Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-14 / 163. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. július 14. Magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok 3. A jó partnerhez visszatérnek 1972. szeptember 15-én kezdte meg a termelését a Tisza- menti Vegyiművek negyedik, lengyel tervek és technológia alapján épült kénsavgyára Huszonöt év együtt Bulgáriával Negyedszázaddal ezelőtt írták alá a két fiatal szocialista állam, Magyarország és Bulgária képviselői a barátsági, kölcsönös segítség- nyújtási és együttműködési egyezményt. Az eltelt huszonöt évben mindkét országban hatalmas társadalmi, politikai, gazdasági fejlődésnek lehettünk tanúi. Ami a két ország gazdasági kapcsolatai^ illeti, skálájuk rendkívül* széles:’ gyárak, vállalatok közötti kooperációs szerződések, a KGST keretén belül két- vagy többoldalú iparági megállapodások, a szocialista gazdasági integráció termelésszakosító programja, műszaki-tudományos együttműködési egyezmények. A KGST-n belüli hosszútávú ágazati együttműködés például az 1976—1980-ig terjedő időszakban különösen a kohászatban; a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, valamint a közlekedésben fog szélesedni. Az 1971—1975 közötti ötéves tervidőszakban a két ország áruforgalma, az előirányzatok szerint, több mint 65 százalékkal gyarapszik a megelőző ötéves periódushoz képest. A két ország párt- és állami vezetői rendszeres konzultációkon tájékoztatják egymást a szocialista országépítő munka eredményeiről, problémáiról. Legutóbb például külügyminiszterünk, Péter János járt Bulgáriában. Fogadta őt Zsivkov, a BKP KB első titkára és Todorov miniszterelnök is. Megelégedéssel állapították meg — mint a tanácskozásról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy „a két nép hagyományos testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése állandóan fejlődik és mélyül a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján.” A negyedszázados évfordulón köszöntjük bolgár barátainkat és kívánjuk, hogy az együttműködés, a barátság közöttünk tovább mélyüljön. D. P. A gazdasági együttműködését jelzi, hogy a kapcsolatok átszövik mindkét ország iparát. Az elmúlt évek szerződéseit áttekintve szembetűnik, hogy mind több a tartós kapcsolatot feltételező szerződés. Nemcsak közös vállalatokról van szó, hanem állandó kereskedelmi kapcsolatról. Nagyban is áll a tétel: a jó partnerhez visszatér a megrendelő. Néhány példa különböző területekről. Lengyelország egyebek között jelentős kén- vagyonnal is rendelkezik, ráadásul kitűnő tapasztalatokra tettek szert kénsavgyárak építésében. Így szinte természetes volt, hogy a magyar szakemberek a lengyel partnert választották, amikor elhatározták a Tiszamenti Vegyiművek kénsavgyárának építését. Szolnokon az első, évi 100 ezer tonna kapacitású lengyel kénsavüzemet rövid idő múlva követte a második, immár 200 ezer tonna kapacitású. A magyar ipar nemcsak a korszerű gyárakat vásárolta meg: lengyel részről kormányegyezményben kötelezettséget vállaltak a kénsavgyárak termeléséhez szükséges alapanyag hosz- szútávú szállítására. A szolnoki szakemberek véleménye mind az építkezésről, mind a folyamatos kénszállításról, a partnerek rugalmasságáról egyaránt jó. Ennek a beruházásnak a nemzetközi ipari-kereskedelmi kapcsolatok terén újszerű vonása volt, hogy a lengyel főszállító szocialista együttműködési megállapodást kötött a beruházóval, amely kimagaslóan