Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-03 / 153. szám
4 I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. július 3. fícrbtiSátt „Szelek országa A Himalájától délre Kalkutta-Dákká repülőjárat Riksa-csúcsforgalom Dakkáb an ez a föld... Kormányos Maré. a tűzrőlpattant, nyelves-cserfes halászfeleség történetét hallgatom. Jóízűeket derülök az öreg (Kőmíves Sándor) elbeszélésén, azon, hogy Kormányos Maré már egybekelésük előtt is rendszeresen verte fölébetomyosuló férjét — persze csak szerelemből —, azon, hogyan éltek egymást ugratva, perlekedve s szeretve a széltől cserzett hangulatú északi vizek partján. Hallgatom, és nemcsak a történet sodró lendülete visz magával, de az a — talán a skandináv népekével rokon — különös atmoszféra is, melyet az egymásba fűződő mondatok árasztanak. Hallgatom a sok világot látott, fiatal tallinni festő történetét, aki a sok év előtti Város iparosainak körmönfont okoskodásain is átlát, aki már-már mesehőssel vetekedő furfangra, tettre, elhivatottságra, tiszta szerelemre képes. Tetszik, ahogy a regényből a részletek — az egymást követő, egymásba fonódó monológok során — ízelítőként is szinte a teljest adják. Mindkét történet (Kormányos Maré története is egyféle átmenet a prózamondás és a hangjáték között, megtartva a mesélés zamatát, mégis színesedve a hangok váltakozásától. Hallgatom az észt költőt, aki szinte ugyanarról szól, mint bármely föld érzékenylelkű fia, mégis máskép,. Képeinek. sorainak megjelenítő ereje egy keményebb élethez szokott, széltől, víztől cserzett bőrű népet idéz. íür Hallgatom s bosszankodom. Apró bosszúság ez — de mégis. Bosszant, hogy nem tudom, ki az, aki megismertetett Kormányos Maréval, nem tudom leírni, ki a tallinni festőlegény történetének szerzője. Bosszant, hogy ha valaki — éppen, mert a bemutatott részletek arra késztetik ;— az egész regényt el akarja olvasni, bizony nincs könnyű dolga. i Apró ríporíok +' Szintén szűkszavúan elintézettek, majdnem érdektelenségre kárhoztatottak. -Pedig tíz—húszonöt percben fontos, mindenkit érintő közéleti problémákat hoznak mikrofon elé. (Példa erre Győrffy Miklós Dönteni vagy bólintani? című riportja, Os- gyáni Csaba, a rendelkezések és a lehetőségek ellentmondásait feltáró, Szünidőben az iskolai könyvtárakról című összeállítása.) Jó lenne, ha a lehetőségekhez mérten, (ha szükséges a részletes könnyűzenei ismertetések terhére) az ilyen műsorok is kapnának néhány méltató ajánló mondatot a rádióújságban. — trömböczky — 6. Búcsúzom Indiától. A taxi kanyarog a keskeny mellékutcákon, ki a Csou- ringhire, a még szinte nép- telennek tűnő főutcára. Igaz, a járdán, a boltok kapujában emberek hevernek a meleg aszfalton, a népes csoportok üldögélnek az út túlsó oldalán a Városligetforma parkban, de még nyoma sincs, a déli-délutáni nyüzsgésnek, emberkavargásnak. Az egykori brit gyarmat fővárosának palotái méltóságteljesen pöffeszJ kednek a kertek közepén, Victorja királynő bronzmása gőgösen tekint a lába előtt szunyókáló népségre (igaz fejebúbján, vállain a galambok nem sokat adnak e méltóságra). Hat óra van — ez errefelé hajnalnak számít. Most ébrednek a repülőtérre vezető út mentén a nyomortelepek viskói is. Egy helyütt valóságos szökőkút lövell a földből — csákánnyal vágtak a vízvezetékbe — így oldják meg a csap- és kúthiányt — annak vizében mosdanak vagy negyvenen. A Ganges fölött Búcsúzom Indiától, a vámtiszt, az útlevélkezelő katona elmosolyodik, amikor mondom a következő úticélt: Dakkáí, Banglades fővárosát. „Rokonokhoz megy, mi is bengáliaiak vagyunk”. A Boeing 737-esen minden hely foglalt, mellém egy dakkai egyetemista kerül, egész időn át nyújtogatja a nyakát, megpróbál kilesni az ablakon, de mégse cserél velem helyet: a vendég hadd lássa az országát. Látnivaló akad: a Ganges. Húsz percen át száll a gép a deltavidék fölött. A folyó ágai, — mint valami furcsa érrendszer — behálózzák a tájat, fölszabdalják az országot. Az első pillanatban nem is tudni folyószabdalta szárazföld-e odalent, vagy szigetekkel telizsúfolt tenger. A Bengáli Népi Köztársaság fölött repülünk. A Ganges deltáról eszünkbe jut a háború. A nehéz terep a gerilláknak — a mukhti bahiniknak — kedvezett, a pakisztáni hadsereg nehéz tankjaival, fé- lig-meddig motorizált alakulataival mozogni is alig tudott a fölrobbanó hidak, fölszedett pontonok, partra húzott kompok miatt. A víz a partizánokkal és a közös indiai-bengál reguláris erőkkel együtt térdrekényszerí- tette a Himalája alatti térség egyik legerősebb hadseregét. Nézzük a folyókat (helyesebben az egy, de végtelen folyót) és a háborúról beszélgetünk. A harcok — nemsokkal több, mint egy éve hallgatnak a fegyverek — nem múltak el nyomtalanul. Akkor kiirtották a bengál értelmiség nagy részét. Akkor megsemmisítették az amúgyis gyengécske ipart. Akkor erőszakkal próbálták elfojtani a népakaratot (a törvényesen választott Rahman sejket megakadályozták abban, hogy az egységes Pakisztán miniszterelnöke legyen, amikor pedig kikiáltotta a független Bangladest, megindultak a központi kormány csapatai). Maradandó tanulságok egy ország számára. Mint ahogy maradandó nyomot hagyott India és a szocialista országok támogatása és az Egyesült Államok szembefordulása is. „Azóta valljuk, szocialista országot építünk”. — magyarázza a fiú. Szocializmus ? Szocializmus. Ez odalent, nyolcezer méterrel lejjebb nem olyan egyértelmű fogalom. Valóban, alig van még egy ország, ahol olyan magától változtak volna meg a régi tulajdonviszonyok, mint itt. 1949; India és Pakisztán különválása — a hindu vallású földesurak Indiába kerülnek, itt ezen a vidéken nem marad nagybirtokos. 1971: Banglades és Pakisztán szétválása — a pakisztáni nagytőkések kénytelenek lemondani üzemeikről, vállalataikról. Az üzemek állami tulajdonba mennek át. Persze a tulajdonviszonyok megváltozása még nem minden. Állami birtok, állami vállalat még nem szocializmus. „Persze — mondja fiatal szomszédom, — de az ország számára csak ez lehet az egyetlen reális cél. Szilárd szocialista hatalom indíthatja csak el a gazdasági fejlődést. Ez pedig itt létszükséglet”. Ereszkedik velünk lefelé a gép. Vöröses-barna homok van odalent, rajta vöröses- barna házak. Picik, nyomorúságosak, szinte belesüppednek a tájba. A repülőtér kifutópályája mellett a fűben két óriási bombatölcsér. „Ö, látta volna, hogy ki volt lyuggatva a beton is” — legyint a fiú. Megérkezik a repülőgéphez a létra is. Odalent népes kis küldöttség. Tűz „Jó napot kívánok. Szépséges idő van, mi?” Hár- man-négyen integetnek fölfelé, ismerős arcok. Fiatal, bengáli újságírók, a múlt ősszel Budapesten végeztek a nemzetközi tanfolyamokon. — „Mi újság van Pesten, mit csinál sok barát?” — nevet föl Asraful Iszlám. — „Mi van a te barátoddal, az ikertestvéreddel, Ahmed Jallaluddinnal?” — kérdezek vissza. — „Ahmed? Beteg. Keze megégett, meg a melle is. Tegnap kigyújtották a Nemzeti Avami Párt székházát. Bummm! Volt nagy robbanás. Ahmed oltotta, megégett, a ház is megégett. Teljesen”. A Nemzeti Avami Párt Muzzafar Ahmed vezette — szovjetbarát szárnyának — székháza elleni merényletről még Kalkuttában olvastam az újságban. De így más. Személyes közelségben. — „Megnézhetjük a romokat — bíztat Asraful — arravezet az út a szállodába”. Kereszty András (Folytatjuk) Földrajzi vándorgyűlés Vasárnap megkezdte tanácskozását Békéscsabán a XXVI. országos földrajzi vándorgyűlés. A hazánk minden tájáról érkezett kétszáz földrajztudományi szakembert dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke köszöntötte, majd Radó Sándor Kossuth- és Állami díjas, a földrajztudományok doktora elnökletével megkezdődtek az előadások. Többek között a mai földrajztudomány és földrajzoktatás, a természetföldrajz lehetőségei a Dél- Alföldön. Az Alföld iparosításának sajátosságai címmel hangzottak el ismertetők. Nyelvtanfolyam tanárjelölteknek A lézer-technika A szovjet szakemberek a lézer-technika rohamos fejlődését a Szovjetunióban kifejlesztett új típusú kvantum-generátorokkal hozzák kapcsolatba. Ezekben a hagyományos rubinkristályt széndioxiddal teli ampulla helyettesíti. Az általa sugárzott fényimpulzus 1000 watt kapacitású. A szakemberek véleménye szerint az új típusú lézerek a tudomány és a technika legkülönbözőbb területein alkalmazhatók. A széndioxiddal működő kvantumgenerátor volt az egyik fő téma a szovjet lézer-technikai tudósok és tervezők leningrádi konferenciáján. Konsztantyin Krilov professzor, a kvantum-elektronika neves szakembere, Le- ningrádban nyilatkozott a lézerek széles körű alkalmazásáról a szovjet iparban. Mint elmondta, lézer-impulzussal mikroszkopikus ki- csinységű lyukak vághatok az órák köveiben, a legvékonyabb órarugók is oda- forraszthatók. A kvantum- generátorokat alkalmazzák a kohászatban, a könnyűiparban, a szövetek, a bőrök minta szerinti szabásánál. Sokatigérő munkálatok folynak a lézeres hírközlési rendszerek terén. Moszkvában és Jerevánban már működnek az első fény-hírto- vábbító vonalak, a jövőbeli rádió- és televízió-szuper- láncok első mintái. Nagy sikereket értek el a lézeres sebészettel. A kvantumimpulzusok segítségével operálni lehet a szemfenéket, az idegrostokat, az agysejteket. Hasznos játékautó A konstruktőrök nemcsak az „igazi” autók sebesség- növelésén törik a fejüket, hanem a gyermekjátékok világában is újat. korszerűt tankoló állomást utánzó töltőhelyen lehet „új erővel’* ellátni az elektromos hálózatról. Van e játéknak tanító, akarnak alkotni. Erre példa egy angol játékújdonság, a szupergyors játékautó. A spirális pályájú és megfelelő ívekkel kiképzett „úttesten” valóban tekintélyes, óránkénti 100—120 kilométeres sebességgel száguld a kis elektromotorral hajtott játékautó. Áramforrása parányi akkumulátor, amelyet a kép bal szélén látható, oktató hatása is. A szupergyors autóval játszó gyermek hamar tisztába jön a súrlódás, a lendület, a centrifugális erő fizikai fogalmaival, s mindezeket a sebeség függvényében tanulmányozhatja. Érdekes versenyre is alkalom adódik, ha egyszere több autót indít útjára a gyermek az érdekesen kialakított pályán. Hosszú karú exkavátor A francia „Poclain” cégnél készült el a hernyótalpas exkavátornak az az új modellje, amely hidraulikus meghajtású, s karját 2, 5, 4, 5 vagy 10 méter hosszúságra tudja kinyújtani, összesen 13 méter mélységbe képes „lehajolni”, de cserélhető részek segítségével bulldózerré, sőt fúrógéppé alakítható. Fúrást 30 méter mélységig képes elvégezni. 30 fokos lejtőn vagy emelkedőn végzett munkára alkalmas. Vetítőkészülék A csehszlovák „Meopta” vállalat elkészítette a „Meo- lux—2” házi vetítőkészülék új modelljét. Ez több szempontból megkönnyíti a műkedvelő mozigépész munkáját. Először is a filmszalag berakása automatikus: a végét be kel dugni a bevezető nyílásba, be kell kapcsolni a készüléket, majd a szalag végét az orsóra kell' erősíteni. A szalagot lehet előre- hátra futtatni, akárcsak a magnetofonon. Közben a készüléket nem kell kikapcsolni. s így az ismételni kívánt részt könnyű megtalálni. A filmet továbbító szerkezetnek hét foga van, amelyek beleillenek a perforáció hét nyílásába. A film elszakadása gyakorlatilag kizárt dolog. A „Meopta”-gyár legközelebbi modelljét változtatható fókusztávolsággal szerkeszti meg. A mostanival a kép nagyságát csak úgy lehet megváltoztatni, hogy a gépet közelebb viszük a vetítővászonhoz. A változtatható fókusztávolság azonban ezt kis emelőkar segítségével is lehetővé teszi. Néptáncjubileum Gyulán öngyújtó tűzkő nélkül Jubileumi ünnepségsorozatot rendeztek Gyulán abból az alkalomból, hogy negyed századdal ezelőtt itt tartották az I. országos néptáncfesztivált, illetve konferenciát. A háromnapos gazdáé Droaram záróakkordjaként vasárnap a szabadtéri színpadon a Magyar Állami Népi Együttes adott egész estét betöltő műsort. A csaknem kétezer vendég nagy tetszéssel fogadta az együttes színvonalas Produkcióit. Vasárnap, a Tolna megyei KISZ-bizottság dombori vezetőképző táborában megnyílt a VI. Tolna megyei orosz nyelvi tanfolyam. A tíznapos továbbképzésen száz, nyelvtanárnak készülő közép- és általános iskolás fiatal vesz részt. Felkészülésüket nemcsak a megye pedagógusai. hanem a Szovjetunióból érkezett fiatalok, tanárok is segítik. A táborozok korszerű audiovizuális, programozott oktatással sajátítják el a tudnivalókat, s a napi tanrendben a beszédkészség-fejlesztő gyakorlatok mellett — újdonságként — úgynevezett nyelvi illemtan, magatartási foglalkozás is megtalálható. A legújabb konstrukciójú gázöngyújtóban a tűzkövet és a kereket két elektromosságot keltő kristály helyettesíti. Ha megnyomjuk a gyújtószerkezetet, elektromos feszültség keletkezik. A miniatűr tranzisztorberendezés által felerősített elektro-' mosság az elektródákra kerül; a hirtelen fellobbanó szikra elegendő ahhoz, hogy a gáz meggyulladjon. t
