Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-29 / 176. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉP LAI* 1973. július 29. Berlinben a Kaláka Történelmi kongresszus Csendes, tiszta művészetet képviselnék a Kaláka együt­tes tagjai. Furulya, _ gitár, cselló, blockflőte, pánsíp, ci- tera és még számos hang­szer kísérestében, Petőfi, Arany, Tompa Mihály, Rad­nóti Miklós, József Attila, Weöres Sándor és más köl­tők verseit éneklik. A ver­seket, melyeket megzenésí­tenék, maguk választják ki, zened ihletőik a népdalok, ré­gi hangszerekre írott zene­művek, — Kezdetben mi a magunk örömére muzsikáltunk — mondja az együttes vezetője, Gryllus Dániel. Mindannyi­an a Lórántffy Zsuzsanna zenei általános iskolába jár­tunk. Az ott megismert és megszeretett népdalok közös zenei anyanyelvűnkké váltak. És idd sokat hallgat és éne­kéi népdalokat, egy idő után óhatatlanul „hozzá hallja”, képzeli a régi hangszeres kí­séretet is, úgy, ahogyan az a dal eredetiben szólhatott, így támadt az az ötletünk, hogy beszerezzünk néhány régi hangszert és azokon kí­sérjük magunkat. Mi a zené­ben hittünk és a költészet­ben. A közönségünk magá­tól verbuválódott. Kezdetben ifjúsági klubokban léptünk fed, később már hívtak ben­nünket vidékre is, a rádió­ba is, külföldre is. Természe­tesen, a magunk örömére va­ló muzsikálás, idővel, átvál­tozott felelősségteljes hiva­tássá. Felfedeztük annak a lehetőségét, hogy ilymódon olyanokhoz is eljutnak ver­sele, akik nem olvassálc, de a műsor után odajönnek és megkérdik, hol találhatják meg azt a költeményt? Vagy hol szerezhető be valame­lyik régi hangszer? Hiszünk abban* hogy a népművelés­nek ez is egy formája. — Azon a bizonyos '„har minc vagy negyven” hang­szeren meg is kellett tanulni játszani, — A klasszikus alaphang­szerek valamelyikén, zon­gorán, csellón, hegedűn va­lamennyien tanultunk gye­rekkorunkban. Így csak ezt kellett kiegészítenünk a ré­gi hangszereken való játék­kal, ami nem okozott külö­nösebb Nehézséget. — Ha külföldön szerepel­nék, most például a VIT-en, hogyan állítják össze a mű­sort, hisz ott nem értik a költemények szép szövegét? — Az irodalmi érték min­dig érződik a zenén, legyen az bármilyen stílusú. Ha a szöveget nem is értik, min­den bizonnyal meghallják a hangokban rejtőző szavak értékét. i • í 1 H I > I Ma már a Szovjetunió ellenségei nem kételkednék ab­ban, hogy az oroszországi kommunista párt létrejötte, a vezetése alatt végbement októberi forradalom, a világ első szocialista államának megalakulása döntő fordulatot jelen­tett a történelem alakulásában. Mindez megindította a népek felszabadulásának folyamatát a társadalmi, a gyar­mati, a faji, valmint az imperialista elnyomás egyéb for­mái alóL Új típusú forradalmi marxista párt Lenin — aki sokoldalúan tanulmányozta a nyugat-eu­rópai és az oroszországi for­radalmakat, főképpen a né­met szociáldemokrata párt, valamint a péterburgi „Har­ci szövetség a munkásosz­tály felszabadítására” ta­pasztalatait — 1894 és 1904 között megteremtette az új típusú proletárpárt elméleti, szervezeti, politikai és prog­ram-tételeit. Az oroszországi marxista párt keletkezésé­nek pillére az Országos poli­tikai napilap, a három év­vel korábban megindított le­nini Iszkra lett. Az Iszkra háromesztendős tevékenysége elősegítette az alakuló proletárpárt prog­ramjának és szervezeti sza­bályzatának kidolgozását, po­litikai stratégiájának és tak­tikájának megalapozását, az ökonomisták elméletének szétzúzását A szociáldemok­rata