Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-03 / 153. szám

4 I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. július 3. fícrbtiSátt „Szelek országa A Himalájától délre Kalkutta-Dákká repülőjárat Riksa-csúcsforgalom Dakkáb an ez a föld... Kormányos Maré. a tűz­rőlpattant, nyelves-cserfes halászfeleség történetét hall­gatom. Jóízűeket derülök az öreg (Kőmíves Sándor) el­beszélésén, azon, hogy Kor­mányos Maré már egybeke­lésük előtt is rendszeresen verte fölébetomyosuló férjét — persze csak szerelemből —, azon, hogyan éltek egy­mást ugratva, perlekedve s szeretve a széltől cserzett hangulatú északi vizek part­ján. Hallgatom, és nemcsak a történet sodró lendülete visz magával, de az a — talán a skandináv népekével rokon — különös atmoszféra is, melyet az egymásba fűződő mondatok árasztanak. Hallgatom a sok világot látott, fiatal tallinni festő történetét, aki a sok év előt­ti Város iparosainak körmön­font okoskodásain is átlát, aki már-már mesehőssel ve­tekedő furfangra, tettre, el­hivatottságra, tiszta szere­lemre képes. Tetszik, ahogy a regény­ből a részletek — az egy­mást követő, egymásba fo­nódó monológok során — ízelítőként is szinte a tel­jest adják. Mindkét történet (Kormá­nyos Maré története is egy­féle átmenet a prózamondás és a hangjáték között, meg­tartva a mesélés zamatát, mégis színesedve a hangok váltakozásától. Hallgatom az észt költőt, aki szinte ugyanarról szól, mint bármely föld érzékeny­lelkű fia, mégis máskép,. Ké­peinek. sorainak megjelenítő ereje egy keményebb élet­hez szokott, széltől, víztől cserzett bőrű népet idéz. íür Hallgatom s bosszankodom. Apró bosszúság ez — de mégis. Bosszant, hogy nem tudom, ki az, aki megismer­tetett Kormányos Maréval, nem tudom leírni, ki a tal­linni festőlegény történeté­nek szerzője. Bosszant, hogy ha valaki — éppen, mert a bemutatott részletek arra késztetik ;— az egész re­gényt el akarja olvasni, bi­zony nincs könnyű dolga. i Apró ríporíok +' Szintén szűkszavúan elin­tézettek, majdnem érdekte­lenségre kárhoztatottak. -Pe­dig tíz—húszonöt percben fontos, mindenkit érintő köz­életi problémákat hoznak mikrofon elé. (Példa erre Győrffy Miklós Dönteni vagy bólintani? című riportja, Os- gyáni Csaba, a rendelkezé­sek és a lehetőségek ellent­mondásait feltáró, Szünidő­ben az iskolai könyvtárak­ról című összeállítása.) Jó lenne, ha a lehetőségek­hez mérten, (ha szükséges a részletes könnyűzenei ismer­tetések terhére) az ilyen mű­sorok is kapnának néhány méltató ajánló mondatot a rádióújságban. — trömböczky — 6. Búcsúzom Indiától. A ta­xi kanyarog a keskeny mellékutcákon, ki a Csou- ringhire, a még szinte nép- telennek tűnő főutcára. Igaz, a járdán, a boltok kapujá­ban emberek hevernek a meleg aszfalton, a népes csoportok üldögélnek az út túlsó oldalán a Városliget­forma parkban, de még nyo­ma sincs, a déli-délutáni nyüzsgésnek, emberkavar­gásnak. Az egykori brit gyarmat fővárosának palo­tái méltóságteljesen pöffeszJ kednek a kertek közepén, Victorja királynő bronzmása gőgösen tekint a lába előtt szunyókáló népségre (igaz fejebúbján, vállain a galam­bok nem sokat adnak e méltóságra). Hat óra van — ez errefelé hajnalnak szá­mít. Most ébrednek a re­pülőtérre vezető út mentén a nyomortelepek viskói is. Egy