Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-04 / 154. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. július 4. Megnyílt az európai biztonsági konferencia (Folytatás az 1. oldalról) A külső jelek szerint is jól startolt kedden Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Az első plenáris ülés első szónokának, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek nagy érdeklődéssel várt beszédéi pillanatok alatt szétkapkodták a folyosókon várakozó újságírók, ■ az ülés befejeztével pedig mosolyogva barátságosan beszélgetve lépett ki együtt a tanácskozó teremből a két német állam külügyminisztere, Otto Winzer és Walter Scheel. A délelőtti ünnepélyes megnyitó után délután kis késéssel, helyi idő szerint 15.15 órakor (közép-európai idő szerint 16.15-kor) kezdődött az első munkaülés Otto Winzernek, az NDK külügyminiszterének elnökletével. Előbb rövid zárt ülésen ügyrendi kér-, désekről volt szó. A külügyminiszterek úgy döntöttek, hogy a plenáris ülések ezentúl végig nyilvánosak lesznek. Rövid szünet után 16.15 órakor folytatódott a most már nyilvános plenáris ülés, amelyen elsőnek Gromiko szovjet külügyminiszter mondta el nagy érdeklődéssel várt beszédét. Gromiko egyúttal kiegészítő dokumentumtervezetet terjesztett be a napirend első pontjához. Andrej Gromiko beszéde Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter kedden Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet általános vitájához hozzászólva kijelentette: a Szovjetunió azzal az óhajjal jött az európai értekezletre, hogy biztosítsa annak sikerét „Számunkra — mondotta i— következetes kifejezése ez annak a békepolitikának, amelyet a Szovjetunió folytat, amelyet szövetségeseink és barátaink, a szocialista közösség országai folytatnak európai és nemzetközi ügyekben. Számukra ez a . Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram megvalósításának egyik jgen fontos iránya”. Gromiko miután megjegyezte, hogy az értekezlet három szakaszban végzi munkáját, hangsúlyozta: „a Szovjetunió állást foglal amellett, hogy a harmadik szakaszt, az értekezlet kul- minációs szakaszát az államok legmagasabb szintű képviselőinek részvételével tartsák meg”. „Európában, és nemcsak Európában, világosan kibontakozott a fordulat a béke megszilárdításának, a •feszültség enyhülésének, a vitás problémák békés eszközökkel való rendezésének irányában ebben az értelemben az európai értekezlet a nemzetközi helyzet jelenlegi evolúciójának fő vonalába vág”. Andrej Gromiko kijelentette: „a vietnami béke helyreállítása mintegy többlet- energiát szabadított fel az enyhülés, ezen belül az európai enyhülés ügyében vájó előrehaladás számára”. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy nemrégiben lezajlott szovjet— amerikai csúcstalálkozó során kidolgozták a hadászati támadó fegyverzet további korlátozására vonatkozó tárgyalások alapelveit azzal, hogy bevezetendő korlátozások az ilyen fegyvereknek mind a mennyiségi mind a minőségi oldalát érinthetik. '„A leszerelés területén számos megoldásra megérett intézkedés van napirenden, ezen belül a leszerelési világkonferencia összehívására vonatkozó ENSZ-határozat teljesítése. Nem lehet igazolni ennek az értekezletnek az összehívása útjába emelt mesterséges akadályokat” — mondotta. Gromiko ezután kijelentette: „ha a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó ez év október 30-án kezdődő tárgyalások valameny- nyi résztvevője szilárdan ragaszkodik majd ahhoz az elvhez, hogy nem szenvedhet károsodást a tárgyalásokon résztvevő államok biztonsága, akkor meggyőződésünk, hogy sikerül általánosan elfogadható eredményekhez jutni”. A szovjet külügyminiszter ezután arról szólt, hogy Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon tárgyalásainak eredményei, az aláírt egyezmények és a létrejött megállapodások „megerősítik a népekben a meggyőződést, hogy a béke és a biztonság tartósabb lesz mindenki számára, vagyis Európa számára is. Gromiko emlékeztetett: '„az SZKP Politikai Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának Leonyid Brezsnyev amerikai látogatásának eredményeit összegező határozata kifejezte azt a meggyőződést, hogy ha más államok készek lennének csatlakozni a Szovjetunió és az Egyesült Államok által együttesen rögzített elvekhez, amelyek szerint elutasítják az erőszak alkalmazását és határozott intézkedéseket foganatosítanak a nukleáris háború jelentkezésének megakadályozására, ez rendkívül fontos lenne az egyetemes biztonságnak és a föld tartós békéjének szavatolására nézve”. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta továbbá, hogy a „békés Európa épületét csupán a meglévő területi és politikai realitások általános elismeréséből és tiszteletben tartásából kiindulva lehet létrehozni”. A szónok kiemelte a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet, az NDK—NSZK szerződések jelentőségét és mint mondotta, ezek a szerződések kiegészülnek most a csehszlovák—nyugatnémet szerződéssel, amely végetvet a , szégyenletes müncheni diktátumnak. „Egyik leglényegesebb változás volt az NDK eddigi bojkottálási politikájának feladása — hangoztatta — évek kellettek hozzá, de vé- gülis elismerték a nyilvánvaló igazságot, hogy az NDJC érdekeit figyelmen kívül hagyva, vagy károsítva nem lehet komolyan intézni az európai ügyeket”. „A Nyugat-Berlinne vonatkozó négyoldalú megállapodás — folytatta Gromiko — megszüntette a feszültséget Európa közepén. Most minden feltétele megvan annak, hogy ez a kérdés ne legyen többé botránykő, ami volt csaknem negyedszázadon át. Az európai államok közötti jószomszédi viszony megteremtésére — mondotta ezután — „sok tekintetben a szovjet—francia együttműködés adta meg a jelet. Nagyra értékeljük, hogy az európai enyhülés irányába ható lépések jelentős mértékben a szovjet—francia kapcsolatok megjavulásával kezdődtek el. A szovjet- francia kapcsolatok már több éve felfelé ívelő pályán haladnak, szilárdak és lendületesen fejlődnek. Ismét alátámasztotta ezt Leonyid Brezsnyev és Georges Pom- pidou, francia elnök nemrégiben megtartott találkozója”. A szovjetunió külügyminisztere megállapította még, hogy „előrehaladás történt a Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban”. Ändrej Gromiko a továbbiakban kifejtette: a Szovjetunió azt indítványozza, hogy az európai értekezleten egyeztessék azokat az elveket, amelyeken Európa biztonságának alapulnia kell. Ezek: Szuverén egyenjogúság; lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való ..fenyegetőzésről, ami törvényen kívül helyezi a háborút, mint a nemzetközi viták megoldásának eszközét; minden európai állam területi sérthetetlenségi határai között; a nemzetKözi viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás, ami más államok politikai, gazdasági és kulturális rendjének tiszteletben tartását jelenti; az alapvető emberi szabadságjogok tisztelet ben tartása, beleértve a vallási meggyőződés szabadságát; a népek egyenjogúsága és az a joga. hogv rendelkezzen saját sorsuk felett, hogy olyan társadalmi rendet teremtsenek és olyan kormányzási formát válasszanak, amilyet szükségesnek tartanak az államok együttműködése a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében, gazdasági, kulturális, és más területen kapcsolatok létesítése az államok között a szuverén egyenjogúság és a be nem avatkozás elvei alapján: a nemzetközi jogból eredő kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése. Andrej Gromiko javasolta: Í,A résztvevő államok juttassák kifejezésre, hogy kölcsönös kapcsolataikban tiszteletben tartják és érvényre juttatják ezeket az elveket”. Rendkívül nagy nemzetközi jelentősége lenne annak, ha az értekezlet ünnepélyesen elfogadná az európai biztonság alapjairól és az európai államok közötti kapcsolatok elveiről szóló dokumentumot. Ez azt jelentené, hogy kidolgozták az európai békére vonatkozó kulcsfontosságú intézkedések egészét, és megkezdték azok végrehajtását, illetve, hogy az értekezlet valamennyi résztvevője kötelezi magát arra, hogy gyakorlati ténykedésével megőrzi és szilárdítja Európa békéjét. Világos — mondotta a külügyminiszter —. hogy a kulturális együttműködés, a kapcsolatok és az információcsere fejlesztése csak azoknak az elveknek teljes betartásával valósulhat meg, amelyek a jelen értekezleten résztvevő államok közötti kapcsolatok szabályozására hivatottak. Mindenekelőtt a szuverenitás és a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartásáról van szó. A Szovjetunió külügyminisztere kijelentette; „minden lehetőség megvan arra, hogy az értekezlet egész munkája, beleértve az értekezlet harmadik szakaszának megtartását is, a legrövidebb időn belül, az idei, 1973. év végéig befejeződjék”. A másodiknak felszólaló Andersen dán külügyminiszter a közös piaci „kílencek” nevében nyilatkozatot olvasott fel arról, hogy a kilen- cek véleménye szerint a helsinki ajánlások bizonyos tételei a második napirendi pont szerint az európai közösségek bizottságának illetékességi körébe tartoznak. Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter Európa háború utáni történetét áttekintve emlékeztetett rá, hogy a Lengyel Népköztársaság már megszületése pillanatában meggyőződéssel vallotta: biztonsága szorosan összefügg az egész kontinens biztonságával. A lengyel külügyminiszter bejelentette, hogy küldöttsége a bolgár delegációval együtt dokumentum-tervezetet terjesztett elő a harmadik napirendi ponthoz. Ezután az elnöklő Otto Winzer az ülést néhány perccel 18.00 óra előtt berekesztette. A következő plenáris ülés ma reggel helyi idő szerint 10.00 órakor kezdődik. Tanácskozik az Európa parlament Strasburgban tegnap délelőtt megnyílt az Európa parlament ülésszaka. A tanácskozáson először vesznek részt francia kommunista képviselők, a francia kormány ugyanis mindeddig megakadályozta, hogy az FKP nemzetgyűlési mandátumai arányának megfelelően képviseltethesse magát az Európa parlamentben. A három francia kommunista képviselő: Gustave Ansart, Gérard Bordu, Marcel Lemoine csatlakozik az olasz kommunisták nyolc fős csoportjához. Az Európa parlament baloldali képviselői „a hidegháború ellen vívott harc újabb sikerének” nevezték a francia kommunisták bekapcsolódását a Közös Piac e szervének munkájába. Bécsben szovjet—osztrák megállapodásokat írtak alá Ausztriai látogatásának második napján, tegnap Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, a parlament meglátogatásával kezdte programját. A szovjet kormányfőt és kíséretét Anton Be- nya, a nemzeti tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a parlament életéről, az osztrák törvényhozás munkájáról. Délután folytatódtak a hivatalos tárgyalások a Koszigin vezette szovjet küldöttség és az osztrák delegációk között. Az újabb találkozó megkezdése előtt i 3 megállapodást írtak alá. Az első továbbfejleszti a februárban megkötött tíz évre szóló gazdasági, tudományos-technikai és ipari együttműködést. Ezt követően határátlépési közútiközlekedési szerződést majd kulturális szerződést írtak alá a két ország közötti kulturális együttműködésről. Koszigin tegnap befejezte hivatalos látogatását. Szovjet—amerikai cceano gráíiai együttműködés A Kurcsatov akadémikus elnevezésű szovjet tudományos kutatóhajó kikötött a Hudson-öbölben levő New York-i kikötőben, és ezzel új fejezet nyílt az oceanográfiai kutatások terén létrejött szovjet—amerikai tudományos együttműködésben. A szovjet kutatóhajó néhány nap múlva útra kel, és az Atlanti-óceán északi térsége felé veszi útját, ahol a szovjet és amerikai tudósok közösen kidolgozott tervek alapján folytatnak majd kutatásokat. A szovjet és amerikai tudósok közös kutatómunkájára annak a megállapodásnak az alapján került sor, amelyet Leonyid Brezsnyev washingtoni látogatása során írtak alá. Lemondott a chilei kormány A chilei kormány tegnap testületileg benyújtotta lemondását Salvador Allende elnöknek. Mint jelentettük, a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács hétfő éjszakai ülésén határozta el a kormány átalakítását. A miniszterek keddi lépése így arra hivatott, hogy megkönnyítse