés előzte meg és kísérte a legnagyobb nyári munkát. Ráadásul kiváló a termés is. Joggal mondhatjuk tehát: gazdag aratás áz idei. Üzemmérnök az arató-cséplőgépen Bevallom, vegyes érzésekkel kerestem fel a mezőhékl Táncsics Tsz-t. Olyan hírt kaptam ugyanis, hogy üzemmérnökök ülnek a kombájnokon. — Üzemmérnök tuljadon- képpen csak egy vezet kombájnt. de nyolc -..leendő” mérnökünk dolgozik az SZK—4-esekkel — mosolyog a tsz-elnök. Bagó Bálint. — Ez nekik amolyan nyári gyakorlat. — Az üzemmérnök egyébként az idén végzett, a többiek meg főiskolások még. Persze a tapasztalaton kívül az a néhány ezer forint is jól jön nekik. De kérdezze meg inkább Soltész Gabit. Négy E—512-es NDK kombájn „falja” a hatalmas búzatáblát- Az egyiknek a nyergében jó kötésű magas fiatalember. Soltész Gábor ül. Amíg a kombájnból a Zetor pótkocsijába ömlik a búza. néhány szót váltunk: — Maga üzemmérnök. — Nem tartja egy kicsit „rangon alulinak” ezt a munkát? — Egyáltalán nem. A szövetkezet ösztöndíjasa voltam. most végzetem el a főiskolát. Ősztől valószínűleg gépcsoportvezető leszek, nagyon jól jön hozzá ez a mos- I tani gyakorlat j j — Nem fárasztó? — Aki a mezőgazdaságot, a korszerű gépeket szereti, annak nem Nekem meg ez a szakmám — teszi hozzá. A kék gépkolosszusok tovább indulnak, hiszen a gabonabetakarításnál minden óra számít Az elnöktől tegnap tudtam meg, hogy Soltész Gábor már „leszállt” a kombájnról. “ a tsz-ben ugyanis befejezték az aratást A kapus fejből mondja Kétszer jártunk a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet központjában. A kapus először azt mondta, dél tájban bejönnek a vezetők. Mikor másodszor délután köszöntünk rá a Kérdéssel, már nem biztatott. de mondott „valamit”. — Azt mondta az elnök elvtárs. csak az aratás miatt kereshették. Hát mi már a végén tartunk, a Boldog tanyánál van egy kilencven holdas vetőmag-táblánk, ott megy tíz kombájnunk. Oda menjenek, ott vannak a vezetők is- Különloen a többit már levágtuk, mondjam-e a termést? , Csak úgy fejből? — Ezerhétszáz hektáron volt búzánk. 35 mázsás az átlagtermés. Háromszáz hektáron őszi búzánk termett, negyvenkét mázsára számítottunk hektáronként A hét első felében fejeztük be. lehet a vetőmagot is levágta azóta a tíz gép. Igaza volt lábon nem láttunk a Boldog tanyánál se bűzét A levágott rendek azonban sejtették, nemrég végeztek vele. A szakmámhoz tartozik Két nap szabadság Csendes nyári délután a törökszentmiklósi Dózsa Termelőszövetkezetben. Elekes Sándor elnökhelyettes örül: — Kedden levágtuk az utolsó hektárt is. A kombájnosok két nap szabadsá-- got kaptak. Mór dolgoznak újra. — Tarlóhántás, nyári szántás van soron. SZK—4-es kombájnja van a szövetkezetnek, tíz. — Megszokták a gépesek, a javítóműhely is ezt a típust. Talán jövőre újítunk majd. Megbízható kombájnok, szépen learattak most is. — És az emberek? — Kettőn három személy, a többin kettő dolgozott. — Nyújtott műszakban, ahogy és ameddig az idő engedte. Elláttuk őket üdítő itallal. Ebédre nem tartottak igényt, így pénzt adtunk, egy kis ka- lóriadúrít.á$hoz. A kombájnosok feleségei nem dólpoz- nak. kivitték nekik a föld szélére az otthon főzött ebédet. — A búzánk — 1085 hektáron — holdanként! átlagát jónak tartjuk. 21 0 mázsa- Az árpa majdnem 25 mázsát adott. Utolsó holdak Fegyverneken A fegyvemeki Vörös Csillag Tsz nem éppen a kis szövetkezetek közé tartozik, hiszen több mint ezer holdon vetettek búzát (pontosan 1113 holdon). Természetesen nemcsak elvetették, hanem... — Kombájnjaink az utolsó holdakon járnak. Ma estére mi is befejezzük az aratást — mondja a tsz-elnök. Czimmer József. — Milyen volt a termés? — Vannak a megyében jobb szövetkezetek is, de mi elégedettek vagyunk. Az elmúlt évhez viszonyítva körülbelül 12 százalékkal jobb a termésátlag, hektáronként 35—36 mázsa került a magtárakba. Szerencsére nem volt probléma az alkatrészellátással sem. így időben be tudjuk takarítani a kenyérgabonát. — sóskúti — zámbó — Az elnök és a kombá.jnos, Rézsó János elégedett a minőséggel nagy — Korunk sokat vitatott témája Á munkaerő- gazdálkodás A személyi jövedelmek alakulása, illetve eltérései jelentősen befolyásolják a munkaerő mozgását, mert a niunkahely-változások mögött nagyon sok esetben anyagi jellegű okok húzódnak meg. A termelőerők gyors fejlődése mindig intenzív munkaerő-mozgással jár együtt. A gazdaságirányítási rendszer reformja óta a népgazdaság strukturális átalakulása még gyorsabb lett. A munkaerőváltások száma a korábbi években kialakult 20—25 százalékos arányról 40 százalékra emelkedett. A munkahely-változtatások egy része szükségszerű és a gazdaság számára hasznos. Azok a munkahelycserék, amelyek — esetleg szakmai szempontok háttérbe szorítása árán is — csak a magasabb személyi jövedelmek elérését szolgálják, a népgazdaság számára általában károsak. A társadalom nyílt jellegének erősítése céljából csökkenteni kell a fiatalok pályakezdésében a családitársadalmi környezet jelentős különbségeinek károsan differenciáló hatását. Tovább kell növelni a felnőttek lehetőségeit és a társadalmi munkamegosztásban a képességeiknek megfelelő munkahelyek eléréséhez. A kedvező társadalmi mobilitás előmozdításában nagy szerepe van a felnőtt- oktatásnak, a továbbképzésnek és átképzésnek, mert csak ezáltal történhet meg a munkaerő tervszerű átcsoportosítása a progresszíven fejlődő ágazatokba, a vállalatokba. Ezt segítheti elő a megfelelő ágazati és szakmai jövedelmi arányok kialakítása is. Egy hónap termeléskiesés Országosan a munkaerő- mozgások mintegy 1/3-át ítélik károsnak. Az új munkaerő betanítása és begyakorlása a vállalatok részéről fokozott ráfordítást igényel, mert a becslések szerint egy munkahely-cserére átlagosan 20—25 napi termeléskiesés jut. A munkaerő-mozgások növekedése Szolnok megyében is sok problémát okoz, ahol az 1968—1970 évek átlagát tekintve — a vizsgált vállalatok mintegy 30 százalékában 50 százalék felett volt a munkaerő-váltás aránya. Megfigyelhető, hogy 1968— 1970 között a megye iparában a magasabb keresetet biztosító vállalatokhoz történt a munkaerő-vándorlás, ugyanis a munkások személyes jövedelme azoknál a vállalatoknál a legmagasabb, amelyeknél a váltás aránya 51—80 százalékra tehető. Ahhoz, hogy a népgazdasá- gilag káros fluktuációt csökkenteni lehessen, vizsgálni kell a munkahely-változta-. tás okait. Egy külön tanácsi vizsgálat tapasztalatai azt mutat-) ják, hogy a munkahely-változtatás oka a munkásállo-i mányú dolgozók 17 százaié-, kánál teljesen független a vállalatoktól (pl. családi problémák, lakhelyváltoztatás stb.). A fennmaradó 83 százaléknál a kilépést elő-, idéző okok valamilyen formában összefüggnek a vál- lalat általános helyzetével; az ott uralkodó körülményekkel. A felmondó mun-j kások 51 százaléka a bére-1 zéssel, 23 százaléka a mun-, kahely és a lakóhely távol-i ságával, 22 százaléka a mun-j kakörülményekkel, 4 száza-1, léka a képzettségének nem megfelelő munkával volt elégedetlen. . A tanácsok feladata A2 új tanácstörvény tovább bővítette a területi tanácsok hatáskörét, felelősségét; — így igen fontos feladat lett a területi munkaerő-gazdálkodás színvonalának emelése. A vállalatok — termelési és értékesítési elképzeléseikhez igazodva — létszám szükségleti tervet dolgoznak ki, amelyeket a területi tanácsoknak célszerű egyeztetni és részben rangsorolni is. A tapasztalatok alapján azonban megállapítható, hogy a tanács — a gazdálkodás mostani körülményei között — nem képes területének munkaerő-gazdálkodási feladatait teljesen átfogni, és az általánosan jelentkező problémákon hatékonyan segíteni. Ugyanis a megye munkaerő-gazdálkodását ténylegesen a központilag előírt szabályozók határozzák meg, ezért az 1971. évi tanácstörvény — amely a tanácsok sajátos feladatairól és hatásköréről szólva megállapítja, hogy a megyei tanács „szervezi, összehangolja és biztosítja a megye területén a foglalkoztatási célkitűzések kialakítását és megvalósítását” — nem jut teljes mértékben érvényre, ■fc összefoglalva megállapít-* ható, hogy a munkaerővel való gazdálkodás színvonalának és hatékonyságának emelése egyaránt fontos feladatát képezi a központi és vállalati gazdálkodásnak, mert a jövőben főként ezáltal lehet biztosítani a termelés fokozását, és így a társadalom legfontosabb célkitűzését: a lakosság életszínvonalának állandó emelését. (Vége) Dr. Lits Józsefné, a KSH Szolnok megyei Igazgatóságának közgazdásza / i Kifogások egyes húsipari termékek ellen A megyei (fővárosi) élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek az elmúlt hetekben — a nyári szezonra való tekintettel — fokozták az ellenőrzéseket. A vizsgálatoknál megállapították, hogy a húsipari termékek egy része nem felel meg a követelményeknek, a szabványoknak, és kiderült, hogy a jogos reklamációk száma — az előző ellenőrzéssorozathoz képest — megnőtt. A debreceni intézet munkatársai 50 mázsánvi, nem megfelő páclével kezelt szalonna forgalomba hozatalát megtiltották. A budapesti intézet ellenőrzése kiderítette, hogy az egyik gyárban készített gyulai kolbász „rágós” és sok esetben nem megfelelő a disznósajt ősz-, szetétele sem. í