helyütt valóságos szö­kőkút lövell a földből — csákánnyal vágtak a vízve­zetékbe — így oldják meg a csap- és kúthiányt — an­nak vizében mosdanak vagy negyvenen. A Ganges fölött Búcsúzom Indiától, a vámtiszt, az útlevélkezelő katona elmosolyodik, ami­kor mondom a következő úticélt: Dakkáí, Banglades fővárosát. „Rokonokhoz megy, mi is bengáliaiak va­gyunk”. A Boeing 737-esen minden hely foglalt, mel­lém egy dakkai egyetemista kerül, egész időn át nyúj­togatja a nyakát, megpró­bál kilesni az ablakon, de mégse cserél velem helyet: a vendég hadd lássa az or­szágát. Látnivaló akad: a Ganges. Húsz percen át száll a gép a deltavidék fö­lött. A folyó ágai, — mint valami furcsa érrendszer — behálózzák a tájat, fölszab­dalják az országot. Az első pillanatban nem is tudni folyószabdalta szárazföld-e odalent, vagy szigetekkel te­lizsúfolt tenger. A Bengáli Népi Köztársaság fölött re­pülünk. A Ganges deltáról eszünkbe jut a háború. A nehéz terep a gerilláknak — a mukhti bahiniknak — kedvezett, a pakisztáni had­sereg nehéz tankjaival, fé- lig-meddig motorizált ala­kulataival mozogni is alig tudott a fölrobbanó hidak, fölszedett pontonok, partra húzott kompok miatt. A víz a partizánokkal és a közös indiai-bengál reguláris erők­kel együtt térdrekényszerí- tette a Himalája alatti tér­ség egyik legerősebb had­seregét. Nézzük a folyókat (helye­sebben az egy, de végtelen folyót) és a háborúról be­szélgetünk. A harcok — nemsokkal több, mint egy éve hallgatnak a fegyverek — nem múltak el nyomta­lanul. Akkor kiirtották a bengál értelmiség nagy ré­szét. Akkor megsemmisítet­ték az amúgyis gyengécske ipart. Akkor erőszakkal pró­bálták elfojtani a népakara­tot (a törvényesen válasz­tott Rahman sejket meg­akadályozták abban, hogy az egységes Pakisztán mi­niszterelnöke legyen, ami­kor pedig kikiáltotta a füg­getlen Bangladest, megin­dultak a központi kormány csapatai). Maradandó tanul­ságok egy ország számára. Mint ahogy maradandó nyomot hagyott India és a szocialista országok támoga­tása és az Egyesült Államok szembefordulása is. „Azóta valljuk, szocialista országot építünk”. — magyarázza a fiú. Szocializmus ? Szocializmus. Ez odalent, nyolcezer méterrel lejjebb nem olyan egyértelmű fo­galom. Valóban, alig van még egy ország, ahol olyan magától változtak volna meg a régi tulajdonviszonyok, mint itt. 1949; India és Pakisz­tán különválása — a hindu vallású földesurak Indiába kerülnek, itt ezen a vidéken nem marad nagybirtokos. 1971: Banglades és Pakisz­tán szétválása — a pakisz­táni nagytőkések kénytele­nek lemondani üzemeikről, vállalataikról. Az üzemek állami tulajdonba mennek át. Persze a tulajdonviszo­nyok megváltozása még nem minden. Állami birtok, állami vállalat még nem szocializmus. „Persze — mondja fiatal szomszédom, — de az ország számára csak ez lehet az egyetlen reális cél. Szilárd szocialis­ta hatalom indíthatja csak el a gazdasági fejlődést. Ez pedig itt létszükséglet”. Ereszkedik velünk lefelé a gép. Vöröses-barna homok van odalent, rajta vöröses- barna házak. Picik, nyomo­rúságosak, szinte belesüp­pednek a tájba. A repülőtér kifutópályája mellett a fű­ben két óriási bombatölcsér. „Ö, látta volna, hogy ki volt lyuggatva a beton is” — legyint a fiú. Megérke­zik a repülőgéphez a létra is. Odalent népes kis kül­döttség. Tűz „Jó napot kívánok. Szép­séges idő van, mi?” Hár- man-négyen integetnek föl­felé, ismerős arcok. Fiatal, bengáli újságírók, a múlt ősszel Budapesten végeztek a nemzetközi tanfolyamo­kon. — „Mi újság van Pesten, mit csinál sok barát?” — nevet föl Asraful Iszlám. — „Mi van a te barátod­dal, az ikertestvéreddel, Ahmed Jallaluddinnal?” — kérdezek vissza. — „Ahmed? Beteg. Keze megégett, meg a melle is. Tegnap kigyújtották a Nem­zeti Avami Párt székházát. Bummm! Volt nagy robba­nás. Ahmed oltotta, meg­égett, a ház is megégett. Teljesen”. A Nemzeti Avami Párt Muzzafar Ahmed vezette — szovjetbarát szárnyának — székháza elleni merénylet­ről még Kalkuttában olvas­tam az újságban. De így más. Személyes közelségben. — „Megnézhetjük a ro­mokat — bíztat Asraful — arravezet az út a szállodá­ba”. Kereszty András (Folytatjuk) Földrajzi vándorgyűlés Vasárnap megkezdte ta­nácskozását Békéscsabán a XXVI. országos földrajzi vándorgyűlés. A hazánk min­den tájáról érkezett kétszáz földrajztudományi szakem­bert dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke köszön­tötte, majd Radó Sándor Kossuth- és Állami díjas, a földrajztudományok doktora elnökletével megkezdődtek az előadások. Többek kö­zött a mai földrajztudomány és földrajzoktatás, a termé­szetföldrajz lehetőségei a Dél- Alföldön. Az Alföld iparosí­tásának sajátosságai címmel hangzottak el ismertetők. Nyelvtanfolyam tanárjelölteknek A lézer-technika A szovjet szakemberek a lézer-technika rohamos fej­lődését a Szovjetunióban ki­fejlesztett új típusú kvan­tum-generátorokkal hozzák kapcsolatba. Ezekben a ha­gyományos rubinkristályt széndioxiddal teli ampulla helyettesíti. Az általa sugár­zott fényimpulzus 1000 watt kapacitású. A szakemberek véleménye szerint az új tí­pusú lézerek a tudomány és a technika legkülönbözőbb területein alkalmazhatók. A széndioxiddal működő kvan­tumgenerátor volt az egyik fő téma a szovjet lézer-tech­nikai tudósok és tervezők leningrádi konferenciáján. Konsztantyin Krilov pro­fesszor, a kvantum-elektro­nika neves szakembere, Le- ningrádban nyilatkozott a lézerek széles körű alkal­mazásáról a szovjet iparban. Mint elmondta, lézer-impul­zussal mikroszkopikus ki- csinységű lyukak vághatok az órák köveiben, a legvé­konyabb órarugók is oda- forraszthatók. A kvantum- generátorokat alkalmazzák a kohászatban, a könnyűipar­ban, a szövetek, a bőrök minta szerinti szabásánál. Sokatigérő munkálatok folynak a lézeres hírközlési rendszerek terén. Moszkvá­ban és Jerevánban már mű­ködnek az első fény-hírto- vábbító vonalak, a jövőbeli rádió- és televízió-szuper- láncok első mintái. Nagy si­kereket értek el a lézeres sebészettel. A kvantum­impulzusok segítségével ope­rálni lehet a szemfenéket, az idegrostokat, az agysej­teket. Hasznos játékautó A konstruktőrök nemcsak az „igazi” autók sebesség- növelésén törik a fejüket, hanem a gyermekjátékok világában is újat. korszerűt tankoló állomást utánzó töl­tőhelyen lehet „új erővel’* ellátni az elektromos háló­zatról. Van e játéknak tanító, akarnak alkotni. Erre példa egy angol játékújdonság, a szupergyors játékautó. A spirális pályájú és megfele­lő ívekkel kiképzett „úttes­ten” valóban tekintélyes, óránkénti 100—120 kilomé­teres sebességgel száguld a kis elektromotorral hajtott játékautó. Áramforrása pa­rányi akkumulátor, amelyet a kép bal szélén látható, oktató hatása is. A szuper­gyors autóval játszó gyer­mek hamar tisztába jön a súrlódás, a lendület, a cent­rifugális erő fizikai fogal­maival, s mindezeket a se­beség függvényében tanul­mányozhatja. Érdekes ver­senyre is alkalom adódik, ha egyszere több autót in­dít útjára a gyermek az ér­dekesen kialakított pályán. Hosszú karú exkavátor A francia „Poclain” cég­nél készült el a hernyótal­pas exkavátornak az az új modellje, amely hidraulikus meghajtású, s karját 2, 5, 4, 5 vagy 10 méter hosszúság­ra tudja kinyújtani, össze­sen 13 méter mélységbe ké­pes „lehajolni”, de cserélhe­tő részek segítségével bull­dózerré, sőt fúrógéppé ala­kítható. Fúrást 30 méter mélységig képes elvégezni. 30 fokos lejtőn vagy emel­kedőn végzett munkára al­kalmas. Vetítőkészülék A csehszlovák „Meopta” vállalat elkészítette a „Meo- lux—2” házi vetítőkészülék új modelljét. Ez több szem­pontból megkönnyíti a mű­kedvelő mozigépész munká­ját. Először is a filmszalag berakása automatikus: a vé­gét be kel dugni a bevezető nyílásba, be kell kapcsolni a készüléket, majd a szalag végét az orsóra kell' erősí­teni. A szalagot lehet előre- hátra futtatni, akárcsak a magnetofonon. Közben a ké­szüléket nem kell kikap­csolni. s így az ismételni kívánt részt könnyű megta­lálni. A filmet továbbító szerkezetnek hét foga van, amelyek beleillenek a perfo­ráció hét nyílásába. A film elszakadása gyakorlatilag kizárt dolog. A „Meopta”-gyár legköze­lebbi modelljét változtatha­tó fókusztávolsággal szer­keszti meg. A mostanival a kép nagyságát csak úgy le­het megváltoztatni, hogy a gépet közelebb viszük a ve­títővászonhoz. A változtat­ható fókusztávolság azonban ezt kis emelőkar segítségé­vel is lehetővé teszi. Néptáncjubileum Gyulán öngyújtó tűzkő nélkül Jubileumi ünnepségsoro­zatot rendeztek Gyulán ab­ból az alkalomból, hogy ne­gyed századdal ezelőtt itt tartották az I. országos nép­táncfesztivált, illetve konfe­renciát. A háromnapos gaz­dáé Droaram záróakkordja­ként vasárnap a szabadtéri színpadon a Magyar Állami Népi Együttes adott egész estét betöltő műsort. A csak­nem kétezer vendég nagy tetszéssel fogadta az együt­tes színvonalas Produkcióit. Vasárnap, a Tolna megyei KISZ-bizottság dombori ve­zetőképző táborában meg­nyílt a VI. Tolna megyei orosz nyelvi tanfolyam. A tíznapos továbbképzésen száz, nyelvtanárnak készülő közép- és általános iskolás fiatal vesz részt. Felkészülé­süket nemcsak a megye pe­dagógusai. hanem a Szov­jetunióból érkezett fiatalok, tanárok is segítik. A tábo­rozok korszerű audiovizuá­lis, programozott oktatással sajátítják el a tudnivalókat, s a napi tanrendben a be­szédkészség-fejlesztő gyakor­latok mellett — újdonság­ként — úgynevezett nyelvi illemtan, magatartási foglal­kozás is megtalálható. A legújabb konstrukciójú gázöngyújtóban a tűzkövet és a kereket két elektro­mosságot keltő kristály he­lyettesíti. Ha megnyomjuk a gyújtószerkezetet, elektro­mos feszültség keletkezik. A miniatűr tranzisztorberende­zés által felerősített elektro-' mosság az elektródákra ke­rül; a hirtelen fellobbanó szikra elegendő ahhoz, hogy a gáz meggyulladjon. t

Next

/
Thumbnails
Contents