az elnök számára az új kabinet kijelölését. Befejeződött az El Tenien- te rézbánya dolgozóinak sztrájkja. A vitás munkaügyi kérdéseket a bányászszakszervezet és a kormány képviselőinek tanácskozásain rendezték. A megállapodásról szóló közlemény szerint a két és fél hónapja sztrájkoló bányászok már tegnap felvették a munkát. Brezsnyev—Sarma tárgyalás Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tegnap a Kremlben fogadta Sankar Dajal Sarma-t, az indiai nemzeti kongresszus párt elnökét. Sarma az Interparlamentáris Unió szovjet csoportjának meghívására tartózkodik Moszkvában. A találkozó során, amely szívélyes, a két ország közötti kapcsolatok baráti jellegét tükröző légkörben folyt le. a felek eszmecserét folytattak a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi problémákról, valamint a szovjet—indiai kapcsolatok további fejlesztésének, elmélyítésének kérdéseiről. Államosítások a bengáli köztársaságban Banglades kormánya álla- mosítota az ország exportját és az import 82 százalékát. Ezzel a textiliák, a cukor, az étolaj, a gyógyszerek, a cement, a szén és a gépek behozatala állami ellenőrzés alá került. A kormány reméli, hogy az intézkedéssel sikerül megfékezni a fogyasztási cikkek árának emelkedését, melynek aránya az ország függetlenségének elnyé»- rése óta elérte a 400 százalékot. Százhatvan áldozat Az észak-írországi vérengzéseknek 1973 első hat hónapjában százhatvanan estek áldozatául — közölte a belfasti Rendőrség. Százöten közülük polgári lakosok. Dublinből származó értesülés szerint az ír köztársasági hadsereg (IRA) elnevezésű félkatonai szervezet ideiglenes szárnyához tartozó egyének hatoltak be a Dublin melletti Curragh katonai támaszpontjára, ahol fogva tartanak több IRA- tagot. Rögtönzött tüntetést szerveztek a rabokkal, .az őröknek csak jóval később sikerült eltávolítaniuk őket. „Az Észak-Írországban lezajlott választások eredménye nem, vagy alig befolyásolja az ír köztársasági hadsereg és a brit csapatok háborúját” — áll az IRA ideiglenes szárnyának Dub- linban közzétett közleményében. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az ellenségeskedéseknek csak a brit csapatok visszavonása, a politikai foglyok amnesztiában való részesítése és az ír nép önrendelkezésének megadása után vetnek véget. BELGRAD Szépvölgyi Zoltán, a Budapesti Fővárosi Tanács elnöke jugoszláviai tartózkodásának második napján, tegnap Ijlelgrádban felkereste a Modern Művészetek Múzeumát, ellátogatott a Jugoszláv Főváros Építési és Felújítási Igazgatóságára, megtekintett továbbá szociális, egészségügyi és sport- létesítményeket. MOSZKVA Jekatyerina Furceva szovjet művelődésügyi miniszter tegnap a japán külügyminisztérium meghívására hivatalos látogatásra Tokióba utazott. ULÁNBÁTOR Tegnap a mongol fővárosban befejezte munkáját a Nagy Népi Hurál ülésszaka. Az ülésszak előző, változatlan összetételében alakította újjá a Mongol Népköztársaság kormányát. A küldöttek egyhangú határozattal ismét Jumzsagijn Cedenbalt választották a minisztertanács elnökéül. BELGRAD A jugoszláviai Tjentisté- ben ma nagyszabású ünnepségen emlékeznek meg a harminc évvel ezelőtt Szut- jeszkánál vívott dicsőséges ütközetről, amelyben a népfelszabadító harcosok súlyos csapást mértek a fasiszta megszállókra. — Az évforduló napján rendezendő ünnepségen Joszip Broz Tito Államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke mond beszédet. RÄGA A prágai vár Ulászló tériében kedden megkezdődött lsehszlovákia Kommunista 'ártja Központi Bizottságá- ak kétnapos ülése. A plé-j um fő napirendi pontja a Lözpontd Bizottság elnökség ének Jan Fojtik. a KB tit-j ára által előterjesztett be-, zámolója „Az ifjúság szol ialista neveléséről, az életi e és a munkára való feli észítésről a fejlett szocia-i sta társadalomban’*! A MOSZKVA \ A szíriai kormány és á Szíriái Baath-párt vezetőség gének meghívására tegnap szovjet párt- és kormányküH döttség utazott Szíriába And-j rej Kirilenkonak, az SZR r* KP PB tagjának, a KB tit-Jj kárának vezetésével:
