Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-27 / 174. szám

.973. július 27. 4 síuL.\Utv MbU k L. \Lk Feszültség a valutapiacon KIITOS SUOMI Emléksorok egy baráti látogatásról Nem is olyant régen, két- három éve Nyugat-Európa gazdasági szakértői még a közös EGK (Közös Piac) pénzrendszer megteremtésé­ről szőttek nagyratörő álmo­kat. A közös EGK valuta ter­vét azonban a szó szoros ér­telmében a mélyhűtőbe kény- szerítették az egész tőkés pénzrendszert megbolydító, ismétlődő válsághullámok. Mi is tulajdonképpen a tervezett közös piaci valuta- úndó lényege? Ez az elképze­lés, amely kidolgozójának, a luxemburgi miniszterelnök­nek a neve után Werner- tervként ismert, több foko­zatban közös nyugat-európai valutát készül megteremteni. A közös valuta legfontosabb kellékét, a tartalék-alapot természetesen a kilenc tag­állam valuta-tartalékainak zöme jelentené. Ettől a fázistól azonban ma még nagyon messze áll­nak az EGK tagjai, jóllehet a Wemer-tervezet 1974. ja­nuár elsejét jelöli meg az életbelépés határidejeként. Jelenleg még a közös valu­ta kialakításához vezető lép­cső fokára sem léptek fel a * kilencek, hiszen még el sem kezdték a kiindulást: a tag­államok egymáshoz viszonyí­tott valuta árfolyamainak a közelítését. Pillanatnyilag viszont a ki­lencből csak öt tagállam — Franciaország, az NSZK és a Benelux államok — valu­tájának egymáshoz való ár­folyama ingadozik s „lebeg”. Ami pedig a kívülrparadot- takat illeti, az olaszok zilált belgazdasági helyzetükre, az angolok pedig a font króni­kus gyengeségére hivatkozva utasították vissza a közös le­begtetésre tett felhívást. A nyugat-európai pénzügyi integráció pangásának alap­vető okait a következőkben foglalhatjuk össze: A közös piaci államok a pénzügyi integrációs terv (a Wemer-koncepció) kidolgo­zásánál figyelmen kívül hagy­ták azt a két tényt, hogy elő­ször is az egész tőkés pénz- rendszer rendkívüli módon összefonódott, kölcsönösen függ egymástól; másrészt a tőkés nemzetközi pénzrend­szer válsága a kilenc EGK- tagország között is feszültsé­geket élesztett, újabb konf­liktusok, érdekellentétek ala­kultak ki. A közös piaci integrációs folyamat minden előrehala­dása ellenére még nem elég erős ahhoz, hogy lehetővé tenné a közös EGK-pénzrend- szer megteremtését. Ezt elég egyértelműen bizonyították az elmúlt évek esemény«, a dollárválság dühöngésének a csúcspontjai is. 1971-ben, 1973 elején a közös piaci tagországok „ki-ki mentse a magáét” alapon pánikhangu­latban, külön-külön próbál­ták megfékezni a spekulációs dollárok áradatát. A márkát a közelmúltban ismét felértékelték. Ez azok­ban csak ideig-óráig segít a pénzpiacok feszültségét oko­zó dollárválságon. A dollár­tól való meneküléssel egy- időben fokozódik a kereslet a „biztosabb” valuták, a nyu­gatnémet márka, a svájci frank iránt. Ez azonban — más mellékhatások mellett — erősíti a nyugat-európai valuták egymás közti fe­szültségeit is. És a jelenlegi helyzetben semmiféle „cso­dagyógyszer” nem létezik — ezt még maguk a polgári közgazdászok is elismerik — a dollárválság megoldására. DP A barátsági hétre érkezett magyarokat a vendéglátók szívélyessége és trópusi nyár fogadta Finnországban. A Finnöböltől a Sarkkörig 30 —40 C fokot mutattak a hő­mérők. A városok csaknem teljesen elnéptelenedve tűr­ték a napi 1^8—20 órán át izzó napsütést. Aki csak te­hette vidékre, a 70 ezer tó egyike mellé, vagy a ten­gerpart közelébe menekült. Városok— szabadságon Finnországban évtizedek óta kialakult gyakorlat, hogy a városi emberek többsége júliusban veszi ki a szabad­ságát. Ilyenkor egy hónapra leállnak a vállalatok, bezár­nak az intézmények — ä közszolgáltatások kivételével — s útra kelnek a csalá­dok. Ki-ki lehetősége sze­rint saját nyaralójában, bér­be vett horgásztanyán, mun­kahelyének üdülőjében, el­dugott kis panzióban, vagy éppen a nagyszámú és gyö­nyörű fekvésű kempingek egyikében keres és talál al­kalmat a pihenésre, a víz­zel, az erdővel, a napfény­nyel való néhányhetes együttélésre. Ilyenkor gyűj­tenek erőt a finn emberek a hosszú, sötét és hideg tél elviselésére. A téli hónapok­ban Lappföldön 51—52 na­pig egyáltalán nem kel fel a Nap Ebben az időszakban az ország déli részén is csak 5—6 órásak a nappa­lok. Nagyon várják hát finn rokonaink a nyarat, ami né­ha, mint mondják, olyan rö­vid, hogy délután kettőkor kezdődik és ötkor már vé­get is ér. Nos, az idén nem panasz­kodhattak, mert hetekig idő­zött náluk a kánikula, s a városokban, amelyeknek la­kói szabadságra vonultak, hiába hirdettek a kereske­dők 25—50 százalékos árle­szállítást, az üzletekbe — már amelyik nyitvatartott — a külföldi túristákon kí­vül alig tudtak egy-egy ve­vőt becsalogatni. A kenyér A finnek étkezési szoká­saiban a kenyér nem ját­szik akkora szerepet, mint a magyarokéban, de az év­századok alatt kialakult ha­gyományaikat ebben is hí­ven őrzik. Az úgyenevezett svéd asztalra — ez amo­lyan önkiszolgáló megoldás —, a 3—4 féle hal-étel, a különböző felvágottak, a saj­tok, a főtt- és sült-húsok, a saláták, az erdei gyümöl­csökből készült dzsemek, az édes- és savanyú tej mellé rendszerint legalább 4—5 féle kenyér kerül, amelyből akárcsak az asztalon lévő egyéb ízes falatokból, ki-ki gusztusa, étvágya szerint vá­laszthat, fogyaszthat. Úton a A világűr és a naprendszer bolygói kutatásának prog­ramja alapján szerdán este moszkvai idő szerint 21.56 órakor a Szovjetunióban fel­bocsátották a Mars—5 auto­matikus bolygóközi űrállo­mást. Az űrállomás földkörüli Szputnyik-parkolópályáról startolt a Mars felé. A mé­rési adatok tanúsága szerint a Mars—5 pályájának adatai megközelítik az előre terve­zetteket. A Mars—5 űrállomás épí­tését és rendeltetését tekint­ve azonos a Mars—4-gyel, amelyet július 21-én bocsá­tottak fel. Az űrállomás tu­dományos berendezéseivel vizsgálják majd a Marsot és a bolygót övező térséget va­Város az erdőben: Tapólia Küldöttségünk Lahtiban meglátogatta az ország leg­nagyobb sütőüzemét, az Oululainen Kenyér- és Sü­teménygyárat, ahol 15 féle kenyeret, 15—20 féle édes- és sós teasüteményt készíte­nek. Az üzem 650 dolgozója három műszakban naponta hét vagon búza, rozs és ár­palisztből, egy tonna élesz­tőből, több tonna vajból, cu­korból gyúrja, formálja, sü­ti, légmentesen csomagolja a fekete, a barna, félbarna, a hófehér, a gömbölyű, a lapos, a szögletes, a hosszú­kás kenyérféléket, a külön­böző kalácsokat, süteménye­ket. Az alig egy évtizede épült gyárban az automata ke­mencék mellett a százmé­ternyi hosszú gépsorokon többnyire fiatalok és nők dolgoznak. Mindenütt rend, patika-tisztaság, és vala­mennyi szellőztető berende­zés működése ellenére, kín­zó forróság. Vendéglátóink elmondták, hogy a gyár ter­mékeit nemcsak Finnország különböző vidékeire, hanem a világ minden olyan orszá­gába szállítják, ahol finnek élnek. Szeretjük a magyarokat Baráti találkozásaik al­kalmával, hivatalos ünnep­ségeken, vagy családjuk kö­rében, utcán vagy szórako­zóhelyen az északi népeket jellemző hallgatagságuk, az emberek iránti látszólagos közömbösségük hamar felol­dódott. Polgármester és bankigazgató, diák és tanár, munkás és tisztviselő, kom­munista és parasztpárti, ára­dozva vallottak a magvarok iránti szeretetükről. Külön­bözőképpen fogalmazva, de a lényeget tekintve vala­mennyien ugyanazt hangsú­lyozták: a magvarok kedé­lye. életvidámsága, lelkes érdeklődése, szívélyessége, udvariassága, temperamen­tuma, közvetlenség« elragad­tatja őket, feloldja kérses zárkózottságukat, s a ..kö­telező” rokoni szeretetni igaz, mély vonzalommá vál­toztatja. Ennyi szépet még végighallgatni is szerényte­lenség. Zene- és kórusművésze­tünkről csak felső fokokban beszélnek. Lahtiban, Pécs testvérvárosában, évek óta Kodály Zoltán megalkotta zenetanítási módszert alkal- mazzákr E gyönyörű, erdők és tavak közé épült fiatal iparvárosban rendszeresen megforduló vendég a pécsi Liszt Ferenc kórus, a Me­csek Táncegyüttes, a pécsi balettkar, a debreceni Ko­dály kórus. A s finn—magyar barátsági ünnepélyre a lah- tiak ezrei jöttek el, hogy lássák, hallják és ünnepel­jék a Rajkó-zenekart és a KISZ Központi Művész- együttesének táncosait. Elra­gadtatásuk, lelkesedésük nem ismert határt. Azon a napfényes nyári estén, a Mukkulai parkerdőben finn barátaink sokszor emlegetett egykedvűségének, tartózko­dásának nyoma sem maradt. Ezért is éreztem szívből jövőnek Ahti Lamminmäki úrnak, a Finn—Magyar Ba­ráti Társaság lahti szerve­zete elnökének szavait, aki küldöttségünket üdvözölve kijelentette: „A magyarok­kal , való találkozás után mindig úgy érezzük, hogy valamivel adósak maradtunk barátainknak. A vidámságu­kat, az életkedvüket, amely társaságukban ránk ragadt, mi nehezen tudjuk viszo­nozni”. Hasonlóképpen nyi­latkozott Ismo Porna, a Finn Népidemokratikus Unió fia­tal titkára, a Barátsági Hét elnöke, a Dipoliban megtar­tott búcsúesten, amikor egyebek között ezt mondta: „Látogatásuk befejezésekor úgy érezzük magunkat, mint a szerelmesek. Fáradtak va­gyunk, de boldogok. Ezért kiitos unkarilainan. — Kö­szönjük drága magyar bará­taink a szép napokat”. Mi csak így válaszolhattunk: Kiitos Suomi, köszönjük Finnország, köszönjük ked­ves finn rokonaink a szere­teted a vendéglátást. Gyertyános Zoltán Mars-5 lamint a pálya mentén a bolygóközi térség jellemzőit. A két űrállomással, a Mars—4-gyel és a Mars—5- tel végzett együttes tudomá­nyos kutatások lehetővé te­szik, hogy teljesebb adatok legyenek a Mars bolygóról és a kozmikus térben végbe­menő fizikai folyamatok di­namikájáról. Moszkvai idő szerint csü­törtökön 02 óráig a Mars—4 1 millió 460 ezer, a Mars—5 pedig 66 ezer kilométerre tá­volodott el a Földtől. Az űrállomások 1974 feb­ruár közepe táján érik el a Mars bolygó térségét. Az űrállomásokat a nagy hatósugarú kozmikus táv­irányítási központból vezér­lik. NATO támogatás a oortugál gyarmatosítóknak Camora Machel tábornok, a Mozambiki Felszabadítási Front (Frelimo) elnöke az NDK rádiójának adott in­terjúban kijelentette, hogy a felszabadító erők Mozambik valamennyi tartományában támadásba lendültek. A még portugál ellenőrzés alatt ál­ló területeken sikeresen ha­lad a front politikai felvi­lágosító munkája. Az elnök utalt arra, hogy több NATO-ország, így az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia, Franciaország és az NSZK fegyverszállítással tá­mogatja a portugál neokolo- nialistákat. „E támogatás nélkül — jelentette ki Ca­mora Machel — már győ­zelmesen befejeztük volna harcunkat.’2 Aranyhang A kanáriknak is vannak „olimpiai játékaik”. A ver­senyzők először néhány vá­logató versenyen vesznek részt, majd irány Singapore. Ott több ezer madártulajdo- nos-tréner is jelen van a „mérkőzéseken”. A döntőig kevés jut el, legfeljebb 100 kanári. Singapore-ban ezeket a versenyeket zenei versenyek­nek nevezik. Minden évben négy kitűnő hallású és rend­kívül türelmes bíró dönti el, hogy az éneklő kanárik kö­zül melyik a „primadonna”. Telefonmúzeum A lengyelországi Radom városban a telefongyárban telefonmúzeumot szerveztek. Itt gyűjtötték össze azokat a készülékeket, amelyeket a régi időkben használtak. A múzeumban látható legré­gibb telefon csaknem száz­Jávorszarvasok A moszkvai lakosok né­melyike reggel arra ébred, hogy házának kertjében a fák zöldjét, vagy a bokro­kat vígan lakmározó jávor- szarvasok tanyáznak. Az is megesik, hogy a békés ter­mészetű állatok forgalmi akadályt képeznek a gépko­csivezetők nagy bosszúságá­ra. A hívatlan erdei ven­dégek néha önszántukból visszatérnek erdei rejtekhe­lyükre, de gyakran előfor­dul, hogy az embereknek kell segítségükre sietniük. Ilyenkor megérkezik a rend­őrségi gépkocsi, visszaviszi a váratlan vendégeket az erdőbe. éves, — 1876-ban készült. Ez egyidős azzal a telefonké­szülékkel, amelyen feltaláló­ja, Bell 1876. október 9-én a történelemben először te­lefonbeszélgetést folytatott egy három kilométer távol­ságban levő emberrel. Moszkvában Hogyan kerülnek jávor- szarvasok Moszkvába? Mi az, ami ide vonzza az erdő lakóit? Moszkva környékén 1917- ben a jávorszarvasállomány már csaknem teljesen ki­pusztult. A szovjethatalom éveiben megtiltották vadá­szatukat, ennek következté­ben most közel 800 igen ba­rátságos jávorszarvas él Moszkva környékén. Nem­rég, egy Moszkvába besétá­ló jávorszarvas nem volt hajlandó visszatérni az er­dőbe. Kiderült, hogy tüdő- gyulladása van. Csak azu­tán tért vissza az erdőségbe, miután a szakemberek meg­gyógyították. Jávorszarvas az egyik Moszkva környéki udvarban Óriás üstökös Földünk felé egy olyan üstökös közeledik, amelynek fényerőssége a holdtölte fé­nyének erősségével vetek­szik. Az év végén bolygónk közelébe érkező üstökös fe­ledhetetlen látványt nyújt majd. Számítások szerint a Kohoutek üstökös tízszer fé­nyesebb lesz a Földünk kö­zelében elhaladt minden ed­digi üstökös fényénél, s a déli égbolt egyhatodát meg­világítja. Az eddig legfényesebb a 63 esztendővel ezelőtt meg­jelent Halley üstökös volt. Ezt legközelebb csak 1968- ban láthatjuk majd, s va­lószínűleg sötétnek fog tűn­ni a tündöklő Kohoutek üs­tökössel összehasonlítva. A Halley üstököstől elté­rőén, amely nevét Edmund Halley angol csillagásztól kapta, aki 1682-ben határoz­ta meg először megjelenésé­nek időpontját — a Koho­utek üstököst először az idén március 7-én észlelték. Lu- bos Kohoutek, a hamburgi obszervatórium csillagásza fedezte fel egy kisebb boly­gó ' tanulmányozása során. Az ígéret földje „A dollár egyre olcsóbb lesz! Ezért ne mulassza el az alkalmat és látogasson el az Egyesült Államokba, ebbe a lélegzetelállító or­szágba!” Egy dán újságíró­csoport, az amerikai reklám- ügynökségek felhívását kö­vetve, turistaútra indult az óceánon túlra. „Valóban elállt a lélegze­tünk, amikor az Egyesült Államokban a rendőrök a következő tartalmú utasítá­sokkal láttak el bennünket” — mesélték később a dán újságírók: — „Ha valakivel szembetalálkozik az utcán, igyekezzék kitérni az útjá- ból: könnyen incidens ke­letkezhet, amelynek követ­keztében önt vagy lelövik vagy kést döfnek a bordá­ja alá”. „Igyekezzék a Yellow Cat társaság kocsijait használni, mivel ez a rendőrség ellen­őrzése alatt áll. Ha más vállalat taxijába ül, abban a veszélyben forog, hogy ki­viszik a város szélére, kira­bolják és kidobják az autó­ból”. „Alkalmi ismerőssel ne sétáljon az utcán — mert az illető a gyilkosa lehet”. „Ha szállodai szobájának aj­taján kopogtatnak, ne nyissa ki — mert könnyűszerrel megfojthatják”. A dán újságírók hazautaz­tak: ugyanis megdöbbentet­te őket a rendőrségi intel­mek és reklámfüzetecskélc közötti meglepő hasonlóság — ezek is, azok is azt ígér­ték a külföldieknek, hogy „lélegzetelállító” élményben lesz részük. Szép könyvek találkozója „A világ legszebb köny­vei” című kiállításra, ame­lyet augusztus 24-én az NDK fővárosában nyitnak meg, már megérkeztek az első küldemények. A szocialista országok könyvein kívül megérkeztek Belgium, Fran­ciaország, Nagy-Britannia, Hollandia és az Egyfesült Államok kiállításra kerülő könyvei is. Svájc és Ausztria könyvkiadó szövetségei is bejelentették részvételüket,,

Next

/
Thumbnails
Contents