jó gyártási, szállítási és szerelésvezetési tevékenység,kialakításával járult hozzá a magyar beruházás sikeres megvalósításához. Egy másik terület magyar szállításokat érint. Lengyel- ország jelenlegi ötéves tervében az életszínvonal jelentős emelését tűzte célul, s a terv egyik vezető gondolata, hogy a piacot a legkeresettebb, legnagyobb tápértékű élelmiszercikkekkel ellássa. Csak egy példa: az egy lakosra számított húsfogyasztást az 1970. évi átlagos 53,1 kilogrammról 1975-re 63 kilogrammra kívánják növelni. Ez sok fontos intézkedéssel jár együtt, de a jelentős fizetésemelések hatására a kereslet máris meghaladja a kínálatot, s a kereskedelem nem tud elegendő húst adni. Ugyanakkor már tart annak az intenzív húsprogramnak a megvalósítása, amelyet javarészt magyar partnerek bevonásával végeznek. Érdeklődnek a magyar szakosított szarvasmarhatelepek iránt, már előrehaladott állapotban van Dél-Lengyelor- szágban az első, magyar eljárás alapján épülő 30 ezer sertést befogadó hizlalda éoí- tése, és Észak-Lengyelország- ban megkezdték a következő építését is. A Bábolnai Állami Gazdaság 15 komplett baromfitelepet szállított, amelyeket Lengyelország hat körzetében helyeztek el. Az egyenként ezer négyzetméter alapterületű épület technológiai berendezéseit is magyar szakemberek készítették, s az első műszaki átadásokra már májusban sor került. Figyelemmel kísérik a lengyel szakemberek a magyar könnyűszerkezetes program eredményeit is, s a jó tapasztalatokat máris igyekeznek átvenni, vagy saját eredményeikkel kiegészítve közösen hasznosítani. Elsősorban könnyűszerkezetes eljárással épülő boltok, műhelycsarnokok érdeklik a lengyel szakembereket. A témák további szélesítése egy sajátos ágat érint, a tengerhajózást. A lengyel szakemberek pontosan szá- montartják, hogy a Magyar Népköztársaság tengerentúli áruforgalma évi hárommillió tonnát tesz ki, s a magyar tranzit negyven százalékát lengyel kikötőkben rakják át. A lengyel kikötőkön keresztül, lengyel hajókkal fuvarozott tranzitszállítmányok húsz százaléka magyar áru. 1966 és 1971 között több, mint kétszeresére növekedett a lengyel kikötők magyar áruforgalma. A kapcsolatnak ez a formája alkalmat ad arra, hogy betekintsünk a' nagymúltü lengyel hajózás műhelyébe. A lengyel népgazdaságon belüli fontosságát mutatja, hogy külön Tengerhajózási Minisztérium működik Varsóban, s irányítja a valamennyi földrészt átfogó hajóforgalmat. Nagyütemű beruházásokat , végeznek jelenleg a lengyel * kikötőkben. A lengyel kereskedelmi flotta űrtartalma a jelenlegi ötéves tervben megkétszereződik. Bővítik a kikötőket. A fő beruházás az Északi kikötő építése Gdanskban (évi 70 millió tonna kapacitású, és már az építés első szakaszában 140 ezer tonna hordképességű hajók fogadására is alkalmas lesz.) Bővítik a swinoujsciei kikötőt, Gdyniában konté- nerátrakodó bázist, Gdanskban kompátkelő forgalmat hoznak létre. Mindezekkel további magyar áruforgalmat is akarnak vonzani. A lehetőség kínálkozik is, hiszen a modernizálás, a konténerforgalom, a kompjárat éppen a legtöbb gondot okozó átrakást, raktározást szünteti meg, s jelentősen gyorsítja a forgalmat. A lengyel szakemberek remélik, hogy a magyar tranzit és a lengyel tengeri gazdálkodás között a kooperáció aránylag rövid idő alatt kiszélesíthető és hatékonyabb lesz, ha a lengyel kereskedelmi flotta és a kikötők magas szolgáltatásokat, az áruk modem szállítását és raktározását szavatolják. Ebben az esetben pedig a növekvő magyar tranzit a lengyel tengeri gazdálkodás további eredményeihez járulhat hozzá. Marik Sándor (Folytatjuk.) Ásványkincsek Eszak-koreában Nyaraló Gézáné a becsületes Váci utcai kétkezi munkás rendkívüli és meghatalmazott felesége évi rendes szabadságát töltötte, ezúttal belföldön, az ismert alföldi fürdőhelyen, miután az összes vendéglátóipari szolgáltatást végigpróbálta: elhatározta, hogy hosszú idő óta szunnyadó szakácstehetségét előbányászva saját kezű ebédet alkot. Csirkepörkölt Nyarálóné módra sunnyogós tarhonyával. Irány a piac. Csirkebeszerzés, ismerkedés a néppel. Vigyázni, mert a vidékiek átverik. A cél tehát: előnyös vásár, jó áru. Vidéki csirke — parasztcsirke. Az egyik tsz-standon színhibásnak találta a „bemutatott példányokat”, a másiknál megsértődött, mert nem közölték vele a vérvonalat, s az egyenesen borzongással töltötte el, hogy nem volt a jószágoknak neve. Egyszercsak örömmel kiáltott fel. — Ah. mily szépen trim- melt csirkék vannak amot- tan! S szárnyrákapott az elragadtatástól. heírt két kört a kopasznyakú csirkét áruló házaspár feje fölött, majd a földetérés robajának elültével lágyan így szólt. — Hogy a madár? — Hetven forint párja. — És nem tudták már egészen megnyírni — ezért a pénzért? — Ne főzzük meg ma- gácska helyett? CSÍRK8 Az asszonyság végignézett a bőrzakós, nyákken- dös férfin, a világos ruhás nőn, meglátta a mögöttük álló autót és hatalmas fényesség gyűlt elméjében. Hát ezek nem parasztok, ezek nem őstermelők, ezek át akarnak verni. A csirkéket nem is nyírják, és táppal etetik, amitől a húsuk büdös és nyúlós lesz, egyébként ebből főzik az enyvet és ebből készítik a magyar rágógumit és az ilyen hústól hetenként százak válnak hajléktalanná és tömegesen lesznek árvák is. — Nem kell. Drága. Nagyon drága. MűcsVrkel Eközben Koffain Sándor- né időszakos piaci árus a lepocskondiázott műjószágokból rendes áron megvett öt párat, megkerülte velük a kiflisbódét. majd egy csendes zugban földre- ülve megnyitotta „Amíg a készlet tart” üzletét, melyben gyönyörű kopasznyakú csirkét bocsátott a vásárló- közönség rendelkezésére tíz forint felárral. Jön a nagyasszony, továbbra is élénk szellemi élettel. Ráncos szoknya, karton kötő, fekete mellény, baboskendő: ez kell nekem. Paraszt á javából! Ránézett a Ferencz Jóska bakancsok előtt pi- hegö szárnyasokra és szivében lángralobbant a né- piség. — Kend trimmelte a csirkéket nénémasszony? —- Én ám, kicsi koruktól kezdve. Darával, árpával, meg ocsút is kaptak. Nyolcvan forint. Előnyös vásár, jő áru, mondta Nyaraló Gézáné és megvett két párat, mert ez végre az az áru, amit ő keresett, megéri, ha drágább is. Parasztkézből parasztcsirke. Vidéken. Idehaza. Igriczi Zsigmond A tudósok megállapították, hogy az észak-koreai föld mélyében talált 300- féle ásványi kincs közül több mint másfélszáz fontos szerepet játszhat az ország gazdasági életében. A keleti Kanvon megyében az idén a geológusok több mint 10 gazdag színesfém lelőhelyre bukkantak. Az ország nyugati részén több milliárd tonnás, jóminőségű vasérckészleteket állapítottak meg, s ugyancsak gazdag vasérc- lelőhelyek rejtőznek az északi vidék földjeinek mélyében is. Északon ezen kívül még olyan gazdag magnezit ásvány lelőhelyek vannak, ahol az érc tiszta magnezit tartalma eléri az 50 százalékot! A magnezit különösen fontos a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gazdasága számára, hiszen — lévén a kerámia ipar egyik legfontosabb alapanyaga — biztos nyersanyagbázisul szolgál a gyorsan fejlődő kerámia iparnak és kerámia kivitelnek. Bőséges halfogyasztás a Szovjetunióban Szovjet halászhajók, amelyek az óceánok minden részében halásznak, 1972-ben 8.1 millió tonna halat fogtak ki. Ugyanebben az évben az egy főre jutó tényleges halfogyasztás a Szovjetunióban elérte a 17 kilót. A Szovjet Tudományos Akadémia Táplálkozási Intézetének adatai szerint az optimális egy főre jutó fogyasztás 18.2 kiló egy évben, a teljes ellátottság biztosítása érdekében azonban 1975-ig a fogyasztást 20—22 kilogrammra emelik. Egyre több a szakmunkás Lengyelországban Jelenleg 10.6 millióan dolgoznak a lengyel népgazdaság szocialista szektorában. A foglalkoztatottak száma az elmúlt egy év alatt 460 ezerrel növekedett. Ez év második felében mintegy 420 ezer fiatal kerül a különböző szakiskolákból a munkahelyekre. Djatel—I. Az erdőgazdasági munka megkönnyítésére a szovjetunióban sokféle gépet konstruálnak. Ma már ültető és árokásó egységek, fakitermelő gépek, különleges vontatók és emelőberendezések segítségével végezhetik a nehéz munkákat. A képen látható „Djatel— I”-nek a fák gondozásához, „Djatel—I” egy menetben öt méter széles erdősávot munkál meg. A csuklósán kiképzett „gém” olyan magasra nyúlik, ahová azelőtt semmi módon nem tudtak felérni. A traktort a felborulástól a különleges kerékelrendezés, valamint a jó súlyelosztás védi. Az új gallyazógép háromszor tera kevésbé értékes részektől való megtisztításban veszik jó hasznát. A „Bjelorusz” traktor-típusra szerelt, . hidraulikával mozgatott karok menet közben metszik a fák ágait, és kötegekbe gyűjtik a levágott részeket. A mékenyebb az eddig használatos, hasonló célra készült gépeknél. Az új konstrukció a litván Erdőgazdasági Kutató Intézet munkatársainak leleményességét dicséri. Gazdasági átszervezés Romániában Romániában kiterjedt racionalizálási intézkedéseket hajtanak végre a gazdasági, társadalmi tevékenység jobb megszervezése érdekében. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az ipari központok száma 207-ről 99-re, a minisztériumi, valamint a központi főhatóságú nagy- vállalatokét pedig 5.400-ról Felértékelték az Az új-zélandi dollárt 3 százalékkal felértékelték. Az intézkedésre azt követően került sor, hogy a nemzet• 3.600-ra csökkentették. A minisztériumokban, a központi állami szervekben, az ipari központokban, a vállalatokban és intézetekben eddig körülbelül 150 ezer funkciót számoltak fel. Az érintettek nagy része a termelésben már elfoglalta új munkakörét, de többen' még új beosztásukra várnak. új-zélandi dollárt közi valutapiacokon eddigi legalacsonyabb szintjére csökkent a dollár árfolyama. Vasutasok munkásszállója A budapesti ÉMEXPORT Fővállakozó Vállalat a szlovákiai Tiszacsernyőn befejezte az 50 millió korona költséggel épülő háromemeletes, korszerű munkásszálló építését, ahol 400 vasúti dolgozó lakik majd. Az épíúj atomerőmű \ A Német Demokratikus Köztársaságnak a Keletitenger mentén épülő második atomerőműve a tervek szerint még ebben az évben tési munkálatok — beleértve a belső berendezés felszerelését is — 21 hónapig tartottak. A szálló berendezését Magyarország szállította. Az új munkásszállót ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének. az NDK-ban elektromos áramot termel. Az atomerőmű építésében a felszerelés szállításával a Szovjetunió ■ is együttműkö-j dik. 4