bizottságok többsége a lenini platformra állt Az orosz proletáriátus mar­xista pártjának megszülető-- sét tulajdonképpen 1898-ban az OSZDMP Minszkben tar­tott I. kongresszusán jelen­tették be. Ez a kongresszus kiemelkedő esemény volt az orosz proletárpárt kibonta­kozásában. Ugyanakkor több ok — a kongresszuson meg­választott központi bizottság tagjainak letartóztatása, a pártalapszervezetek szét­szórtsága, az ökonomisták fo­kozott opportunista befolyá­sa — miatt egységes pártot ekkor még nem sikerült lét­rehozni. A forradalmárok kegyet­len üldözése közepette, a föl­desúri és tőkés Oroszország­ban lehetetlen volt újabb kongresszust tartani. így a delegátusok külföldre, Brüsz- szelbe utaztak. A kongresz- szus később Londonban foly­tatta munkáját , . Lenin közvetlen irányításával Ä kongresszust közvetlenül Lenin irányította. Tagja volt a kongresszusi bizottságnak, részt vett a programelőké­szítő, a szervező- és a man-; dátum bizottság munkájában,’ döntően befolyásolta a párt­program előkészítését kidol­gozta a szervezeti szabályzat tervezetét számos határoza­ti javaslatot tett Több mint százszor szólalt fel. I Á második Intemacionálé pártjaitól az elvi különbség abban foglalható össze, hogy a második kongresszuson a párt valódi forradalmi prog­ramot fogadott el, amelynek egyik követelménye a prole­tárdiktatúra létrehozása volt Az OSZDMP programja az oroszországi marxisták ma­gasfokú elméleti fejlettségé­ről tanúskodott. Ez a kapita­lizmus ellen forradalmi har­cot vívó párt nem pedig egy reform-párt programja volt Pontosan megfogalmazta a proletáriátus .alapvető de­mokratikus és szocialista fel­adatait, felszólította a töme­geket, hogy indítsanak hatá­rozott harcot a társadalom szocialista alapokon történő forradalmi átalakításáért Ä leninisták a párt szer­vezeti megalakulásától kezd­ve törekedtek a pártélet szi­gorú szabályainak bevezeté­sére, és ezt kötelezővé tet­ték mind az egyszerű párt­tagok, mind a vezetők szá-. mára. Lenin rámutatott, hogy a pártnak kemény proletár­fegyelemmel rendelkező, egy­séges harci szervezetnek kell lennie, olyannak, amely irá­nyítja és egyben ellenőrzi valamennyi tagjának tevé­kenységét i Bolsevikok — menseviPek Lenin harcostársait, akik a II. kongresszuson a legfon­tosabb kérdések eldöntésénél — így például a központi szervek választásakor. — megkapták a szavazatok többségét a továbbiakban bolsevikoknak nevezték, míg azokat, akik a munkásmoz­galomban az opportunista vo­nalat követték és a kongresz- szuson a szavazatok kisebb­ségét kapták, a kisebbségi — mensevik jelzővel illették. Lenin az új típusú párt léte és fejlődése fő feltéte­lének a kommunisták és munkástömegek, a dolgozók közötti szoros kapcsolatot te­kintette. Arra szólította a pártot, hogy állandóan erő­sítse kapcsolatát a néppel. A jelenlegi szakaszban a proletárintemacionalizmus elvei határozzák meg a le­nini párt egész külpolitikai tevékenységét. A marxista—leninista pár­tok nagyra értékelik az SZKP hozzájárulását ahhoz a közös harchoz, amely a kommunista mozgalom egy­ségének megszilárdításáért folyik. Számos testvérpárt okmányaiban külön hangsú­lyozza az SZKP élharcos sze­repét ebben a harcban, hat­hatós hozzájárulását a nem­zetközi antiimperialista front konszolidálódásához. „A Szovjetuniónak és kommunista pártjának — mint ezt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára mondot­ta — felülmúlhatatlan ér­demei vannak a szocializmus és a kommunizmus építésé­ben. Gazdag tapasztalatot gyűjtött az imperializmus el­leni harcban is. A Szovjet­unió az internacionalizmus példaképe, tapasztalatának óriási nemzetközi jelentősé­ge van." Bombák robbantak Nicosiában Szombatra virradóan Cip­rus szigetén hét pokolgép robbant. Nicosiában egy rendőrségi szóvivő elmon­dotta, hogy a fővárosban el­követett merényletek közül az egyik Michael Kolokasz- szidesz kereskedelem- és iparügyi miniszter ellen irá­nyult. A robbanószerkezete­ket a miniszter házának verandáján helyezték el, de a támadás idejében Kolo- / kasszidesz Kyreniaban levő nyaralójában tartózkodott. Röviddel később négy idő­zített bomba robbant Nico­siában egy műszaki válla­lat kiállítótermében, s még a reggeli órákban pokolgép röpített a levegőbe egy ben­zinkutat a főváros felé veze­tő út mentén, Larnaka kö­zelében. Személyi sérülést a robbanások nem okoztak, de jelentős anyagi károk ke­letkeztek. Tiltakozás Marcos politikája ellen Ferdinand Marcos elnök máris győztesnek tudhatja magát azon a pénteken kez­dődött kétnapos népszavazá­son, amelyet az államfői mandátum és a rendkívüli állapot határozatlan ideig való meghosszabbítása vé­gett írtak ki — közölte a vá­lasztási bizottság. New Yorkban tüntetés zajlott le pénteken a késő esti órákban a fülöpszigeti Gdansk közelében, a Westerplalte-foktói keletre már évek óta épül a há­ború utáni lengyel tengergazdálkodás legnagyobb létesítménye, az Északi Kikötő, amely ha elkészül, több árut fog átrakni — elsősorban szenet cs folyékony tüzelő­anyagokat — mint Ausztrália valamennyi kikötője együttvéve, kétszer annyit, mint az összes dán kikötő és csaknem annyit, mint az antwerpeni kikötőóriás. Az Északi Kikötő építése ma már 'elérkezett a „félidőhöz”. Az új lengyel kikötő átadásának időpontja nincsen túl messze. A tervek szerint a szénszállító hajók be­rakása már 1974 második felében megkezdődik. konzulátus előtt. A felvonu­lók tiltakoztak Marcos po­litikája ellen. S követelték, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat a Fülöp-szi- geteken, a négyórás tüntetés incidensek nélkül ért véget. Moszkva egyik külvárosában, Himkiben megnyílt az Ifjú Művészek Iskolája. A művészeti tagozaton a gyerekek nem­csak a rajzokat és a festményeket tanulmányozzák, hanem a ritmika és a hangjegyolvasás alapjaival is megismerked­nek. A zenei tagozatot látogató gyerekek ugyanakkor a festészet és az építészet alkotásaival is foglalkoznak. Az iskolának több mint ezer tanulója van. Képünkön: egy zenemű meghallgatása után a gyerekek rajzban kísérlik meg kifejezni esztétikai élményeiket Nézeteink nem semlegesek Beszélgetés a svéd külpolitikáról Svédország, a hagyomá­nyosan semleges északi ál­lam mostanában gyakran kerül a világsajtó érdeklő­désének középpontjába. Az elmúlt években több, a vi­etnami háborúnak hátat for­dító amerikai katona kért és kapott menedéket Svéd­országban, legutóbb Mozam- bikból érkeztek oda portu­gál tisztek, akik megtagad­ták a részvételt a népirtás­ban. Néhány hónapja Olaf Palme svéd miniszterelnök egyik, Vietnammal kapcso­latos kijelentése miatt az Amerikai Egyesült Államok visszahívta stockholmi nagy­követét, s azóta nem neve­zett ki helyére új vezetőt svédországi diplomáciai missziója élére. Rövidesen, ez év szeptem­berében választások lesznek Svédországban. Ebből az al­kalomból kerestük fel Man­fred Nilssont, a svéd kül­ügyminisztérium sajtófőnö­két és megkértük: jellemez­ze hazája jelenlegi kül- és belpolitikai helyzetét. — Több mint negyven éve szociáldemokrata kormá­nyunk van. Az utóbbi két esztendőben nagy visszaesés volt tapasztalható Svédor­szág gazdasági életében, ezt pedig az emberek mindig hajlamosak a kormány ro­vására írni. Kis ország va­gyunk, termékeink 30 száza­lékát exportálnunk kell, hogy biztosítsuk a gazdasági egyensúlyt. Gépgyártásunk, hajó- és gépkocsiiparunk versenyképes a világpiacon. A hagyományos svéd vas- iparnak igen magas a tech­nikai színvonala. Ez lehető­vé teszi, hogy Svédország maga teremtse meg védelmi eszközeit, ami viszont alap- feltétele annak, hogy önálló külpolitikát folytassunk. A hadseregre fordított, egy fő­re jutó összeg akkora, hogy e téren a világon a negye­dik helyet foglaljuk el. — Hogyan egyeztethe­tő össze a nagymértékű fegyverkezés a semle­gességgel? — A semlegesség nem azt jelenti, hogy nézeteink is semlegesek. Hangot adunk véleményünknek, mint er­ről éppen Vietnammal kap­csolatban győződhetett meg a világ. Nagy súlyt helye­zünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének • erősítésére, hiszen ott egyaránt hallat­hatják hangjukat a nagy és a kis országok. Svédország számára nagy öröm Brezs- nyev és Nixon megegyezése arról, hogy nem használnak fel nukleáris fegyvereket, mert ez is a két nagy or­szág és vele a világ béké­jét erősíti. Ugyancsak öröm­mel üdvözöljük a helsinki konferenciát, amelyen Svéd­ország és Magyarország képviselője is hallatta hang­ját. — Milyen a svéd- amerikai viszony a nagykövetek visszahívá­sa után? — A szeptemberi válasz­tásokig előreláthatólag sem­mi ^ nem történik e téren, erről Rogers külügyminisz­ter is beszélt. Kapcsolata­ink normálisak, kivéve a vietnami kérdést. Mi nem vagyunk Amerika ellen, de egyértelműen és határozot­tan Vietnam mellett va­gyunk. Sok amerikai látogat hozzánk, és még több svéd Amerikába, hiszen a század- forduló táján az itthoni gaz-; dasági nehézségek elől Svéd-' ország akkori lakosságának egyharmada vándorolt ki Amerikába, s ott ma is 4—3 millió svéd él. — Svédország, mint skandináv állam, szoros kapcsolatot tart fenn Iz- landdal, ugyanakkor jő viszonyban van Nagy- Britanniával is. Hagyon faglal állást az izlandi—. brit „halháború” kérdé-- sében? — Természetesen álláspon­tunk az északi szolidaritás, tehát támogatjuk Izlandot. Meggyőződésünk, hogy a vi­tát békés, tárgyalásos úton meg lehet oldani. Jövőre nemzetközi halászati konfe­rencia lesz Chilében, ezen Svédország részt vesz és tá­rogatja az izlandi követe­lést. Addig is javasoljuk, mindkét félnek, hogy kös­sön ideiglenes megállapo­dást. — Végül, de nem utolsósorban: a magyar közönséget természete­sen érdekli, hogyan ér­tékelik önök a svédr— magyar viszonyt? — Az utóbbi években jól fejlődnek kapcsolataink, problémák nem merülnek fel. A svéd turisták szeret­nek Magyarországra menni, hiszen ott van a Balaton, népszerű nálunk a „Bika­vér”, tehát vannak szubjek­tív alapok is a kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez. A tréfát félretéve: a két or­szág nagyságra hasonló, de a történelmi háttér külön­böző. Bár régen mindkét or­szág alapvetően mezőgazda- sági jellegű volt, Svédország­ban nem voltak nagybirto­kok. Magyarország pedig közvetlenül a feudalizmus­ból lépett a szocializmus útjára. Ami a jelenlegi hely­zetet jelenti: a kölcsönös, magas szintű látogatások szinte napirenden vannak, a kereskedelmi kapcsolatok mindkét fél megelégedésére fejlődnek — fejezte be nyi­latkozatát Manfred Nilsson, a svéd külügyminisztérium sajtófőnöke. j yárkonyi Endf® 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents