Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-27 / 174. szám
1973. július 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Korunk so\at vitatott témája A munkaerő-gazdálkodás* o A közgazdaságtan egyik legjobban vitatott, ugyanakkor leginkább széles körű érdeklődésre számottartó területe a munkaerő-gazdálkodás, mert annak hatásait minden dolgozó azonnal saját magán is érzékeli. A termelési folyamat összhatékonyságát nemcsak kü- lön-külön a munkaerő és az eszközök hatékonyságának változása, hanem az adott termelés összráfordítás igényének alakulása határozza meg. Ezért — a mindenkori ár- és költségarányokat figyelembe véve — keresni kell mind mennyiségileg, mind minőségileg a rendelkezésre álló termelési eszközök és a munkaerő optimális arányát, amely e mindenkori gazdaságpolitika egyik legfontosabb célkitűzése. Lxtenzív fejlesztés Az 50-es évek gazdaságpolitikájának középpontjában az iparfejlesztés állt. A gazdasági vezetés ugyanis a maximális növekedési ütemet a foglalkoztatottság színvonalának gyors emelésével, a munkaerő erőltetett ütemű átcsoportosításával és a beruházási volumen feszített növelésével igyekezett biztosítani. A főként új munkahelyek létesítésére irányuló gazdaságpolitika a foglalkoztatottság jelentős növekedését eredményezte. Országosan a nemzeti jövedelem növelésének közel a felét az első ötéves terv időszakában a létszámnövekedés adta, és ez az arány még a második ötéves terv időszakában is mintegy 40 százalék körüli volt. A foglalkoztatottak számának növelésével párhuzamosan lényeges változás ment végbe a foglalkoztatás struktúrájában is. A változás alaptendenciája az ipari és az építőipari ágazat arányának növekedése volt, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának jelentős csökkenése mellett. a teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett — késztessen racionálisabb munka,- erő-gazdálkodásra. Tehát a munkanélküliség elkerülése — még átmenetileg is — a legfontosabb célkitűzések közt szerepelt. A teljes foglalkoztatást azonban nem lehet úgy értelmezni, hogy azt kizárólag, vagy főként ipari munkahelyek bővítésével ’ az egyes vállalatokon belül kell megoldani. Erre — népgazdasági szinten — a társadalmi érdeket képviselő állami és tanácsi szervek a hivatottak. Ugyanis a foglalkoztatási politika problémái főként strukturális jellegűek, mert egyes iparágakban és vállalatoknál jelentős belső munkaerő-tartalékok vannak, míg máshol a munkaerő- hiány okoz súlyos gondokat. Változást hozott a reform A gazdaságirányítási reform alapvetően megváltoztatta a közgazdasági környezetet. de éppen az élőmunka hatékonyságának fokozására az új szabályzók a szükségesnél kevesebb ösztönzést adtak Megmaradt tehát a bérköltségek viszonylag alacsony aránya, és ez nem kedvez az élőmunkával való takarékosságnak, de ilyen irányban hatott a bérszabályozás konkrét módja is. További kedvezőtlen tendenciát jelez: — a termelékenység növekedésének nem kielégítő üteme, — a bérek tömegének a termelésnél, a bérszínvonalnak a termelékenységnél gyorsabb növekedése, — a munkaerő-kereslet túlzott mértéke, amely nagyarányú munkaerőmozgást indított el. A munkaerő reális értékeléséhez szükséges lenne a gépek és a lakossági fogyasztási javak árszínvonalának kiegyenlítse, a béradó felemelése. az eszközlekötési járulék csökkentése vagy eltörlése. Ezt azonban csak általános termelői és feltehetően ezzel egybekötött fogyasztói árrendezéssel lehetne elérni. A fogyasztói árak emelése pedig elkerülhetetlenné tenné a bérszínvonal javítását és a bérarányok megváltoztatását