Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. július 14. Magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok 3. A jó partnerhez visszatérnek 1972. szeptember 15-én kezdte meg a termelését a Tisza- menti Vegyiművek negyedik, lengyel tervek és technoló­gia alapján épült kénsavgyára Huszonöt év együtt Bulgáriával Negyedszázaddal ezelőtt írták alá a két fiatal szo­cialista állam, Magyarország és Bulgária képviselői a ba­rátsági, kölcsönös segítség- nyújtási és együttműködési egyezményt. Az eltelt huszonöt évben mindkét országban hatalmas társadalmi, politikai, gazda­sági fejlődésnek lehettünk tanúi. Ami a két ország gazda­sági kapcsolatai^ illeti, ská­lájuk rendkívül* széles:’ gyá­rak, vállalatok közötti koo­perációs szerződések, a KGST keretén belül két- vagy több­oldalú iparági megállapodá­sok, a szocialista gazdasági integráció termelésszakosító programja, műszaki-tudo­mányos együttműködési egyezmények. A KGST-n belüli hosszú­távú ágazati együttműködés például az 1976—1980-ig ter­jedő időszakban különösen a kohászatban; a gépiparban, a vegyiparban, a könnyű­iparban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, vala­mint a közlekedésben fog szélesedni. Az 1971—1975 közötti öt­éves tervidőszakban a két ország áruforgalma, az elő­irányzatok szerint, több mint 65 százalékkal gyarapszik a megelőző ötéves periódushoz képest. A két ország párt- és ál­lami vezetői rendszeres kon­zultációkon tájékoztatják egymást a szocialista ország­építő munka eredményeiről, problémáiról. Legutóbb pél­dául külügyminiszterünk, Péter János járt Bulgáriában. Fogadta őt Zsivkov, a BKP KB első titkára és Todorov miniszterelnök is. Megelége­déssel állapították meg — mint a tanácskozásról ki­adott közlemény hangsúlyoz­za, hogy „a két nép hagyo­mányos testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése állandóan fejlődik és mélyül a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionaliz­mus elvei alapján.” A negyedszázados évfor­dulón köszöntjük bolgár ba­rátainkat és kívánjuk, hogy az együttműködés, a barát­ság közöttünk tovább mé­lyüljön. D. P. A gazdasági együttműkö­dését jelzi, hogy a kapcsola­tok átszövik mindkét ország iparát. Az elmúlt évek szer­ződéseit áttekintve szembe­tűnik, hogy mind több a tar­tós kapcsolatot feltételező szerződés. Nemcsak közös vállalatokról van szó, hanem állandó kereskedelmi kap­csolatról. Nagyban is áll a té­tel: a jó partnerhez visszatér a megrendelő. Néhány példa különböző területekről. Lengyelország egyebek között jelentős kén- vagyonnal is rendelkezik, rá­adásul kitűnő tapasztalatokra tettek szert kénsavgyárak építésében. Így szinte termé­szetes volt, hogy a magyar szakemberek a lengyel part­nert választották, amikor el­határozták a Tiszamenti Ve­gyiművek kénsavgyárának építését. Szolnokon az első, évi 100 ezer tonna kapaci­tású lengyel kénsavüzemet rövid idő múlva követte a második, immár 200 ezer ton­na kapacitású. A magyar ipar nemcsak a korszerű gyára­kat vásárolta meg: lengyel részről kormányegyezmény­ben kötelezettséget vállaltak a kénsavgyárak termeléséhez szükséges alapanyag hosz- szútávú szállítására. A szolnoki szakemberek véleménye mind az építke­zésről, mind a folyamatos kénszállításról, a partnerek rugalmasságáról egyaránt jó. Ennek a beruházásnak a nemzetközi ipari-kereskedel­mi kapcsolatok terén újszerű vonása volt, hogy a lengyel főszállító szocialista együtt­működési megállapodást kö­tött a beruházóval, amely ki­magaslóan jó gyártási, szál­lítási és szerelésvezetési te­vékenység,kialakításával já­rult hozzá a magyar beruhá­zás sikeres megvalósításához. Egy másik terület magyar szállításokat érint. Lengyel- ország jelenlegi ötéves ter­vében az életszínvonal je­lentős emelését tűzte célul, s a terv egyik vezető gondola­ta, hogy a piacot a legkere­settebb, legnagyobb táp­értékű élelmiszercikkek­kel ellássa. Csak egy példa: az egy lakosra szá­mított húsfogyasztást az 1970. évi átlagos 53,1 kilo­grammról 1975-re 63 kilo­grammra kívánják növelni. Ez sok fontos intézkedéssel jár együtt, de a jelentős fize­tésemelések hatására a ke­reslet máris meghaladja a kínálatot, s a kereskedelem nem tud elegendő húst adni. Ugyanakkor már tart an­nak az intenzív húsprogram­nak a megvalósítása, ame­lyet javarészt magyar part­nerek bevonásával végeznek. Érdeklődnek a magyar sza­kosított szarvasmarhatelepek iránt, már előrehaladott ál­lapotban van Dél-Lengyelor- szágban az első, magyar el­járás alapján épülő 30 ezer sertést befogadó hizlalda éoí- tése, és Észak-Lengyelország- ban megkezdték a következő építését is. A Bábolnai Álla­mi Gazdaság 15 komplett ba­romfitelepet szállított, ame­lyeket Lengyelország hat kör­zetében helyeztek el. Az egyenként ezer négyzetmé­ter alapterületű épület tech­nológiai berendezéseit is ma­gyar szakemberek készítet­ték, s az első műszaki átadá­sokra már májusban sor ke­rült. Figyelemmel kísérik a len­gyel szakemberek a magyar könnyűszerkezetes program eredményeit is, s a jó ta­pasztalatokat máris igyekez­nek átvenni, vagy saját ered­ményeikkel kiegészítve kö­zösen hasznosítani. Elsősor­ban könnyűszerkezetes eljá­rással épülő boltok, műhely­csarnokok érdeklik a lengyel szakembereket. A témák további szélesí­tése egy sajátos ágat érint, a tengerhajózást. A lengyel szakemberek pontosan szá- montartják, hogy a Magyar Népköztársaság tengerentúli áruforgalma évi hárommillió tonnát tesz ki, s a magyar tranzit negyven százalékát lengyel kikötőkben rakják át. A lengyel kikötőkön keresz­tül, lengyel hajókkal fuvaro­zott tranzitszállítmányok húsz százaléka magyar áru. 1966 és 1971 között több, mint két­szeresére növekedett a len­gyel kikötők magyar árufor­galma. A kapcsolatnak ez a for­mája alkalmat ad arra, hogy betekintsünk a' nagymúltü lengyel hajózás műhelyébe. A lengyel népgazdaságon be­lüli fontosságát mutatja, hogy külön Tengerhajózási Minisz­térium működik Varsóban, s irányítja a valamennyi föld­részt átfogó hajóforgalmat. Nagyütemű beruházásokat , végeznek jelenleg a lengyel * kikötőkben. A lengyel ke­reskedelmi flotta űrtartalma a jelenlegi ötéves tervben megkétszereződik. Bővítik a kikötőket. A fő beruházás az Északi kikötő építése Gdanskban (évi 70 millió tonna kapacitású, és már az építés első szakaszában 140 ezer tonna hordképességű ha­jók fogadására is alkalmas lesz.) Bővítik a swinoujsciei kikötőt, Gdyniában konté- nerátrakodó bázist, Gdansk­ban kompátkelő forgalmat hoznak létre. Mindezekkel további magyar árufor­galmat is akarnak von­zani. A lehetőség kí­nálkozik is, hiszen a moder­nizálás, a konténerforgalom, a kompjárat éppen a leg­több gondot okozó átrakást, raktározást szünteti meg, s jelentősen gyorsítja a for­galmat. A lengyel szakemberek re­mélik, hogy a magyar tranzit és a lengyel tengeri gazdál­kodás között a kooperáció aránylag rövid idő alatt ki­szélesíthető és hatékonyabb lesz, ha a lengyel kereske­delmi flotta és a kikötők magas szolgáltatásokat, az áruk modem szállítását és raktározását szavatolják. Eb­ben az esetben pedig a nö­vekvő magyar tranzit a len­gyel tengeri gazdálkodás to­vábbi eredményeihez járul­hat hozzá. Marik Sándor (Folytatjuk.) Ásványkincsek Eszak-koreában Nyaraló Gézáné a becsü­letes Váci utcai kétkezi munkás rendkívüli és meg­hatalmazott felesége évi rendes szabadságát töltötte, ezúttal belföldön, az ismert alföldi fürdőhelyen, miután az összes vendéglátóipari szolgáltatást végigpróbálta: elhatározta, hogy hosszú idő óta szunnyadó szakácste­hetségét előbányászva saját kezű ebédet alkot. Csirke­pörkölt Nyarálóné módra sunnyogós tarhonyával. Irány a piac. Csirkebeszer­zés, ismerkedés a néppel. Vigyázni, mert a vidékiek átverik. A cél tehát: elő­nyös vásár, jó áru. Vidéki csirke — parasztcsirke. Az egyik tsz-standon színhibásnak találta a „be­mutatott példányokat”, a másiknál megsértődött, mert nem közölték vele a vérvonalat, s az egyenesen borzongással töltötte el, hogy nem volt a jószágok­nak neve. Egyszercsak örömmel ki­áltott fel. — Ah. mily szépen trim- melt csirkék vannak amot- tan! S szárnyrákapott az el­ragadtatástól. heírt két kört a kopasznyakú csirkét áruló házaspár feje fölött, majd a földetérés robajának elültével lágyan így szólt. — Hogy a madár? — Hetven forint párja. — És nem tudták már egészen megnyírni — ezért a pénzért? — Ne főzzük meg ma- gácska helyett? CSÍRK8 Az asszonyság végigné­zett a bőrzakós, nyákken- dös férfin, a világos ruhás nőn, meglátta a mögöttük álló autót és hatalmas fé­nyesség gyűlt elméjében. Hát ezek nem parasztok, ezek nem őstermelők, ezek át akarnak verni. A csirké­ket nem is nyírják, és táp­pal etetik, amitől a húsuk büdös és nyúlós lesz, egyéb­ként ebből főzik az enyvet és ebből készítik a magyar rágógumit és az ilyen hús­tól hetenként százak vál­nak hajléktalanná és tö­megesen lesznek árvák is. — Nem kell. Drága. Na­gyon drága. MűcsVrkel Eközben Koffain Sándor- né időszakos piaci árus a lepocskondiázott műjószá­gokból rendes áron meg­vett öt párat, megkerülte velük a kiflisbódét. majd egy csendes zugban földre- ülve megnyitotta „Amíg a készlet tart” üzletét, mely­ben gyönyörű kopasznyakú csirkét bocsátott a vásárló- közönség rendelkezésére tíz forint felárral. Jön a nagy­asszony, továbbra is élénk szellemi élettel. Ráncos szoknya, karton kötő, feke­te mellény, baboskendő: ez kell nekem. Paraszt á ja­vából! Ránézett a Ferencz Jóska bakancsok előtt pi- hegö szárnyasokra és szi­vében lángralobbant a né- piség. — Kend trimmelte a csirkéket nénémasszony? —- Én ám, kicsi koruktól kezdve. Darával, árpával, meg ocsút is kaptak. Nyolc­van forint. Előnyös vásár, jő áru, mondta Nyaraló Gézáné és megvett két párat, mert ez végre az az áru, amit ő ke­resett, megéri, ha drágább is. Parasztkézből paraszt­csirke. Vidéken. Idehaza. Igriczi Zsigmond A tudósok megállapítot­ták, hogy az észak-koreai föld mélyében talált 300- féle ásványi kincs közül több mint másfélszáz fontos szerepet játszhat az ország gazdasági életében. A kele­ti Kanvon megyében az idén a geológusok több mint 10 gazdag színesfém lelőhelyre bukkantak. Az ország nyu­gati részén több milliárd tonnás, jóminőségű vasérc­készleteket állapítottak meg, s ugyancsak gazdag vasérc- lelőhelyek rejtőznek az észa­ki vidék földjeinek mélyé­ben is. Északon ezen kívül még olyan gazdag magnezit ásvány lelőhelyek vannak, ahol az érc tiszta magnezit tartalma eléri az 50 százalé­kot! A magnezit különösen fontos a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság gaz­dasága számára, hiszen — lévén a kerámia ipar egyik legfontosabb alapanyaga — biztos nyersanyagbázisul szol­gál a gyorsan fejlődő kerá­mia iparnak és kerámia ki­vitelnek. Bőséges halfogyasztás a Szovjetunióban Szovjet halászhajók, ame­lyek az óceánok minden ré­szében halásznak, 1972-ben 8.1 millió tonna halat fog­tak ki. Ugyanebben az év­ben az egy főre jutó tény­leges halfogyasztás a Szov­jetunióban elérte a 17 kilót. A Szovjet Tudományos Akadémia Táplálkozási In­tézetének adatai szerint az optimális egy főre jutó fo­gyasztás 18.2 kiló egy év­ben, a teljes ellátottság biz­tosítása érdekében azonban 1975-ig a fogyasztást 20—22 kilogrammra emelik. Egyre több a szakmunkás Lengyelországban Jelenleg 10.6 millióan dol­goznak a lengyel népgazda­ság szocialista szektorában. A foglalkoztatottak száma az elmúlt egy év alatt 460 ezerrel növekedett. Ez év második felében mintegy 420 ezer fiatal kerül a különbö­ző szakiskolákból a munka­helyekre. Djatel—I. Az erdőgazdasági munka megkönnyítésére a szovjet­unióban sokféle gépet kon­struálnak. Ma már ültető és árokásó egységek, fakiter­melő gépek, különleges von­tatók és emelőberendezések segítségével végezhetik a nehéz munkákat. A képen látható „Djatel— I”-nek a fák gondozásához, „Djatel—I” egy menetben öt méter széles erdősávot mun­kál meg. A csuklósán ki­képzett „gém” olyan magas­ra nyúlik, ahová azelőtt semmi módon nem tudtak felérni. A traktort a felbo­rulástól a különleges kerék­elrendezés, valamint a jó súlyelosztás védi. Az új gallyazógép háromszor ter­a kevésbé értékes részektől való megtisztításban veszik jó hasznát. A „Bjelorusz” traktor-típusra szerelt, . hid­raulikával mozgatott karok menet közben metszik a fák ágait, és kötegekbe gyűjtik a levágott részeket. A mékenyebb az eddig hasz­nálatos, hasonló célra ké­szült gépeknél. Az új kon­strukció a litván Erdőgazda­sági Kutató Intézet munka­társainak leleményességét dicséri. Gazdasági átszervezés Romániában Romániában kiterjedt ra­cionalizálási intézkedéseket hajtanak végre a gazdasági, társadalmi tevékenység jobb megszervezése érdekében. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az ipari köz­pontok száma 207-ről 99-re, a minisztériumi, valamint a központi főhatóságú nagy- vállalatokét pedig 5.400-ról Felértékelték az Az új-zélandi dollárt 3 százalékkal felértékelték. Az intézkedésre azt követően került sor, hogy a nemzet­• 3.600-ra csökkentették. A minisztériumokban, a központi állami szervekben, az ipari központokban, a vállalatokban és intézetek­ben eddig körülbelül 150 ezer funkciót számoltak fel. Az érintettek nagy része a termelésben már elfoglalta új munkakörét, de többen' még új beosztásukra vár­nak. új-zélandi dollárt közi valutapiacokon eddigi legalacsonyabb szintjére csökkent a dollár árfolya­ma. Vasutasok munkásszállója A budapesti ÉMEXPORT Fővállakozó Vállalat a szlo­vákiai Tiszacsernyőn befe­jezte az 50 millió korona költséggel épülő háromeme­letes, korszerű munkásszál­ló építését, ahol 400 vasúti dolgozó lakik majd. Az épí­új atomerőmű \ A Német Demokratikus Köztársaságnak a Keleti­tenger mentén épülő máso­dik atomerőműve a tervek szerint még ebben az évben tési munkálatok — beleért­ve a belső berendezés fel­szerelését is — 21 hónapig tartottak. A szálló berende­zését Magyarország szállí­totta. Az új munkásszállót ün­nepélyes keretek között ad­ták át rendeltetésének. az NDK-ban elektromos áramot termel. Az atomerőmű építésében a felszerelés szállításával a Szovjetunió ■ is együttműkö-j dik. 4

Next

/
Thumbnails
Contents