is. Az élőmunka megdrágítása takarékosabb és ezáltal hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra kényszerítené a vállalatokat. Ezt a célt szolgálná a jelenleg tanulmányozott bértömegszabályozás bevezetése is. (Folytatjuk.) Dr. Lits Józsefné, a KSH Szolnok megyei Igazgatóságának közgazdásza • Kivonat a Masvar Közeaz- dasáei Társasáz orszáeo? nálvá- zatán első díiat nyert tanulmányból. Világviszonylatban az elsők I őzt A teljes foglalkoztatottságra és az ipar — néha túlzott ütemű — fejlesztésére való törekvés együttesen az ipari létszám gyors növekedéséhez vezetett. A helyreállítási periódust követő két évtized alapvető jellemzője volt, hogy az ország iparában foglalkoztatottak létszámának növekedési üteme nemzetközi viszonylatban is a legelsők közé tartozott. Mindenekelőtt ennek a fejlődési tendenciának az eredménye, hogy jelenleg a munkaerő-állomány ágazati struktúrájának alakulása eltér a nemzetközi általánostól, ugyanis gazdasági fejlettségi szintünkhöz viszonyítva túlságosan magas az iparban és alacsony a szolgáltató ágazatban lekötött munkaerő. Főként az ipari munkahelyek extenzív bővítése következtében — a nemzetközi adatokkal összeOlcsó a munkaerő A feszített iparosítás körülményei között a munkaerő felgyorsult mobilitása gyakran nem felelt meg a hatékonysági követelményeknek. Az erőforrások között a munkaerőt a reálisnál alacsonyabban értékelték, és ez a gazdálkodásban a munkaerővel való pazarláshoz vezetett. A relatíve „drága” holt munka gátolta a technikai-műszaki fejlődést, az vetve — feltűnően magas iparunkban a kisegítő tevékenységet végzők részaránya. A társadalmi, s ezen belül a foglalkozási struktúrában megfigyelhető átrétegződési folyamat gazdasági fejlődésünk egészére jellemző problémákat tükröz. Jelenleg lényegében stabilizálódott a munkaerőhelyzet; a mező- gazdaságból, illetve a falvakból az ipar, valamint a népgazdaság más ágai felé irányuló nagyobb mérvű elvándorlással. s ezzel a munkaképes korú népesség jelentősebb foglalkozási majd ezt követő társadalmi átrétegző- désével egyelőre nem számolhatunk. A mezőgazdasági és ipari dolgozók kereseti és jövedelmi viszonyai között korábban fennálló különbségek az elmúlt években lényegében kiegyenlítődtek, s ezt tekinthetjük a stabilizálódás másik döntő tényezőjének. élőmunkának holtmunkával való helyettesítését és az extenzív fejlesztésre ösztönzött. Az ilyen irányú érdekeltség csökkentette a rendelkezésre álló erőforrások optimális kihasználását célzó törekvéseket, és fékezte a korszerű munkaszervezési eljárások terjedését. A gazdaságirányítási rendszer reformjával szemben az volt az elvárás, hogy az Sok ember kevés helyen A közmondás szerint sok jó ember elfér kis helyen, a gyakorlatban azonban ezt a nézetet aligha osztják a zsúfolt, levegőtlen munkahelyek dolgozói. A Fogtechnikai Vállalat 5-ös számú szolnoki laboratóriumában sem ér sokat a közmondás bölcsessége. Igen nagy a zsúfoltság. Egy magánház néhány szobáját bérli a vállalat. Huszonötén dolgoznak egyetlen helyiségben, ahol egyébként legfeljebb tizenöt embernek volna hely. Leülni csak huszonnégyen tudnak, egynek mindig lesnie kell, mikor szabadul fel egy asztal, amelynél helyet foglalhat. A zsúfoltságból törvényszerűen következnek egyéb gondok: — Nem tudjuk megoldani a szellőztetést — mondja Szűcs Lajos telepvezető — pedig ez a munka a helyiség levegőjének nagyfokú szennyeződésével jár. Nincs hely az elszívó berendezés ^felszerelésére. — Es az eredmények, ilyen körülmények között? — Az első félévben 8264 fémkoronát, 4567 hídtagot és 4386 kivehető fogpótlást készítettünk. — Sok ez, vagy kevés, az igényekhez viszonyítva? — Mennyiségileg több, .mint amennyit a tavalyi esztendő hasonló időszakában készítettünk. — Mennyit kell várni egy-egy munka elkészítésére? — Ez változó. A nyár szinte holt szezonnak számít nálunk, mivel az orvosok és a betegek nagy része is szabadságra megy. Ilyenkor j egy-két nap alatt tudunk szállítani. Októberben viszont megkezdődik a megrendelések áramlása, és attól kezdve a nyár elejéig nehezen gyűzzük a munkát. Gépekkel és anyaggal jól el vagyunk látva, csupán a zsúfoltság okoz gondot. — A megye fogorvosai részére csupán ez a laboratórium dolgozik? — Npm. A tiszafüredi és a kunszentmártoni járásból máshová küldik a megrendeléseket, Jászberényben pedig helyben végzik a fog- technikai munkát. — Ügy látszik, minden válasz ide vezet: a hely problémájához. Lát valami lehetőséget ennek megoldására? — Régóta, 1968-tól vajúdik az új labortórium építése. Egyelőre tudomásom szerint nincs rá pénz. Amikor volt, akkor megfelelő telek hiányzott. — Talán ha ismét összeülnének a tanács és a vállalat képviselői...? Széttárja a karját. — Talán... B. A, Jó ütemben épül Szolnokon, a Kertvárosban a szolnoki ÁFÉSZ új ABC-áruháza, amelyet még ebben az évben megnyitnak (Foto: Temesközy) A jelölősy liléteken kérték Új vízmű — Javul a közvilágítás — Ovodai9 bölcsődei hely százhetven gyereknek „A jelölőgyűléseken elhangzott kérelmek teljesítése közvélemény-formáló erővel bír, a város fejlődését, a lakosság jogos igényeinek kielégítését szolgálja. A tanács ezért fordított nagy gondot arra, hogy a jelölőgyűléseken elhangzott kéréseket teljesítse, az elvégzett munkáról a kérelmezőket tájékoztassa.” E pár mondat jól sűríti annak a jelentésnek a tartalmát, amely a jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap megtartott ülésének napirendjén szerepelt, és a tanácstagi jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű kérések, észrevételek és javaslatok feldolgozásáról. a kérések teljesítéséről szólott. A tanácsválasztások előtti 80 jelölőgyűlésen megjelent 6953 választópolgár közül 358 hozzászóló 365 közérdekű bejelentést tfett. A bejelentések többségének témája: az ivóvíz-ellátás' javítása, út, járda, csatorna építése és karbantartása, a közvilágítás javítása. A tanács fejlesztési alapjából megvalósítható kéréseken kívül elhangzott 91 olyan, nem tanácsi beruházással orvosolható, amelyik a kereskedelmi hálózat bővítésére, a szolgáltató, javító kisipari tevékenység fejlesztésére, a yáros közlekedésének és egészségügyi ellátásának javítására vonatkozott. A jelölőgyűléseken elhangzott kérések alapján kezdték el az idén az új vízmű építését, 400 köbméV b-ütés Jászberényben teres földalatti tározót, két 300 méteres mélyfuratú artézi kutat építenek, és csaknem 5000 méter vízvezetékhálózatot. A vízmüvet 1974. július hónapban helyezik üzembe, a vízvezetékhálózat bővítését pedig a IV. ötéves terv végére fejezik be. A lakosság sürgetésére teremtik meg a városban a biztonságos közlekedés feltételeit. Az idén 3060 négyzet- méter, 1975-ig újabb 3100 négyzetméter műút és földút felújítására kerül sor. ezenkívül 420 folyóméter járdát építenek, 2160 méter járdát pedig felújítanak. Ez az akció is folytatódik, a következő években 1975-ig újabb 360 méter járdát építenek, több mint 3000 méter régi járdát felújítanak. Zárt és nyílt vízelvezető csatornát 1974-ig 260 folyómétert, közkifolyót pedig hatot építenek. A közvilágítást 43 új utcai lámpa felszerelésével javítják, és jövő év végéig 2700 facsemete kiültetésével szépítik a várost. Jogos kéréseket teljesít a tanács azzal is, hogy a következő két évben százötvennel növeli az óvodai, hússzal pedig a bölcsődei helyek számát. Régi igényeket elégít ki a 24 munkahelyes új rendelőintézet építésével, amelyet a tervek szerint az év végén adnak át. A végrehajtó bizottság a jelentés megvitatása során megállapította, hogy a szak- igazgatási szervek a hozzájuk eljuttatott kérelmeket nyilvántartásba vették, és a hatáskörükbe tartozó ügyeket minden esetben megvizsgálták, és lehetőség szerint intézkedtek. A kérelmezőket általában 20 napon belül, majd pedig — az intézkedésekről — folyamatosan értesítették. A 358 bejelentés közül 95 esetben voltak kénytelenek olyan választ adni, hogy a kérelem teljesítésére nincs, vagy csak később lesz lehetőség. Megállapította a vb ugyanakkor, hogy számos jogos kérelmet, igényt — például a helyi közlekedés javítását, a dohányfermentáló üzem levegőszennyezésének megszüntetését, az ülőhelyekkel ellátott váró létrehozását az autóbusz-pályaudvaron — eddig nem teljesítették. A végrehajtó bizottság utasította a szakigazgatási szerveket, intézkedjenek, hogy az érintett vállalatok sürgősen cselekedjenek. Intézkedett a végrehajtó bizottság, hogy a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálynak ezentúl az éves fejlesztési tervében szerepeljenek a jelölőgyűléseken elhangzott kérések teljesítésével kapcsolatos költségek. Felhívta a szakigazgatási szervek figyelmét arra, hogy a további feladatok megvalósításához az eddigieknél fokozottabb mértékben vegyék igénybe a lakosság segítségét, társadalmi munkáját. A vb végül megállapította: szükséges, hogy a jelölőayű- léseken elhangzott kérések további teljesítését társadalmi összefogással a lakosság is segítse. — Illés — Kitűnő premier Ötezer vagon gabona a tdroJókban 20 ezer tonna kénsav terven felül (Tudósítónktól) Kitűnően sikerült a premier a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek negyedik kén- savgyárában, amelyet lengyel technológiai tervek alapján és berendezésekkel a két ország közös kivitelezésében építették fel. A múlt év közepén üzembe helyezett 400 millió forint értékű, korszerű üzem évi kapacitása 200 ezer tonna. A lengyel és a magyar szakemberek azonban olyan tökéletes munkát végeztek, hogy a gyár már az első 12 hónap alatt mintegy 20 ezer tonnával több terméket, jó minőségű kénsavat produkált Az aratást már sojf helyen befejezték, a gabonafelvásárló vállalatoknál azonban még javában tart a „csúcsfogalom”. A szolnoki Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalatnál és a járásban lévő öt kirendeltségénél már három hete 16—18 órát dolgoznak naponta az emberek. Eddig mintegy ötezer vagon gabonát vettek át. — Ebben a hónapban még mintegy 1000 vagon gabona átvételére számítunk. Így a tavalyihoz képest 5—10 százalékkal többet tárolunk — mondja Deme Zoltán, a szolnoki körzeti kirendeltség vezetője. — 1972-ről mintegy 1000 vagon úgynevezett átmenő takarmány készlet maradt a kirendeltség geinkben, ezért tárolási problémáik voltak. A termelőszövetkezetek azonban több vagon búza bértárolását vállalták. — Milyen az átvett gabona minősége? — A változékony, csapadékos idő befolyásolta a búza acélossággt, de így is jó minőségű Az eső miatt nagy mennviséget kell szárítanunk Szolnokon és Űiszá- szon éjjel-nappal működnek a szárító gépek. Már megkezdtük az exportálást is, mintegy 600 vagon gabonát szállítottunk Csehszlovákiába. A jászladányi1 és a szolnoki malmok három hete őrlik az új búzát, és hamarosan megkóstolhatjuk a jó minőségű idei búzalisztből Sütött új kenyeret is.